Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

, Fontos kérdésekről tárgyalt a megyei tanács vb lovább növekedett az ipari keresők száma VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 215. szám Ara 80 fillér Szerda, 1969. október 22. Tanácskozik a szakszervezeti vila«kon£iressztis Gáspár Sándor beszéde Kedden reggel az Építők szakszervezeti székhazában folytatta tanácskozását a VII. szakszervezeti vilúgkongresz- szus. Az ülésen felszólalt Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. — A beszámolók és a fő dokumentumok választ ad­nak korunk nagy sorskérdé­seire és meghatározzák a munkásosztály feladatait. Ez­ért a beszámolókkal és a dokumentumokkal mi egyet­értünk. Ügy véljük, hogy a kongresszus tovább fogja nö­velni a Szakszervezeti Világ­szövetség és tagszervezetei szerepét, elősegíti a munkás- mozgalom fejlődését és mó­dot ad a tagszervezeteknek sajátos feladataik kidolgozá­sához. Ezután részletesen elemez­te a magyar szakszerveze­teknek, mint szocialista szak­szervezeteknek a tevékeny­ségét, munkájuk lényegét és új vonásait. — Korunk valóságát ele­mezve — mondta —, felme­rül a kérdés: megfelelően mulatja-e be és magyaráz­za-e meg önmagát a szocia­lista világ? Tény, hogy eb­¥i!I} Brandtot kancellárrá választották ben a tekintetben sok gyen­geségre bukkantunk, de ezek nem alapelveinkből követ­keznek, mert azok igazak, érvényesek, nem szorulnak reformra. A mi világunkban véglegesen megszűnt az éh­halál, a kizsákmányolás, a munkanélküliség, a jogtalan­ság, a megaláztatás, a tu­datlanság. A szocialista rend alapigazságai érvényesek a szakszervezetek vonatkozásá­ban is. A mi szakszervezete­ink a hatalomra került mun­kásosztály szervezetei, a munkáshatalom részesei, vé­delmezői. — Hazánkban a felszaba­dulás után dolgozó népünk­nek döntenie kellett: tulaj­donosként akar-e élni hazá­jában, vagy továbbra is csak albérlőként, mint ezer éven át S a nép úgy hatá­(Folytatás a 2. oldalon.) Csúcsforgalom volt az elmúlt vasárnap a Blikk­ben. Ennyi ember még a nyári napokban sem ke­reste fel Lillafüred környékét. Sokan a festői tájak között járó kisvonattál mentek a hegyek közé. Foto: Behringer József IIM1Y8 munkaerőhelyzete Bonnban bekövetkezett, ami várható volt: a nagykoalíciót felváltotta a szociáldemok­rata—szabaddemokrata „kiskoalíció”. Képünkön: az új kabinet három kulcsembere: Brandt kancellár, Scheel alkanccllár és külügyminiszter, a szabaddemokraták vezére, és Schiller professzor, a szociáldemokraták „gazdasági diktátora”. Kedden délelőtt a nyugat­német parlament Willy Brandtot, az SPD elnökét választotta meg kancellárrá, az SDP—FDP koalíciójából létrehozandó kormány élére. Brandt a 495 leadott szava­zatból 251-et, a megválasztás­hoz szükséges 249-nél kettő­vel több szavazatot kapott. 235 képviselő Brandt kancel­lárrá választása ellen szava­zott, öten tartózkodtak a sza. vázastól, négy szavazatot ér­vénytelennek minősítettek. Brandt a jövő héten ismerte­ti új kormánynyilatkozatát. Willy Brandt a Bundestag­ban letette az alkotmányban előírt esküt. Ezzel befejezet­té vált a tény: Konrad Adenauer, Ludwig Erhard és Kurt Georg Kiesinger után a Német Szövetségi Köztársaság húszéves törté­nelmében most először szo­ciáldemokrata politikus ke­rült a szövetségi kormány élére. Willy Brandt, az újonnan megválasztott nyugatnémet kancellár kedden nyilatko­zatot adott a DPA nyugatné­met hírügynökségnek. Az új szövetségi kormány erőfeszítéseit az oktatás és tudomány területére össz­pontosítja — mondotta Brandt. A sürgős feladatok között első helyen említette a gazdasági stabilitás és gyarapodás biztosítását. Külpolitikai kérdésekre válaszolva utalt arra, hogy az ú.i kormány „pozitívan reagál a lengyel kormánynak a tárgyalások felvétele irá­nyában mutatott érdeklődé­sére”. A szövetségi kormány örömmel üdvözölné, ha be­látható időn belül sikerülne diplomáciai kapcsolatot léte­síteni Lengyelországgal —■ mondotta a kancellár. Az SPD—FDP koalíciós Nyugat-Németországban Brandt, a Szociáldemokrata Párt vezetője lett a kor­mányfő. Mindenképpen ko­moly fordulat ez az ország történetében. Mióta az im­perialista nagyhatalmak, élü­kön az Egyesült Államokkal, életre hívták a nyugatnémet államot, a karmesteri pálca mindig a Kereszténydemok­rata Párt, a CDU-CSU ke­zében volt. Brandt kancellár­sága ily módon azt jelenti, hogy a második világháború óta először a szociáldemokra­ták vannak hatalmon Nyu- ga t -Németorszá g ba n. Ily módon történelmileg is komoly állomás a szociálde­mokrata vezetés alatt létre­jött „kiskoalíció”: az SPD és a szabaddemokraták (FDP) részvételével megalakuló kor­mány hivatalba lépése. Magától értetődő, hogy a Brandt-rezsim indulásának pillanatában kérdések egész tömege merül fel, amelyek­re csak a jövő, csak a poli­tikai cselekedetek adhatnak választ. A kérdés az, hogy az új koalíció képes lesz-e teljesí­teni a választók világosan kifejezett akaratát? Azt, hogy a hivatalos szovjet po­kormány mindent elkövet, hogy megteremtse «az atom- sorompó-egyezmény aláírá­sának feltételeit. A szövetsé­gi köztársaság csatlakozása az atomsorompó-egyezmény- hez, célszerű. litika részéről elvi alapon és ugyanakkor teljes hajlékony­sággal, tárgyalási készséggel várják a Brandt-kormány cselekedeteit, Brezsnyev nyi­latkozata'is világossá tette. A választások és a kormányala­kítás között Berlinben tar­tott beszédében Brezsnyev azt mondotta: „Természete­sen örömmel üdvözölnénk az NSZK politikájában a rea­lizmus irányába tett fordula­tot, és készen lennénk ar­ra, hogy megfelelően vála­szoljunk rá. De alapvető vo­nalunk a militarizmus és re- vanspolitika elleni harc, s eb­ben a vonatkozásban nincs helye kompromisszumnak”. A Brandt-kormány helyze­tének vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja, hogy ezeknek a lehetőségeknek a valóra váltásához nem köny- nyű helyzetben, kemény po­litikai harcot kell folytatnia. Belpolitikai vonatkozásban a kormány helyzete távolról sem irigylésre méltó. A szo­ciáldemokrata—FDP koalí­ciónak mindössze 12 szava­zatnyi többsége van, s ha a realista külpolitika felé haj­ló, de az ipari-tőkés körök­kel erős kapcsolatot tartó FDP hat képviselője átállna A MEGYEI tanács végre­hajtó bizottsága dr. Pusztai Bélának, a vb elnökhelyet­tesének elnökletével tegnapi, október 21-i ülésén ismét nagy közérdeklődésre számot tartó kérdésekről tárgyalt Első napirendi pontként a megye általános munkaerő- helyzete és munkaerő-gazdál­kodása, az erről szóló jelen­tés került a vb elé. A megye jelenlegi munka­az ellenzékhez — az új kor­mány többsége máris meg­semmisülne. Ez a törékeny többség, s az FDP-hez való kapcsolódás belpolitikai kér­désekben megköti a szociál­demokraták kezét Tovább korlátozza mozgási szabadsá­gukat, hogy a tényleges gaz­dasági hatalom az NSZK-ban természetesen változatlanul a monopoltőke kezében van. Az igazi erőpróba a kül­politika területén vár a Brandt-kabinetre. A már régóta túlérett feladatok vi­lágosak. Az európai hatá­rok elismerése, az úgyneve­zett „egyedüli képviselet” fikciójáról való lemondás, pozitív magatartás az európai biztonsági értekezlet tervével kapcsolatban — ezek a leg­közvetlenebb lépések, ame­lyekkel az új kormány jelét adhatja annak, hogy az európai és világpolitika rea­litásainak elismerése felé fordul. Már ezek a kezdeti lépések is komolyan megvál­toztathatják a nemzetközi légkört, s előkészíthetik azt a fordulatot, amelynek vég­rehajtása nélkül az európai feszültség feloldódása, törté­nelmi távlatban, elképzelhe­tetlen: a Német Demokrati­kus Köztársaság elismerését erőhelyzetét az jellemzi, hogy a férfi munkaerőben je­lentősen növekedett az ellá­tási feszültség. S ezzel szem­ben a nők foglalkoztatásában a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen csökkentek a gon­dok. Ennek ellenére azonban még mindig nagyszámú, mintegy 10 ezer a női munka­erőtartalék. Figyelemre mél­tó része viszont ennek, hogy a megyében már megoldódott az egyedülállók, a családfenn­tartók munkába állítása; te­hát a tartalék elhelyezése differenciált, feltételhez kö­tött. Ennél nagyobb gond, hogy felgyorsult a munkaerő cse­rélődése, a munkaerő-vándor­lás. Ez a vállalati munkaerő- gazdálkodást állandó feszült­ségben tartja. Érzékenyen érinti a vállalatokat a se­géd- és a leginkább szüksé­ges szakmunkások vándorlá­sa. Gazdasági életünk új rendszere a megyében is kedvezően halott a munka­erő-felhasználásban : lehetővé tette a demográfiai csúcs mi­att jelentkező munkaerő­többlet elhelyezését. A kere­sők számának emelkedése 196!l-ban meghaladta az 50-cs évek átlagát, s az akkori évi 6 ezerrel szemben elérte a 7 ezer ötszázat. Az ipari ke­resők számának növekedése ez év első felében is gyors volt: mintegy 2 ezerrel dol­goznak többen. A növekedés üteme tanácsi vállalatoknál volt a leggyorsabb, általában pedig a megye városaiban kaptak legtöbben munkát. Külön is fel kell figyelni arra, hogy az iparnak a ki­elégítetlen munkaerőigénye a fél év végén mintegy 1500 fa un kés volt, amelyből 700 a szakmunkás. A szénbányásza­ti vállalatok is jelentős lét­számigényt jeleznek. Na­gyobb a létszámhiány a ko­hászatban, a gépiparban és a vegyiparban és különöse« nagy az építőipar munkás­igénye. Megoldódott viszont a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok létszámhiánya. A MEZŐGAZDASÁG mun­kaerő-ellátottságát is vizsgál­ta a vb. Örvendetes, hogy e területen is jelentős javulás­ról adhatunk számot. Az el­múlt esztendőben a termelő­szövetkezetekben foglalkozta­tottak száma már elérte a 64 ezret és közel 3 ezerrel több volt, mint 1966-ban. A tanács minden területen hatékony intézkedéseket tett a munkaerőigények kielégí­tésére: több mint 3 ezer hét­százzal növelték a szakmun­kástanulók számát. Megszün­tették a férfiak kötelező munkaerő-közvetítését, s ugyanerre lehetőség van a nők alkalmazásánál is az idénymunkákban. Több válla­latnak adtak ki toborzási engedélyt, amely számottevő eredménnyel járt. Megszer­vezték a fiatalok nyári és őszi foglalkoztatását: csupán az elmúlt esztendőben több mint 20 ezer tanuló vett részt nyári és őszi idény­munkában. Mint a vb megállapította: a megye munkaerőhelyzete az elmúlt 3 és fél év alatt je­lentősen fejlődött, a gyakor­lati munkaerő-politika he­lyes volt. Több kisüzem jött létre, számos meglevő üzemet bővítettek, különösen a női munkaerő foglalkoztatására. A MEGYEI tanács vb a munkerőhelyzet tárgyalása után a megye halászati és va­dászati helyzetéről szóló je­lentést, illetve a vízgazdál­kodási és törpevízmű-társu- latok működéséről előterjesz­tett beszámolót vizsgálta meg. Valamennyi kérdésről a vb-tagok észrevételeivel, ki­egészítéseivel, határozati ja­vaslatot fogadott el. A Mvandt-hahinet I KGST szál emberek Ózdion <2. oldal) Országúton n (3. oldal) A doki (5. oldal) Megáldó C7 népművészet (6. oldal) ‘ Megvadult bikák S v (S. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom