Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

/ Péntek, 1969. október 10. ESZAK-MAGYARORS2ÁG 3 K özségről községre Saj ószöged Ä három testvérközség: Nagycsécs, Sajóörös és Muhi Víkendtelep a Holt-Sajónál Ötszáz új házhely Félmilliós társadalmi munka Nehéz külön utakon járír Egy községről, a Debrecen felé vezető főútvonal mellett elterülő Sajószögedről akar­tunk hírt adni, de Okváth Zoltán, a tanács vb-elnöke és Kis Tóth István, a vb titká­ra megkértek rá: a liárom testvérközség nehogy kima­radjon a krónikából. Mert, hogy az 1100 lakosú Sajószö- Sed, a 970 lelket számláló Nagycsécs, a mintegy másfél száz lakossal kisebb Sajó­örös, és a legkisebb testvér, a 472 lelkes Muhi néhány hó­napja már közigazgatásilag egyesültek, s csakis együtt alkotnak egységes egészet. így jutottunk el egy tele­pülés helyett négybe, és meg­győződhettünk róla, hogy Igazat állítottak a tanács ve­setői, amikor azt mondták; négy testvér örömei és Oondjai, kérései és tervei, szinte azonosait már ” o Sajószöged és társainak életét, fejlődését egyaránt je­lentősen befolyásolja a szom­szédban, alig néhány kilo­méternyire született új vegy­ipari központ, és a hozzá tar­tozó új város, Tiszaszeder- hény. a helyi lakosság egy rosze oda jár dolgozni, s egy. t-e gyakoribb, hogy az ország niás részeiből érkezett szak­munkások a négy település Valamelyikében építenek csa­ládi házat. Sajószögeden pél­dául néhány esztendeje leg­feljebb 10 építési engedélyt kértek, s az idén már 31 új lakás épül. A rohamosan növekvő igé­nyekkel léoést kellett tarta­nia a kereskedelemnek is. A körzeti általános fogyasztási os értékesítő szövetkezet né- . ény év alatt, valósággal új­jávarázsolta a falusi bolthá­lózatot. A Műhibán épített, “ÖO ezer forintos üzletház, a ^a.ióörösi üzletház, a saiószö. _ Sedi iparcikk és ruházati áruház bármelyik városba is oeillene, Rohamosan nő az zietek forgalma is. A sajő- zogedi iparcikk áruház 1966- f n 2,3, 1968-ban 5.8 milliós j?'.’c:a^rnat bonyolított le, s az den már most közelében jár tervezett 6.9 milliós forga­tnak. © Tiszaszederkény közelsége eszi indokolttá azt is, hogy ^djoszögeden, a holt Sájó- 1 enti részen víkendtelepet v , Csőnek. Még csak a ter- j.fk készülnek, de a mintegy u parcellát akár már most lehetne adni. Pedig előbb vivF- ? mintegy 250 méteres dőgátat is meg kell építtet- e a tanácsnak, hogy ezt a t',fy°n szép fekvésű, erdősí- t részt megvédjék a Sajó gyakori áradásaitól, si i község készülő rendezé- há-, rvében további 500 új bolyét 's kialakítanak. De -csak Sajószögeden, ha­sön - Nakycsecsen, Sajóörö- z.-,, os Műhibán is nagy az építkezési kedv. le dnnészetesen a községfej. ko. , es som maradhat el a la. nü építkezései, az egyre 3Sr„ igények mögött. ír-C-eir.sen. Műhibán és azJ ^9°s°n járdákat építenek, lanvh6. biban böví«k a vil- Vos’i 1‘í1°zatot, van, ahol őr­zik- ' j'ddelő építését terve- javhi.-lí’ő a »égy'településen gedf>r.ak az utakat. Sajószö- hui uemrégiben helyszíni 88 volt. amelyen kije­vosi lölték az új napközi otthonos óvoda helyét. Ha minden jól megy, akkor a másfél milliós, 70 férőhelyes új létesítményt jövőre már át is szeretnék adni rendeltetésének. © A tanácson büszkén em­lítik, hogy a négy község fej­lődését jelentősen segíti a la­kosság. Az idén is mintegy félmillió forint lesz a külön­böző társadalmi munkák ér­téke. Egy-egy lakosra vagy 140 forint értékű ilyen társa­dalmi segítség is jut. Sajnos, a Sajószögedet át­szelő főútvonal „vízteleníté­sét” nem tudják megoldani társadalmi munkával. Ez meghaladja erejüket, de nem is a község feladata. A KPM Közúti Igazgatóságát kérik, már két éve, hogy tegye jó­vá azt, amit az útépítők an­nak idején elrontottak, vagy legalábbis elmulasztottak. A község belterületén ugyanis nincs megoldva a csapadék­víz elvezetése. Már kisebb esőzésnél is arasznyi víz és sártenger borítja a főutcát, s a járművek sárral fröcskölik le a házak falát, üzletek ki­rakatát, arról nem is szólva, hogy mennyi bosszúságot okoznak a gyalogjáróknak. 242 gyermek tanul a szép is­kolában, és Jenesei Gábor igazgató joggal büszke arra, bogy az idén végzett 48 nyolcadik osztályos közül 46- an tanulnak tovább valame­lyik szakközépiskolában, gim­náziumban, vajy pedig a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolában. Amikor a lakosság zömé­nek kenyeret adó mezőgazda­ságra, a négy testvérközség még külön-külön működő 4 termelőszövetkezetére terelő, őik a szó, kissé elborul az eredményekre büszke tanácsi vezetők homloka. De nem­csak ők, a tsz-ek vezetői is mindinkább azt állítják, hogy egyre nehezebb külön utakon járni. A kis gazdasá­gok előbb-utóbb nem lesz­nek életképesek. Kiilön-kü- lön nem tudnak belefogni a nagyon is szükséges, nagyobb beruházásokba. Ma még jól fizetnek, a tagság zöme elé­gedett. A sajószögedi Dózsa Tsz-ben például az elmúlt évben 92 forintnyi kereset jutott minden 10 órás mun­kanapra. © Mi lesz a sorsa ? A tsz~ek és a szocialista brigádmozgalom A ' megyei nőtanács leg-, utóbbi ülésén a termelőszö­vetkezetek versenymozgal- mát vizsgálták és értékelték. Az ipar tapasztalatával el­lentétben a versenymozga- iom a mezőgazdaságban mintha megtorpant volna az utóbbi években, a termelő­szövetkezetek egy részében mellőzik a versengés nyújtot­ta lehetőségeket. Pedig 1967- ben, amikor 693 brigádban 1380-an versenyeztek me­gyénkben. terven felül — az ő munkájukból — 20 millió forint plusz jövedelemre tettek szert a szövetkezetek­ben. 1968-ban a megtorpanás ellenére 312 brigádban 5300 mezőgazdasági dolgozó 22 millió forint terven felüli jö­vedelmet hozott a tsz-ek konyhájára. A megyei nőtanács ülésén elhangzott, hogy valamilyen kapcsolatnak kell lennie a tsz-ek gazdasági megerősö­dése és a versenymozgalom lanyhulása között. Az anyagi biztonság mintha lejjebb szállította volna a verseny­zési kedvet;! Pedig a benne rejlő lehetőséget a jövőben is hasznosítaniuk kellene szö­vetkezeteinknek. A termelőszövetkezetek 50 százalékában ma is szervez­nek brigádokat. Különösen jó példa rá az arnóti Búzaka­lász Termelőszövetkezet, ahol többek között a ver­senymozgalom segítette az állattenyésztés rentábilissá tételét, Az elmúlt évben 2 millió forint plusz nyeresé­get, s az idén minden való­színűség szerint még többet hoznak a közösség pénztá­rába. A termelőszövetkezeti ver­senymozgalom sorsa népgaz­dasági szempontból sem kö­zömbös. Nagyon sok szövet­kezetben azonban nemcsak a versenymozgalom beindí­tása körül van probléma, ha­nem az értékelésnél is. Pe­dig az értékelés és a jutal­mazás hiánya visszaüt magá­ra a mozgalomra. A nőtanács ülésén felvetették, hogj a tsz-szövetségek létesítsenek jutalomalapot: a legeredmé­nyesebb brigádokat verseny­zászlóval, oklevéllel tüntes­sék ki, s vezessék be — az iparéhoz hasonlóan —, a jel­vény-adományozásokat. Nagyon sok helyen problé­mát. okoz az. hogy a verseny- követelmények nem közért- hetőek. Ezért javasolták, hogy egyszerűsítsék azokat. Ez magát; az értékelést is könnyebbé, áttekinthetőbbé teszi. Kiemelték azt is, hogy jobban kell ügyelni a fel­adatok összeállításánál a helyi lehetőségekre és köve­telményekre. Erre már csak azért is lehetőség van, mert a verscnymozgalmat helyi­leg kell megszervezni. Cs. A. @ Az orvosellátás jó. az is­kolakérdés is megoldott mind a négy községben. A felső- osztályosok, Muhi kivételével, már a korszerű, emeletes sa­jószögedi iskolába járnak. A Dózsa Tsz elnöke, La- bancz József azonban már tud a tsz-ek jövőjére vonat­kozóan is valami biztatót mondani. Az elképzelések szerint, a sajószögediek és a nagycsécsiek termelőszövet­kezete az új esztendőben már közös úton fog járni. A kö­zös gépműhely felépítésére máris társultak. Külön-kü­lön egyikük sem birkózott volna meg az 1,6 milliós be­ruházással. És mennyi minden másra is futná erejükből, milyen hí. re lehetne annak a mintegy ötezerholdas gazdaságnak, ha a négy testvérközség négy termelőszövetkezete nemcsak jószomszédi viszonyban lenne egymással, hanem kimonda­ná az egyesülését is. Pozsonyi Sándor Pénzbírsággal sújtható A hivatalos lap 77. számá­ban kormányrendelet je­lent meg, amelynek értelmé­ben pénzbírsággal sújthatók azok, akik a szakmunkásta­nulók gyakorlati képzéséban a jogszabályokban meghatá­rozott kötelezettségeiket meg­szegik, illetve, akik a tanu­lók számára előírt juttatáso­kat nem biztosítják. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban rámutatnak, a sza­bálysértési kódex kiegészíté­séről van szó, s a rendelet a szakmunkásképzésről nem- reég elfogadott; törvény sike­res végrehajtását szolgálja. Eddig csupán a kisiparosok ellen indítottak szabálysér­tési ■ eljárást a tanulókkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén, a pénz­bírság felső határa ilyenkor is, csupán ezer forint volt. Az új rendelet alapján, 1970. január 1-től a vállalatokat, szövetkezeteket is, tehát bár­mely munkáltatót pénzbír­sággal lehet sújtani, amely­nek maximuma 3000 forint. Lendületes munkatempó a Szerencsi Cukorgyárban Eddig 10 ezer vagon répát dolgoztak fel A Szerencsi Cukorgyár nonstop üzemelése az idei kampányban elérte az egy hónapot. A gyár kollektívája kitűnő munkatempóban dol­gozik: vannak napok, hogy a feldolgozott répa mennyisé­ge meghaladja a 320 vagont. Ennyi idő alatt az is kiderült, hogy a nagyjavítók kiváló minőségű munkát végeztek, komolyabb üzemzavar nem volt a gyárban. A termelő­partnerekre sem panaszkod­nak, folyamatosan, jó minő­ségben érkezik a répa. Ezek­ben a napokban a cukortar­talom megközelíti a 16 szá­zalékot. sokkal jobb a tava­lyinál. A kereskedelem az első na­poktól kezdve folyamatosan kapja az új szerencsi cukrot, és annak minden fajtáját. Kilós mokkából eddig 60 va­gonnal szállítottak, és mint­egy 40 változatban készül az •Magonként csomagolt, úgy­nevezett pikoló mokka. Az idei szállítmány ebből is meg­haladja a 2,5 vagont. A sze­rencsieknek az idén az ex­portra is nagyobb lehetősé­gük lesz, mint korábban: kü­lönlegesen finomított cukrot szállítanak majd Iránban, a tavalyi 320 vagonnal szem­ben több mint 700 vagonnal. Szerencsen az idei várható répafeldolgozás mintegy 40 ezer vagon lesz, ebből a hé­ten elérik az első nagyobb kerek számot, a 10 ezer va­gont, és ez egyben azt is je­lenti, hogy az idei szezonban már közel 1200 vagon cukrot gyártottak. Érdekesség még az „édes üzemben”, hogy most érté­kelik a szocialista és munka­brigádok nagyjavítás alatt végzett munkáját, versenyét. A kollektívák közül számo­sán értek el kimagasló ered­ményeket: 7 brigád ezüstko­szorús, 10 bronzkoszorús jel­vényt kap, és 19 kollektíva nyerte el a szocialista brigád címet. Természetesen az er­kölcsi elismerés mellett a brigádok tagjai megkapják a megérdemelt pénzjutalmat is. Több mint 55 ezer forintot osztanak ki közöttük. — cscngcri — Felhasználatlan százezrek Valóban bosszantó, nehéz gondja van a Mezőesáti köz­ségi Tanács V. lí. vezetőinek. A községben ugyanis nagyon rossz állapotban vannak az utak. A 39 kilométernyi ut­cából csupán X—9 kilométer­nyi szakaszon lehet, esős idő­ben is járni. Ilyen körülmények között természetes, hogy a tanács örül minden forintnak, ame­lyet az utak javítására for­díthat Jelenleg 600 ezer fo­rintjuk van még, amiért kö­vet vásárolhatnának. Ennyi alapanyaggal — hozzászá­mítva a társadalmi segítsé­get —> jő néhány utcát rendbe lehetne hozni, ha ... a szükséges követ megkap­hatnák. A tarcali kőbánya ugyanis nem képes kielégí­teni megrendelői igényét Szeptemberi megrendelésig ezt válaszolták: „Megrend. lésüket vasúti kocsi és kap: citás hiányában ez évbe már nem áll módunkba, teljesíteni.” így marad felhasználatlan több mint félmillió forint- nyi összeg, aminek pedig ugyancsak meglenne a helye. Jó lenne, ha a tarcali kőbá­nya még kivételt tudna ten­ni * • . Szénégetés a Bükkben A Kclctbiikki Erdőgazdaság területén égetik a faszenet. Csonka Gyula, kiskerekegyhegyi szénégető, 15 naponként 70—75 mázsát éget ki. A kész terméket a bányatröszt üze­meinek szállítják. A lla ttenyésztők fóruma Községeinkben alig akad olyan család, ahol valaki ne foglalkozna hasznos volta, vágj’ csupán a szórakozás kedvéért kisállattartással. Ezek az emberek különöser az őszi-téli estéken szívesen gyűlnek össze, bogy kedven­ceikről is szót váltsanak, el­mondják egymásnak tapasz­talataikat, kicseréljék véle­ményüket. A kisállattenyész- iők számos községben klub­ba tömörülnek, ahol érdekes szakelőadásokat is hallhat­nak, a' szükséges szakköny­vekkel is megismerkedhet­nek. Többek között Mádon is munkálkodik kisállattenyész­tők klubja, melynek jelenleg körülbelül 30 tagja van. Növekvő kereslet a stílbútorok iránt A közelmúltban kapta neg az 1970-re szóló szovjet oútormegrendelést a Fa- és Papíripari KISZÖV. Jövőre a Szóvjelunió részére mint­egy 240 millió forint érték­ben készítenek műbútort, .s ennek csaknem 60 százaléka stílbútor, a tavalyi 30—40 százalékkal szemben. Világviszonylatban nő a ke­reslet a stílbútorok iránt, és a bútorkészítő k tsz-ek „aranykezű” mestereinek munkái eljutnak a világ' minden tájára, Kuwaittól New Yorkig. A stílbútorké­szítésben Magyarország igen előkelő helyet foglal el a vi­lágranglistán. Nagy volu­menben. több mint 300 mil­lió forint értékben szállítot­tak ez évben bútort a Szov­jetunióba, Franciaországba, az NSZK-ba és a skandináv országokba. A közeljövőben kezdik meg a tárgyalásokat kanadai cégekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom