Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-05 / 231. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1969. október 5. Borsod megyében HM) különböző vállalatnál 13G172 munkavállaló dolgozott egykét hónappal korábbi felmérés szerint csökkentett munkaidőben. Az év végéig még 10—12 vállalatnál vezetik be a rövidített munkaidőt, ami további 6—8 ezer munkavállalót érint, s így az év végére a megye bérből és fizetésből élő dolgozóinak mintegy 60—65 százaléka dolgozik hetente 48 óránál kevesebbet. Ez Miskolcon körülbelül 50 ezer dolgozót jelent. Az elmúlt év első felében a legkülönbözőbb társadalmi szervek igen sokszor foglalkoztak a megnövekvő szabad idő jő felhasználása segítésének lehetőségével, többféle fórumon megvitatták az ezzel kapcsolatban adódó, elsődlegesen művelődési jellegű szakszervezeti és egyéb feladatokat. Az eltelt egy esztendő tapasztalatait egy nagyobb arányú vizsgálódás alapján a megyei művelődési központ társadalmi vezetősége —mint arról hírt adtunk —> a napokban összegezte. A 21 intézményben folytatott vizsgálódás adatai nagyrészt általánosíthatók az egész megyére, még ha elsődlegesen a szakszervezeti művelődési szerveket, illetve azok tevékenységét vették is figyelembe, s kevesebb gondot fordítottak a tanácsi irányítású intézményekre. Megállapítható. hogy a vidékről bejáró dolgozók túlnyomó többsége arra használja megnövekedett szabad idejét, hogy a mezőgazdaságban dolgozzék. Ez az évi rendes szabadság eltöltésére is jellemző. Borsod megyében mintegy 45—50 ezer dolgozót lehet ezek közé sorolni. Az ipari munkások körében, különösen Diósgyőrben erősen fellendült a kertszövetkezeti mozgalom, s szabad idejükben a dolgozók kis parcellájukon tevékenykednek, pihennek, üdülnek. Nem le- ■ becsülendő azon férfiak száma sem, akik különmunkák vállalásával, úgyneirezett fusizással töltik megnövekedett szabad idejüket, a dolgozó nők jelentős része pedig több időt tölt a házi munkával, mint korábban. Mindezek alapján ezek az emberek, mint népművelési alanyok gyakorlatilag csak alig, vagy egyáltalán nem jöhetnek számításba. De jelentkezik a megye dolgozóinál olyan jelenség is, amely már szolgálja a fizikai és szellemi felfrissülést, nevezetesen a szabadba vágyás, a kirándulás. a természetjárás. Több üzem kirándulások szervezésével segítette ez igények kielégítését. De volt olyan bányásztelepülés, ahol az emberek ingyen juttatásnak képzelték el ezeket a kirándulásokat, s mivel nem azok, tartózkodnak a művelődési klub ajánlataitól. A mezőgazdasági dolgozók, fusizók. házi munkával foglalatoskodó dolgozók, kertszövetkezetben szorgoskodók, kirándulók mintegy 70—80 százalékát jelentik a csökkentett munkaidőben dolgozóknak és gyakorlatilag még mindig 30—40 ezer olyan munkavállaló található a megyében, a csökkentett idővel dolgozók közül, akikre a művelődési intézményeknek kellene és lehetne hatni. A vizsgálódás adatai szerint azonban ezt a megcsappant létszámot sem tudtuk megfelelő hatékonysággal, állandósággal bevonni a népművelés hatósugarába. Voltak természetesen igen jó kezdemények. Sokfelé megnőttek a szabad szombatokon a társas összejövetelek, klubfoglalkozások ! ehetőségei, több művelődési intézmény a szabad napokra csoportosította lényegesebb rendezvényeit. Jelentkezett viszont nem egy helyen, hogy a dolgozók nem igényeltek külön rendezvényt- szabadnapjukra. Mindenesetre a megvizsgált intézményekre a jó törekvések, a pihenő dolgozók szolgálatának bővítései, a különböző új könyvtári és egyéb kínálatok szélesítése voltak a jellemzők, és kirívó példa az az egy-két művelődési intézmény — köztük a megye egyik legnagyobb szakszervezeti művelődési intézménye, amely szép tervek elkészítése után a gyakorlati munkában teljesen visszatorpant, s napjainkban már tervei sincsenek a szabad idő jobb felhasználására. Ezzel szemben jó példaként említhető például egyik szocialista városunkban a hírlapolvasó létrehozása, máshol a könyvtári nyitva tartási idő módosítása és egyéb, a kulturált időtöltést szolgálni kívánó tevékenység. Több helyen az üzemi tömegsport is fellendült a szabad idő növekedésével. Nem közömbös kérdés: vajon akik nem dolgoznak, a szabad természetet sem keresik fel, s a művelődési intézmények szolgáltatásait nem veszik igénybe, mivel töltik szabad idejüket. Az egyik bányavállalat megállapítása szerint a dolgozók 20 százaléka a szabadnapon „nem is dolgozik, nem is pihen, hanem helytelenül tölti szabad idejét.” Ez a 20 százalék igen jelentős tömeget képvisel, és az idézett, óvatos megfogalmazás, bizony, italozást, kártyát, semmittevést sejtet. Feltétlenül jobbnak, sokrétűbbnek kell lenni a művelődési intézmények propagandájának, a kulturáltabb időtöltés lehetőségei kínálatának, s arra kell hatékonyab<osai A faszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tanárképző tagozata és a Nehézipari Műszaki Egyetem kulturális bizottsága október 6-án, héífőh este fél 8-kor hangverseny', rendez Miskolcon, a Bartók-teremben. A Zeneművészeti Főiskola tanárainak és hallgatóinak közreműködésével tartandó koncert műsorán Bach. Chopin. Schumann és Liszt-műveket szólaltatnak meg a műsor ellj részében Gál Kárólv, Papp óbor, Kincses Margit és Kőkoncert czey Ferenc művésztanárok, majd Haydn F-dúr fúvósötösét hallhatjuk Hegedűs Gyula, Bakonyi Tamás, Novák József, Mészáros Imre és Nemes Ferenc előadásában. A hangverseny második részében Komoróczi Zsuzsanna mutatja be Bach f-moll zongoraversenyét, majd Virág Endre orgonaművész Bach III. brandenburgi versenyét is Händel B-dúr orgonaversenyét szólaltatja meg. Közreműködik az intézet vonós kamara'//'- 1 ara. Koncertmester Gál Károly. ban törekedni, hogy a ldná- lat felkeltse az érdeklődést, élénkítse a keresletet, mert jelenleg még mindkettő szegényes. Tagadhatatlan, hogy sok dolgozó olyan magánügyének tekinti a szabad időt, amelynek felhasználásába nem enged beleszólást, még tanácsadást sem. Nehéz is pontos recepteket adni a megnöveltedéit szabad idő jó eltöltésére, hiszen, amikor a szabad időhöz népművelési programot kínálunk, ugyanakkor hívjuk fel a figyelmet például a kertszövetkezetek hasznosságára, a. szabad természetben történő felfrissülésre, és iparifmunkavállálók esetében nemegyszer még a másodfoglalkozásként végzendő, engedélyes ipari tevékenységre is. A teendőnk tulajdonképpen elsősorban azokkal a tömegekkel szemben adódik, akik mindezekből kimaradnak. Az a, már említett 30—40 ezer jelenlegi, és a későbbiekben még növekvő számú dolgozó jelent feladatot, akik haszontalanul és nagyrészt tanácstalanul töltik el szabad idejüket. Feltétlenül szükséges, hogy a szabad idő kulturált felhasználásának segítése a jövőben is jelentős feladata legyen a szakszervezeti népművelésnek és az egyéb népművelési tevékenységnek is. Az. eddig felbukkant jó kezdeményezéseit felkarolásával — már a következő évi költségvetések megszabásánál is figyelemmel e tevékenységre, — a jövőbeni munka sarkalatos tényezőjévé kell tenni a megnövekedett szabad idő jobb kitöltésének maximális biztosítását mindenfelé. Az első év mérlege a 21 művelődési intézményben végzett vizsgálódás tükrében nem mutat kedvező képet, da egy ilyen nagyarányú, időbeli strukturális változásnál, egy esztendő alatt aligha volt várható sokkal fényesebb eredmény. Ez a felmérés elsősorban a nehézségeket mutatta fel, egyben rávilágított a további teendőkre, a mindennapos szisztematikus munkával megvalósítandó, szinte helyenként más és más lehetőségekből, igényekből fakadó feladatok sokaságára is. Benedek Miklós Zsignár István munkája. A közelmúltban a televízió népszerű bemondónője, Takács Mária két kérést tolmácsolt a képernyőn keresztül. Legyenek türelemmel a vállalatok és intézmények, valamennyiüknek jut iskola, melyet megajándékozhatnak. A másik kérése az volt, hogy a megyei művelődésügyi osztályok juttassák el az ajándékozók és az ajándékozottak névsorát az Iskolatelevízióhoz. Nemcsak a televízió képernyőjén, a sajtó hasábjain is gyakran találkozhatunk manapság olyan híradásokkal, melyek e szép és sikeres akció eseményeiről adnak számot. Amióta az Iskolatelevízió felhívása elhangzott, szinte mindennapra jut egy-egy átadási ünnepség. Megyénk sem marad le az akcióban. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a városi és járási művelődés- ügyi osztályok, aktívan bekapcsolódtak e nemes társadalmi megmozdulásba. Felhívásaikra jelentkeztek a vállalatok, különböző intézmények, sőt — bár egyelőre még csak szórványosan — az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek is. Szeptem-r berben még 180 iskola várt megyénkben tv-készülékre. Számuk jelentősen csökkent, hiszen október 3-ig 40 készüléket ajánlottak már fel a különböző szervek. Elsősorban a vállalati szakszervezeti bizottságok, a párt- és KISZ- szervezetek voltak az ajándékozók, de már bekapcsolódott az akcióba két miskolci iskola is: társadalmi munkából szerzett pénzüket ajánlották fel a diákok. SEKFÖZÖ SIMON VERSEI D Ó Z S A Minek kellett a tűz alája, a szív még jobban égjen? Varjak ijedjenek el, hogy többé anyjuk Uárogására se emlékezzenek? ' Hogy attól a lángtól a lezuhant dögcsiilag is fölszálljon, s kézben a vaspálca — égdöfő fának — zölden kirügyezzen? S a szék, elfáradt volna, pihen, mielőtt csontja is izzani kezd? Minek kellett? Haját üstököscsóvának ő még állva csavarta meg. Fi rag Virágpirkadat, virágból piros virradat, ahogy felhozza, magát a világra hozza, mintha reggelre: mintha reggeledés lenne, fűszálak közül, jönne sötét erdők mögül, s én nyitnám magam, boldog szirmokká magam. Nem végleges még a számadat. Az akció még nem zárult le. Mindaddig tovább tart, amíg jelentkeznek ajándékozók és lesz még tv-ké- szülékre váró iskola. Az akció kezdeténél elsősorban a kis tanyasi iskoláknak juttatták a készülékeket. Hiszen itt, ezekben az iskolákban a világtól kicsit elzárva szükség van arra, hogy a világ eseményeit megtudhassák. Szükség van a televízió oktatást segítő műsorára, hiszen ezeknek az iskoláknak a felszereltsége még mindig nem kielégítő. S legtöbbjükben csak nagyon sokára nyílott volna lehetőség arra, hogy televíziójuk legyen. Önkéntes ez a mozgalom. S bár anyagi erőfeszítéseket igényel, a vállalatok nem zárkóznak el tőle. Társadalmi munkát végeznek, papírt gyűjtenek, vagy éppen fizetésük egy bizonyos százalékát ajánlják fel erre a célra. S a felajánlásoknál szinte mindenütt élen járnak a szocialista brigádok. Nagyon sok olyan ajándékozó van, amelyik egy-egy régóta patronált iskolát lep meg a ív-készülékkel. Nemes törekvés egy nemes cél érdekében. S bizonyára eredménye is lesz. Mert az akció nem akkor fejeződik be, amikor a tv-készüléket megkapják az iskolák. Hatása tovább gyűrűzik majd, amikor a tv nyújtotta lehetőséget kihasználva eredményesebben tudnak dolgozni, s egy szélesebb látókörű, jobban képzett ifjúság hagyja el az iskola padjait. Egészen biztos, hogy a Televíziót az iskoláknak! mozgalom ezért sikeres. Csutorás Annamária Elsőként két tv-játékot emelünk ki és ajánlunk olvasóink figyelmébe. Szerdán este Félix László rendezésében Krúdy Gyula nagyszerű lírai játéka, Az arany meg az asz- szony kerül képernyőre. A XV. századi Lőcsére kalauzol a játék és egy érdekes háromszöget jelenít meg: a kisvárosi kereskedő feleségét és egy zsoldoskapitányt, aki váltózást, hoz a házaspár életébe. A három figurát JBenku Gyula, Lapp Éva és Koncz Gábor kelti életre. A másik televízió-játék Kolozsvári Grandpi&re Emil négy novellájának adaptációja Horváth Ádám rendezésében. A szerző mai életünk sok jelenségét írta meg „mai módra”. Kötete is jelent meg ezzel a címmel. A most látható négy novella szereplői közül elöljáróban Bodrogi Gyulát, Kiss Manyit, Márkus Lászlót, Bankó Gyulát és Greguss Zoltánt. említjük. A „...mai módra” szombat este látható. Igen gazdagnak ígérkezik a hét filmműsora. Két korábbi, igen értékes magyar film is szerepel a programban: a Fábri Zoltán rendezte Kör - hinta kedden délután, A Si- i mon Menyhért születése pedig szombaton délután. Ezen a héten csütörtökön este kezdődik meg a tizenhét folytatásban jelentkező lengyel i filmsorozat, A kockázat. amely a háború kitörésétől végéig eleveníti meg egy hírszerző izgalmas kalandjait. Kedden este szovjet—norvég koprodukcióban készült film jelentkezik a képernyőn így élt Nansen címmel, amely az I Északi-sark meghódítójának életéből jelenít meg egy kevéssé ismert mozzanatot. Pénteken este Légy ember Ba- rankin címmel rövid szovjet film jelentkezik a képernyőn, vasárnap este pedig Moliére vígjátékának, a Nők iskolá- ■ jának NSZK filmváltozatát láthatjuk. Végül a filmek között említjük meg a szombat éjjel látható balettet, Igor Slravinszkij Tavaszi áldozatát. A zenei műsorból a Röpülj páva című felszabadulási népdalverseny első elődöntőjére hívjuk fel a népdalkedvelők figyelmét, a táncmuzsika kedvelőinek pedig a Beach Boys együttes péntek esti műsorát, szombat este pedig Koós János show-jút ajánljuk. Vasárnap délután, Kiss Mahyi századik filmszerepe alkalmából rövid összeállítást sugároz a televízió, pénteken este pedig folytatódik a budapesti kerületek vetélkedője, ezúttal' a IX. és XX. kerület között. lezveny ___ K önnyűzenei hangverseny aa aggteleki cscppkíSbarlang színháztermében. Kezdés délelőtt 11 órakor. Janó, Ákos múzeumiga/gató tárlatvezetése n sárospataki múzeum Rákóczi-kiállításán délelőtt 1(1 órakor. A megyei ; színjátszó , szakbizottság tájcrtékezlete a mád) művelődési házban, délelőtt fél 11 órakor. Zenés műsoros esi a Budai Narry Antal Művelődési Házban este 8 órakor. I Tévék és iskolák I lövi léi Msoráiéi