Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

— Vasárnap, 1969. október 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Színképelemzés es „Három kir Az ciso szerzemény; I. Péteré — 24 valódi Kcmbrumlt-alliotás az Ermitázs tulajdonában Bakui széljegyzetek A miskolci Nehézipari Műszaki Ügyelem 11 olajbányász hallgatója cs egy oktatója háromhetes tanulmányúton a incsz- szi Azerbajdzsánban járt. A közép-európai1 ember számára mindig varázslatos dolgokat tartogató Kelet' mesés élményei­vel megrakoltan érkeztek haza, s most ezekből az élmények­ből villantanak fel néhányat. Az 1969-es esztendő Remb- randt-év: az UNESCO hatá­rozata alapján, világszerte, sok országban emlékeznek roeg a nagy holland festőmű­vész halálának 300. évfordu­lói Írói. A világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeumának ~~ a leningrádi Ermitázsnak —• igen gazdag Rembrandt- anvaga van. Jelena Felmer művészettörténész, az Ermi- tá"s nyugat-európai művé­szed osztályának vezetője m ikatársunknak adott nyi­latkozatában elmondotta: — Múzeumunk Rembrandt- Syűjteménye világviszonylat­ban nemcsak a legnagyobb, hanem a legrégibb is: több htint kétszáz éves. Az első Rembrandt-képet — a Dávidé búcsúja Jonathántól című vi­lághírű alkotást — még I. Pé- '-r hozta magával küllőidről. A legtöbb alkotást II. Ka­talin szerezte, aki 17G4-ben 225 képet vásárolt az európai gyűjteményekből az akkori­ban létesített Ermitázs szá­mára; ezek között voltak Rembrandt-képek is. öt év­vel később megvásárolták Brüll gróf gyűjteményét, majd újabb három év eltel­tével Crose -híres párizsi gyűjteményét. Később ilyen jelentős beszerzésre már nem nyílott lehetőség, mert Remb­randt hírneve nőttön nőtt, s képeit a legtöbb országban nemzeti vagyonnak tekintet­ték. Rembrandt alkotói mun­kásságának egyes korszakait gazdagon mutatja az Ermi­tázs Rembrandt-gyűjteménye. E gyűjtemény egyik leg­szebb darabja a hires Danaé. Ezt a témát korábban már Tiziano-is feldolgozta. A még A nemzetközi oktatási év szí mb ól ii ma 'Mint az UNESCO közle- ■enyei hírül adják, az 1970- 1,'nemzetközi oktatási év vi- ^’iszimbólurrját Victor Vasa- “ y' magyar származású ján működött közre a UNES­CO által kért szimbólum megtervezésében. A szimbólum, mint a nem­zetközi oktatási év egyetemes jelvénye, rendelkezésére áll majd a postai szerveknek, az oktatási hatóságoknak, vala­mint a kormányoknak szerte a világon. ifjú Rembrandt azonban bát­ran versenyre kelt a nagy géniusszal, s egy csodálatos, sajátos festményt alkotott, amely telve van fénnyel, moz­gással, ihletett átéléssel. A Szent család című képen azt az egyszerű holland családot láthatjuk, amelyre ráköszön- tött a megbékélés és nyuga­lom órája. A tékozló fiú haza­térése a kitaszított, nyomor­gó" művész alkotása: összegezi Rembrandt egész művészi pá­lyafutását. E képnek nemcsak minden egyes alakja, hanem apró részletet is érzéseket és gondolatokat ébresztenek. Az Ermitázsnak jelenleg 24 Rembrandt-képe van; közü­lük egy festmény (Judit öltö­zéke) valódisága kétséges. Művészettörténészek befe­jezték a Három királyok szín­képelemzését. A képről ugyan­is eddig úgy tudtuk, hogy csu­pán másolata a göteborgi mú­zeumban őrzöttnek. A vizsgá­lat során azonban kiderült, hogy az Ermitázs birtokában levő festményen fellelhetők az eredeti vázlat átdolgozásának nyomai. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy a kép nem má­solat, hanem eredeti példány. Az Ermitázs az évforduló alkalmából tudományos kon­ferenciát rendez, s kiállítás nyílik Rembrandt és tanítvá­nyai alkotásaiból. Ha magyar vendégek érkeznek Lenin- grádba, s tudom, hogy ez | gyakran történik, ne .felejtsék j el megnézni ezt a páratlan j művészi értékű tárlatot — i mondta befejezésül Jelena Fehner. Este érkeztünk Kievbe, ahol az állomás méreteiben némi ízelítőt kaptunk a Szov­jetunió méreteiről. A magyar fogalmak szerint ismeretle­nül nagy imponálóan monu­mentális állomásépületben hatalmas forgalom volt éjjel is. Nonstop kiszolgálás a bű­iében, hosszú sorok az ás­ványvíz-automatáknál. és minden tíz percben vonatok indulnak, emberek százai si­etnek jegyet váltani, vagy csendesen várják saját sze­relvényüket. Kievből 42 órás, 2200 km-es kényelmes út után érkeztünk Bakuba. Az üzletek szomba­ton délután is nyitva voltak. Sőt! Az élelmiszerüzletek 22 óráig, a kenyérboltok még tovább „üzemelnek”. (Vasár­nap is!) Bevezetőül egy bakul iK lemszabályt hallottunk: erre­felé nem szeretik, ha az em­ber olyan lányokat mustrál- gat az utcán, akik valakivel sétálnak. Könnyen meglehet, hogy összetűzés lesz a dolog­ból. (Ahogy hallottuk, nagyon forróvérűek az emberek.) ' A Bakul öbölben a flotta napja alkalmából ott hor­gonyzott a Kaspi-tengeri flot­ta több hajója, és este, kivi­lágítva díszsortüzet adott az ünnep tiszteletére. A Nemzeti Múzeumban tudtuk meg, hogy az ország neve azt jelenti; „Tűz orszá­ga”. Régebben tűzimádók lakták e földet, és e kultusz­nak sók jelképe még ma is látható a házak díszítésein. A tengerparti sétány egyik ‘V1 emberi iuilás világossága *ráncia művész tervezte. A nemzetközi oktatási év jelké­pe egy koncentrikus köröl:- “p1 álló grafika, amely absztrakt módon ábrázolja a , más által megvilágított em- neri fejet. Vasarely a nemzetközi mű- 'észszövetség kijelölése alap­Tetem vári változások Egy ősi útvonal újjászületése A KAZINCZY UTCA VÉ­GÉN, ahe! a jobb. oldali ház­tömb még a régi, de a bal oldal a borsodi bányászat székhazával már a megúj- hodó várost jelzi — itt végző­dött Miskolc 1702-ben. Leg­első telekkönyvünk, a Kötél- könyv mondj'' ezt pontosan. Itt állott az alig ötezer lelkes városnak sövénykerítéssel, árokkal védett északi határa. Itt strázsákkal őrzött ge­rendakapun lehetett lti-be- jutni. Ez volt a „Szentpéteri Kapu.” _____________________________1 • • Öregasszony .• S «w*«-. (Barczi Pál munkája) Az árkon túl kezdődött a pást, a senki földje. De ezen túl, a 199 méter csúcsú Akasztóbérc déli lábánál már sorakoztak a pincék. Eleinte 50—G0, végül már kétszázon felül. Bennük érlelték a Bá- bonyi bérc és az Ágazat déli lejtőin egyre nagyobb meny- nyiségben szüretelt szőlőinek a mustját. Egy egészen korai évszá- munk van az előidőkből, Ezek a szülőföldek a szepes- ségi cipszerekből is találtak gazdára. Az eperjesi levél­tárnak királypiros pecséttel ellátott oklevele árulja el, hogy az egyik cipszerlől. Gregorius Kezmarker eperje­si polgártól az oligarcha-kor kis miskolci oligarchája, ne­mes Korothy László erőszak­kal r'ette el szőlőjét. Ezi adatta vissza tulajdonosának 1453-ban V. László. ’ A PINCÉK ALATT VEZE­TETT Miskolcinak a Felvi­dékre vezető útin. Az utat ke­let. felöl a Sajónak széles ár­tere védte. Csaba felől pedig igen körülményesen jutott idáig a lovas és a szekér. Kénzeljük el: a csabai kapun beérkezve kénytelen volt ■■ Piac Utcán balra fordulni, in­nen a Boldogasszony (Dérv- né) utcán át. a minoriták kertje mögött ismét jobbra az akkori hosszabb Fazekai? utcán és ennek a végén bal­ra kanyarodva juthatott ál a Péteri Kapun. Bonyolult volt ez és csak akkor tett egysze­rűbb. amikor a ..Forgó híd­nál” új utcát hasítottak 1794- bcn. Ez lett a Kazinczy utca ■ A tetemvári pincesorok véglegesen 1773-ig alakullak ki és elekor épült ki egv ut­casor. a mai Rózsa utcáig. 1817-ben a Szegfű utca Is ki­épül a zsellérek viskóival, a nemesek pedig az értékes út jobb oldalán építik meg há­zaikat. ILL találjuk báró Eöt­vös Ignác, Palóczi László. Szontágh Pál, Szűcs László házatelkét és itt lakik az egyik ismert asztalos, Tisza György is. 1790 után épül meg a tíz ablakos emeletes ház katonai ápoldának a mai Petőfi szo­bor mögött. Egykorú neve Nosocomlum Milatare volt. Bal felső sarkán ma is all az e vkorú uradalmi kocsma, az Educillum Dominate. A tér nyugati záróvonalán, Szudi Dániel és Szentes Dániel há­za közt volt egy közkút a lo­vak és vásárosoknak, akik a téren árulták a tűzi- cs épü­letfát. Feneketlen sarát Hun- falvy is megénekelte. Az Akasztóbérc funkciójá­ról kapta a nevét. Utoljára a cseh írónő. Bozcna Nemcova írta meg 1851-ben, hogy „raj­ta egy erős. háromágú bitófa állott, a felkelés idején nagy ritkán üresen . Ez a néhány vonás rajzolja meg a Tetemvár előző életét Most egyszerre változik mec a képe. Üj városrész szüle­tett két évtizedünk alatt Előbb. 195G—1964 között 300 millió forint beruházással a hatalmas kórházkn’"ole\'um 42 hold területen. 35 épüle­tében 211 kórteremmel. Most nedi« befejeződött az ú.i la­kótelepnek a? építése. 237? Ia'*ás közte az ország legma­gasabb. 23 szintes lakóépülete, áruház, iskola óvoda, nap­közi. szolgáltatóház. a Kato­wice étterem. EZ AZ ÜJ SZAKASZ MU TATJA a tetemvári változá­sok dinamikus fejlődését és ! ez a kialakuló új arc tünteti el az évszázadok megviselt. > megnyomorodott Vonásait. Kontárom}' József muzeális értékű épülete a „lányok bástyája”. Hatalmas, tíz emelet magas bástya, ré­gebben a -lábánál hullámzott a tenger. A monda szerint egy lány ilt ugrott a tenger­be erőszakos udvarlója elől. és a szirteken lelte halálát. talán autóscsárdának hívnák — útszéli vendégfogadókba, ahol sötét arcú emberek te­áztak Később derült csak ki. hogy ezek az emberek na­gyon kedvesek és végtelenül közvetlenek. Azerbajdzsán északkeleti csücskében Sekiben is jár­tunk Módunk volt megnézni ...Husszein (Seki kánja volt) palotáját Az 1761-ben épült műemlék kizárólag fából ké­szült, negyvenkétezer darab. lányok bástyája. A torony lábánál kitűnően restaurált öreg halpiac álL, és fölötte a dombon a régi városnegyed, girbegurba si­kátoraival, egymás Tlégy i re- hátára épített házacskáival. Rövid barangolás e kis ut. cákban. és előttünk állt Sír­ván sah szerája. A magas fallal körülvett udvarban több épület van. A tanácsko­zó diván, hárem, imaterem, konyha, fürdő, a szolgák lak­helye. sőt még a temetkező hely is a falon belül van. A tanácskozó divánjában el­hangzó szavakat sem hely­ben, sem utólag nem volt szabad rögzíteni, tgy írásos emlékek nem maradtak fenn az utókorra. A diván köze­pén, a padlón 40 centiméter átmérőjű lyuk van. Akivel Sírván beszélgetni óhajtott, az egy külön lejáraton jutott a diván épülete alá és csak a fejét dughatta ki a lyukon. Akik nem nyerték még a nagy úr tetszését, azoknak ott helyben levágatta a fejét. Megtekintettük a városi vi­dámparkot is. és miután ez Baku legmagasabb pontján van. csodálatos látkép tárult szemünk elé A csúcson Ki­rov szobra áll. Az öböl egyik oldalán, ameddig a szem el­lát. hajóépítő dokkok sora­koznak. a másik irányban pe­dig a tengeri fúrótornyok ta­karják el a végtelent az em­beri szem elől. A bakui egyetemnek 1U 0(>0, hallgatóig van Külön van azerbajdzsán és külön orosz Illetve nemzetközi szekcióin. Az olajkutak fúrásától a fér. melt ólai feldolgozásáig min­dennel foglalkoznak itt. Egv kirándulás során eliu. toltunk Zakata'iba, egy kis városba a Kaukázus fennsík- ián. Mindennap menetrend­szerűen esik az eső. de a kör­nyező — legtöbbször felhő­ben lévő — hegyek olvan ké­pet tárnak az ember elé. hogy az minden képzeletet felülmúló. Az odaút során többször betértünk — nálunk bői álló mozaikborítását a kor szokásaihoz híven tojás­fehérjével ragasztották fel. Az ablakok színes üvegből voltaic, millió formában és változatban, az ajtókon és az épület falán csodálatos fafara­gások hirdetik ma is az egy­kori tulajdonos művészetpár­toló hajlamait A Kaukázus legnagyobb víztárolóját Mingecsaurban láttuk. A Balatonnál nagyobb „tenger” óriási turbinarend­szere messze környéket ellát elektromos energiával. Bakuba visszatérve felfe­deztük. hogy otthoni cseme­géink (pl. a füge és a ma­zsola) itt hétköznapi étel­számba megy. így reggelire fügét, vacsorára mazsolát et­tünk, míg meg nem untuk. A tengeri fürdés nem ké­nyeztetett el bennünket. Har­minc kilométerre van Baku­tól a legközelebbi jó strand, a buzovnai. (A Bakui öböl vize ugyanis — a sok kiter­melt olajtól — nem alkalmas fürdésre.) Autóztunk egy úgynevezett „estaccadón” is. Ez hatalmas cölöpút a tengerben óriási csövekre épített, kitűnő, asz­faltozott burkolattal. Teher­autók. traktorok járnak raj­ta. Mi nyolc kilométert tet­tünk meg. de még messze láttuk befelé nyúlni a külö­nös utat. Ahol megálltunk, ott a tenget mélysége mar 20 méter körül járt. de a víz- szint is 7—8 méterrel volt alattunk. Az út mellett sok­sok termelő berendezés és fúrótorony: az út ezeknek az ellátásút hivatott megoldani. Szomorúan hagytuk ott Ba­kut, hiszen annyi látnivaló volt még, egyben olyan él­ménnyel gazdagodtunk, ami egy életre szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom