Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Vasárnap, 1969. október 26. F A pécsi játékfilm-szemle profilja anélkül, hogy ezt valamilyen megállapodás vagy rendelkezés szabályozta 1 volna, magától kialakult. Mindinkább távol maradnak Pécsről, s így a magyar filmművészet nagy nemzeti szemléjéről a kommersz alkotások és távol maradnak azok az alkotók, akik kommersz vagy ahhoz közelálló müvekkel szoktak jelentkezni, akiknek alkotó tevékenységében nem a mindig újabbra törekvés, nem a kifejezési módok újabb útjainak keresése és nem a kórunk nagy társadalmi kérdéseinek feszegeié- se a jellemző. Korábbi cikkeinkben már szóltunk róla, hogy a nyolc fesziiválfilm mindegyike napjaink vagy közelmúltunk társadalmi kérdéseit közelíti meg sajátos művészi átfogalmazásban, s e tartalmi jellemzőtől csak A Pál utcai fiúk mentes, azonban magas művészi szintje feltétlenül a legjobb magyar alkotások közé sorolja. Anélkül, hogy a fesztiválon látott versenyíilmek értékét vitatnánk, joggal merül fel a nézőben, a fesztivál részvevőjében a kérdés, vajon a magyar filmművészet egy másik vonulata, a vígjáték és más műfajú filméit alkotóinak munkái között miért nem al ri olyan, amely a maga műfaját méltóan képviselhetné nemzeti 1 szemlénkén. Vajon á négy évvel ezelőtt itt szerepelt Mit esinált felséged 3-tól 5-ig? és A tizedes, meg a többiek, a három évvel korábban bemutatott Fügefalevél, és Butaságom története óta nem született olyan magyar vígjáték vagy filmszatíra, amely színvonalban az egyéb, mag- p vasabb, politizáló töilosű filmek mellé sorakozhatna Pécsett? A filmművész szövetség maga szavazza meg az ide kerülő filmeket, .-s ka ebben a műfajban évek óta nem talál ide alkalmasat, úgy ez elgondolkoztató kell, bogy legyen. Ho! a JÓ v- szórakoztató fi!m? Hasonló kérdés vetődik fel, ha az ősbemutatókat végigtekintjük. A hat új játékfilm közül egy történelmi groteszk (Imposztorok), egy a 28 év előtti múltat idéző tragikomédia (Isten hozta, őrnagy úr), egy az 50 év előtti Tanácsköztársaság és a fehér ellenforradalom eseményeinek tükrében vizsgálja az általános emberi humánum és a pártos elkötelezettség kérdéseit legendaszerű lírai megfogalmazásban (Virágvasárnap), egy pedig napjaink értelmiségei egy csoportjának belső, alkotói konfliktusait közelíti meg. Még említést kell tennünk két új filmről, amit Pécsett hittünk: az egyik az első magyar sci-fi, Az idő ablakai, amely tudományos-fan ‘aszti- kus keretben ugyani do. nagyon súlyos problémát feszeget a jövőben, nevezetesen a világot elpusztító erő felszabadításáért való felelősséget, végül az utolsóként említett Nádasi-film, A nagy kék jelzés vígjátéki köntösben jelentkezik, de szatirikus, helyenként fantasztikus elemekkel vegyül. Talán ez volt a fesztiválon látott filmek közül az egyetlen, amely mentes volt sí tartalmasabb gondolatoktól, amely nem kíván intenzívebb együttgondolkodást. A pécsi bemutatását alighanem az indokolja, hogy éppen elkészült.' Je- ientkezi!/ hát itt is a kérdés, vajon új filmjeink közül is miért hiányzik a. jó szórakoztató film, hol van a sokszor hivatkozott közönségigény jó kielégítésére szolgáló, tartalmasén szórakoztató magyar játékfilmek sora? (A szemlén be nem mutatott új magyar filmek egyike sem tartozik a szórakoztató filmek kategóriájába.) Mindennapjaink — sokféle megközelítésben A versenyfilmek és az új filmek összetétele azt mutatja, hogy a magyar játékfilm-művészet legjobb alkotásaiban domináló elem a politikai töltés, napjaink és közelmúltunk kérdéseinek taglalása, kérdezés és a kérdések megválaszolása (jól vagy kevésbé jól), s új vonásként jelentkezik e témák groteszk megközelítése. Ahogyan néliány évvel ezelőtt Keleti Márton A tizedes, meg a többiek című filmjében a görbe tükörben felmutatott Molnár tizedes történetén keresztül láttatta felszabadulásunkat, illetve háborúskodásunk végnapjait (sajnálatos, hogy ez a vígjátéki vonulat be is fejeződött), most groteszk megvilágításban tűnik elénk 50 év előtti történelmünk egy rettenetes emlékű szakasza, a fehértiszti különítmények garázdálkodása az Imposztorok- ban, s megint másfajta gro- teszkséggel jelenik meg Fábri új munkájában Tóth Lajos községi tűzoltóparancsnok tragikomédiája. Ez a groteszk vonulat viszont azt jelzi, hogy filmművészetünk képes a nehéz emlékeket is derűt keltő módon láttatni, és egy kort, egy eseményt kinevettetni még azzal is, aki az ábrázolt időszaknak nagyon is szenvedő részese volt. Más filmjeink arról tanúskodnak, hogy alkotóikat mindennapjaink kérdései izgatják, s árra keresik a választ filmjeikben. Kérdező kor, kérdező film? — tette fel a kérdést vitaindító beszédében Rényi Péter. A vitában kevés reagálás hangzott el erre a vitaindítóra. De a filmek válaszolnak. A kor kérdéseket tesz fel, s e kérdések a filmekben is jelentkeznek, s többségben nem úgy, ahogyan a vitaindító kiegészítőjében elhangzott, hogy a kételyre újabb kétellyel válaszol a film alkotója, hanem az élet támasztotta kérdésre keresi a feleletet. « A filmek adtak választ Az eszmecserék, viták közben új alkotók nőttek és nőnek fel, új filmek teremnek. A vita nem szorítható a pécsi tanácsterem falai közé, valójában folyamatos, egész éven át tartó. Folyik a vita filmművész szövetségben, folyik sokfelé szervezetten és spontán módon. A pécsi szemle két utolsó vitanapjának ezt az országszerte folyó sokféle vitát kellett volna összegezni, de erre nem került sor. Az alkotómunka viszont folyik tovább. Véget ért hát Pécsett a filmszemle. Számadás . volt ez a szemle. Számot adott filmművészetünk mai helyzetéről, törekvéseiről, a kérdező kor, kérdező film, és a pályakezdő filmalkotók valóságlátásáról akkor is, ha a hivatalos vita sikertelen volt. A polémiák helyett a filmek adtak választ. Benedek Miklós Telefon Szerencsről Már csak öt tv-készülék hiányzik a járásban gádok jelentették be csatlakozásukat a mozgalomhoz. Örömmel fogadjuk a jelentkezésüket, s kimagasló munkasikereket kívánva, köszönjük. Azt hiszem, mind a járás tanügyi igazgatása, mind pedig a tanulóifjúság nevében mondhatok köszönetét mindazoknak a kollektíváknak és azok vezetőinek, amelyek eddigi televízió-adományukkal segítették, köny- nyebbé, eredményesebbé tették a szerencsi járás községeiben gyermekeink tanulását. A mozgalom járásunkban jó visszhangra talált, s hisszük, hogy további vállalatok, kollektívák segítségével év végére minden iskolánknak lesz a korszerű oktató-nevelő munkában már nélkülözhetetlen televíziója. — A Szerencsi járási Tanácstól Csopak Ferenc művelődésügyi, osztályvezető beszél. — Miként áll a járásban az iskolák televízióval történő megsegítése, milyen ennek a mozgalomnak a visszhangja? — A/mozgalom szép eredményekkel folyik járásunkban. Eddig a szerencsi cukorgyár és a csokoládégyár, a Taktaközi Állami Gazdaság, a Mádi Érc- és Ásványbánya Vállalat, a, tokaji ÁFÉSZ és a bodrogkeresztúri hegyközség adományozott; televízió- készülékeket az iskoláknak. Napjainkban már csak öt iskola, a rátkai, taklakenézi, baskói, sóstófalvi, mezőzom- bori nem rendelkezik televízióval. A napokban a szerencsi cukoigyárí szocialista briifin; II I; ••>•»•> iiitm »Ilii i i i i i, iü HAROITTAY ATTILA: Parton állok A/. éjszakából még úszik egy darab sötét a vízen. Mosdatta n nyújtódzik a part, foszlik a köd, nap hunyorog, szirmot bontanak a kagylók. Beleszédülnék a gondtalanság hínárjába, de éles sások, rozsdás buzogányok dolgomra intenek. Reszket, a felszín, belezuhan a nap, s a nagy csobbanósból megriadt sugarak sikínnak part ölébe vetni: mi bennem tiszta lesz, méltóbb és emberibb. (Balatonboglór) A jivi hét tv-mráii Űj magyar tv-játékot ajánlunk elsőiként olvasóink figyelmébe. Pénteken este kerül képernyőre az Esztergád lyos Károly írta és rendezte Krisztina szerelmese, egy fiatal fiú története, aki a beatzene világában is valami eszményi szépre vágyik, s egy hajdani, múló találkozás emlékét kergeti. Ebben a játékban főszerepet játszik többek között Gyöngyössy Katalin, a miskolci színház tagja. A színház kedvelőinek érdekes csemegével szolgál a heti program. Kedden kerül képernyőre az Irodalmi Színpad előadásának felvételeként Gyárfás Miklós vígjátéka, a Mizantróp 68, egy Moliére-játék mába átültetett változata. Ezt. a játékot egyébként éppen az elmúlt pénteken a rádió is sugározta. Az operák kedvelői bizonyára szívesen fogadják pénteken este Orosz Júlia legkedvesebb szerepeiből összeállított műsorát. Gazdagnak ígérkezik a hét riportműsorainak választéka. Kedden a népszerű Ebédszünet-sorozattal találkozhatunk, csütörtökön egy szovjet—magyar kapcsolásos riportműsor- ral. Az olvasó népért mozgalomról kedden. Töprengés a nevelésről címmel vasárnap láthatunk riportot, míg szombaton a sci-fi, a tudományos- fantasztikus irodaion lesz egy riport témája. Sokat ígér a hét filmprogramja. Nemcsak A kockázat és a Zorro folytatódik, hanem jelentkezik Angyal is szerdán este, szombat délután pedig egy régebbi értékes magyar film, a Semmelweiss pereg majd előttünk. A szombat esti főműsorban A novellairodalom gyöngyszemei tv-filmen sorozatban Nagibin Stewardess és O’Henry Keresd az asszonyt című novelláinak filmváltozatait láthatjuk, vasárnap estére pedig egy derűsnek ígérkező olasz film, A csütörtök várható. Megismétlik a héten Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című filmjét szerdán és Illés Béla Honfoglalásának III. részét vasárnap délelőtt. A dokumentum ti Írnek sorában emelkedőnek ígérkezik Erdei Ferenc közreműködésével a Szülőföldem, Makó. Szerdán folytatódik a Ki hogy érti? című sorozat, szombaton pedig a mexikói tv-röl láthatunk dokumentumfilmet. Nem játékfilm ugyan, de bizonyára sok nézőt érdekel: szerdán este közvetítik a pécsi filmvita felvételét, amelyben a közönség polemizált a filmélet legfelsőbb vezetőivel. A komoly zenei program csütörtökön és vasárnap a budapesti zenei hetek egy-egy koncertjének közvetítését ígéri, szombaton pedig Karajan vezényletével Verdi Requiem je hallható. A könnyű muzsika kedvelőinek a szerdai Jazzpódiumot ajánljuk. A Miskolci Nemzeti Színház színpadán a csendes délelőtti órákban Molnár Ferenc Liliom című színművének egy részletét láttuk próba közben. Azt a részt, amely a miskolci színpadra állításban az előadás második részletének kezdete lesz, s amelyben a megszűrt, halálba menekülő Liliomot hazahozzák a Hol- lunderné-féle fényképész műteremhez. Dobos Ildikó, Ko- petty Lia, Csanády Ila, Kulcsár Imre,'' Bősze Péter, Gyar- maty Ferenc van a színen és persze Paláncz Ferenc, a haldokló Liliom. A ligeti emberek megilletődötten állnak az élettől búcsúzó férfi körül. Orosz György, a darab rendezője a nézőtérről figyeli a játékot Egy-egy jelenet után néhány észrevételt tesz, elismételtél egy-egy mozzanatot Amikor a próbán részt vetŰj írni vek a miskolci könyvesboltokban Az elmúlt hét könyvújdon- ságai közül elsősorban egy, így egybefűzve, új kiadásnak számító, de régebbi művekből álló kétkötetes kiadványról számolnánk be. Németh László négy régebbi összefüggő műve, a Kossik szeptemberben, az Alsóvárasi búcsú, a Szerdai fogadónap és A másik mester jelent meg egy kötetben Utolsó kísérlet címmel. A másik „új” szépirodalmi mű (örökké új, ha régi is) Emily Bronte sokadszor ki-' adott világirodalmi rangú műve az Üvöltő szelek. Ez a klasszikus alkotás ma mar nálunk bestseller — és ez jó jel. Hasznos ismeretterjesztő mű az Újságolvasók évkönyve 1070 és Radó György kötete a Szomszédunk Ukrajna. Marxista vitairat és egyben ismeretterjesztő kötet is Púja Frigyes munkája az Egység és vita a nemzetközi kommunista mozgalomban. Végül még egy érdekes második kiadású műre hívjuk fel a figyelmetJ Ho Si Minh munkájára, a Bör- tönnaplóra. tünk, az elmúlt hét derekán, még akadt e jelenéten csiszolni való. Mire e sorok megjelennek, lassan a főpróbák következnek, hiszen néhány nap múlva, október 31- én, pénteken premier lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. 14 év után ismételten bemutatják a Liliomot. Molnár Ferenc külvárosi legendájának értékelését már nagyrészt elvégezte az irodalomtudomány, egy-egy új premier, az éppen 60 esztendős darab újra-feltámasztása azonban mindig izgalmat ad színésznek, rendezőnek és nézőnek egyaránt, s az izgalomból nem hiányoznak a kérdőjelek sem. Miként is kell értelmeznünk ma Liliomot, a vagányt, és miként a róla szóló színművet? Nem hamis-e napjainkban a ligeti romantika? Egyáltalán milyen összekötő kapocs van a' hajdani ligeti történet s napjaink között? A darab rendezője egy korábbi beszélgetésünkkor azt mondta, hogy szeretné elkerülni a hamis ligeti romantikát, és Liliomban azokat a vonásokat keresi, amelyek ezt a kicsit rajongó, a realitásoktól el-elrugaszkodó fiatalembert a mai fiatalság egyes csoportjaival rokonítják. Liliom megszemélyesítője, Paláncz Ferenc, sok-sok nagy előd után színpadra állítva ezt a figurát, szintén hasonlót szeretne megteremteni. Hisz- szük, hogy e törekvések sikerrel járnak. A próba szünetében néhány szereplővel beszélgetünk. Dobos Ildikó, Juli megszemélycsítőjc igen sok szép drámai alakítása után, soksok szeretettel készül e tiszta lelkű nőalak megjelenítésére. Nádassy Anna nagy örömmel formálja Muskátné, a mutatványos asszony alakját. 14 évvel ezelőtt is játszotta már ezt a szerepet. Akkor nem szerette. Most» rajongással közeledik hozzá, mert. úgy érzi, mint mondta, felnőtt ehhez az alakhoz. Ugyancsak 14 év előtti alakját ■ kelti életre ismételten Csanády Ila, aki Hollunder- nét, a fényképészeti műterén) tulajdonosát játssza. Pá- kozdy János a hajdani előadáson az a rendőr volt, aki a haldokló Liliomot hazahozta. Most Ficsurt játssza, azt a kültelki vagányt, akit) talán Liliom rossz szellemének is tarthatunk, aki a társadalom perifériáján él és jóformán el sem tudja képzelni, hogy egy másfajta, tisz- tesebb élet is létezhet, mint) gátlástalan ligeti vagánynak lenni. Kulcsár Imre hajdan a Hollunder-fiút játszotta! Most ő lesz Hugo, a Mari cselédlány udvarlója, aki hordárból emelkedik a tőkés világ kiszámíthatatlan forgatagában kávéház-tulajdonos- sá. Valamennyien nem kis izgalommal készülnek a premierre, űj figuráik életre keltésére, illetve régen játszott szerepeik új tartalommal megtöltésére. Azt hisszük, nem tévedünk az állítással: a Liliom bemutatását a ^színházat szerető közönség őszinte érdeklődése előzi meg. (hm) Napirenden a TIT népművelési munkája (Korkos Jenő munkája) A Borsod megyei és Miskolc városi Népművelési Tanács soron következő ülését október 29-én, szerdán f) órakor tartja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat miskolci klubjában. Az ülés napirendjén szerepel többek között a TIT Borsod megyei Szervezete népművelési munkájának vizsgálata, a tudományos ismeretterjesztés továbbfejlesztése. E napirendi pont előadója Gál Imre, a TIT megyei titkára. Megvitatja a népművelési tanács a felszabadulásunk 25. évfordulójára készített megyei és városi népművelési programot is. Ezek tervezetét dr. Helényi György, illetve Marcziniák Sándorné terjeszti élőt. , jPécsi, s&á m adás 1 f/. | ————■■■!< mi 11 11 > i i i ii h tini 1 i i i • i "in i i i , i >■)!■' ■wiiiw»—i— f A mmh tanulságaiból Pénteken színházi premier: Ív E JL St CÜMí
