Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

Péntek, 1969. október 24.

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

ti városban egyetlen

Az öreg fürdő

PAPP LAJOS:

Egyiptom, száz kapuja

A házaknak is megvan a történetük: különösen megvan eg csaknem évszázados fürdőnek.

stílusában a török fürdőkre emlékeztető épületet 1892 —93-ban építették az Avas ölén, a város szívében. Adler Károly, a város akkori főmérnöke tervezte, és mindjárt hozzá is tehetjük, hogy jól. Állta az időt. a tengernyi vizet, a forró gőzt. Mint épület — noha könnyeznek a falai — kibírna még egy emberöltőt.

Szemtanút is találtam, aki felett ugyanúgy eljárt az idő, mint a fürdőn: együtt vele. Csillag Gyula, az üzem vezetője (egykoron fürdőmesternek. hívták) már szüleivel együtt itt lakott. Az apja nyomdokán haladó ősz mester ma a legavatottabb tanú.

Belépő: I l> 20 f. — 3 Fi 70 f.

A város egyetlen tisztasági fürdője a Szabadság gőzfürdő. Akkor 300 személyre épült, ma átlagosan 600—650 ember látogatja, de van, hogy 1000-nél is több. Ma avult, kissé rozoga minden, de aligha lehetne nélkülözni.

Míg Csillag Gyulával beszélgetünk, jól öltözött férfiak, öregek, fiatalok mennek el mellettünk: úgy szokták mondani, ma „fiús nap” van a fürdőben. Sok a nyugdíjas. ök a '.rzstagok. Nekik leginkább gyógyszerként kell a gőzfürdő. A bánya, a kohó, több évtized munkája kikezdte a hörgőket, és a száraz, vagy a jó kamillás gőz, nagyon jót tesz nekik.

' Nem kérdeztem az üzemvezetőt, ő mégis megjegyezte:

— Igaz, öreg ez a fürdő, a városhoz már szebb, jobb, nagyobb illenék. Viszont az is igaz, hogy valamikor 1 pengő 20 fillér volt ide a belépő, s ma 3 forint 70 fillér. Akkor 80—85 ember volt itt naponta, s talán kár is mondanom, hogy valamennyinek volt otthon fürdőszobája is.

Érdekes és furcsa párosítás, mégis igaz. Az egykori úri fürdőt kinőttük. Amint értesültem, talonba is kerül nemsokára.

Öre« fürdő nem ven fürdő

Még múzeumnak sem tartjuk alkalmasnak. Tudjuk, a tanácsnak sok más gondja- dolga is van, és azt is tudjuk, hogy az új fürdőt is betervezte. Lám, azért az öreg fürdő nem vén fürdő. Mindig alakítottak rajta. Azelőtt

is, most is. Három éve új kutat fúrtak a Tanácsház téren. A kútból 46 fokos termálvíz tört fel. Percenként ezer liter vizet ad, és különösen gazdag a szénsavtartalma. Azelőtt napi 100 mázsa szén fogyott, ma csak utánmele- gítik a vizet, s így elég 25 mázsa tüzelő. És a szolgáltatás is kitűnő: 37-en dolgoznak a fürdőben. Jó részük szakember. Mesterként, szakavatott mozdulatokkal masz- szíroznak, pediküröznek. Egyébként sokoldalúak: ka- binoznak is, a fürdőben, a gőzben ügyelnek a vendégekre, s akinek szüksége van rá, jó tanáccsal is szívesen szolgálnak, mert gőzfürdőt használni csak szakszerűen lehet, és úgy érdemes.

Az üzem vezetője arról panaszkodik, hogy kiöregednek a fürdőmesterei. Különösen a férfiaknál nehéz az utánpótlás. A kezdő fizetés 1000 forint. Am ez később jó befektetés.

Helvet

a f5r7svendé«efínek

Reggel 6 óra, és a törzsvendégek már mind ott állnak, sorban. Beszélgetnek, politizálnak. Mint egy nagy család, olyan reggelenként a fürdő csarnoka. Megnyílik a pénztár és özönlik az embersereg, terjeng a víz, a gőz egészséges illata. Fiatalok, idősebbek prüszkölnek a zuhany alatt, majd elnyúlnak a medencékben, g tovább folytatódik a csendes beszélgetés, pihenés. Az öreg fürdőben évtizedek óta, körforgásban, naponta így megy ez.

Régi épület a város közepén, de a miskolciak szeretik. Minden évben belülről újra öltöztetik, festik, tatarozzák, rendbehozzák a medencéket, kádakat, falakat: évi ’ 200 ezerért. Lényegében megtalálható itt minden: 100 kabin van, és jó a szekrényes öltöző-vetkőző is. Évek óta itt székel a fodrász. Viszont kevés a kádfürdő. Aki iszappakolást szeretne, megtalálja. Az uszoda is kellemes, ám az iskolák, a sportolók hidegebb időben igyekeznek kiszorítani a város felnőtt lakóit, ez viszont nem éppen jó dolog. Az érdekeket valahogy össze kellene egyeztetni, míg új fürdő nem lesz.

Fontos hír: Miskolc

komplex városfejlesztési tervében új, modern, szép, tágas gőz-kádfürdő és fedett uszoda építése szerepel.

Csengeri Ervin

3

Uj kői •szak

CSODÁKRÓL

írtam előbb.

_______________Nos, ahogy

a

z ókor embere csodákra képes alkotóerejét példázza a romjaiban is feledhetetlenül szép karnaki templom, úgy a mai, gyarmati függésből felszabadult, függetlenségét, nemzeti önállóságát visszanyert ország erejének és nagyságának a példája lehet az a munka, amelynek tíz napig magunk is részesei voltunk.

Évtizede sincs még, hogy azon a területen, ahol most 230—250 centiméteresre növő kukorica érleli csöveit, ahol végtelen táblákon Uoz termést a szőlő, s ahol termőre fordulnak már, az akkor ültetett pálmaligetek, sivatag volt; kő, és homok csupán, amelyen a bogáncs is alig tudott megkapaszkodni.

Sivatag ... Ma nincs munka a táborban. Kirándulni megyünk. Egy őskeresztény kolostor feltárt romjait nézzük meg a Líbiai-sivatagban. A romolt közelében új kolostor és templom épült, a kopt

A „szerencséi hozók“ gondjai

A hűvös őszi esték egyre több kéményből csalogatják ki a füstöt. Megkezdődött a fűtési idény, megkétszereződött a kéményseprők munkája is. Munkájukat azonban «gesz sor gond és probléma

nehezíti.

Az ősz elején a Borsod megyei Kéményseprő Vállalat fáj értekezleten tárta fel a sürgősen megoldásra váró feladatokat. Az értekezleten négy megye — Hajdú, Nóg- rád, Heves és Borsod — kéményseprő vállalatainak szakszervezeti vezetői vettek részt.

Megvizsgálták, hogyan ala- Mil a kéményseprők muilká- ®an töltött ideje. Ezenkívül Szú esett a bérezésről is, «niely szorosan összefügg a ■vállalati fluktuációval. A niunkaerőellátás és az utánpótlás nem biztosított, s en- nek gyökere a kereseti lehetőségben, az alacsony órabérben és a nehezen teljesíthető normában keresendő. Az utánpótlást megnehezíti, hogy a fiatal generáció idegenkedik ettől a szakmától, nehézséget oko* az is, hogy csak

18- életévét betöltött fiatalt szerződtetnek. A tájértekez- teten megállapították, hogy a vállalat dolgozóinak szociá- lis ellátottsága távolról sem Melegítő.

A vállalatok vezetői és négy megye kéményseprő

szakmunkásai az országos fórumtól várják a bajok orvos- lasat.

A. J.

íj kémia-épület Debrecenben

Átadták rendeltetésének az egyetem új kémia épületét. A kémiai tanszékeken kívül helyet kaptak az épületben az elméleti fizika, meteorológiai és fizikai kutatásokat szolgáló laboratóriumok. A 140 millió forintos beruházás 500 hallgató és 150 oktató munkájához biztosít korszerű feltételeket.

A* új kémia-épület,

Napokig frissen tartható a kenyér

Új automata kenyérgyár

Miskolcon

Magyar találmány, világszabadalom

Üj, az ország legmodernebb automata kenyérgyárának megépítésével tovább javul Miskolc és környéke lakosságának kenyérellátása. Az új üzem 16 óra alatt 64 tonna kenyeret termel majd a legmodernebb gépsorral. A megépülő kenyérgyár berendezése a folyamatos tésztakészítő gépsor új magyar találmány és világszabadalom Az új gépsor érdekessége, hogy a hagyományos súlyú kenyér nagyobb méretű lesz, s a kenyér belét puhábbá, nehezebben száradóvá teszi. A háromnapos kenyér olyan friss marad, mint korábban délután volt a reggeli süfésű.

A gép lelke: a folyamatos dagasztó- és kovászkészítö Aggregat; ezael a dagasztja

korábbi több mint negyedórás művelete mindössze 40 másodpercig tart. Ez idő alatt az aggregátban acélfogak között préselődik át a kovászos tészta és egyszerűen elképzelhetetlen. hogy akárcsak parányi csomó is maradhatna benne. A folyamatos kovásztechnológiával a tésztaszerkezet lazulásának ideje lényegesen csökken, az intenzív dagasztás pedig a vízfelvételt növeli. Ennek eredményeként a széndioxid felhasználása jelentősen növekszik: ezért lesz a kenyér puhább és napokig frissen tartható.

Az új masina — amelyet bátran nevezhetünk automatikus kenyérgyárnak —, hazánkban már vizsgázott: az 500 kg-os változat a főváros Százados úti kenyérgyárában

a továbbfejlesztett ezer kilogrammos (négy ilyen kerül majd Miskolcra) pedig az új1 győri üzemben. A piackutatás tapasztalatai szerint a győriek jóformán már csak az újfajta, nagy formájú kenyeret keresik.

Az új miskolci kenyérgyár tervei elkészültek. A beruházás mintegy 70 millió forintba kerül, és a termelés 1971 első felében kezdődik. A gyárnak négy szalagkemencéje lesz, amelyek úgyszintén a legmodernebbek. Az építkezés hamarosan megkezdődik, s még ebben az évben a beruházási összegből mintegy 10 millió forintot fordítanak az épület elkezdésére, illetve máris különböző berendezések beszerzésére.

Cs, R, os*

| FELJEGYEZTÉK,

egyház zarándokhelye, amely az ezerötszáz évvel ezelőtt élt líbiai szent, Menas kultuszát ápolja. Ottalan utakon hatalmas, sárga homokfelhőt kavarva döcög velünk a busz. Kietlen, árnyéktalan, s szorongató zordságában is szép ez a táj. A homok végtelen tengerén itt-ott magasra felkavargó portölcsé- /reket hajt tova a hirtelen kedvű forgószél. Változékony kedvű forgószél. Változékony buckák, dűnék között pásztorok sátrai. Tevenyáj baktat, cserjék után bóklászva méltóságosan távolabb. S a horizonton egy tevés arab versenyt vágtat velünk. Talán egyik táborból a másikba siet, talán a mi hírünket viszi?,.. Igen, ez a sivatag. De képéhez, legalábbis itt, hozzá tartoznak a magas vasállványzatra szerelt vízkiemelő forgók, szélkerekek, körülöttük az apró, sarjadó emberi kéz teremtette oázisokkal épp úgy, mint a forró felhőtlen ég, vágy a tengerszéles homokmező.

hogy még

időszámításunk kezdetén is virágzó ligetek, pompás gyümölcsösök, ültetvények díszítették e tájat. A rómaink igyekeztek a rendkívül ritka esők vizét is felhasználni; ciszternáik máig megmaradtak, s láthatók még sok helyen az általuk építtetett öntözőcsatornák maradványai is. Arab, aztán török, végül angol fennhatóság: rablógazdálkodás a termelés évezredekkel ezelőtti színvonalán. Közben a sivatagi népek rablóhadainak állandó dú- lásai. Csodálható-e, hogy amiként pusztult a hadakozások, járványok, éhínség tizedelte földműves nép, úgy pusztult, sivárodott a föld is, az értékes termőföld? Mert művelés, szorgos emberi munka nélkül még a Nílus áradásaitól termővé váló föld sem hoz elegendő termést. Sajátos paradoxon, hogy az utóbbi évtizedben éppen azok a nagyarányú munkálatok súlyosbították a deltavidék közvetlen környékén, az El Alameinig terjedő tengerparti sávban a helyzetei A folyamszabályozás következtében elmaradnak a Nílus áradásai; az asszuáni gátépítés pedig végérvényesen megváltoztatja a folyam eddigi viselkedését. Vízbősége megnövekszik, vízhozama többé-kevésbé állandósul. S

ÖNTÖZNI

e változás következtében forradalmi átalakuláson kell átesnie az egyiptomi földművelés eddigi, négy-ötezer év alatt kialakult, s megmerevedett módszereinek. Továbbra is a régi módon gazdálkodni, egyenlő volna az öngyilkossággal.

kell! Méghozzá nagyüzemi módon, gépek segítségével, nagy területeket átfogó csatornahálózat kiépítésével. Találékony és szorgalmas gazdálkodók már korábban kitisztogatták a római korból megmaradt ciszternákat, kijavítgatták az ősi csatornák maradványait, s újakat is építettek hozzájuk, öszvért, szamarat fogtak az archimédeszi vízkiemelő hajtókereke elébe. Az El Álaméin, Alexandria és El Tahrir közötti területen ma már negyven közös gazdaság tábláit öntözik a Nílus csatornák továbbította vizével, s évről évre újabb hektárokat vesznek vissza a sivatagtól. Ez a jelen Egyiptomának új csodája, amely vetekszik az ősiekkel, a gizehi piramisokkal cs a karnaki oszloptemplommal. Az Egyesült Arab Köztársaság nagyszabású agrár- programot valósít meg az utóbbi esztendőkben. Láttuk a táborból munkába menet, dolgozni a Szovjetuniótól, a Német Demokratikus Köztársaságtól vásárolt nagy teljesítményű exkavátorokat csatornaásó, földtoló gépeket talajgyalukat

Válogatok huszonhárom nap élményei: emlékek, benyomások között. Kairó!... Világvárosi forgalmával, fényeivel és árnyaival, groteszk ellentéteivel maga a mai Egyiptom. Az utazás előtt fogalmazta meg valaki az újságírónak szánt mali- ciával; ha valaki három napot tölt a Nílus országában, bizonyosan ír róla riportot, egy-két hét esetleg egész könyvet adhat; ha azonban marad néhány hónapig, évig, lehetséges, hogy egyáltalán nem mer tollat fogni.

vállalkoztam többre, mint néhány olyan impresszió papírra vetésére, amelyeket fontosnak, jellemzőnek érzek most Is, hogy rendeződik már bennem ennek az útnak az élményanyaga. Afrikai világváros... Ez nemcsak pálmafákat, tevéket, szagokat, olykor kibírhatatlan hőséget jelent, hanem emberi magatartást, életformát, a mienkétől eltérő szokásokat, s mindenekelőtt kiáltó szélsőségeket, ellentmondásokat.

> (Folytatjuk)

| NEM |'

Országosan sincs rá példa:

A nehézvegyipari üzem vezetője: no

altalaban az a tapasztalat, hogy az üzemekben idegenkednek a női munkaerő alkalmazásától. Sok szó esik manapság erről, s az ide kapcsolódó problémákról, azzal az igénnyel, hogy tettek^ kel kell áttörni az ilyen fajta előítéletek falát.

A tettekben való beszédnek szép példáját nyújtotta a Borsodi Vegyikombinát, ahol egy igen fontos és nép- gazdasági szempontból is jelentős üzem élére nődolgozót állítottak.

Igaz, hogy terjedelmét tekintve még kicsi ez az üzem, de jelentősége annál nagyobb. Erre utal az is, hogy október 1-től leválasztva a laktóm üzemtől, önálló egységgé „léptették elő”. Az új bonamid üzemről van szó, ahol olyan műanyagterméket állítanak elő, ami iránt mind nagyobb az érdeklődés. E műanyagféleségnek a felhasználási területe igen nagy ás olyan tulajdonságokkal

rendelkezik, amelyekkel még a színesfémeket is megelőzi. Nincs olyan terület, ahol ne lehetne felhasználni, s ami igen lényeges — gazdaságosan. A mezőgazdaságban is előnyösen alkalmazható, hiszen — többek között — a legjobb kenőanyaga a víz.

Ezzel a termékkel a vállalat elnyerte a Fővárosi Tanács nagydíját, s most legutóbb, az őszi vásáron is szép sikert aratott a bonamid.

DICSÉRETES és elismerésre méltó tehát a BVK vezetőinek az a döntése, hogy bizalmat szavazott Hadházi Ferencnének, és kinevezte az új bonamid üzem vezetőjévé. Országosan is példa nélkül álló — s követésre méltó —, hogy nehézvegyipar: üzemben nődolgozót állítottak ilyen fontos és felelősség- teljes posztra.

Az előítéleteket nem köny- nyű legyőzni, de ilyen tettekkel és intézkedésekkel mind könnyebbé válik..,

11t~: m