Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-04 / 230. szám
Szombat, 1569. október 4. ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 3 T ermelőszö'vetkezeteink jogyédelme Ali ir.f gazdaságh’ányítási rendszerben megnőtt termelőszövetkezeteink önállósága. Szövetkezeteink mindinkább vállalatszerűén gazdálkodnak, s ennek következtében előtérbe kerültek a jogvédelem kérdései is. Az új termelőszövetkezeti törvény a tsz-ek területi szövetségeinek hatáskörébe utalta a Uigszövetkezetek jogvédelmének szervezéséi, összehangolását. Felkerestük a lokaj-hegy- aljai területi szövetség jogtanácsosát, dr. Kánya Gyulát, s megkérdeztük: — Hogyan látja a szövetség területén a jogvédelem jelenlegi helyzetét? — A jogvédelmet nem úgy tekintjük, mintha az pusztán a tsz-ek jogi képviseletével, vagy peres ügyeik intézésével lenne azonos. A jogvédelmi tevékenység ennél sokkal szélesebb körű, összetett jellegű. Átfogja a tsz-ek egész gazdálkodását és belső önigazgatását. A jelenlegi időszakban a . legfontosabb feladatok a következők: — a tsz-ek és vállalatok árukapcsolatában jelentkező jogvédelem — a szerződéskötésektől kezdve a különféle jogviták intézéséig; — a gazdasági együttműködés területén a társulási, együttműködési szerződéseit megkötése, a testületi válaszjelentős szerepet vállalt Kazincbarcika ellátásából a sajókazai ÁFÉSZ, amely korábban fmsz néven működött. A napokban a városi tanács megtárgyalta e szövetkezet munkáját, s kiderült, milyen sokat tehet még a város ellátása érdekében. Ezekben a napokban nyílt meg egy eszpresszó Beren- tén, az Esze Tamás út 24. szám alatt, ahol CO ülővendéget tudnak egyszerre fogadni. Ugyanakkor állópultos fogyasztási lehetőséget is biztosítanak a peremkerületi óvárosi rész első — Zsuzsa néven működő — presszójában. A sajókazai ÁFÉSZ standnyitására készül a piacon azzal az elhatározással, hogy ott állandóan friss tojással, zöldség- és gyümölcs- félékkel, élő baromfival, burgonyával, sőt még déligyü- mölcsökkél is a vásárlók rendelkezésére álljon. Az új városban is nyitni készülnek egy kölcsönzőt, ahol a menyasszonyi ruhától kezdve az Szőlész-borász kiállítás és tanácskozás Tokaiban A tokaj-hegyaljai hetek keretében október 6-án, hétfőn rendezik meg Tokajban a szerencsi járás szőlész-borász szakembereinek tanácskozását. .A szakember-találkozó előtt nyitják meg ünnepélyesen a szőlőtermesztéssel kapcsolatos tájjellegű kiállítást, amelyet október 12-ig tekinthet meg a nagyközönség. Bárány István, a járási tanács vb-elnökhelyettese nyitja meg a kiállítást és a tanácskozást, majd dr. Zilai János docens, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanára tart szakelőadást. tások előkészítése, lebonyolítása, a határozatok megszövegezése, hatósági engedélyek megszerzése; — a termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat kérdéseinek rendezése. Megkülönböztetett feladatot jelent a vezetőség bizottságainak működtetése, a munkaügyi viták szakszerű rendezése, és u belső önigazgatás körébe tartozó tennivalók intézése. Új vonása a munkának, hogy a belső ellenőrzés megszervezése után az ellenőrzésből származó jogi problémákkal is behatóan kell foglalkozni. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ma már nem a peres ügyek száma a jogvédelem kizárólagos mércéje, hanem mindinkább a belső feladatok és a megelőző intézkedések eredményes ellátása. Félreértések elkerülése érdekében meg kell jegyezni, hogy a jogvédőnek nyilvánvalóan a jövőben is fontos feladata az elkerülhetetlen peres ügyekben gondos felkészüléssel képviselni a termelőszövetkezet jogos érdekeit, a hangsúlyozott előbbi feladatai ellátása mellett. — Mindennek a sokágú feladatnak az elvégzéséhez van-e elegendő és megfelelő szakember a tsz-ck- ben? asztali készleteken át. a különféle háztartási eszközökig minden megtalálható lesz. — Szövetségünk területén 7 jogtanácsos intézi 56 tsz jogvédelmét. Van olyan jogtanácsos, aki tíz tsz-t képvisel. Szükség volna több főfoglalkozású jogtanácsos alkalmazására. Egyelőre azonban szakemberhiánnyal küz- ködünk. A legracionálisabb munkaszervezéssel sem végezhet teljes értékű munkát az a jogvédő, aki tíz tszszel kénytelen foglalkozni. A tsz-ek többségében kívánják, hogy a jogtanácsosok rendszeresen vegyék ki részüket a belső igazgatás feladataiból. Sajnos, még nem mindenütt tekintik azonban egyenértékű üzemi vezetőnek a jogtanácsost, s nem vonják be a vezetés munkájába. Esetenként az is előfordul, hogy a szövetkezet törvényes működésének megítélésében a jogtanácsos és a vezetőség más tagjai között véleménykülönbség támad. Elnökségünk alapelvként szögezte le, hogy a jogtanácsosok mindenkor a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek ellátni feladataikat, és semmiféle körülmények között nem nyújthatnak segédkezet törvénytelenségekhez. A TERMELŐSZÖVETKEZETI jogvédelem az érdek- védelem új és fejlődő ágazata. Ennek felismerése késztette a területi szövetséget arra, hogy megalakítsa jogügyi bizottságát. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy valamennyi tagszövetkezet érdekében összehangolja a Jogtanácsosok tevékenységét. A Rozmaring Termelőszövetkezet, Pestliidegkúton, százmillió forintos beruházással épít egy 30 ezer négyzetméteres, olajkazánnal fűthető növényház-telepet. Helyiipar teiiap és m Helyiipar. Ne tagadjuk: az elmúlt másfél-két évtizedben némi lebecsülő hangsúly vegyült a kifejezésbe. A gyakorlati következmény: erőteljes megkülönböztetések a bérszínvonalban, az anyagellátásban, az értékesítésben. S mégis: a hátrányos bánásmód ellenére a helyiipar dinamikusan fejlődő ágazatnak bizonyult. Ma 15 százalékkal részesedik a nemzeti jövedelem előállításában. A helyi és sajátos igények, s nemkülönben a speciális foglalkoztatási gondok kieléSzüret Hegyalián Ötezer ember dolgozik a szőlőkben A-z idén nem várták meg októbert. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság kerületeiben, az egész szőlőtermő területen még a hét elején, szeptember 29-én elkezdődött a szüret. Az 1540 katasztrális hold termő területről 55—60 ezer mázsa szőlőt, ebből több mint 40 ezer hektoliter mustot várnak. A minőséggel azonban nem dicsekedhetnek. Esős volt a nyár, az augusztus különösen, a szeptember viszont napfényes — jó lett volna egy-két enyhe, szőlőszemrepesető szeptemberi eső — és emiatt nincs aszúsodás. Az már bizonyos: 1969-es évjáratú aszúbor kevés lesz. Hárslevelű, furmint és szamorodni annál több. A szőlőkben, a diákokkal együtt, jelenleg több mint ötezer ember dolgozik naponta, és a szállítójárművek egész karavánja. Tárolóhely is bőségesen van. Jelenleg a gazdaság kereken százezer hektoliter bort és mustot tud megfelelő, a hegyaljai borok érleléséhez szükséges pincékben tárolni. A tárolóhely ebben az évben 30 ezer hektoliter bor és must befogaTokaji diákok a Terézia dűlőn. Foto: Szabados Gy. dására elegendő pincetérrel gyarapodott. Bővítették és korszerűsítették a feldolgozó üzemeket is. Mádon a meglevő feldolgozó üzem épületében három űj, korszerű szőlőprést szereltek fel és helyeztek üzembe. Ezek összesen 6000 mázsa szőlőt préselnek ki naponta. A nehéz fizikai munkát itt lényegében megszüntették. A gazdaság nemcsak a szőlő- és gyümölcsültetvények területeivel legnagyobb a hegyvidékiek — a történelmi borvidékiek — között, hanem termelési értékével is. 1989- ben összesen 117 millió forint termelési értéket terveztek. De ennél több lesz, bizonyosan — tájékoztatott Kapás Pál igazgató. A szüretelést a védekezés és gondozás rengeteg munkája, szakmai és fizikai erőfeszítése előzte meg. Az esős hónapokban hatszor-hétszer permetezték és ötször-hat- szor porozták az ültetvényeket. Csakis így lehetett megmenteni a termést, amelynek betakarítása eltart november elejéig. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság az idén november 7-én ünnepli megalakulásának 20., egyben Tokaj-Hegy- alja felszabadulásának 25. évfordulóját. Az ünnepségre az egész gazdaságot és gazdálkodást átfogó munkaversennyel készülnek. A verseny egyik fő célja, hogy november 7-ig nemcsak betakarítják — leszüretelik — az idei gazdag termést, hanem fel is dolgozzák. És nemcsak gyors, hanem gondos. pontos, minőségi, szakmailag is kifogástalan munkát kell végezniük — s ezt is vállalják —. mert a tokai hegyaljai borok és gyümö: csők 00 százaléka export eladásra kerül. Szcndrei J. gítésében döntő szerepe van a helyiiparnak. Ha azonban Összegezzük a helyiipari vállalatok tevékenységét, messze meghaladják azt, amit helyi, lokális szerepként értékelhetnénk. A tanácsi vállalatok száma megközelíti a háromszázat, a foglalkoztatottak pedig 130 ezres sereget alkotnak. A teljes termelés meghaladja a 19 milliárd forintot. A fa- és cipőiparban dolgozók fele helyiipari vállalatoknál tevékenykedik, az ország kenyérszükségletének kilencven százalékát helyiipari vállalatok elégítik ki, a lakáskarbantartások 80—85 százalékát a tanácsok építőipari vállalatai végzik... A kisipari szövetkezetek száma .mintegy 780, a foglalkoztatottaké pedig kétszázezer fölött van, a termelési érték 17 milliárd forintra rúg... Minden negyedik ipari dolgozó helyiipari vállalatnál van. A példák beszédeseit. S még inkább azok, ha hozzátesszük: a tanácsi vállalatok évente átlagosan 6—8 százalékkal növelték termelésüket, s a szövetkezeti ipar 1969. első fél évében kilenc százalékkal termelt többet, mint 1968. hasonló időszakában, míg az egész ipar egy százalékkal növelte csak termelését. A minisztériumi iparét meghaladó fejlődési ütem, valamint az, hogy a helyiipari vállalatok jövedelmezősége relatíve nagyobb, mint a nagyiparban, mert azonos termeléshez egynegyed, egy- hatod állóeszközt vesznek csak igénybe — nem mélyben rejlő, nehezen kiásható okok következménye. A helyiipar — nagyon kevés kivételtől eltekintve, mint például a vízművek — vállalatai a régi mechanizmusban éppúgy, mint napjainkban — ahogy azt szellemesen valaki megfogalmazta —, „nyakukon a késsel” dolgoztak. Azaz: a piaci kereslet döntően hatott tevékenységükre, ritka esetben engedhették meg azt a luxust, hogy ne megrendelésre, hanem raktárra termeljenek, s ez az örökös készenlét pozitív gazdálkodási vonások kialakulását segítette — segíti napjainkban — elő. fagyot és kicsik A nagyüzem-kisüzem párhuzam és összevetés mindkét fél számára tanulságos. Kétségtelen: a helyiipari vállalatok nem versenyezhetnek a nagyüzemek korszerűbb állóeszköz-állományával, megszilárdult termelési szervezetével, de versenytársak — négpedig győztesek — olyasmiben. mint a kézzel előál- ított exkluzív termékek, a kis sorozatok, a piaci igények kielégítésére való gyors átállás. Vagy abban, hogy: helyben termelnek valamit. Például kenyeret. Mert kiderült, elsietett, volt a kisebb sütőüzemek felszámolása, a túlzott koncentrálás, s ezért késik a kenyér szállítása, ezért kevés a szállítójármű stb. Vagy abban, hogy elvégzi a „kismunkát” is — az építőipari vállalatok például —, azokat, amelyekre még a kijelölések idején sem akadt minisztériumi iparhoz tartozó megvalósító. Mindezek, s sok más tényező egyik, nem lényegtelen következménye, hogy a legutolsó ilyen természetű számítások szerint — 1965-re értve — az egy forint lekötött eszközre jutó megtermelt nemzeti jövedelem a tanácsi iparban 0.87. míg a minisztériumi iparban 0,48 Ft volt. Eltűnő távlatok? A gazdasági reformmal járó változások a helyiipart is hatásuk alatt tartják. A jelentős eredmények mellett néhány kedvezőtlen tapasztalat is akad. Így például a nagy bérhányad miatt a csekély mértékű fejlesztési- alap-képződés, az ágazati irányítás bevezetése után a piackutató, távlati műszaki fejlesztői munka átmeneti megrekedése. Ezek néhány helyen olyan benyomást keltettek, mintha a helyiipar távlatai eltűnőben lennének. A reform — mégha szabályozói nem is minden esetben igazolják ezt — éppen az ellenkezőjét célozza. A tanácsoknak a helyi iparpolitika alakításában adott döntő szerep ékesen bizonyítja ezt, s az is, hogy a reform előtti évekhez képest kétszeresére növekedett a helyiipar fejlesztésére nyújtott állami támogatás. Tény, hogy a helyiipamak van mit tanulni a nagyüzemi minisztériumi ipartól: munkaszervezeti fegyelmet, szervezettséget, jobb állóeszköz-kihasználást. az anyagelosztás és szállítás gazdaságosabb módszereit például. A piaci hatások kényszerítő ereje, a „megrendelő az úr” szemlélet, a gyors termékváltás, a szükségletekhez való rugalmas igazodás másutt is, megfelelő keretek között, alkalmazható tapasztalatok. A helyiipar dinamikus fejlődése nemhogy halványítaná, hanem nagyon is erőteljessé teszi a távlatokat Azt a holnapot, amelyben „nagy”- és „helyi’Mpar a jelenleginél nagyobb egymásra hatással, más és más eszközökkel, de ugyanazt a mainál tökéletesebben szolgálja. Az igények jobb kielégítését a társadalom gazdasági céljainak elérését, M. Q. Sokat tehet
