Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-08 / 233. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szerda, 19S9. október S. Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-bea 1970. április 12: (Folytatás az l. oldalról) A magyar külügyminiszter első helyettese ezután szólott arról, hogy a nemzetközi megértést akadályozza egyes nyugati hatalmak azon tö­rekvése is, hogy éket verje­nek a szocialista országok közé. .Púja Frigyes a továbbiak­ban néhány nemzetközi kér­désben részletesebben is ki­fejtette a magyar kormány álláspontját. — A világ közvéleménye az Egyesült Államoktól kéri számon az őszinte hajlandó­ságot a vietnami háború be­fejezésére, mert az nem a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság, hanem az Egyesült Államok kormányán múlik. A közel-keleti helyzetről A magyar küldöttség veze­tője a továbbiakban ezeket mondta: — Kormányom álláspontja a közel-keleti helyzetet ille­tően abban összegezhető, hogy erélyesen elítéli Izrael agresszív politikáját és szük­ségesnek tartja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának teljesítését. Itt az ideje, hogy a Biztonsági Tanács érvényt szerezzen sa­. ját határozatainak. Nem le­het béke a Közel-Keleten, amíg Izrael nem vonja visz- sza csapatait valamennyi arab területről az 1967. jú­nius 5. előtti vonalak mögé. — Kormányom nagy jelen­tőséget tulajdonít a nemzet­közi béke és biztonság meg­őrzését és megszilárdítását célzó szervezett intézkedé­seknek. Ebből kiindulva tel­jesen egyetért a Szovjetunió kormányának — a közgyűlés napirendjén szereplő — a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását elősegíteni hivatott javaslatával. A Szovjetunió képviselője által előterjesztett felhívás­tervezet elfogadása az ENSZ közgyűlésén lényegesen elő­segítené a nemzetközi béke és biztonság ügyét, erősítené az ENSZ szerepét a béke fenntartásában, növelné a Biztonsági Tanács tekintélyét, és egyben közvetlenül bekap­csolná a béke megVédelme- zésébe a világszervezeten kí­vül álló országokat is. — Kormányom kellően ér­tékeli azokat az erőfeszítése­ket is, amelyeknek célja égyes szűkebb területek bé­kéjének és biztonságának megszilárdítása. Ismeretes önök előtt: kormányom vál­lalta a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek megbízatását, hogy jut­tassa el az európai országok kormányaihoz az európai biztonsági rendszer megvaló­sítására vonatkozó felhívását. E megtisztelő megbízatás tel­jesítése során erősödött ko­rábbi meggyőződésünk: meg­értek a feltételek arra, hogy hozzákezdjünk az európai biztonsági rendszer létreho­zásához. 4 leszerelésről A leszerelés kérdésére rá­térve Púja Frigyes hangsú­lyozta: — A békés egymás mellett élés egyik központi problé­mája az általános és teljes leszerelés megvalósítása. Az a véleményünk, hogy e téren csak akkor haladhatunk lé­nyegesen előre, ha sikerül megállítani az egyes nyugati hatalmak által inspirált fegy­verkezési versenyt. Különösen nagy erőfe­szítéseket kellene tenni min­denfajta tömegpusztító fegy­ver, így a vegyi és a bak­teriológiai fegyverek kidol­gozásának, gyártásának, fel­halmozásának és használatá­nak betiltására. Úgy véljük, hogy a közgyűlés napirendjé­re tűzött ezzel kapcsolatos ja­vaslat — amelynek küldött­ségünk is társszerzője —, va­lamint a szovjet küldöttség említett javaslatainak elfoga­dása jelentős haladás lenne az általános és teljes leszere­lés megvalósítása felé. A nyugati hatalmakon a sor, hogy pozitív választ adjanak e javaslatokra. Púja Frigyes ezután arról beszélt, hogy a magyar kor­mány mindig síkraszállt az ENSZ egyetemességének el­ve mellett. Nem érthetünk egyet azzal — mondta —, hogy egyes szuverén és füg­getlen államokat kizárnak az ENSZ családjából, csak azért, mert azok társadalmi rend-, szere bizonyos hatalmaknak nem tetszik. Vonatkozik ez mindenekelőtt a Kínai Nép- köztársaságra, amelynek tör­vényes jogait még mindig nem állították helyre az ENSZ-ben. Az Egyesült Nem­zetek Szervezete a Német Szövetségi Köztársaságnak lehetővé tette, hogy üléseire elküldje megfigyelőjét, ugyanakkor a másik német áilamtól, a béke fenntartá­sáért következetesen harcoló Német Demokratikus Köz­társaságtól — és más szocia­lista országoktól — megta­gadják ezt a jogot. — A Magyar Népköztársa­ság a leghatározottabban el­ítéli a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimet, amely lábbal tipor­Asztronautikai tanácskozás Juan Carlos Lleras argen­tin államelnök Mar del Pla­tóban hivatalosan megnyitot­ta a Nemzetközi Asztronauti­kai Szövetség XX. kongresz- szusát. A kongresszus mun­kájában negyven orázág öt­száz küldötte és megfigyelője vesz részt, köztük a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország képviselői. George Müller, a NASA- nak az Apollo-programmal •foglalkozó helyettes igazga­tója hétfői megnyitó beszédé­ben a többi között kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok a világűr meghódítására irá­nyuló erőfeszítései során a Föld és a Hold között közle­kedő kozmikus járműveket kíván gyártani, amelyek a je­lenlegi szuperszónikus re­pülőgépekhez hasonló körül­mények között repülnének. A szónok a továbbiakban beje­lentette. olyan laboratóriumok és űrállomások előállítását tervezik, amelyeket más égi­testek meghódítására, vala­mint a Nap és a naprend­szer tanulmányozására hasz­nálnak majd. 1 Szedov akadémikus, az el­ső szputnyik tervezője, aki a Szovjetuniónak a kongresz- szuson részt vevő küldöttsé­gét vezeti, az AFP-nek adott nyilatkozatában rámutatott: „A legtávolabbi bolygók, sőt egyes csillagok meghódítása sem elérhetetlen cél, talán még a jelen nemzedék szá­mára sem.” Hozzáfűzte, hogy a Föld és a legközelebb eső állócsillag, a Centaurus Alpha közötti távolságot talán a nem túlságosan távoli jövő­ben már le lehet küzdeni a jelenlegi rakétáknál ezersze­resen gyorsabb űrjárművek segítségével. „Ezek azok a problémák, amelyeket mi igen komolyan tanulmányo­zunk, s amelyeknek megol­dása csupán idő kérdése. Az atomenergia és a laser-sugár felhasználása az űrhajózás­ban például döntő tényező lesz e célkitűzések megvaló­sításában, amelyek jelenleg elérhetetleneknek tűnnek.” Szedov akadémikus végül kijelentette, hogy a Szovjet­unió technikailag képes em­bert küldeni a Holdra, de ez idő szerint más tervei van­nak. Mint mondotta, a Szov­jetuniót különösen a Mars és a Venus érdekli. ja a lakosság többségének alapvető emberi jogait, s gyarmati elnyomás alatt tart­ja Zambia népét. Púja Frigyes végül kije­lentette : * — A Magyar Népköztársa­ság nagyra becsüli az Egye­sült Nemzetek Szervezetét és úgy véli, hogy — az emlí­tett hiányosságok ellenére is — hasznos tevékenységet fej­tett ki. Kormányom támogat­ta és támogatja munkájában U Thantot, az ENSZ köztisz­teletben álló főtitkárát, mert meggyőződése, hogy törekvé­sei a világbékét, az emberi­ség biztonságát, a népek együttműködését szolgálják. Az hJSSl évfordulójáról — A Magyar Népköztársa­ság kormánya egyetért azzal, hogy az ENSZ fennállásának 25. évfordulóját méltó kere­tek között ünnepeljék, az ENSZ székhelyén, a 25. köz­gyűlési ülésszaka keretében. Megfontolást érdemel, vajon nem lenne-e célszerű, hogy az ENSZ tagországai állam-, illetve kormányfői szinten képviseltessék magukat a ju­bileumi ülésszakon. A ne­gyedszázados évforduló al­kalmából, az általános politi­kai vita keretében, sor ke­rülhetne egyes nemzetközi problémák megoldását előse­gítő okmányok elfogadására. Végül Púja Frigyes kife­jezte küldöttségünk elismeré­sét az ENSZ 24. közgyűlése elnökének, Angie Brooks asz- szonynak, azért a sikeres te­vékenységéért, amelyet a je­lenlegi bonyolult körülmé­nyek között kifejt. Kommunista vasárnap 26 000 KISZ-alapszervezet és több mint 4000 úttörőcsa­pat összesen kétmillió tagjá­nak gazdag programjáról gondoskodott a KISZ Köz­ponti Bizottsága a felszabadu­lás 25. évfordulójára és a Le- n in-centenárium megünnep­lésére. Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára keddi sajtó- tájékoztatóján a többi között elmondotta: 1970. március 15. és áp­rilis 4. között kerül sor a ha­gyományos forradalmi ifjúsá­gi napokra. Az úttörőcsapa­tok országszerte emlékligete­ket, játszótereket, fasorokat, sporttelepeket, jubileumi par­kokat, emlékmúzeumokat lé­tesítenek, emlékfákat ültet­nek. 1970. április 12. „kommu­nista vasárnap” lesz, amelyen a magyar fiatalok országszer­te csatlakoznak a lenini Kom- szomol kezdeményezéséhez. A lenini centenáriumi ünnepsé­gek legaktívabb részvevői a jövő év tavaszán a Szovjet­unióba utazhatnak a KISZ 300 főnyi „Lenin-vonatával”. Jó hir Géniből Genfből, a konferenciák városából jó hír érkezett. A Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációja együttes szerződéstervezetet terjesztett be, amely megtiltja a nuk­leáris és egyéb tömegpusz­tító fegyverek elhelyezését a tengerfenéken. A kompro­misszum több hónapos ke­mény diplomáciai munka és elsősorban a Roscsin-vezette szovjet küldöttség konstruk­tív magatartásának eredmé­nye. As új brazíliai elnSk A brazil fegyveres erők fő­parancsnoksága bejelentette: végleg úgy döntött, hogy a súlyos betegségben szenvedő Arthur da Costa e Silva he­lyébe Emilio Garrastazu Me­dici tábornokot nevezi ló Brazília elnökévé. A katonai junta elhatáro­zását a légierők minisztere jelentette be kedden reggel, az új elnök november 15-én foglalja el hivatalát. A 64 esztendős Medici hivatásos katonatiszt, eddig a harma­dik hadseregcsoport parancs­noka volt. 1964 óta, amikor Goulartot, az utolsó polgári elnököt megfosztották a hatalomtól, Medici sorrendben már a harmadik katonai elnök Dél- Amerika legnagyobb orszá­gában. Légicsata Szueznél A keddi kairói lapok sza­lagcímekben jelentik: az egyiptomi légierő a Sínai- félszigeten három rakétakilö­vő állomást és három radar- állomást elpusztított, s két ellenséges gépet lelőtt. Az A1 Ahram szerint 72 egyiptomi gép vett részt a légitámadás­ban, amely a közel-keleti há­ború óta a legnagyobb volt. Az egyiptomi légierő 100 szá­zalékosan elérte a támadás kitűzött célját. A lap megír­ja, hogy az izraeli vadászok megtámadták a bevetésről hazatérő egyiptomi gépeket, és azok nyomban felvették a harcot velük. A Szuezi-esa- torna fölött nagy légicsata zajlott le. Az egyiptomi je­lentések szerint két izraeli gépet lőttek le. Az egyipto­miak egyik gépét is találat érte, pilótája azonban ejtőer­nyőn földet ért a csatorna nyugati partján. Esem ényehrol RÖVIDEN MEGÉRKEZETT © Julius Nyerere, Tanzá­nia elnöke kedden Moszkvá­ba érkezett hivatalos látoga­tásra, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és a szovjet kormány meghívására. KANCELLÁRJELÖLT 0 Heinemann, köztársasági elnök közölte Kiesingerrel, hogy október 21-én Willy Brandtot fogja kancellárje­löltnek javasolni a Bundes­tag ülésén. Kiesinger hétfőn este kereste fel Heinemannt, a köztársasági elnök felkéré­sére. VÉLEMÉNY o Londoni politikai megfi­gyelők egybehangzó vélemé­nye szerint a brit kormány átalakításának nincs különö­sebb külpolitikai jelentősé­ge. Bár az európai ügyekkel foglalkozó új külügyminisz­ter-helyettest, George Thom- sont az egyik legtehetsége­sebb munkáspárti külpoliti- kusnak tartják, kinevezése nem jelenti azt, mintha Wilson bármilyen változást tervezne Anglia közöspiaci belépési kérelmével kapcso­latban. FELAVATTAK O Kedden felavatták a me­cseki szénmedence legfiata­labb bányáját, az egy és ne- gyedmilliárd forint költség­gel kialakított komlói Zo- bák-aknát. A napi 300 vagon szenet szolgáltató bánya ava­tásán megjelentek Baranya megye párt- és állami életé­nek vezetői, több országos szerv képviselői. A bányát, amely elsősorban a Dunai Vasmű kohókoksz-ellátására épült, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter adta ót az üzem dolgozóinak. KERES 0 James Earl Ray ügyvédei hétfőn arra kérték a Tennes­see állambeli legfelső bíró­ságot, indítson új bűnvádi el­járást Ray ellen, azon vád alapján, amely szerint ő gyil­kolta meg Martin Luther King polgárjogi vezetőt. Ray március 10-én bűnösnek val­lotta magát King meggyilko­lásában, és Battle bíró össze­sen 99 évi börtönbüntetésre ítélte, röviddel ezután azon­ban Ray visszavonta eredeti vallomását, és ártatlannak mondotta magát. Ózd legidősebb embere Született: 1870. december 31-én, Szuhafcn, Gömör me­gyében. Paizs János bácsi Ózd várossá nyilvánításának huszadik évfordulója előes­téjén tölti be a századik élet­evét. Ózdon, a Béke-telep, Árpád vezér út 22. szám alatt lakik, lányával, s vejé- vel Barabás Péterrel, aki már maga is ötödik éve nyugdíjas. Egyszoba, háló­fülkés, központifűtéses, ké­nyelmesen berendezett la­kás, sok virággal. A háló­fülkén első pillantásra lát­szik, úgy van elrendezve, hogy János bácsi napközben is lepihenhessen. Kellemes, barátságos környezetben, a gyerekek gondoskodásával körülvéve él itt a város leg­öregebb embere.­— Csak két éve van ná­lunk — mondja lánya, Bara­bás Péterné. Ózdon, „Kő- alatt” lakott saját házában. Fgvedtil. Maga építette, még 1907-ben, s ragaszkodott is hozzá nagyon. Alig lehetett rábeszélni, hogy eljöjjön on­nan. — így volt ez. így — bi­zonygatja János bácsi. Hat­van évig laktam abban a házban... Paizs János bácsi hatéves korában elvesztette szüleit. Egyik mostohabátyja vette magához Putnokon. Meg gyerek volt, mikor már sa­ját kenyeréről gondoskodni kellett. Bátyja mellett kita­nulta a szűcsmesterséget. 1905-ben jött az ózdi gyárba dolgozni. A durvahengermű­be került, s ott dolgozott harminc évig, mint előmun- kás. Még 1896-ban megnő­sült. Kilenc gyereke szüle­tett, szerény keresetéből 11 tagú családot kellett eltar­tani. (Négy gyermeke ma is él, közülük hárman Ózdon.) — Sokkal nehezebb volt még akkor a munka a gyár­ban, mint ma — mondja János bácsi. A legnehezebb munkát is kézzel kellett elvégezni. Nem volt még altkor da­ru, meg gép is kevés. Napi 12 órát dolgoztunk, vasár­nap 16—18-at. A gyári mun­ka után, még mint szűcs is dolgozgattam, legyen mit en­ni a családnak. — Mire emlékszik János bácsi a legjobban a gyárban eltöltött Időből? Hosszan keresgél emlékei között. Lassan, fáradtan ejti a szavakat: — Az első világháború alatt történt. Papírruhát ad­tak a dolgozóknak, az is ron­gyos volt. Bementem Vanyek főmérnökhöz reklamálni. Mi­féle dolog az, hogy ilyen ru­hát adnak a dolgozóknak? Kinek a szégyene ez? Leka­pott, de azért nemsokára kaptunk új ruhát. — Milyen volt a régi Özd? — Kis házak, kis település. Nem is hasonlított a mosta­ni városra. Megnőtt azóta a gyár is, a város is, az élet is. Az én időmben még a templom jelentette az ünne­pet. Kényelmes karosszékben ül Paizs János bácsi, amikor beszélgetünk. Látszik rajta, hogy fél évszázaddal ezelőtt erős, izmos ember lehetett, talán egy fejjel magasabb is, mint most. — Megedzette az élet, a nyomor nagyon — mondja Barabás Péter. Egyszer, gye­rekkorában, kukoricakását ettek közös tálból. Gyorsab­ban evett, mint a többiek, s a szemét akarták kiszúrni a villával. Olyan becsben tar­tották akkor még a csupasz kukoricakását is. Nem tud már rajta a betegség sem ki­fogni. Nem kényeztette el az élet. — Életében még nem sze­dett gyógyszert — folytatja a lánya. Az utóbbi időben két­szer volt tüdőgyulladása. Egy hét múlva már az ut­cán sétált. Nemrégen eltört a keze. A gipszet egy hétnél tovább azonban nem tűrte meg a karján. — Hogy szolgál az egész­sége? — kérdezem az öreget. — Jól. Jól vagyok — mondja. Bár az utóbbi év­ben gyengült a szemem. Ta­valy még szemüveg nélkül olvastam. Ózd ünnepe alkalmából a város legidősebb polgárának mi is további jó egészséget kívánunk. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom