Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Kedd, 1969. október 7. Miien nagyplés Berlinben (Folytatás az 1. oldalról) a következetes fellépés a bé­ke és biztonság mellett. Ez­zel összefüggésben méltatta az NDK kapcsolatait a Szov­jetunióval és a Szovjetunió, ■ valamint a Varsói Szerződés jelentőségét az európai béke. s biztonság szempontjából. Hangsúlyozta, hogy az NDK az elkövetkező évtize­dekben is következetes béke- politikát fog folytatni és rá­mutatott, hogy ez a törekvés teljesen egybevág a szocialis­ta népek és államok egysé­gének erősítésére irányuló, a proletár nemzetközisée alapján álló célkitűzéseivel. Leonjid Brezsnyev: IW ✓ * KI A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság az egyen­jogúságon és kölcsönös tisz­teleten alapuló jószomszédi kapcsolatokat akar teremte­ni az NSZK-val is. Az új nyugatnémet kor­mány haladéktalanul és minden előfeltétel nélkül írja alá az atomsorompó-szerző- dést, mondjon le az atom-, a vegyi- és a biológiai fegy­verek gyártásáról, tárolásáról és felhasználásáról. Mutas­son leszerelési készséget. Ad­ja fel végre a Hallstein-' doktrínát és kizárólagos kép­viseleti igényt. Ismerje el az európai határokat, beleértve az NDK határait. Oszlassa fel a neonáci pártot és kap­csolja ki a neonácizmust a nyugatnémet államapparátus­ból, a Bundeswehrből és az igazságszolgáltatásból. Beszéde befejező részében az NDK fejlett szocialista társadalmi rendszere felépí­tésének fő feladataival fog­lalkozott. A külföldi vendégek kö­zött elsőként Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára szólalt fel. h él szeresen is s s « ve is es e l- ragvunk Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára az NDK húsz­éves jubileuma alkalmával rendezett ünnepségeken be­szédében hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság létrejötte nemcsak a német nép történelmében jelentett fordulópontot, ha­nem Európa történelmének is fontos eseménye volt. Az •NDK sikeres fejlődését elő­segítette az a körülmény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mindjárt kezdet­től fogva a szocialista álla­mok addigra kialakult össze­tartó családjának tagja és a köztük mcv'U'úsuló sokolda­lú együttműködés aktív részvevője lett. Az SZKP Központi Bizott­fiátlát* János: ságának főtitkára ezután méltatta az NDK növekvő nemzetközi befolyását. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban kijelentette, hogy a szovjet nép rendkívül fon­tosnak tartja, valóban szív­ügyének tekinti az NDK-val való barátságot. „Kétszere­sen is szövetségesek vagyunk önökkel: az országaink kö­zötti szerződés alapján és a Varsói Szerződés alapján is. Ha valaki szeretné kipróbál­ni ennek a barátságnak a szilárdságát, nem árt, ha jó előre tudja: a Szovjetunió és az egész Szocialista közösség teljes katonai erejével — is­métlem: teljes katonai ere­jével — megsemmisítő va- laszcsapást mér rá!” Brezsnyev megállapította, hogy a Nyvgat-Németország­ban nemrég lezajlott vá­lasztások eredménye kétség­telenül a demokratikus erők sikerét hozta. Mindamellett veszélyes lenne túlbecsülni ezt a sikert. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára szólt a közel-keleti, a vietnami hely­zetről. Beszéde végén Lenin szüle­tésének 100. évfordulójáról beszélt. Az egész világon ké­szülődnek a jubileumra, ami ékesszólóan bizonyítja a le- ninizmus nemzetközi jelen­tőségét — mondotta Brezs­nyev. Wladislaw Gomulka. Gus­tav Husák, Max Reimann üd­vözlő beszédeinek elhangzása után került sor Kádár János felszólalására. TI oráisá púnkat tovább erősítsük Tisztelt ünnepi gyűlés! Tisztelt Ulbricht elvtárs! Kedves elvtársak, baráta- .. •ink'!; V .,\ A Magyar Népköztársaság f dolgozó népe, német elvtár- ' sainkkal és az egész haladó emberiséggel együtt, feleme­lő érzésekkel köszönti ma, fennállásának huszadik év­fordulóján, a testvéri Német Demokratikus Köztársaságot. Küldöttségünk ezen a nagy évfordulón, megtisztelő meg- í bízatása szerint, átadja önök­nek, s az önök személyében a Német Demokratikus Köz­társaság egész lakosságának, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró üdvözletét és szív- •bő1 jövő, őszinte jókívánsá­gait. Annas a világtörténelmi jelentőségű győzelemnek eredményeképpen, amelyet a második világháború során, a legnagyobb áldo- Zfúokat hozó Szovjetunió szövetségeseivel aratott a fa­s’ -mus erői felett, új helyzet •jött létre Európában, az egész világon. A fasizmus T‘ája alól felszabadult né­pek előtt megnyílt a. fejlődés útja. a társadalmi felszaba­dulás lehetősége. Három földrészen a népek egész sora megdöntötte a kapitalista ■rendszert és elindult a szo­cializmus útján. Különleges nehézségeket küzdöttek le a német mun­kásosztály’legjobbjai. amikor rr imperialisták áital né­pükre erőszakolt megosztott­ság viszonyai között létre­hozták Európa szívében az c’ső német munkás-paraszt államot, a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Ezzel né­niét földön a gyakorlatba ül­tették át: a halhatatlan Marx é= Engels tanítását. A szoci- álista társadalom alapjainak lerakásával folytatták az elő­dök. Karl Liebnecht, Rosa .Luxemburg, Ernst Thäl­mann és nemzedékük dicső­séges harcát. A szocialista, szilárd béke- politikát folytató Német De­mokratikus Köztársaság lét­rehozásával az egész német­ség nemzeti és társadalmi felemelkedésének, békés és boldog jövendőjének vetet­tek meg az alapját, s hozzá­járultak valamennyi európai nép jobb jövőjének biztosí­tásához. A Magyar Szocialista Mun­káspártot elvi, internaciona­lista egység forrasztja össze a Német Szocialista Egység­párttal, a Magyar Népköz- társaság szövetségese a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak. Ml erre a barátságra és szövetségre büszkék va­gyunk, eltökélt szándékunk, hogy egységünket, barátsá­gunkat, együttműködésünket a jövőben még tovább erő­sítjük. Együtt küzdünk közös ba­rátunkkal. szövetségesünk­kel, fegyvertársunkkal, a hatalmas Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, a szocialista országokkal, a világ kommunista és mun­káspártjaival, a haladás min­den erejével közös céljaink­ért. Támogatjuk az agresz- szorok ellen vívott igazságos harcukban a hősiesen küzdő vietnami népet, a Közel-Ke­let arab népeit. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Az igazi barátság örömé­vel köszöntjük még egyszer nagy ünnepén a Német De­mokratikus Köztársaságot és kívánunk további előrehala­dást. A köztársaság dolgozó népének, minden állampolgá­rának, a köz javára végzett nyugodt, eredményes alkotó­munkát, békét, boldogságot kívánunk. Kádár János ezután felol­vasta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztár­saság forradalmi munkás-pa­raszt kormánya levelét és át­adta Kiss István szobrászmű­vész ..Fegyverbe!” című al­kotását. Kádár János tapssal több­ször megszakított beszéde után Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, miniszterel­nök, majd Ion Patan, a Ro­mán KP Központi Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök- i helyettes emelkedett szólás­ra. I Az üdvözlő beszédek el­hangzása után, a lelkes han­gulatú nagygyűlés a „Fel vörösök, proletárok!” kezdetű munkásinduló együttes él- éneklésével ért véget. Befejezték tanácskozásukat az európai újságírók Találkozás dr. Tímár Mátyással Vasárnap, október 5-én, délelőtt, a Buda pest-szál ló­ban folytatták tanácskozásu­kat az európai országok gaz­dasági újságírói. A vitában számos ország küldötte kért szót. Mind a szocialista, mind a kapitalista országok újság­írói beszámoltak hazájuknak a nemzetközi együttműködés­ben való részvételéről; A vitát dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője, a tanácskozás elnöke zárta be. Tegnap, október 6-án, hét­főn délelőtt az európai gaz­dasági újságírók az Ország- ház delegációs termében ta­lálkoztak dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettessel, a Gazdasági Bizottság elnö­kével. A kormány elnökhe­lyettese előadásában vála­szolt az újságírók kérdései­re. Ismertette a hazánkban húsz hónapja bevezetett gaz­dasági reform főbb tapaszta­latait, beszélt a reform sike­réről, de kitért a ma még meglevő problémákra is. Részletesen foglalkozott gaz­dasági életünk új helyzeté­vel és fejlődési ütemével. Többek között hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk egyensúlya 1968. januárja óta igen sokat javult, az ország fizetési mérlege például lé­nyegesen jobb, mint a hábo­rú óta bármikor. A minisz­terelnök-helyettes ismertette az 1971-ben kezdődő IV. öt­éves terv főbb koncepcióit, majd Magyarország nemzet­közi gazdasági kapcsolatai­val foglalkozott. Dr. Tímár Mátyás hangsúlyozta, hogy a gazdasági integráció, amely­re a szocialista országok tö­rekednek, nem szolgál elzár­kózást, a szocialista orszá­gok — köztük Magyarország is — bővíteni kívánják gaz­dasági kapcsolataikat a többi európai országgal. F. T. Gépkocsivezetők vetélkedője Miskolcon (Tudósítónktól.) Szép idő és jó hangulat jel­lemezte október 5-én, vasár­nap délelőtt a miskolci 3. sz. ÉPFU-nál megtartott KRESZ- verseny üzemi döntőjét Bal­ia Béla forgalmi osztályveze­tő megnyitója után a tíztagú zsűri elfoglalta a helyét, és elkezdődött az izgalmakban bővelkedő vetélkedő. A zsűri tagjai között volt Táncos Gá­bor, az Építőipari Szállítási Vállalat fődiszpécsere, Barbél József, a vállalat munkásvé­delmi irodavezetője, valamint a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztályától Kaposvári Mihály rendőr szá­zados. A verseny startjában az üzemegységi elődöntőkön legjobban szereplő 21 gépko­csivezető vett részt A kérdé­sekre adott válaszok és a gya­korlati szereplés azt mutatja, hogy a gépkocsivezetők jól felkészültek a versenyre. En­nek alapján az első helyet Tanicsár György szerezte meg, a 2. helyen Haraszin Vendel, a 3. helyen pedig Nótin János végzett. Október 25-én kerül sor a vállalati döntőre, amelyen az ország legjobb gépkocsiveze­tői vesznek részt A színhely ugyancsak a miskolci üzem­egység lesz. Molnár Lajos Eseményekről RÖVIDEN Átalakítottak O Wilson brit miniszterel­nök vasárnap este bejelen­tette a már korábban, a munkáspárt évi kongresszu­sán beharangozott kormány- átalakítást. A kormány két tagja távozik és még több tárca-átszervezés történt. A kabinet 23 tagról 21-re csök­kent. ELHUNYT O Renato Bitossi, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke vasárnap a késő dél­utáni órákban római lakásán elhunyt. Halála súlyos vesz­tesége az olasz és a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lomnak. A 70 éves Bitossi néhány napon belül akart elindulni Budapestre, hogy részt vegyen a Szakszerveze­ti Világszövetség kongresz- szusának előkészületeiben. megemlékezés O Vasárnap délelőtt ünne­pélyes megemlékezést tartot­tak Duklán, az 1944 októberi kárpát-duklai ütközetben el­esett hősök . emlékére. Az ünnepi megemlékezésen részt vett a csehszlovák párt- és kormányküldöttség; részt vettek továbbá a Szovjet­unió, Lengyelország és a Varsói Szerződéshez tartozó más országok katonai kül­döttségei, valamint a cseh­szlovák dolgozók képviselői. ÖSSZETŰZÉS O Vasárnap — mint a rend­őrség szóvivője közölte —, Belfastban összetűzésre ke­rült sor angol katonák és protestáns tüntetők között, aminek kapcsán a rendőrség 10 tüntetőt őrizetbe vett Az incidens akkor kezdődött, amikor vasárnap a kora dél­utáni órákban protestánsok egy csoportja lan Paisly lel­kész új templomába ment. Az esti órákhan egy angol katonát egy golyó a kezűi megsebesített. 1 A huszadik születésnap Dupla jubileum Özdról, mint néhány házat számláló településről a törté­nelem már több száz évvel ezelőtt megemlékezett, azon­ban hiteles adatok, doku­mentumok csak a gyár meg­alakulásától, különösen pedig az 1848-as szabadságharctól maradtak az utókorra. A kis vasgyár hadianyagot szállított a szabadságharcosoknak. A gyér ezt követően rohamos fejlődésnek indult. Az első vi­lágháborúban már mint fon­tos hadiüzemet tartották szá­mon. A település, majd ké­sőbb a község természetesen követte a gyár fejlődését. A második világháború után la­kosainak száma már megkö­zelítette a 24 ezret. 1949. ja­nuár 1-én várossá nyilvání­tották Özdot. Ennek husza­dik évfordulójáról ezen a hé­ten ünnepségsorozattal emlé­keznek meg Ózd on. Ózd várossá nyilvánítása­kor dr. Jávori Emil, a városi tanács jelenlegi titkára ka­pott elsőnek kinevezést a fia­tal város vezető testületében. 190p-ben született Ózdon. A középiskola elvégzése után díjtalan gyakornok lett az ak­kori községházán, majd 1935- ben írnok Sajóvárkonyon, a város mostani III. kerületé­ben. Elvégezte jogi tanulmá­nyait, s ezt követően jegyzői tanfolyamra iratkozott be. Se­gédjegyző lett Sajóvárko­nyon, majd a három község — Ózd, Sajóvárkony és Bo­lyok — egyesülése után, 1940- ben, Sa.iónémetibe került. 1944-ben tért vissza Ózdra, ahol négy évvel később meg­választották községi vezető jegyzőnek. A várossá nyilvá­nítás alkalmával, 1949. január 1-én, a közügyekben jártas dr. Jávori Emilre esett a válasz­tás, s a város első vezető tes­tületében főjegyzői kinevezést kapott. A tanácsok megala­kulásakor a városi tanács tit­kára lett. — Már 1946-ban felvető­dött a várossá alakulás gon­dolata — emlékezik vissza. — Akkor már erősen érződött, hogy a gyorsan fejlődő gyár mellett a községi szervezeti forma nem megfelelő. Más, nagyobb gond is volt akkor az országban, s kérésünket el­utasították. 1948-ban már az előzőnél sokkal élesebben ve­tődött fel a probléma. Első­nek Leniczky Gyula, volt képviselő szólalt fel, s kér­te, hogy sürgessük meg Ózd várossá nyilvánítását. Decem­ber 26-án érkezett válasz le­velünkre a minisztériumból, melyben értesítettek, hogy már másnap bizottság jön Ózdra. A várossá alakulás megszervezésére mindössze négy nap állt rendelkezé­sünkre. A bizottság éjjel­nappal dolgozott. A fiatal város első testü­leti gyűlését 1949. január 28- án tartották. Mivel polgár- mester még nem volt, az ün­nepi beszédet első helyette­se, dr. Jávori Emil tartotta. — Kivétel nélkül mindenki örült Ózd előléptetésének. Nem volt pedig rózsás Ózd helyzete. Úgymond semmi városi jellege nem volt. Földbe süllyedt apró házak, sáros utak; ez volt a múlt öröksége. A legnagyobb gon­dot azonban mégis a lakás­hiány jelentette. Égj' szobára átlagosan 3 ember jutott,. ez pedig sokkal rosszabb volt az országos átlagnál. — A város építése évről évre gyorsult. A régi Bolyok helyén 1953-ban kezdték meg az építkezést, s ma már több mint 12 ezer ember lakik az új városnegyedben. Utak, jár­dák épültek, bölcsődék, óvo­dák nőttek ki a földből. Az Dr. Jávori Emil. eltelt két évtized alatt vá­rosi rangra emelkedett a köz­lekedés, a lakosság szolgálta­tása, szaporodott a közép- és általános iskolák száma, s mellette újabb szociális és kulturális intézmények léte­sültek. Az utóbbi években különösen nagy gondot fordí­tottak az új — különösen női munkaerőket foglalkoztató — üzemek létesítésére. Igazolja ezt, hogy négy-öt évvel ez­előtt még 2500 ózdi asszony nem tudott elhelyezkedni, s ma már alig tehető három­százra a munkára várók szá­ma. — Most már senki sem vi­tathatja Ózd városi rangját Éppen ezért jó érzés vissza­nézni, honnan is indultunk. Ózd lényegében nem azért lett város, mert annak nyil­vánították, az emberek mun­kája, szorgalma, s nem utol­sósorban lopálpatriotizmusa tette azzá. A visszaemléke­zéstől azonban még jobb elő­renézni. Ebben az évben meg­kezdődött a város központjá­nak építése, s mellette készül a városi fürdő, a Béke-telepi pihenőpark, s még sok olyan beruházás szerepel a tervek­ben, mely néhány év múlva külsőségeiben is méltó lesz a gyárvároshoz. A város jövő­jének az ózdi emberek szor­galmán kívül egyik biztosí­téka, hogy az Ózdi Kohásza­ti Üzemek is magáénak tekin­ti a várost, részt vállal annak építéséből. Az utóbbi évek­ben szinte a kohászat lett a város atyja. Dr. Jávori Emil számára ez az év kétszeres jubileu­mot jelent. A várossá nyil­vánítás óta, két évtizede a városi tanács titkára, s ugyanennyi éve tanácstag. Tanácstagi munkájáról, az emberek ügyes-bajos dol­gainak intézéséről úgy véle­kedik, hogy az. mindig ki­egészítője volt hivatali mun­kájának. Decemberben njuig- díjba megy, de a várostól, an­nak építésétől,, az emberek­től azután sem tud elszakad­ni. — Aki a várost igazán sze­reti, nem a hiányosságokat keresi, hanqm büszke az eredményekre. És rajtam kí­vül Ózdon nagyon sokan büszkék erre. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom