Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Vasárnap, 1969. október 5. = ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fiat év Lapunk régebbi olvasói még bizonyára emlékeznek erre a névre: Maleczky Fe­renc. Két hónap híján, 6 év­vel ezelőtt, nem éppen pati­nás csengése miatt figyelt fel rá a közvélemény. 1963. de­cember 1-én „Miért kell le­váltani az ónodi iskolaigaz­gatót?” című cikkünk súlyos bírálattal illette az akkor bot­ladozó embert, az ónodi tan­testület akkori vezetőjét, akit feletteséi — jórészt cikkünk hatására — igazgatói beosz­tásából leváltottak, alacso­nyabb munkakörbe, Miskolc­ra helyeztek. Persze, abban, ami akkor Ónodon történt — mint meg­írtuk — nemcsak Maleczky Ferenc volt a hibás. Cikkünk mélyebb összefüggéseiben . tárta fel a kellemetlen ügy tanulságait, felvetve a tan­testület • egészének, a község vezetőségének, pártszerveze­tének és Maleczky Ferenc ba­rátainak felelősségét is. Főleg azért, mert első botlásai alap­ján nem figyelmeztették, nem bírálták őszintén, keményen és következetesen. Ügyéből akkor csináltak valóban „ügyet”, amikor mint igazga­tót mór le kellett váltani. Mi azonban a történtek el­lenére sem tartottuk Ma­leczky Ferencet „elveszett embernek”. Bíráló cikkünket a következő mondattal fejez­tük be: „Remélhetően az il- 1 letékesek elgondolkodnak a történteken, s ha Maleczky Ferenc hibáitól megszabadul, nem lesz elveszett ember a nevelésügy számára sem.” Most, 6 év után itt ülök vele szemben, Miskolcon, a selyemréti 8. sz. Általános Iskola sportszertárában, mert Maleczky Ferenc jelenleg en­nek az iskolának a testneve­lő tanára. Kissé meg is le­pődik, hogy most, annyi év _ után újra keresem. Aztán be­szélgetni kezdünk, s megtu­dom tőle, hogy a történtek után egy fél évig még Óno­don maradt, mintegy „bizo­nyítani” is, hogy lesz ereje a hibák kijavításához. Egy tan­évet a miskolci Fazekas ut­cai Általános Iskolában ta­nított végig, és jelenleg — immár ötödik éve — itt, a selyemréti „iskolakombinát­ban” tanít, több, mint 60 ne- Velőtársával egyetemben. A jó hírű iskolában 1109 gyerek, tanul, közülük a fel­ső tagozatosok testnevelésé­nek gondja az övé. Emellett az iskolai úttörőcsapat he­lyettes vezetője, az Építőipa­ri Technikum testnevelő ta­nára, a Miskolci városi Pe­dagógus Sportkör elnöke, a Miskolci Sportiskola máso­dik évfolyamán a labdarúgó- szakosztály edzője, és 3 éve a II/2. pedagógus pártalapszer- vezet egyik pártcsoportjának bizalmija is. Általában reggel fél 7-től, 7-től gyakran este 8-ig dolgozik, mindezeken kí­vül ott van még a család; fe­lesége, aki védőnő Görömbö- lyön, érettségi előtt álló lá­nya, és hatodikos fia. — Iskolánknak Maleczky Ferenc, mint sportvezető na­gyon sok dicsőséget szerzett, lelkes, lelkiismeretes pedagó­gus — mondja róla Nagy Lászlóné, a 8. sz. iskola igaz­gatóhelyettese. — Ugyanezt mondhatná Demeter Sándor igazgató is, hisz iskolánk sportsikereire, úttörőcsapa­tunk eredményeire mindany- nyian büszkék lehetünk. Valóban, az elismerő okle­velek egész sora, ezüst ván­dorserleg és sok-sok újság­közlemény is tanúskodhat a selyemréti gyerekek szorgal­máról, ügyességéről, s ebben a 60 nevelő munkája közt nem kis része van Maleczky Ferenc munkájának, lelkese­désének is. Ezek mellé sora­koznak a sportiskolán és másutt elért sikerei, az a szé­les körű társadalmi tevékeny­ség, amelyek együttesen ta­núsíthatják, hogy Maleczky Ferenc, a kommunista peda­gógus — bizonyít Bizonyítja, hogy az elköve­tett hibákat ki lehet javíta­ni, ha becsületesen szembe­nézünk vele, és levonjuk a szükséges következtetéseket. Bizonyítja, hogy a közvéle­mény által megbírált embe­rek nem egyszer s minden­korra elveszett emberek. Bi­zonyítja, s ezt Igen jó érzés leírni, hogy a 6 évvel ezelőtt megbírált pedagógus — re­ményeinket valóra váltva — nem lett elvészett ember a nevelésügy számára sem. — Talán késett is egy ki­csit „az a bomba”, az a bí­rálat ... Az első 6 hónap volt nehéz, ott, Ónodon... Ma már csak rossz emlék.. .* A feleségem szerető megértésé­nek és új kollégáim bizal­mának sokat köszönhetek ... Igen, egy kicsit bizonyítani is akartam... — mondja elgon­dolkozva. És aligha tévedünk, ha most, 6 év elteltével megái lapítjuk: a bizonyítás sike­rült. Erkölcsi kötelességünk is észrevenni ezt, ha annak idején botlásait észrevettük és bíráltuk. Hiszen az igaz­ság — mindig konkrét. Csépányi Lajos BUEcüPifcisi^ Megyénk egyik kincse — 4z olasz cég várja a szállítást Mi lesz a sorsa? A pusztuló drótkötélpálya, a viszonylagos csend, nyuga­lom, a mozdulatlan kőtöm­bök sokasága óhatatlanul is lehangoló. A most érkező tu­risták is megilletődötten áll­nak néhány pillanatig mint­ha rég múlt idők fenséges romjai közé kerültek volna. De nem sokáig állnak, hoz­zákezdenek a kövek váloga­tásához, gyűjtéséhez, itt ugyanis ez szabad. Egyikük, egy idős néni — Szombat­helyről érkezett — meg is kérdi a kőfaragó munkást: — Mondja, márványt hol lehet találni? A munkás kissé meglepet­ten néz rá, majd széttárja karját: — Itt, ahol vagyunk! Az egész hegy márványból áll! Igen, ez a Tornanádaska mögött húzódó, hosszúkás sziklás hegy: márvány. Szűr- || ke felületén inkább csak bo­zót, kisebb fa nő, robban­tásokkal megbontott oldala azonban messziről vörösük, néhol csillog is a napfény­ben. Megyénk egyik kincse található itt, de még nem vált azzá, ami lehet. Hosszú ideig a Lenin Kohászati Mű­vek tulajdonába tartozott, majd sehová, nemrégiben pedig átvette az Edelényi já­rási Tanács. Nem holt bánya mégsem, nem az, aminek .első pilla­------------------------------------------------------------1 n atban gondolhatja a láto­gató. Igaz, csak néhány em­ber dolgozik itt, de remény van rá, hogy a közeljövőben mégis megváltozik a kép. — Nézzék meg ezeket a köveket — mondja Veréb János kőfaragó, aki a bánya nyitása óta több mint tíz éve dolgozik itt. — Nagyon szé­pek! Pedig most még csi­szolatlanok. A csiszolás után Edelényi járási Tanács vb- titkára. — A megyei tanács­tól több millió forintot ka­punk, és ennek egy részét a márvány bánya fejlesztésére szeretnénk fordítani. Gépek kellenek. Ha sikerül az el­képzelésünk, 40—50 ember dolgozik majd itt, méghozzá azok a munkások, akik kény­telenek eljönni a szénbá­nyáktól. Van olyan elképze­Speciális — de hasznos borjúnevelés Még az esztendő elején el­kezdődött megyénkben egy különleges állattenyésztési munka. Első akciója sikere­sen be is fejeződött, és már folyamatban van az úgyne­vezett „második forduló”. Nyáron, a miskolci járás bo­csi mezőgazdasági kiállítá­sán a közönség láthatott is néhányat a „különleges” ál­latokból, hiszen a harsányi Petőfi Termelőszövetkezet bemutatta albínóhúsú, más szavakkal fehér húsú borjait. Látszatra ugyanolyan borjai:, mint a többiek. SÖTÉTBEN ÉLNEK Mégsem olyanok. Ezeket a borjakat különleges körül­Épűl a téglagyár A Tégla- és Cserépipari Egyesülés legújabb téglagyárát Uakonyszentlászlón építik fel. A teljesen automatizált modern tizem évente 52—54 millió kis méretű téglát fog gyártani. A téglagyár 1909. december 31-cn kezdi meg » termelést. mények közt, speciális tech­nológiával nevelik és hizlal­ják. Istállójuk szinte teljesen sötét. Az ablaküvegeket sö­tétkék papír borítja, a vil­lanyégők minimális fénnyel világítanak, de csak annyi ideig, amíg az etetés-gondo­zás tart. Egyelőre a sátoral­jaújhelyi Üj Erő, a taktasza- dai Üj Barázda és a harsá­nyi Petőfi Ttsz foglalkozik e különleges munkával, máris teljes sikerrel. A fehér húsú borjú nevelé­se és hizlalása az állat egy­két hetes korában kezdődik a már említett sötét istállók­ban, és maximum 90 napig tart. Élelmük speciális tej­porból készült tej. Mozgási lehetőségük minimális. A ne- velési-hizlalási technológia egyelőre kétféle. A sátoralja­újhelyi tsz már az első tur­nust is MAMETTE-típusú, francia gyártmányú automa­ta itatógépekkel nevelte. A taktaszadai és a harsányi tsz még a hagyományos itató­edényeket használta, de a speciális tejportejet Itatta. A második turnushoz már a harsányi tsz is kapott egy MAMETTE itatóautomatát. Érdekessége ennek a mun­kának, hogy megszervezésé­hez, lebonyolításához alapve­tően fontos segítséget adott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az albí­nóhúsú borjúnevelési akciót az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szervezte meg orszá­gosan. A speciális itatóauto- matákat a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságától vásárolta, összesen 30 darabot. A Francia Kommu­nista Pártnak Franciaország­ban több — elsősorban me­zőgazdasági jellegű — üzeme, gyára van. Az FKP részben ezek jövedelméből fedezi sa­ját költségeit '— például vá­lasztások idején —, és ezek­ben az üzemekben igyekszik bebizonyítani, hogy lehet tisz. lességes béreket fizetni és demokratikus irányítással termelni. ELVTÁRSI SEGÍTSÉG Az FKP üzemei gyártják a már említett itatóautomatá­kat, s az albínóhúsú borjak neveléséhez szükséges speci­ális tejporokat is. A Borsod megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, illetve tsz-ek is az FKP-tól vásárolják a speciális tejport. Az FKP Központi Bizottságának szak­emberekből álló küldöttsége is járt Borsod megyében. Az üzletkötéseken túl igen érté­kes szakmai tanácsokat, elv­társi segítséget adtak a bor- júneveléshez és hizlaláshoz. A három tsz az első tur­nusban egyenként 90 fehér húsú borjút nevelt és hizlalt (összesen 270 darabot) teljes sikerrel. A borjakat osztályon felüli minőségben adták át, 175—180 kilós átlagsúlyban. A tsz-ek 30 forintot kaptak és a tiszta haszon átlagosan 10 forint volt kilónként. A fehér húsú borjakat vágott ál­lapotban Franciaországba, Olaszországba és a Kanári­szigetekre is exportálták. A MÁSODIK AKCIÓ Az első siker után elkezdő­dött a második akció. Jelen­leg a már említett tsz-ek ösz_ szesen 240, egyenként 80 da­rab borjút nevelnek a már ismertetett speciális körülmé­nyek között. Az akcióhoz, amely országos méretű, az FKP Központi Bizottsága to­vábbra is minden segítséget biztosít. Megyénk három vál­lalkozó szellemű tsz-ének ve­zetői és tagjai egyre na­gyobb hozzáértéssel, szakmai biztonsággal és a devizater- melésben is kiváló eredmé­nyekkel látják el ezt a lénye­gében új, speciális, de na­gyon hasznos állattenyésztő si munkát. Szeneire! József gyönyörű fényt kapnak és az ere zés is nagyon szépen lát­szik! — Érdeklődés? — Van. Hiszen az épületek díszítéséhez kitűnő anyag, csak azt hiszem, most még egy kicsit drága. Nagy töm­bökben robbantjuk le a hegyoldalból, az apróbb da­rabokat pedig összezúzzuk, és visszük az utakra. De a házgyárnak is szállítunk tör­meléket, ott is tudják hasz­nosítani. Megérné többet tö­rődni ezzel a bányával és úgy tudom, vannak is ter­vek ... — Igen, vannak tervek — mondja dr. Vodila Barna, az lésünk is, persze ez még igen távoli, hogy helyben feldol­gozó üzemet létesítünk. Nemrégiben egy olasz üz­letember is járt itt, Tornaná- daskán. Elmondotta, hogy körülbelül húszféle már­vánnyal foglalkozik, de ez a típus nincs meg nála. Az itt bányászható márványból bár­milyen mennyiséget átvesz, csak egy kérése van: minél nagyobb tömbök legyenek. Ä szürkés, kemény anyag­ból tömörült hegyből mesz- szire vörösük a megbontott oldal, megyénk egyik kin­cse, a márvány. Priska Tibor Tapasztalatcsere Kenézlőn A Sátoraljaújhelyi járási Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület sátoraljaújhelyi já­rási csoportja és a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet al- mntermesztési tapasztalatcse­rét tartottak. Almatermeszté­sünk helyzete címmel Kor­holt Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zési osztály szakfelügyelője tartott előadást a járás tsz-el- nökei és agronómusai részére. A tanácskozás után a tsz al­másterületét is megtekintet­ték. A helyszíni bemutatást és ismertetést Bodnár Lajos tsz-íőagronómus tartotta. KRESZ- verseny a 3. sz. ÉPFU nál (Tudósítónktól.) A hagyományokhoz híven ebben az évben is megren­dezzük a KRESZ-versenyt, amikor is az üzemegység gépkocsivezetői számot, adnak tudásukról. A gépjárműveze­tők 5 KRESZ- és 2 műszaki kérdést kapnak, s a zsűri dönti el, mennyire helyes a válasz. Az ÉPFU-kirendeltségeken már befejeződött a vetélke­dés. És ma, október 5-én, va­sárnap reggel "fél 8 órakor kezdődik az üzemi döntő, me­lyen a kirendeltségek leg­jobb gépjárművezetői mérik össze tudásukat. A verseny­re az anyagiak is ösztönöz­nek. hiszen az első helyezett 2000, a második 1500, a har­madik 1000 forintot, s a to­vábbiak 700. 500, 300 és 200 forint pénzjutalmat kapnak. Molnár Lajos _______________________ / J ubileumi munkaversenv A Borsod megyei Tiszai Erőmű Vállalat dolgozói ha­zánk felszabadulásának ne­gyed évszázados jubileumát munkaversennyel köszöntik. A zavartalan villamosener- gia-cllátás és a gazdaságo­sabb termelés megvalósításá­ra a szocialista brigádok ér­tékes felajánlásokat tettek. Többek között vállalták, hogy az év végéig esedékes fenn­tartási és főjavítási munká­kat kilenc nappal előbb, no­vember 26-ig befejezik. így az erőmű mind a nyolc óriás kazánja a téli csúcsidőre üzemképes lesz. Ezek a ka­zánok vegyes tüzclésűck, vagyis szén- és földgé’ ’ ' ve­rőkkel működnek. A felsza­badulási versenyben az or­szágos célkitűzésnek megfele­lően három kazánt a gazda­ságosabb, tiszta földgáztüze­lésre alakítanak át. A kor­szerűsítési munkák során olyan berendezéseket is fel­szerelnek, amelyek segítségé­vel a szomszédos Tiszai Ve­gyikombinát új poli^tiléngyá- rának különböző minőségű „hulladékgázait” is elégethe­tik majd a kazánokban. A bővítési munkákkal előrelát­hatólag a jövő év első felé* ben készülnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom