Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
Szombat, T969. október 11 CSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ivóvíz Ózdnak A borsodi regionális vízrendszer — az új lázbérei hegyvidék tározó fcltöUésc és a Bán-pataki tisztítómű bővítése után — 1971-től na- Donta 12 ezer köbméter ivóvizet szolgáltat majd csupán Özd városának. Az ipari település 40—50 évvel ezelőtt épült elosztóhálózata azonban már nein ide! meg a követelményeknek. A vízhálózat kicserélésére vonatkozó tanulmányterv Ózd várossá alakulásának 20. évfordulójára készült cl, s megvalósításával a település minden részébe egyenletes nyomással juttathatják el az Ivóvizet. A taunkákat a IV. ötéves tervben kezdik meg. Nyílt levél helyett Lenne elég Káposztagyalu, ha... Hiánycikk a káposztagya- *u- Bosszankodnak is emiatt a vidéki háziasszonyok, mert mivel is gyalulják le azt a s°k káposztát, ha a régi gyalu tönkrement, megette a rozsda, újat pedig nem kaput Az ipar mintha megfeledkezett volna róla. hogy erre az apróságra is szükség van. De még így is lehetne e'ég káposztagyalu az üzletekben, ha valamelyik üzem, vugy ktsz hajlandó lenne SVorsan segítségül sietni és koopen4ini a mezőkövesdi általános szövetkezettel. A mezőkövesdiek cserépfalui fatömegcikk üzemében ugyan- ls készítenek káposztagyalut. Mezőkövesd környékén kapható is ez a hiánycikk, de elég ott sincs belőle. Ügyes kezű fafaragóik ugyanis nem tadják elkészíteni a gyaluba Szükséges késeket is, csak a fakeretet produkálják. Ha '“laki megyénkben elvállalná a gyaluba szükséges ké- sek gyors legyártását, nem bosszankodnának a háziasz- szonyok, s bizonyára több tanne a finom savanyított káposzta. HA AZ ESET egyedi lenne, Lalán szólni sem kellene róla. Elintézhetnénk azzal, hogy bizony az emberek öregszenek, s némelyik olyan változáson megy út, hogy legközelebbi hozzátartozóinak is nehéz vele együttélni. Az öregkorban jelentkező indokolatlan összeférhetetlenség jelel könnyen felismerhetők. Az illető elkezdi sorolni panaszát, s a gyakorlott fül már az ötödik mondatnál érzi, hogy itt valami sántít, s hogy a dolgok nem egészen úgy állnak. Kik ilyen gyakorlott fülűek? Ügy gondolom, minden olyan ember, aki panaszfelvétellel foglalkozik. Jó múltkorában végigültem a Miskolci Járásbíróságon egy panasznapot. Ilyenkor több bíró fogadja az ügyfeleket. Egy délelőtt csak az az egy jogász — akinek panaszfelvété- lére figyeltem —, két olyan öreget is lebeszélt a pereskedésről, akinél nyilvánvalóan látta, hogy nincs igaza, nem fog pert nyerni. Az ügyvédi irodái? ügyfél- fogadását nem ismerem. Ismerek azonban nem egy olyan pert, amelyet egy kis jóérzéssel el sem lett volna szabad indítani. Egy idős házaspár járt hozzám sokáig. Hogy felkerestek, ezt a tanácsot is az ügyvédjük adta. Pereskedtek, s már a Legfelsőbb Bírósághoz is fellebbeztek. Onnan is elutasító választ kaptak, s még mindig reménykedtek. Kérdeztem, miben bíznak? Azt felelték; azt mondta az ügyvéd úr, hogy majd megpróbálunk még mindent. S jártak az ügyvédhez, talán még most is járnak, s járni fognak mindaddig, amíg megtakarított pénzükből futja a tanácsokra. Ezért mondom, hogy az eset nem egyedi, amit most szóvá kell tenni. EGY ÖTVEN ÉV KÖRÜLI asszony keresett meg a napokban. furcsa kéréssel állt elő: „Hoztam egy kis ír&st, kérem, tessék betenni az újságba, ha egy mód van rá. Nagyon kérem, már nem tudok mit kitalálni, hogy rend legyen körülöttem.” Átadott egy levélkét, amely szó szerint a következőket, tartalmazta: „Nyílt levél! Kérem a kedves szomszédokat, rokonokat, ismerősöket, akik szeretik és jók akarnak lenni az anyámhoz, Benkó Lászl ónéhoz, hogy légyénél? tekintettel korára, betegségére. Ne értékeljék túl panaszait és ne úszitsák pereskedésre. Lakása van. megélhetése van, de a pereskedés már engem lesz tönkre anyagilag és idegileg. Miért nem segítenek inkább? Ha én ki tudok tartani mellette nehéz helyzetében. betegesen is, neki is kötelessége mellettem lenni, hiszen senki sem segít szükség esetén sem rajtam, sem az anyámon." A levélből még nem tudtam meg semmit. Annál többet a táskából előkerült irat- csomókból. Az idős asszony, aki már jóval túl van a hetvenen, egy lakásban él az egyetlen leányával és annak férjével. A ház fele az idős asszonyé, a másik fele a lányáé, mert, még az ötvenes években megvásárolta. A házat azóta is a leány tartja rendben, számlák tömegével igazolja, hogy eddig nagyon természetesen nemcsak a maga fél házrészét, hanem az édesanyja részét is együtt javíttatta. VAN EGY HIVATALOS igazolás, amit 19(34. május 8- án állítottak ki: „Hivatalosan igazolom, hogy a miskolci, Nemzetőr utca 40. szám alatti házingatlan S0 százalék részarányban képezi Szécsi Józsefné (Benkó Mária) tulajdonát ...” Az öregkor esetenként krónikus betegséget is okozhat, ami gátolja az egyént abban, hogy tisztán, világosan gondolkozzék. Az idős Benkóné tavaly áprilisban pert indított a lánya ellen — ügyvédje útján —, s kérte, hogy az ö nevére írják az egész házat. Az idős Benkóné talált ügyvédet, aki először abban képviselte ügyét, hogy az egész házrészből a nagyobb rész legyen az Idősebb, egyedülálló asszonyé, vagy ha nem, akkor a lánya fizessen különbözetei. Arra is talált ügyvédet, hogy visszapereljen egy olyan házrészt, amit a leánya megvásárolt, s ami ellen nem szólt 1953 óta egyetlen szót. sem, ami ellen soha nem fellebbezett, sőt, annak idején maga is részt vett az egyezség megkötésében. Csakhogy azóta tizenhat év telt el. Az elsőfokú döntés után természetesen fellebbeztek a hetven éven felüli asszony és az ügyvédje. A pert másodfokon is elvesztették. A Megye) Bíróság megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan. Várható, hogy további akta lesz az ügyből, hiszen még mindig lehet fellebbezni. Benkóné sorra elveszti a pert, de fizeti az ügyvédi költségeket, tei-mészetesen a lányáét is, hiszen ő a vesztes. Bajba nem juthat a felperes képviselője, hiszen van biztos fedezet végszükség esetére is. maga a fél házrész. NEM KÍVÁNUNK messzemenő következtetéseket levonni az említett esetekből, de annyi bizonyos, nem azok az ügyvédek, szomszédok, ismerősök az öregek pártfogói, akik a hetven éven felülieket előre kiszámítható vesztes perekre buzdítják. Adamovlcs Ilona As újítók jogi problémáiról Figyelemre méltó előadást rendezett a Magyar Iparjog- védelmi Egyesület és a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei Szervezete ‘ tegnap, október 10-én. pénteken délután a MTESZ miskolci székházában. A meghívott újítók, elbírálók, gazdasági és jogi szakemberek részére dr. Szilvay Géza ta- nácsvezető bíró tartott előadást az Újítási perekben követett bírói gyakorlattal kapcsolatos jogi problémák címmel. Az előadó elmondotta, hogy a tavaly, január 1-én érvénybe léptetett újítási rendelet után az újítómozga- lom országszerte visszaesett A megtorpanásnak egész sor jogi és gazdasági oka volt. Nem bizonyult szerencsésnek az újításokkal kapcsolatos jogi szabályozás elsősorban azért, mert nem biztosított kellő védelmet az újítók széles rétegeinek. Az újítómozgalom visszaesésének gazdasági oka elsősorban az volt, hogy a vállalatok nehezen tudták biztosítani az újítási díjak kifizetésének alapjait. A mozgalom megtorpanásában a vállalatok kezdeti bátortalansága is szerepei játszott. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jogszabályok tulajdonképpen megadnák a lehetőséget megfelelő vállalati újítási szabályzatok elkészítésére. de ezzel a vállalatok többnyire nem éltek. Dr. Szilvay Géza több mint két tucat vállalati újítási szabályzatot tanulmányozott át, s ismertette ezek fogyatékosságait. Ugyanakkor elmondotta azt is, hogy az 1969. évi újítási szabályzatok szintvonala. már valamivel magasabb. mint a tavalyiaké. Végül hangsúlyozta, hogy döntő részben a vállalatokon múlik, virágzik-e, vagy elsorvad az újítómozgalom. Az előadást vita követte. Fotókiállítás nyílt Kazi ncbarcikán Régen aktuális és nagy érdeklődéssel várt fotókiállítás nyílt tegnap délután Kazincbarcikán. a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Harká- csi József kazincbarcikai fotóművész mutatkozik be a város közönségének. Olyan művészről van szó, aki nemzetközi tárlatokon is szép sikereket ért el. A gazdag képanyagot bemutató, modern, kulturált kiállítás érett művészről vall. akinek tematikája igen széles skálájú. A kiállítást Tárcái Béla, a Miskolci Fotoklub főtitkára nyitotta meg. A Iá- állítás október 18-ig tekinthető meg. Ahol mar minden iskolának van tv-je A mezőcsáti járásban elsőnek ért véget az akció, A% Avas krónikájából A VÁROS FELETT Régi és mai szüretek .Vajon MILYEN lenne j.lskolc az Avas nélkül? tedves vendégnek, kíváncsi degennek vajon honnan is mutogatnánk meg a messzire üyuló város szépséges pano- atnáját? Kevés településnek hogy kellős közepén *y,en kincset érő, történel- menek szinte minden lapján ^zerepiő dombja legyen. Ta- 'Ju még egyetlen olyan kró- íilri a sem akadt a városnak, ' kl megfeledkezett volna az Avasról, a Kis- és Nag.vf- vas pincesorairól, a pincék ‘‘angulatáról. ”Á2 avasi pincék a mis- ‘blci ember kedélyének ki- ^óadhalatlan forrásai’’ — ír- a ^ egyik krónikás. így v°ll ez évszázadokkal ezelőtt. *By van ez ma is. A város emberemlékezet óta híres eiv ^.Vas mélyébe nyúló pln- t■ *r°í- Hogy mikor vnélyítet- t„f. az Csőket a vulkánikus ív. i’ a könnyen faragható homokkő mélyébe? Talán az Ív, volt az első „kő<s ,’’-faragó, akinek elődei a 1?„j. a-barlangtól merész- ívu , erre tájra a Szinva ttei. , í°lyása mentén, s aki- Ui,, koszerszámait is megta- a hegy aljában. írásos emlékek bizonyítják, hogy Miskolc elötelepülésén már a XIV. század elején virágzott a szőlőkultúra. És ahol szőlő terem, ott pincére is szükség van, A város környékén szaporodó szőlőtermő dűlőkkel együtt szaporodott a száraz, a hőmérsékletet jól szabályozó avasi pincék száma is. A legrégebbieket a Kisavas oldalában. az egykori Ángya- los-vöijgv. a mai Mélyvölgy és a régi Vargaszög, a mai Toronyalja feletti oldalon ásták. Az elsők még csak hosszú, föld alatti vágatok, ahogy a régi írások is említik. ..kölyiikak" voltak csak. ínle egy 1576-ban íródott végrendelet (szavai: „...minden szőlőmet ki vagyon, ki nekem■ atyámtól maradt, is- meg kölyukaimot én atyámfiának Nikon Jánosnak hagyom". KÉSŐBB., az 1700-as évek táján már egyre nagyobb számmal építettek a „lyukak” bejárata fölé borházakat is. A Pepik Márton szűcsmester elhalálozásakor. 1762. ben készült vagyonleltár már a „pince feletti kőéptl- Jet”~ről, azaz a borházról is említést tesz. És az is kiderül. hogy a néhai szűcsmes- ternek 22 hordó, többnyire negyedéves óbora és 12 hordó újbora volt. Borházában „egy kis vas bográts és egy nagy vas serpenyő” is találtatott. Bizonyságául annak, hogy a bográcsgulyás, s talán a hnlpaprlkús-főzés és a lacipecsenyesütés már akkor is hozzátartozott az avast pincesorok szórakozásaihoz. Hogy mennyi pince volt az Avason? Egy 1780-ns összeírás 1224 pincét és borházat említ a várost környező dombokon. 1848—49-ben 1438 pincét tartották számon Mis. kolcon. s ebből vagy 800—900 lehetett az Avas oldalában. (A Mélyvölgy alsó részén 91, felső részén 185, a mindszenti részcp 84, a Nagyavas oldalában 506 pincét említ az akkori összeírás.) Az avasi pincék mai számáról nincs pontos adat, de annyi bizonyos, hogy a múltban sokkal több volt a pince, hiszen a város környéki szőlők területe is vagy négyszerese volt a mainak. Bizony gazdagabbak voltak a filoxéría pusztítása ölött i szüretek. És nagyobb becsben is tartották a Miskolc határában termelt borokat. Olyannyira, hogy a város magisztrátusa nemcsak aranymegyénkben először olyan nagyobb tv-átadási ünnepségre, amellyel egy járásban be is fejeződött az akció. A mezőcsáti járás valamennyi iskolájában van már televízió. S külön meg kell említeni, hogy a járás mezőgazdasági üzemei, szövetkezetei, intézményei maguk ajándékozták a készülékeket az iskoláknak, tehát a járás saját területén belül, külső segítség nélkül valósította meg az akciót. Pénteken délelőtt 18 televízió és egy magnetofon talált új gazdára. Az ünnepséget Démuth József, a járási tanács vb-elnöke nyitotta meg, majd Mező István, az ban és készpénzben tartalékolta vagyonát, ennél nagyobb kincset őriztek a vá-!! ros saját avasi pincéiben. Az’ ■ 1792-es jegyzék szerint pel-' | dóul: 214 és fél hordó kö-‘> sönséges bort., 3 hordó más-', | lést és 2 hordó aszút. !! Ha nem is olyan gazda-, • gok, de azért napjainkban is!! vidámak, hangulatosak az avasi szüretek. Aki felsétált valamelyik langyos októberi délutánon az öreg Avas pin-X cesoraira. ugyanazzal a han-* gulattal, ugyanazokkal az, illatokkal találkozik, mint év--, századokkal ezelőtt erre járó!! elődei. Az édeskés must és a!! csípős murci illata terjeng a; levegőben. A változás csupán" annyi, hogy a jókedvhez, a, ■ hangulathoz a zenét most!! már a táskarádiók szolgáltatják. Lohet, hogy az alig kl-í * forrt, még zavaros újburok;; j * • kissé savanyúbbak, de né-!! ';; hány pohárka után szívesen- • felidézgetik a kedves avasi;) történeteket. ELKÖVETKEZŐ lapszá-! ‘ mainkban mi is átnyújtunk;; kedves olvasóinknak néhány, > fejezetet a város feletti öreg; pincék krónikájából. Pozsonyi Sándor (Következik: ..Lnuk”-lakólcm ÜUörők állnak őrséget az ajándék melleit. 1924-ben.) } MSZMP járási bizottságának első titkára mondott beszédet. Méltatta az akció jelentőségét, s kérte az üzemeket, intézményeket, hogy továbbra is tartsanak kapcsolatot azzal az iskolával, amelyiknek tv-t adtak. A televíziókat dr. Demeter József, a geleji tsz elnöke adta át az adományozó szervek nevében, s Kocsis Katalin, emődi úttörő köszönte meg. Csernaburczky Ferenc, az Ároktői Általános Iskola igazgatója a pedagógusok köszönetét tolmácsolta. Kedves jelenet volt. amikor az úttörők virágcsokrot nyújtottak át a televíziót adományozóknak. (Foto: Szabad»«) Tegnap, október 10-én, pénteken, a mezőcsáti járási művelődési házban Jcerült sor
