Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

/ SSZAK-MAGYARORSZAG 2 Kedd, 1969. október 28. íróink a fővárosban A viliét» és a főváros kapcsolatának mélyítése céljából eredeti­nek joggal mondható kezde­ményezésre vállalkozott a budapesti I.. V. és XXII. ke­rületi Hazafias Népfront-bi­zottság: a vidéken szerkesz­tett irodalmi folyóiratok íróit és szerkesztőit látja vendégül egy-egy alkalomra a Hazafias Népfront I. kerü­leti ' klubjában. Elsőként a szegedi ..Tiszatáj” alkotói mutatkoztak be a fővárosi közönség előtt, majd a debr receni ..Alföld” és a pécsi ,. Jelenkor” következett. Az elmúlt vasárnap, egész na­pos programra. Borsod és Miskolc irodalmi lapja, a ..Napjaink” írói és szerkesz­tői utaztak Budapestre, hogy ■t klubban, majdnem ..telt­háznyi” közönség előtt a borsodi táj és Miskolc em­beréről valljanak. Eilep Antal, az I. kerületi népfrontbizoítság tagja mu­tatta be alkotóinkat, alig tudván rejteni, meghatottsá­gát. hiszen maga is borsodi cí edetű. évekig igazgatója volt a sárospataki vármúze­umnak. tehát barátokról és jó ismerősökről kellett valla- •n'a. Dr. Kabdebó Lóránt kandidátus, a ..Napjaink” szerkesztője Észak-Magyar- o’szág. benne Miskolc fejlő- * ó irodalmi életét vázolta. Gulyás Mihály, a folyóirat fő­szerkesztője, rá nagyon jel­lemző módon, szociográfiai ihletettségű előadást rögtön­zött szűkebb hazánk bemu­tatására. Ügy vélekedett, hogy a megye és a város po- 1 bikái és gazdasági vezetői • immár fontos gondjuknak tekintik az irodalmi élet pezsdítését, a jótékony lég­körnek tulajdonította, hogy a •láb megléte óta, immár tizen­hét könyv jelent meg bor­sodi és miskolci emberek tollából. Ágh István, József Attilá­ul j as költő ugyan nem borso- 'oi';iá származék”, de a „Nap- iáink” jó barátja, elkötele­zzél tje, legtöbb verse e fo­lyóirat hasábjain látott nap- , világot. Felolvasta egyik ver­sét, majd Margittay Ági színművész szavalt verseiből. Serföző Simon szintén ver­seivel vallott önmagáról, Gulyás Mihálynak egyik el­beszélését olvasta fel Móni Ottó. fővárosi színművész. Verdes Tamás Baráth Lajos novelláját adta elő. Zoltán Sára. a Miskolci Nemzeti Színház tagja Kalász László, Szalonnán élő költőnk ver­seit szavalta. A műsorban kellemesen közreműködött Bátok Ferenc operaáriákkal, míg Rőczey Ferenc zongora- számokkal jeleskedett. Délután a budatétényi Ha­zafias Népfront szép klubjá­ban olvasóikkal találkoztak íróink. Kiderült tehát, hogy a borsodi-miskolci alkotók már nemcsak szűkebb hazá­jukban ismertek, müveik el­jutottak a főváros eme kerü­letébe is. Az írókra valóság­gal záporoztak a kérdések, és három órán keresztül szinte beleizzadtak a válaszokba, s a találkozónak ama kénysze­rűség vetett véget, hogy in­dult az utolsó vonat. így is éjféltájt vergődtek haza. Al­kotóink nem kis meglepetésé, re, Bukató lényen megyénk egyik országgyűlési képvise­lőjével, Németh Imrével ta­lálkoztak. íróinkat elkísérte Hegyi Imre. megyénk Haza­fias Népfront-titkára, a mis­kolci népfront-titkár, Szuchy Róbert és Juhász József, a megyei népfrontbizottság tagja. irodalmi progra­mon részt vett a Hazafias Népfront fővárosi bizottsá­gának helyettes titkára. Ma- túz László. Tőle tudtuk meg, hogy rövidesen újabb irodal­mi rendezvényre kerül sor: a fővárosi és vidéki folyóiratok szerkesztőinek találkozójára. Az ejjesz napi Földmozgások hazánkban Vasárnap délután és hét­főn délelőtt enyhe földren­gést észleltek Dél-Dunántú- lon — Baranya, Somogy, Tol­na és Zala megye térségé­ben. Károk sehol sem kelet­keztek. A pécsi jelentés szerint vasárnap 16 óra 40 perckor, hétfőn pedig 9 óra utón 12 perccel észlelték a földlöké­seket. Néhány perc eltéréssel ugyanebben az időpontban zajlott le az érintett terület egészén az átlagosan egy percnél valamivel tovább tar­tó enyhe földrengés. Meg­mozdultak a bútorok, kileng­tek a csillárok, az edények összeesördültek, a szobanö­vények levelei rengtek. Hétfőn délelőtt nemcsak a sashegyi földrengésjelző ob­szervatórium nagy pontossá­gú műszerei, hanem Buda­pest egyes részein a lakók is éreztek rezdüléseket, a jugo­szláviai földrengés hullámai­ból: rezzent az ablaküveg és a szekrény tetejére állí­tott váza, megmozdult a kén a falon. Erről sok bejelen­tést: kapott az obszervatóri­um. Hétfőn kezdődőit Aggteleken a Isz-kiltúrfeíelősök első bentlakásos tanfolyama Termelőszövetkezeti kul- túríelelősök, oktatási és kul- túrbizottsági vezetők jöttek össze hétfőn délelőtt Aggte­leken, hogy ötnapos, bentla­kásos tanfolyamon bővítsék ismereteiket. A tanfolyam megnyitása után Nagy Zol­tántól, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettesé­től kaptak tájékoztatást az időszerű politikai kérdések­ről, majd Bozsik Sándor, a Miskolci városi Pártbizottság munkatársa tartott konzultá­cióval egybekötött előadást a kulturális nevelőmunka sze­repéről, az emberformálás­ban, a szocialista társadalom építésében jelentkező felada­tairól. A cseppkőbarlang megismerése és játékos klub­est fejezte be az első napot. Első alkalommal jöttek ilyen tanfolyamra össze a termelőszövetkezetek kultu­rális életének irányítói, fele­lősei, hogy a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ irányította tanfolya­mon segítséget kapjanak a tsz-ek kulturális nevelő­munkájának fellendítéséhez. Kováts György, a művelődé­si központ igazgatója arról tájékoztatott, hogy 36 tsz küldte el most megbízottját, illetve képviselőjét a tanfo­lyamra, s ezentúl minden év­ben rendeznek hasonló kép­zést mindaddig, amíg min­den szövetkezethez el nem jut a segítő szó. A tanfolya­mon kívül külön módszertani kiadványt is bocsát a műve­lődési központ a szövetkeze­tek rendelkezésére.' (A kiad­ványról később külön írunk.) A tanfolyam programja sokszínű és roppant célszerű szerkesztésről tanúskodik. Bemutatókkal, valamint kon­zultációkkal egybekötött szakmai előadások, filmvetí­tések szerepelnek a hét ter­vében, s lesz klubhangver­seny. meg kötetlen:; beszélge­tés is a tsz-parasztíág kuhiu’-f rális problémáiról. Az ember-* ismeret jelentősége a tsz kultúrfelelős munkájában, az oktató-nevelő munka terüle­tei, a szellemi vetélkedők rendezésének módszertana, a tsz-beli könyvtári tevékeny­ség, a televízió, a film, és a rádió tömegnevelő szerepe csakúgy téma, mint a társa­dalmi ünnepek megrendezé­se, a tsz klubélet kialakítá­sa, vagy a ts.z-ek kulturális tervei elkészítésének gyakor­lati teendői. Az utolsó napon közös értékelés lesz. Rendkívül időszerű, nagyon szükséges volt már e tanfo­lyam megrendezése. Hisszük: a részvevők jól hasznosítják majd az Aggteleken tanulta­kat. (bm) Befejeződött a szakszervezeti világkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Enrique Pastorino. az SZVSZ elnöke mondott zár­szót. A szakszervezeti világ­kongresszus közzétette felhí­vását a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez. Ebben a többi között arról kapunk át­tekintést, hogy az imperialis­ta táborban elmúlt időszak­ban sok országban folyt és jelenleg is dúló küzdelmet a dolgozók öntudatának és harci szellemének óriási mé­retű fellendülése jellemzi, s ez tovább élezte a társadalmi konfliktusokat. A kapitalista országokban hatalmas mére­teket öltöttek a sztrájkok, milliók vesznek részt a har­cokban. Miközben példátlan tudományos teljesítmények kápráztatják el a világot, az emberek milliói tűrhetetlen körülmények között tengőd­nek továbbra is. 1 A fehívás a szocialista or­szágokban eddig elért ered­ményeket nagyra értékeli, ahol a haladás szolgálatába állítják a tudományt, a tech­nikát, ahol a szakszervezel- nek vezető szerepe van a nép- gazdasági életben. A dolgo­zók milliói minden kényszer­től megszabadulva a teremtő energiát jólétük növelésére fordítják. A szocialista orszá­gok pedig megszilárdítják pozíciójukat a nemzetközi porondon és növelik tekinté­ly tikét. A felhívás második részé­ben a nemzetközi imperializ­mus szakadatlan agresszivi­tással foglalkozik. Végül kijelenti, hogy az SZVSZ kész elősegíteni minden olyan kezdeményezést, amely a vi­lág dolgozóinak egységet szol­gálja. Befejezésül a szakszer­vezeti világkongresszus doku­mentuma a Lenin-centenári- ummal foglalkozik. Annak a meggyőződésének ad han­gót, hogy szerte a világon a dolgozók és szakszervezeteik meg fogják találni a Lenin- centeiiárium megünneplésé­nek legjobb formáit. V Szülőföldünk Borsodnádasd“ á hm fék műsor esv éviized gyűrtésciből Légfontosahb tét adat a palóckníatás Ózd és a környező községek aktíváinak felajánlása 10 évvel ezelőtt 1959. októ­berében alakul t meg Borsod- nádasdon az Istvánffy Gyula honismereti szakkör, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék és megmentsék az utókor szá­mára szülőfalujuk népi ha­gyományait. LEHOCZKY ALFRED: Hetvenegy nap a háborúké o litkos diplomácia Németország háború utá­ni sorsa — érthetően — va­lamennyi érdekelt fél figyel­mének középpontjában áll. Mi lesz azzal az országgal, mely rövid idő alatt immár két világégést indított el? A vélemények a különböző or­szágok között, de az orszá­gokon belül is eltértek egy­mástól. A Szovjetunió már 1943 őszén — a teheráni konferen­cián — állást foglalt egy an­tifasiszta, demilitarizált. de­mokratikus Németország lét­rehozása meilett. A nyugati hatalmakat el­sősorban az izgatta: hogyan . meg Európa szívé­ben ezt a jelentős hatalmat a kapitalizmus kereteiben, ugyanakkor hogyan üthetik ki a gazdasági versenyből, hogyan rendelhetik saját tő­kéjük befolyása alá? A német tőkés köröket egyre inkább az foglalkoztat­ta, hogy mentsék, ami még menthető. A titkos diplomácia a há­ború végén e kérdés köré fo­nódott elsősorban. „Mister Bull” A nyugati hatalmak részé­ről Allan Dulles, az ameri­kai katonai hírszolgálat (OSS) főnöke fejtett ki e té­ren nagy buzgalmat. Egy időre, hogy terveit jobban realizálhassa, Svájcba tette át főhadiszállását, s ott „Mis­ter Bull” fedőnév alatt dol­gozott. Dulles 1944 áprilisában je­lentést küldött a washingto­ni kormánynak a készülő Hitler-ellenes merénylettel kapcsolatban: „Németország óriási lép­tekkel halad a válság felé... A (Hitler-ellenes) csoport ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásokat Washington és London vezesse úgy, hogy ne kelljen közvetlenül tárgyal­nia Moszkvával. Akciójuk legfőbb rugója az a buzgó óhajuk, hogy Közép-Európa semmiképpen ne kerüljön sem ideológiailag, sem a gya­korlatban orosz uralom alá...” Mint ismeretes, a Hitler elleni merénylet sikertelen maradt, de a német különbé- ké-tervek újból és újból visszatérő problémák marad­tak. A „libalegelö”-terv A szeptemberi Quebec-i konferencián, á két nyugati államfő — Roosevelt és Churchill — ugyancsak fog­lalkoztak Németország hábo­rú utáni helyzetével. A ter­vet Morgenthau, amerikai pénzügyminiszter terjesztette elő: — Két Németországot könnyebb kordában tartani, mint egyet — 'ezért a biro­dalmat egy megfelelő terv alapján fel kell darabolni. S hosszan fejtegeti a meg­oldást: — A Saar-vidéket és a Rajna-Mosel közét át kell adni Franciaországnak, Szi­léziát és Kelet-POroszorszá­got a lengyeleknek, a T\vhr- vidék váljon le Németország­ról és legyen nemzetközi öve­zet. A maradékot pedig ösz- szuk kétfelé: egy északnémet és egy délnémet államra. . Churchill — aki már 1941- ben tett hasonló javaslatot — érdeklődéssel hallgatja Mor­genthau fejtegetéseit: — Szét kell zúzni a német ipart... Minden ipari felsze­relést el kell szállíttassunk, vagy össze kell törnünk... Németország útja a farmo­kon, a földművelésen keresz­tül vezet... S elfogadják a tervet, mely — mint utána emlegették — „libalegelővé” akarta tenni Németországot. A Morgenthau-terv hivata­los tervvé vált tehát — de az amerikai kormányzat befo­lyásos vezetői (olyanok, mint Stimson hadügyminiszter, Cordell Hull külügyminisz­ter) nyomban akciót indíta­nak ellene. A hadügyminisz­térium sértetlenül akarja megőrizni a német ipari po­tenciált. Stimson hadügyminiszter utasítást ad egy füzet elké­szítésére, a Németországot megszálló amerikai csapatok számára. A füzet — „Mi a dolgunk Németországgal a háború után” — a hivatalos programként elfogadott Mpr- genthau-terv helyett, a Stimson—Iiull-koneepciót is­merteti. Az évforduló alkalmából vasárnap honismereti tájkon­ferenciát tartottak a borsod- nádasdi Béke Művelődési Otthonban. A tájkonferencia részve­vőit Nagy Károly, az Ózdi járási Tanács művelődésügyi * • kCUJ Roosevelt erősen a sarkára" reü áll — a brosúrát kivonják a] ] forgalomból. .. A veronai küldetés í Október 25-én a Suia Vis-* • cosa Művek elnöke, Franco’,', Marinotti olasz nagyiparos.. Svájcból Veronába, a Gesta-;j po ottani főhadiszállására]] utazik, s ott Himmler megbí-* • zottjával, Harsler tábornok-',', kai tárgyal. • > A nagyiparos nem szemé-* * lyes akciót folytat. Üt járói ]] tud az amerikai követség, s*> Allan Dulles is. \ \ Harster közölte a nagyipa-** c c rossal a nyugati hatalmakkal*. kötendő „különbéke” németi ] részről felajánlott feltételeit:]; „Az olasz front 25 hadosz-• * , e a talya az angolok és ameri - »«rí kaiak rendelkezésére áll, a',', rendfenntartásra Közép-Eu-] ] rópában; a nyugati front" t * megnyitása; kiáltvány a né-* ■ met néphez a háború végé-',, nek bejelentésével. Ennek el-',] lenében csak azt kérjük,'‘ hogy a német terület inlegri tását tartsák tiszteletben.” ! Az ajánlatról sem az ame-] ] rikai, sem az angol hivatalos;; körök nem voltak hajlandók* ■ tárgyalni. De vajon nincs-e össze-] ] csengés e javaslatok és Chur.] ] chili elképzelései között? ’; (Folytatjuk) ■ * osztályvezetője köszöntötte. Méltatta az Istvánffy Gyula honismereti szakkör egy év­tizedes munkáját, majd a ta­lálkozó célját megjelölve el­mondotta. hogy annak kettős feladata van. Egyrészt szá­mot adni az eddigi munká­ról, bizonyítani, hogy a köz­ség hagyományai jó kezekbe kerültek, másrészt megismer­tetni a fiatalokat a honisme- munka szépségeivel, megkedvelteim, s ezáltal szé­lesíteni ezt a hasznos moz­galmat. ötletes emlékműsorral mu­tatták be a szakkör .tagjai 10 éves hagyománygyűjtő mun­kájukat. A műsor első részé­ben megelevenítették Bor­sodnádasd történelmi hagyo­mányait, az első mondótól a mai társadalmi esküvőkig, melyben ma is felfedezhetők a modern formákhoz alkal­mazkodó népi hagyományok. A műsor második és har­madik részében a Borsodnó- dasdi Lemezgyár és a bánya- ipar, valamint a bányászság fejlődését mutatták be. Köz­reműködött a Borsodnádas- di Általános Iskola énekkara, a műsort Nemesik Pál szak- körvezető tanár rendezte. A műsor után az Ózd vi­déki munkásmozgalom 191» —19 évi emlékeiből, saját ké­szítésű dokumentumfilmet mutattak be. A honismereti táikonferen- cia második részében Bakó Ferenc, a Heves megyei mú­zeumok igazgatója tartott előadást a palóckutatás cél­járól és módszereiről, máid dr. Bodgál Ferenc muzeoló­gus mondott vitaindító “be­szédet a honismereti szakkö­rök időszerű feladatairól és munkamódszereiről. F.lsődle- ges feladatként a palórkutá- tást jelölte meg. A gyűjtés országosan 1970-ben kezdő­dik meg, s számítanak ebben a honismereti szakkörökre, társadalmi aktívákra. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom