Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
Péntek, 1969. október 3. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre Baktakék Kivirágzik a Szárazvölgy Elcsitult a Vasonca Export a javából Nagy körzet kis iskolája „Jubiláló7' íalugond Becsülete van végre a földnek a Szárazvölgyben. A lejtős vidék, melyről eső pusztította, jég verte el a legdrágább életet, a kenyérnek valót — lassan kivirágzik. Azt is mondogatják mostanában arrafelé, hogy talán más ,névre lenne méltó e sokat szenvedett táj. Bakta és Kék. Két falu volt hajdan. És két világ. Kéken éltek inkább a módosabbak, kikhez nemcsak a szomszédos Baktárói, de még a hetedik határból is eljöttek a nincstelenek, s elszegődtek summásnak. Bakta a földnélküliek települése volt, ritkaságszámba ment, ha volt valakinek egy szerény kis gazdasága. A két falu már régen ösz- szenőlt, aztán közigazgatásilag is eggyé váll;. Még egy évtizeddel ezelőtt sem hittek a gazdálkodás — és főleg nem a korszerű, nagyüzemi módszerek — jövőjében nagyon sokan Bakta- kéken. Inkább másfelé, a városban kerestek pénzt. Ingáztak, vagy hetente jártak csak haza a családhoz. Sokan végleg elköltöztek a faluból. — Azt mondogatta mindenki: itt ezen az isten háta- mögötti helyen nem lehet megélni — idézi vissza a válságos időszakot Szilvássy Sándor, a tanács vb-elnöke. S hogy az akkori elvándorlást még mindig „nyögi” a község, az anyakönyvből kiderül. Tíz esztendeje több lakosa volt Baktakéknek, mint ma! Alig ezer lelket számláló, aránylag kis település. Ám az utóbbi évek egészséges változásai, a. fejlődés nemcsak gazdasági téren mutatja majd meg remélhetőleg hatásait. kolaépülct kivitelezését bízzák másra... mind szakképzettek. Sokan sajnos még ma is bejárók. A község természetesen szívügyének tartja az ő problémájukat is — két pedagógus- lakás vásárlása van folyamatban — tájékoztatott az iskola igazgatója. Jól felszerelt szertárak, az audiovizuális oktatás valamennyi eszköze, mind-mind segíti a pedagógusgárda munkáját, a korszerű gyermeknevelést és oktatást. A hajdani két tsz 1965-ben egyesült, s felvette a völgy nevét. Tulajdonképpen innen számítják az egészséges folyamat eredetét. — Ez, a nem egészen kétezer nap elég volt ahhoz, hogy az alkotni vágyó emberek munkája virágzó völgyrésszé varázsolja ezt a mostoha. emlékű vidéket. így foglalta össze dióhéjban a tsz nem nagy múltját Radeczky Albert főkönyvelő. De mindjárt fplytatja is: — Azzal foglalkozunk, ami adottságainkhoz a legkifizetődőbb vállalkozás. A kétezerholdas szántó, a jóformán teljesen gépesített megműveléssel megtenni a tőié telhetőt. Árpából például az idén jóval magasabb volt a vártnál az átlagtermés: 10 mázsás. Érdemes errefelé a szarvasmarha hizlalásával foglalkozni. Már az idén is eladtunk 170 darabot — főleg külföldi vevőknek. Vittünk aztán a piacra tejesbárányokat is. nagy keletjük volt... —■ De ne feledd a melléküzemágat sem! Jócskán hoz az is a konyhára — így a főkönyvelőhöz az éppen kőrútján arrafelé járó Németh Imre. országgyűlési képviselő. S megtudjuk: a tsz építőbrigádjának híre van. Iskolát épített a 36 tagú — főleg szak iparosokból álló — csoport. de hívták már őket hidat emelni, mezőgazdasági ép"'1 'teket elkészíteni, sokfelé Csak éppen a helyi új is© Örömhír a faluban, hogy végre csendes és szójogadó. jámbor patakocska lesz az eddig sok bajt és keserűséget okozó, rakoncátlan Vasonca. Üj medret kapott. Girbe-gör- be, néhol csupán „tyúklépésnyi” rés volt ez a meder — melyet a közelmúltban rendezett az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság. Forintokban aligha fejezhető ki a végzett munka értéke. Végre a lezúduló eső nem viszi el a talajt a lejtős területről, s kizöldül majd a rét, nemcsak a savanyú csaté lepi be a vidéket. A nagy körzet iskolájának több mint háromszáz tanulója van. A helybelieken kívül Beret, Detek, Fancsal, Alsó- és Felsőgagy. Csenyé- te és Gagyapáti íelsőtagoza- tosait is ide hozza mindennap az iskolajárat. Három régi és korszerűtlen tanterem, valamint a pár esztendős épület már szűk, kinőtte az iskola. Éppen ezért a nagy telek másik felén egy új, négy tantermes, modern épületet emelnek majd. Ügy hírlik, már a következő szeptemberben nem kell majd a jelenlegi erőfeszítések közepette, nagy létszámú csoportokkal végezni a korszerű oktatást. — Egy pedagógus most végzi a főiskolát, a többiek o Az elmúlt évek során sokat változott a falu arculata. Üj házak sora emelkedik, középületeket és sok kilométer járdát építettek, van már korszerű közvilágítás. De még sok minden hiányzik. A legfájóbb gondok, s a lakosság által már nagyon várt létesítmények: az utak kiépítése és egy gyógyszertár létesítése. Mindezt sajnos, a kis falu saját erőből nem tudja megvalósítani... — A szomorú „jubileumunk”: legalább két évtizede várjuk a gyógyszertár felépítését. A „legközelebbi” Krasznokvajdún van, tizenöt kilométernyire tőlünk. Oda viszont nincs megfelelő közlekedés. így aztán a gyógyszereket Encsen vesszük — panaszolta a község gondját a vb-elnök. Most tartalékolnak egy művelődési ház létesítésére — ehhez. ígért anyagi hozzájárulást a tsz is, társadalmi munkát a lakosság. Kísérletképpen vasárnap is lesz friss kenyér A sütőipar fejlesztése a Miskolci városi Tanács vh-ülésének napirendjén Legfontosabb eledelünk, a kenyér minősége került a mérlegre tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon, a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Panaszok halmaza érkezik szinte naponta a kenyér és a péksütemények ízére, kétes frisseségére, a szállítási nehézségek és még néhány, sütőipari hiányosság miatt. E témakör sajnos, esztendők óta, állandóan a napirenden szerepel a munkásvárosban. Szót kér a közvélemény, hivatalos fórumokon hangzanak el javaslatok, intézkedések történnek. De a helyzet — ezt megállapította tegnap a vb — még korántsem megnyugtató. Nem „pihen“ a liszt Az egyes technológiai utasítások helytelen alkalmazása egyre ritkább. Hogy miért kerül mégis „szalonnás”, lapos kenyér, vagy minizsemle a vásárló kosarába? A földekről Jól halad az őszi munka az ózdi járásban o A nehéz múlttal, a biztató és egyre változó jelennel és a következő években — ezt most már minden baktakéki vallja — szép -jövővel lesz majd teljes a kis, ezer lelket számláló község története. Gyárfás Katalin Egy fiatal gyár eredményei Az Elzett Fémlemezipari Művek Sátoraljaújhelyi Gyára évről évre jelentős fejlődést ér el. A gyúr ebben az L évtizedben létesült, mégis meghatározó, progresszív tényező Sátoraljaújhely gazdasági életében, fzléses termékei egyre nagyobb tetszést váltanak ki a fogyasztók körében. A korszerű épületveretek, kis irodagépek mellett bizonyára nagy kereslet lesz a? esztétikailag és használhatóság szempontjából is kitűnő kávéfőző, más szóval kotyogó iránt. A vállalat nagyarányú fejlesztési programot dolgozott ki a hiánycikknek számító zárak gyártási volumenének növelésére. E területen eddig a legszűkebb keresztmetszet volt az öntött alkatrészek gyártásának külső kooperációja. Ezen a területen hozott döntő fordulatot a sátoraljaújhelyi gyárban végrehajtott fejlesztés. Most már a záralkatrészeket korszerű présöntésű technológiával állítják elő. A ^fejlesztés számottevő minőségi javulást biztosít a zárgyártásban, megszünteti a szűk keresztmetszetet és jelentős önköltségcsökkenést eredményez. Megyénk északi részén, az ózdi járásban az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel az őszi munkák elvégzése. A földrajzi fekvés miatt az érési idő elhúzódik, kevés idő marad a betakarításra, a talaj-előkészítésre és az őszi vetésre. Sietni kell a munkával, hogy az általános esőzések beálltáig minden a földbe kerülhessen. Az utóbbi hetekben nem volt ok panaszra. A napos, száraz időjárás kedvezett a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az ózdi járásban a tervezettnél jobban haladtak az őszi munkákkal. A sajópüspöki Sajó-völgye Tsz már a múlt hónap 26-án befejezte 70 holdon a burgonya betakarítását. A tsz vezetősége elégedetten nyilatkozott a 120 mázsás holdanként] termésátlagról. A napraforgó és a cukorrépa betakarítását, a tervek szerint október 10-re befejezik, ezt követően kezdik meg a kukorica törését. Jól haladnak a talaj-előkészítéssel és az pszi vetéssel is. A tervezett 300 holdból már 200 holdon elvetették az őszi árpát, illetve búzát. Mozgalmas volt a putnoki termelőszövetkezet határa is. A burgonya után már megkezdték a cukorrépa betakarítását. Tegnap fejezték be a silózást is. A készletük télire közel 120 vagon silózott Modern ergonómia homerűsltik A XVIII. századból való, egykori földesúri kúria ma a községi tanács búza Monokon. A régi épületet most átalakítják, s korszerű központi fűtéssel és vízvezetékkel látják el — írja Zsuffa Tibor levelezőnk. takarmány. A tsz kertészetéből naponta 2 vagon káposzta indul külföldre. A sokirányú betakarítási tevékenység mellett nincs lemaradás a talaj-előkészítésben sem. A tervezett 600 hold őszi vetéshez 520 holdon előkészítették a talajt, és 250 holdon már elvetettek. A nagybarcai Dózsa Termelőszövetkezet határában tegnap már minden gép az őszi szántást végezte. Őszi vetést búzából 140 holdon terveznek. A talaj-előkészítés a cukorrépaföldek kivételével már itt is befejeződött. Ha az időjárás kedvező lesz, 15-ig befejezik a vetést. A burgonya betakarításával már Nagybarcán is végeztek. A cukkorépatermés jónak ígérkezik. Kissé lemaradtak a burgonya ásásával a csermely! Béke Tsz-ben. Ez annak tudható be, hogy mind a 44 holdon hagyományos módszerekkel végzik a betakarítást. Szállítási nehézségek is akadályozzák munkájukat. Ha az idő változatlan marad, remény van rá, hogy a hét végére elkészülnek vele. Már végeztek a takarmány betakarításával, s az őszi vetéssel is jól haladnak. Elvégezték a talaj-előkészítést, s már 200 holdon földbe került az őszi búza. T. I. A különböző munkahelyek terhelő hatását úgy vizsgálják, hogy a bányászra rádióadót szerelnek. Ez a munkás biológiai jellemzőit jelekké alakítja át, amelyet egy hordozható vevőkészülék segítségével magnószalagra rögzítenek. Legtöbbször objektív okai vannak. A gyengébb minőségű borsodi, de a Békésből, Szolnokból hozott úgynevezett „céllisztek” sem mindig kifogástalan kenyeret sütnek. Nem tud „pihenni” a liszt, nincs elegendő raktár. A napi szükségletet kapacitáshiány miatt sokszor nyújtott munkaidőkben, sok erőfeszítés közepette tudják csak kielégíteni a sütőipar dolgozói. A kemencéből kiszedett, még forró kenyér így’ aztán rögtön utazik, s a szállítás közben, majd a zsúfolt bolti polcokon sokat romlik a minősége. Szikkadt a kenyér A vasárnapok és a kettős ünnepek fokozott kapacitást igényelnének a pékségekben. Jelenleg csalt előre-terme- léssel tudják megsütni a hét végi 10 vagon kenyeret. Emiatt aztán sok vásárló bosz- szankodik: két-három napig szikkadt kenyéren él a család ... Kísérletképpen — munka- szervezéssel — kisebb tételekben sütnek majd friss kenyeret Miskolcon vasárnapra is. Amint azt a vb határozatába foglalta: a fogadtatás szabja majd meg a további feladatokat, 69 millióba kerül Amint arról a tervosztály tájékoztatta a végrehajtó bizottságot; a mintegy 69 millió forintos beruházás, az új, 50 tonnás kapacitású kenyérgyár építése még ebben az évben megkezdődik. Péksüteményből azonban még a kenyérgyár üzembe lépése után sem tudnak az igényeknek megfelelően eleget készíteni. A 3. számú üzem, a Hunyadi utcai ugyanis hamarosan szanálásra kerül. Ezért egy korszerű süteményes üzem létesítése is szükséges. A tervek szerint ennek kivitelezését még o IV. ötéves terv időszakában megkezdik, s az első ütemet be is fejezik. A küldött délben utazik a békekongresszusra — Kern értettem miért ünnepi a zsíros kenyér az abonyi gazdasági cseléd 12 gyerekének, és miért megvetett a gazda gyerekeinek ugyanez az eledel. De azt sem értettem, hogy miért kell nekem, a tizenéves gyereklánynak 70 órát dolgozni hetente az Egyesült Izzóban. Es azt sem értettem, miért hagyták ott az éhes tömeget 1945 januárjában, a kenyérbolt előtt a nyilasok. — Aztán egyszer csak érteni kezdtem. Szerencsére fiatal voltam még, előttem állt az élet és a kislányom is szépen növekedett. Tanulni akartam. Amint lehetett, elvégeztem a hetedik-nyolcadik osztályt, pártszemináriumokra jártam, később már én is tanítottam. Nem katedrán, csak úgy, az Izzó munkásnőit. Klárit is, aki visszatért Auschwitzból. A vékony, szőke hajú Ida soha nem. tért vissza, — Ida emléke, Klári elbeszélései és az én kis élelem any- v.yira mcggyűlÖltctték a békétlenséget, hogy elhatároztam: ha tehetségem lesz, mindig a békéért harcolok. Bartók Andrásné, a megyei nőtanács helyettes titkára 45 éves. Ma délben utazik Budapestre, a VTI. magyar békekongresszusra. — Húszéves a magyar békcmozgalom, húsz éve élek Borsod megyében. Ügy igyekeztem dolgozni, hogy ne hazudtoljam meg fiatalkori fogadalmamat: a békéért harcoljak. Egy ideig tudatosan, aztán már tudat alatt tettem, — Már elfelejtettem, de most, amikor a kongresszus küldöttei közé választottak, újra feléledtek a budapesti háborús emlékek. Végiggondoltam azokat, és a közben eltelt éveket. Szép munkám van, elégedett vagyok, de nem megelégedett. A kongresszuson a magyar békemozgalom feladatairól kívánok szólni. Ügy érzem jogosan beszélhetek erről, hiszen ősz- szefügg a munkámmal és erős az a régi fogadalmam. — Elmondom, hogy nem lehetünk még megelégedettek, hiszen néhány napja izgatottan figyeltük a televíziót: hány százalék szavazatot kap a neonáci párt az NSZK-han Vietnam is van és. L. G*.
