Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
— Vasárnap, 1969. október 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Színképelemzés es „Három kir Az ciso szerzemény; I. Péteré — 24 valódi Kcmbrumlt-alliotás az Ermitázs tulajdonában Bakui széljegyzetek A miskolci Nehézipari Műszaki Ügyelem 11 olajbányász hallgatója cs egy oktatója háromhetes tanulmányúton a incsz- szi Azerbajdzsánban járt. A közép-európai1 ember számára mindig varázslatos dolgokat tartogató Kelet' mesés élményeivel megrakoltan érkeztek haza, s most ezekből az élményekből villantanak fel néhányat. Az 1969-es esztendő Remb- randt-év: az UNESCO határozata alapján, világszerte, sok országban emlékeznek roeg a nagy holland festőművész halálának 300. évfordulói Írói. A világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeumának ~~ a leningrádi Ermitázsnak —• igen gazdag Rembrandt- anvaga van. Jelena Felmer művészettörténész, az Ermi- tá"s nyugat-európai művészed osztályának vezetője m ikatársunknak adott nyilatkozatában elmondotta: — Múzeumunk Rembrandt- Syűjteménye világviszonylatban nemcsak a legnagyobb, hanem a legrégibb is: több htint kétszáz éves. Az első Rembrandt-képet — a Dávidé búcsúja Jonathántól című világhírű alkotást — még I. Pé- '-r hozta magával küllőidről. A legtöbb alkotást II. Katalin szerezte, aki 17G4-ben 225 képet vásárolt az európai gyűjteményekből az akkoriban létesített Ermitázs számára; ezek között voltak Rembrandt-képek is. öt évvel később megvásárolták Brüll gróf gyűjteményét, majd újabb három év elteltével Crose -híres párizsi gyűjteményét. Később ilyen jelentős beszerzésre már nem nyílott lehetőség, mert Rembrandt hírneve nőttön nőtt, s képeit a legtöbb országban nemzeti vagyonnak tekintették. Rembrandt alkotói munkásságának egyes korszakait gazdagon mutatja az Ermitázs Rembrandt-gyűjteménye. E gyűjtemény egyik legszebb darabja a hires Danaé. Ezt a témát korábban már Tiziano-is feldolgozta. A még A nemzetközi oktatási év szí mb ól ii ma 'Mint az UNESCO közle- ■enyei hírül adják, az 1970- 1,'nemzetközi oktatási év vi- ^’iszimbólurrját Victor Vasa- “ y' magyar származású ján működött közre a UNESCO által kért szimbólum megtervezésében. A szimbólum, mint a nemzetközi oktatási év egyetemes jelvénye, rendelkezésére áll majd a postai szerveknek, az oktatási hatóságoknak, valamint a kormányoknak szerte a világon. ifjú Rembrandt azonban bátran versenyre kelt a nagy géniusszal, s egy csodálatos, sajátos festményt alkotott, amely telve van fénnyel, mozgással, ihletett átéléssel. A Szent család című képen azt az egyszerű holland családot láthatjuk, amelyre ráköszön- tött a megbékélés és nyugalom órája. A tékozló fiú hazatérése a kitaszított, nyomorgó" művész alkotása: összegezi Rembrandt egész művészi pályafutását. E képnek nemcsak minden egyes alakja, hanem apró részletet is érzéseket és gondolatokat ébresztenek. Az Ermitázsnak jelenleg 24 Rembrandt-képe van; közülük egy festmény (Judit öltözéke) valódisága kétséges. Művészettörténészek befejezték a Három királyok színképelemzését. A képről ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy csupán másolata a göteborgi múzeumban őrzöttnek. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az Ermitázs birtokában levő festményen fellelhetők az eredeti vázlat átdolgozásának nyomai. Ebből pedig az következik, hogy a kép nem másolat, hanem eredeti példány. Az Ermitázs az évforduló alkalmából tudományos konferenciát rendez, s kiállítás nyílik Rembrandt és tanítványai alkotásaiból. Ha magyar vendégek érkeznek Lenin- grádba, s tudom, hogy ez | gyakran történik, ne .felejtsék j el megnézni ezt a páratlan j művészi értékű tárlatot — i mondta befejezésül Jelena Fehner. Este érkeztünk Kievbe, ahol az állomás méreteiben némi ízelítőt kaptunk a Szovjetunió méreteiről. A magyar fogalmak szerint ismeretlenül nagy imponálóan monumentális állomásépületben hatalmas forgalom volt éjjel is. Nonstop kiszolgálás a bűiében, hosszú sorok az ásványvíz-automatáknál. és minden tíz percben vonatok indulnak, emberek százai sietnek jegyet váltani, vagy csendesen várják saját szerelvényüket. Kievből 42 órás, 2200 km-es kényelmes út után érkeztünk Bakuba. Az üzletek szombaton délután is nyitva voltak. Sőt! Az élelmiszerüzletek 22 óráig, a kenyérboltok még tovább „üzemelnek”. (Vasárnap is!) Bevezetőül egy bakul iK lemszabályt hallottunk: errefelé nem szeretik, ha az ember olyan lányokat mustrál- gat az utcán, akik valakivel sétálnak. Könnyen meglehet, hogy összetűzés lesz a dologból. (Ahogy hallottuk, nagyon forróvérűek az emberek.) ' A Bakul öbölben a flotta napja alkalmából ott horgonyzott a Kaspi-tengeri flotta több hajója, és este, kivilágítva díszsortüzet adott az ünnep tiszteletére. A Nemzeti Múzeumban tudtuk meg, hogy az ország neve azt jelenti; „Tűz országa”. Régebben tűzimádók lakták e földet, és e kultusznak sók jelképe még ma is látható a házak díszítésein. A tengerparti sétány egyik ‘V1 emberi iuilás világossága *ráncia művész tervezte. A nemzetközi oktatási év jelképe egy koncentrikus köröl:- “p1 álló grafika, amely absztrakt módon ábrázolja a , más által megvilágított em- neri fejet. Vasarely a nemzetközi mű- 'észszövetség kijelölése alapTetem vári változások Egy ősi útvonal újjászületése A KAZINCZY UTCA VÉGÉN, ahe! a jobb. oldali háztömb még a régi, de a bal oldal a borsodi bányászat székhazával már a megúj- hodó várost jelzi — itt végződött Miskolc 1702-ben. Legelső telekkönyvünk, a Kötél- könyv mondj'' ezt pontosan. Itt állott az alig ötezer lelkes városnak sövénykerítéssel, árokkal védett északi határa. Itt strázsákkal őrzött gerendakapun lehetett lti-be- jutni. Ez volt a „Szentpéteri Kapu.” _____________________________1 • • Öregasszony .• S «w*«-. (Barczi Pál munkája) Az árkon túl kezdődött a pást, a senki földje. De ezen túl, a 199 méter csúcsú Akasztóbérc déli lábánál már sorakoztak a pincék. Eleinte 50—G0, végül már kétszázon felül. Bennük érlelték a Bá- bonyi bérc és az Ágazat déli lejtőin egyre nagyobb meny- nyiségben szüretelt szőlőinek a mustját. Egy egészen korai évszá- munk van az előidőkből, Ezek a szülőföldek a szepes- ségi cipszerekből is találtak gazdára. Az eperjesi levéltárnak királypiros pecséttel ellátott oklevele árulja el, hogy az egyik cipszerlől. Gregorius Kezmarker eperjesi polgártól az oligarcha-kor kis miskolci oligarchája, nemes Korothy László erőszakkal r'ette el szőlőjét. Ezi adatta vissza tulajdonosának 1453-ban V. László. ’ A PINCÉK ALATT VEZETETT Miskolcinak a Felvidékre vezető útin. Az utat kelet. felöl a Sajónak széles ártere védte. Csaba felől pedig igen körülményesen jutott idáig a lovas és a szekér. Kénzeljük el: a csabai kapun beérkezve kénytelen volt ■■ Piac Utcán balra fordulni, innen a Boldogasszony (Dérv- né) utcán át. a minoriták kertje mögött ismét jobbra az akkori hosszabb Fazekai? utcán és ennek a végén balra kanyarodva juthatott ál a Péteri Kapun. Bonyolult volt ez és csak akkor tett egyszerűbb. amikor a ..Forgó hídnál” új utcát hasítottak 1794- bcn. Ez lett a Kazinczy utca ■ A tetemvári pincesorok véglegesen 1773-ig alakullak ki és elekor épült ki egv utcasor. a mai Rózsa utcáig. 1817-ben a Szegfű utca Is kiépül a zsellérek viskóival, a nemesek pedig az értékes út jobb oldalán építik meg házaikat. ILL találjuk báró Eötvös Ignác, Palóczi László. Szontágh Pál, Szűcs László házatelkét és itt lakik az egyik ismert asztalos, Tisza György is. 1790 után épül meg a tíz ablakos emeletes ház katonai ápoldának a mai Petőfi szobor mögött. Egykorú neve Nosocomlum Milatare volt. Bal felső sarkán ma is all az e vkorú uradalmi kocsma, az Educillum Dominate. A tér nyugati záróvonalán, Szudi Dániel és Szentes Dániel háza közt volt egy közkút a lovak és vásárosoknak, akik a téren árulták a tűzi- cs épületfát. Feneketlen sarát Hun- falvy is megénekelte. Az Akasztóbérc funkciójáról kapta a nevét. Utoljára a cseh írónő. Bozcna Nemcova írta meg 1851-ben, hogy „rajta egy erős. háromágú bitófa állott, a felkelés idején nagy ritkán üresen . Ez a néhány vonás rajzolja meg a Tetemvár előző életét Most egyszerre változik mec a képe. Üj városrész született két évtizedünk alatt Előbb. 195G—1964 között 300 millió forint beruházással a hatalmas kórházkn’"ole\'um 42 hold területen. 35 épületében 211 kórteremmel. Most nedi« befejeződött az ú.i lakótelepnek a? építése. 237? Ia'*ás közte az ország legmagasabb. 23 szintes lakóépülete, áruház, iskola óvoda, napközi. szolgáltatóház. a Katowice étterem. EZ AZ ÜJ SZAKASZ MU TATJA a tetemvári változások dinamikus fejlődését és ! ez a kialakuló új arc tünteti el az évszázadok megviselt. > megnyomorodott Vonásait. Kontárom}' József muzeális értékű épülete a „lányok bástyája”. Hatalmas, tíz emelet magas bástya, régebben a -lábánál hullámzott a tenger. A monda szerint egy lány ilt ugrott a tengerbe erőszakos udvarlója elől. és a szirteken lelte halálát. talán autóscsárdának hívnák — útszéli vendégfogadókba, ahol sötét arcú emberek teáztak Később derült csak ki. hogy ezek az emberek nagyon kedvesek és végtelenül közvetlenek. Azerbajdzsán északkeleti csücskében Sekiben is jártunk Módunk volt megnézni ...Husszein (Seki kánja volt) palotáját Az 1761-ben épült műemlék kizárólag fából készült, negyvenkétezer darab. lányok bástyája. A torony lábánál kitűnően restaurált öreg halpiac álL, és fölötte a dombon a régi városnegyed, girbegurba sikátoraival, egymás Tlégy i re- hátára épített házacskáival. Rövid barangolás e kis ut. cákban. és előttünk állt Sírván sah szerája. A magas fallal körülvett udvarban több épület van. A tanácskozó diván, hárem, imaterem, konyha, fürdő, a szolgák lakhelye. sőt még a temetkező hely is a falon belül van. A tanácskozó divánjában elhangzó szavakat sem helyben, sem utólag nem volt szabad rögzíteni, tgy írásos emlékek nem maradtak fenn az utókorra. A diván közepén, a padlón 40 centiméter átmérőjű lyuk van. Akivel Sírván beszélgetni óhajtott, az egy külön lejáraton jutott a diván épülete alá és csak a fejét dughatta ki a lyukon. Akik nem nyerték még a nagy úr tetszését, azoknak ott helyben levágatta a fejét. Megtekintettük a városi vidámparkot is. és miután ez Baku legmagasabb pontján van. csodálatos látkép tárult szemünk elé A csúcson Kirov szobra áll. Az öböl egyik oldalán, ameddig a szem ellát. hajóépítő dokkok sorakoznak. a másik irányban pedig a tengeri fúrótornyok takarják el a végtelent az emberi szem elől. A bakui egyetemnek 1U 0(>0, hallgatóig van Külön van azerbajdzsán és külön orosz Illetve nemzetközi szekcióin. Az olajkutak fúrásától a fér. melt ólai feldolgozásáig mindennel foglalkoznak itt. Egv kirándulás során eliu. toltunk Zakata'iba, egy kis városba a Kaukázus fennsík- ián. Mindennap menetrendszerűen esik az eső. de a környező — legtöbbször felhőben lévő — hegyek olvan képet tárnak az ember elé. hogy az minden képzeletet felülmúló. Az odaút során többször betértünk — nálunk bői álló mozaikborítását a kor szokásaihoz híven tojásfehérjével ragasztották fel. Az ablakok színes üvegből voltaic, millió formában és változatban, az ajtókon és az épület falán csodálatos fafaragások hirdetik ma is az egykori tulajdonos művészetpártoló hajlamait A Kaukázus legnagyobb víztárolóját Mingecsaurban láttuk. A Balatonnál nagyobb „tenger” óriási turbinarendszere messze környéket ellát elektromos energiával. Bakuba visszatérve felfedeztük. hogy otthoni csemegéink (pl. a füge és a mazsola) itt hétköznapi ételszámba megy. így reggelire fügét, vacsorára mazsolát ettünk, míg meg nem untuk. A tengeri fürdés nem kényeztetett el bennünket. Harminc kilométerre van Bakutól a legközelebbi jó strand, a buzovnai. (A Bakui öböl vize ugyanis — a sok kitermelt olajtól — nem alkalmas fürdésre.) Autóztunk egy úgynevezett „estaccadón” is. Ez hatalmas cölöpút a tengerben óriási csövekre épített, kitűnő, aszfaltozott burkolattal. Teherautók. traktorok járnak rajta. Mi nyolc kilométert tettünk meg. de még messze láttuk befelé nyúlni a különös utat. Ahol megálltunk, ott a tenget mélysége mar 20 méter körül járt. de a víz- szint is 7—8 méterrel volt alattunk. Az út mellett soksok termelő berendezés és fúrótorony: az út ezeknek az ellátásút hivatott megoldani. Szomorúan hagytuk ott Bakut, hiszen annyi látnivaló volt még, egyben olyan élménnyel gazdagodtunk, ami egy életre szól.