Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
/ SSZAK-MAGYARORSZAG 2 Kedd, 1969. október 28. íróink a fővárosban A viliét» és a főváros kapcsolatának mélyítése céljából eredetinek joggal mondható kezdeményezésre vállalkozott a budapesti I.. V. és XXII. kerületi Hazafias Népfront-bizottság: a vidéken szerkesztett irodalmi folyóiratok íróit és szerkesztőit látja vendégül egy-egy alkalomra a Hazafias Népfront I. kerületi ' klubjában. Elsőként a szegedi ..Tiszatáj” alkotói mutatkoztak be a fővárosi közönség előtt, majd a debr receni ..Alföld” és a pécsi ,. Jelenkor” következett. Az elmúlt vasárnap, egész napos programra. Borsod és Miskolc irodalmi lapja, a ..Napjaink” írói és szerkesztői utaztak Budapestre, hogy ■t klubban, majdnem ..teltháznyi” közönség előtt a borsodi táj és Miskolc emberéről valljanak. Eilep Antal, az I. kerületi népfrontbizoítság tagja mutatta be alkotóinkat, alig tudván rejteni, meghatottságát. hiszen maga is borsodi cí edetű. évekig igazgatója volt a sárospataki vármúzeumnak. tehát barátokról és jó ismerősökről kellett valla- •n'a. Dr. Kabdebó Lóránt kandidátus, a ..Napjaink” szerkesztője Észak-Magyar- o’szág. benne Miskolc fejlő- * ó irodalmi életét vázolta. Gulyás Mihály, a folyóirat főszerkesztője, rá nagyon jellemző módon, szociográfiai ihletettségű előadást rögtönzött szűkebb hazánk bemutatására. Ügy vélekedett, hogy a megye és a város po- 1 bikái és gazdasági vezetői • immár fontos gondjuknak tekintik az irodalmi élet pezsdítését, a jótékony légkörnek tulajdonította, hogy a •láb megléte óta, immár tizenhét könyv jelent meg borsodi és miskolci emberek tollából. Ágh István, József Attilául j as költő ugyan nem borso- 'oi';iá származék”, de a „Nap- iáink” jó barátja, elkötelezzél tje, legtöbb verse e folyóirat hasábjain látott nap- , világot. Felolvasta egyik versét, majd Margittay Ági színművész szavalt verseiből. Serföző Simon szintén verseivel vallott önmagáról, Gulyás Mihálynak egyik elbeszélését olvasta fel Móni Ottó. fővárosi színművész. Verdes Tamás Baráth Lajos novelláját adta elő. Zoltán Sára. a Miskolci Nemzeti Színház tagja Kalász László, Szalonnán élő költőnk verseit szavalta. A műsorban kellemesen közreműködött Bátok Ferenc operaáriákkal, míg Rőczey Ferenc zongora- számokkal jeleskedett. Délután a budatétényi Hazafias Népfront szép klubjában olvasóikkal találkoztak íróink. Kiderült tehát, hogy a borsodi-miskolci alkotók már nemcsak szűkebb hazájukban ismertek, müveik eljutottak a főváros eme kerületébe is. Az írókra valósággal záporoztak a kérdések, és három órán keresztül szinte beleizzadtak a válaszokba, s a találkozónak ama kényszerűség vetett véget, hogy indult az utolsó vonat. így is éjféltájt vergődtek haza. Alkotóink nem kis meglepetésé, re, Bukató lényen megyénk egyik országgyűlési képviselőjével, Németh Imrével találkoztak. íróinkat elkísérte Hegyi Imre. megyénk Hazafias Népfront-titkára, a miskolci népfront-titkár, Szuchy Róbert és Juhász József, a megyei népfrontbizottság tagja. irodalmi programon részt vett a Hazafias Népfront fővárosi bizottságának helyettes titkára. Ma- túz László. Tőle tudtuk meg, hogy rövidesen újabb irodalmi rendezvényre kerül sor: a fővárosi és vidéki folyóiratok szerkesztőinek találkozójára. Az ejjesz napi Földmozgások hazánkban Vasárnap délután és hétfőn délelőtt enyhe földrengést észleltek Dél-Dunántú- lon — Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye térségében. Károk sehol sem keletkeztek. A pécsi jelentés szerint vasárnap 16 óra 40 perckor, hétfőn pedig 9 óra utón 12 perccel észlelték a földlökéseket. Néhány perc eltéréssel ugyanebben az időpontban zajlott le az érintett terület egészén az átlagosan egy percnél valamivel tovább tartó enyhe földrengés. Megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, az edények összeesördültek, a szobanövények levelei rengtek. Hétfőn délelőtt nemcsak a sashegyi földrengésjelző obszervatórium nagy pontosságú műszerei, hanem Budapest egyes részein a lakók is éreztek rezdüléseket, a jugoszláviai földrengés hullámaiból: rezzent az ablaküveg és a szekrény tetejére állított váza, megmozdult a kén a falon. Erről sok bejelentést: kapott az obszervatórium. Hétfőn kezdődőit Aggteleken a Isz-kiltúrfeíelősök első bentlakásos tanfolyama Termelőszövetkezeti kul- túríelelősök, oktatási és kul- túrbizottsági vezetők jöttek össze hétfőn délelőtt Aggteleken, hogy ötnapos, bentlakásos tanfolyamon bővítsék ismereteiket. A tanfolyam megnyitása után Nagy Zoltántól, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesétől kaptak tájékoztatást az időszerű politikai kérdésekről, majd Bozsik Sándor, a Miskolci városi Pártbizottság munkatársa tartott konzultációval egybekötött előadást a kulturális nevelőmunka szerepéről, az emberformálásban, a szocialista társadalom építésében jelentkező feladatairól. A cseppkőbarlang megismerése és játékos klubest fejezte be az első napot. Első alkalommal jöttek ilyen tanfolyamra össze a termelőszövetkezetek kulturális életének irányítói, felelősei, hogy a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ irányította tanfolyamon segítséget kapjanak a tsz-ek kulturális nevelőmunkájának fellendítéséhez. Kováts György, a művelődési központ igazgatója arról tájékoztatott, hogy 36 tsz küldte el most megbízottját, illetve képviselőjét a tanfolyamra, s ezentúl minden évben rendeznek hasonló képzést mindaddig, amíg minden szövetkezethez el nem jut a segítő szó. A tanfolyamon kívül külön módszertani kiadványt is bocsát a művelődési központ a szövetkezetek rendelkezésére.' (A kiadványról később külön írunk.) A tanfolyam programja sokszínű és roppant célszerű szerkesztésről tanúskodik. Bemutatókkal, valamint konzultációkkal egybekötött szakmai előadások, filmvetítések szerepelnek a hét tervében, s lesz klubhangverseny. meg kötetlen:; beszélgetés is a tsz-parasztíág kuhiu’-f rális problémáiról. Az ember-* ismeret jelentősége a tsz kultúrfelelős munkájában, az oktató-nevelő munka területei, a szellemi vetélkedők rendezésének módszertana, a tsz-beli könyvtári tevékenység, a televízió, a film, és a rádió tömegnevelő szerepe csakúgy téma, mint a társadalmi ünnepek megrendezése, a tsz klubélet kialakítása, vagy a ts.z-ek kulturális tervei elkészítésének gyakorlati teendői. Az utolsó napon közös értékelés lesz. Rendkívül időszerű, nagyon szükséges volt már e tanfolyam megrendezése. Hisszük: a részvevők jól hasznosítják majd az Aggteleken tanultakat. (bm) Befejeződött a szakszervezeti világkongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Enrique Pastorino. az SZVSZ elnöke mondott zárszót. A szakszervezeti világkongresszus közzétette felhívását a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez. Ebben a többi között arról kapunk áttekintést, hogy az imperialista táborban elmúlt időszakban sok országban folyt és jelenleg is dúló küzdelmet a dolgozók öntudatának és harci szellemének óriási méretű fellendülése jellemzi, s ez tovább élezte a társadalmi konfliktusokat. A kapitalista országokban hatalmas méreteket öltöttek a sztrájkok, milliók vesznek részt a harcokban. Miközben példátlan tudományos teljesítmények kápráztatják el a világot, az emberek milliói tűrhetetlen körülmények között tengődnek továbbra is. 1 A fehívás a szocialista országokban eddig elért eredményeket nagyra értékeli, ahol a haladás szolgálatába állítják a tudományt, a technikát, ahol a szakszervezel- nek vezető szerepe van a nép- gazdasági életben. A dolgozók milliói minden kényszertől megszabadulva a teremtő energiát jólétük növelésére fordítják. A szocialista országok pedig megszilárdítják pozíciójukat a nemzetközi porondon és növelik tekintély tikét. A felhívás második részében a nemzetközi imperializmus szakadatlan agresszivitással foglalkozik. Végül kijelenti, hogy az SZVSZ kész elősegíteni minden olyan kezdeményezést, amely a világ dolgozóinak egységet szolgálja. Befejezésül a szakszervezeti világkongresszus dokumentuma a Lenin-centenári- ummal foglalkozik. Annak a meggyőződésének ad hangót, hogy szerte a világon a dolgozók és szakszervezeteik meg fogják találni a Lenin- centeiiárium megünneplésének legjobb formáit. V Szülőföldünk Borsodnádasd“ á hm fék műsor esv éviized gyűrtésciből Légfontosahb tét adat a palóckníatás Ózd és a környező községek aktíváinak felajánlása 10 évvel ezelőtt 1959. októberében alakul t meg Borsod- nádasdon az Istvánffy Gyula honismereti szakkör, azzal a céllal, hogy összegyűjtsék és megmentsék az utókor számára szülőfalujuk népi hagyományait. LEHOCZKY ALFRED: Hetvenegy nap a háborúké o litkos diplomácia Németország háború utáni sorsa — érthetően — valamennyi érdekelt fél figyelmének középpontjában áll. Mi lesz azzal az országgal, mely rövid idő alatt immár két világégést indított el? A vélemények a különböző országok között, de az országokon belül is eltértek egymástól. A Szovjetunió már 1943 őszén — a teheráni konferencián — állást foglalt egy antifasiszta, demilitarizált. demokratikus Németország létrehozása meilett. A nyugati hatalmakat elsősorban az izgatta: hogyan . meg Európa szívében ezt a jelentős hatalmat a kapitalizmus kereteiben, ugyanakkor hogyan üthetik ki a gazdasági versenyből, hogyan rendelhetik saját tőkéjük befolyása alá? A német tőkés köröket egyre inkább az foglalkoztatta, hogy mentsék, ami még menthető. A titkos diplomácia a háború végén e kérdés köré fonódott elsősorban. „Mister Bull” A nyugati hatalmak részéről Allan Dulles, az amerikai katonai hírszolgálat (OSS) főnöke fejtett ki e téren nagy buzgalmat. Egy időre, hogy terveit jobban realizálhassa, Svájcba tette át főhadiszállását, s ott „Mister Bull” fedőnév alatt dolgozott. Dulles 1944 áprilisában jelentést küldött a washingtoni kormánynak a készülő Hitler-ellenes merénylettel kapcsolatban: „Németország óriási léptekkel halad a válság felé... A (Hitler-ellenes) csoport ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalásokat Washington és London vezesse úgy, hogy ne kelljen közvetlenül tárgyalnia Moszkvával. Akciójuk legfőbb rugója az a buzgó óhajuk, hogy Közép-Európa semmiképpen ne kerüljön sem ideológiailag, sem a gyakorlatban orosz uralom alá...” Mint ismeretes, a Hitler elleni merénylet sikertelen maradt, de a német különbé- ké-tervek újból és újból visszatérő problémák maradtak. A „libalegelö”-terv A szeptemberi Quebec-i konferencián, á két nyugati államfő — Roosevelt és Churchill — ugyancsak foglalkoztak Németország háború utáni helyzetével. A tervet Morgenthau, amerikai pénzügyminiszter terjesztette elő: — Két Németországot könnyebb kordában tartani, mint egyet — 'ezért a birodalmat egy megfelelő terv alapján fel kell darabolni. S hosszan fejtegeti a megoldást: — A Saar-vidéket és a Rajna-Mosel közét át kell adni Franciaországnak, Sziléziát és Kelet-POroszországot a lengyeleknek, a T\vhr- vidék váljon le Németországról és legyen nemzetközi övezet. A maradékot pedig ösz- szuk kétfelé: egy északnémet és egy délnémet államra. . Churchill — aki már 1941- ben tett hasonló javaslatot — érdeklődéssel hallgatja Morgenthau fejtegetéseit: — Szét kell zúzni a német ipart... Minden ipari felszerelést el kell szállíttassunk, vagy össze kell törnünk... Németország útja a farmokon, a földművelésen keresztül vezet... S elfogadják a tervet, mely — mint utána emlegették — „libalegelővé” akarta tenni Németországot. A Morgenthau-terv hivatalos tervvé vált tehát — de az amerikai kormányzat befolyásos vezetői (olyanok, mint Stimson hadügyminiszter, Cordell Hull külügyminiszter) nyomban akciót indítanak ellene. A hadügyminisztérium sértetlenül akarja megőrizni a német ipari potenciált. Stimson hadügyminiszter utasítást ad egy füzet elkészítésére, a Németországot megszálló amerikai csapatok számára. A füzet — „Mi a dolgunk Németországgal a háború után” — a hivatalos programként elfogadott Mpr- genthau-terv helyett, a Stimson—Iiull-koneepciót ismerteti. Az évforduló alkalmából vasárnap honismereti tájkonferenciát tartottak a borsod- nádasdi Béke Művelődési Otthonban. A tájkonferencia részvevőit Nagy Károly, az Ózdi járási Tanács művelődésügyi * • kCUJ Roosevelt erősen a sarkára" reü áll — a brosúrát kivonják a] ] forgalomból. .. A veronai küldetés í Október 25-én a Suia Vis-* • cosa Művek elnöke, Franco’,', Marinotti olasz nagyiparos.. Svájcból Veronába, a Gesta-;j po ottani főhadiszállására]] utazik, s ott Himmler megbí-* • zottjával, Harsler tábornok-',', kai tárgyal. • > A nagyiparos nem szemé-* * lyes akciót folytat. Üt járói ]] tud az amerikai követség, s*> Allan Dulles is. \ \ Harster közölte a nagyipa-** c c rossal a nyugati hatalmakkal*. kötendő „különbéke” németi ] részről felajánlott feltételeit:]; „Az olasz front 25 hadosz-• * , e a talya az angolok és ameri - »«rí kaiak rendelkezésére áll, a',', rendfenntartásra Közép-Eu-] ] rópában; a nyugati front" t * megnyitása; kiáltvány a né-* ■ met néphez a háború végé-',, nek bejelentésével. Ennek el-',] lenében csak azt kérjük,'‘ hogy a német terület inlegri tását tartsák tiszteletben.” ! Az ajánlatról sem az ame-] ] rikai, sem az angol hivatalos;; körök nem voltak hajlandók* ■ tárgyalni. De vajon nincs-e össze-] ] csengés e javaslatok és Chur.] ] chili elképzelései között? ’; (Folytatjuk) ■ * osztályvezetője köszöntötte. Méltatta az Istvánffy Gyula honismereti szakkör egy évtizedes munkáját, majd a találkozó célját megjelölve elmondotta. hogy annak kettős feladata van. Egyrészt számot adni az eddigi munkáról, bizonyítani, hogy a község hagyományai jó kezekbe kerültek, másrészt megismertetni a fiatalokat a honisme- munka szépségeivel, megkedvelteim, s ezáltal szélesíteni ezt a hasznos mozgalmat. ötletes emlékműsorral mutatták be a szakkör .tagjai 10 éves hagyománygyűjtő munkájukat. A műsor első részében megelevenítették Borsodnádasd történelmi hagyományait, az első mondótól a mai társadalmi esküvőkig, melyben ma is felfedezhetők a modern formákhoz alkalmazkodó népi hagyományok. A műsor második és harmadik részében a Borsodnó- dasdi Lemezgyár és a bánya- ipar, valamint a bányászság fejlődését mutatták be. Közreműködött a Borsodnádas- di Általános Iskola énekkara, a műsort Nemesik Pál szak- körvezető tanár rendezte. A műsor után az Ózd vidéki munkásmozgalom 191» —19 évi emlékeiből, saját készítésű dokumentumfilmet mutattak be. A honismereti táikonferen- cia második részében Bakó Ferenc, a Heves megyei múzeumok igazgatója tartott előadást a palóckutatás céljáról és módszereiről, máid dr. Bodgál Ferenc muzeológus mondott vitaindító “beszédet a honismereti szakkörök időszerű feladatairól és munkamódszereiről. F.lsődle- ges feladatként a palórkutá- tást jelölte meg. A gyűjtés országosan 1970-ben kezdődik meg, s számítanak ebben a honismereti szakkörökre, társadalmi aktívákra. T. I.
