Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-05 / 205. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Péntek, 1969. szeptember 5. Hangversenyek, kiállítások a sárospataki kulturális napokon Nagyszabású kulturális eseményre került sor szeptemberben és októberben Sárospatakon. A városi tanács rendezésében szeptember 19- én, 20-án és 21-én háromnapos programmal kezdődik meg felszabadulásunk negyedszázados jubileumának rendezvénysorozata, ezt követi szeptember 29-én a kollégium volt híres diákjáról, a debreceni Kossuth-kor- mány miniszterelnökéről. Szemere Bertalanról való megemlékezés halála 100. évfordulója alkalmából, majd október 3-án és 4-én a Tanítóképző Intézet a felsőfokú tanítóképző intézetek működésének 10. évfordulója alkalmából névadó ünnepséget rendez, s felveszi Comenius Amos János nevét. Ugyancsak október folyamán a Rákóczi Múzeum vezetősége a múzeumi hónap keretében változatos programmal előadássorozatot hirdet az érdeklődő közönség számára. A sárospataki kulturális napok műsora szeptember 19- én, este az ifjúság lampionos felvonulásával kezdődik. A Rákóczi-vár udvarán építendő szabadtéri színpadon Tóth József a városi tanács elnöke köszönti a vendégeket, majd Varga Gáborné a megyei tanács vb-elnökhelyettese, országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. A sárospataki egyesített énekkar kuruc dalokat énekel, a sátoraljaújhelyi zenekar Ujj Viktor Géza. vezényletével toronyzenét ad a Vöröstorony ágyúteraszán, a Bodrog Tánc- együttes pedig ének és táncszámokkal teszi színessé a kulturális napok nyitó ünnepségét. A következő napok műsorában szerepel dr. Esze Tamás és dr. Ferenczi Imre előadása a kuruc korról. Igen érdekesnek ígérkezik a Győri Tanítóképző Intézet ifjúságának hangversenye, amelynek során XVIII. századi sárospataki diákdalokat is előadnak a kollégium melodiáriumos könyvei alapján. Werner Mária és Pécsi Sebestyén hangversenyét, a neves öreg pataki diákok irodalrrji műsorát, az Avas Táncegyüttes szereplését hasonlóan nagy érdeklődés előzi meg. Két kiállítás is szerepel a programon. Az egyik képzőművészeti: Czinke Ferenc volt pataki diák, a kiváló festőművész grafikáit mutatja be, a másik mezőgazdasági kiállítás: a sárospataki állami gazdaságok és termelőszövetkezetek legszebb termékeiben gyönyörködhetnek majd a vendégek. Térzene, aszíaltrajz-verseny is szórakoztatja még a látogatókat. A gazdag őszi kulturális események során két új szobrot is felavatnak az iskolakerti szoborsétányon. Tompa, Kazinczy, Lorántffy Zsuzsanna, Erdélyi János, _ Móricz Zsigmond szobra mellett állították fel Comenius és Komáromi János szobrát, az előbbi Pátzay Pál, az utóbbi Balázs István alkotása. Hegyi József FILM JEGYZET Modern Monte Christo Piszkos Fred, a kapitány sem álmodozhatott volna szebb kocsmai bunyózásról, mint amilyet a szökött Edmond Dantes és társa csap egy eldugott dél-amerikai kocsmában. Az utazási irodák sem álmodhatnak szebb reklámfilmről, mint amilyenen most bemutatják a Cote d’Azurt, s hozzá még egy lélegzetelállító autóverseny is látható. Mindez és még sok egyéb a francia—olasz koprodukcióban készült, s most bemutatott Modern Monte Christo című filmben látható, amelyben Andre Hunebelle rendező a Dumas-i történetet szinte pontról pontra követve mutatja be egy mai Edmond Dantes kalandos útját az igazságtevésig. Dumas regénye igen sokszor megihlette már a filmalkotókat, s a történet a mozilátogatók nagy többsége előtt már filmvászonról is ismert. E mostani változatban egy kései Dantes szökik meg kalandos módon, s mivel akkor 1947-et mutat a naptár, repülőn menekül. Van aztán a filmben minden. Az óceán felett el romló kis sportrepülőgéptől kezdődően a bányamunkások korbácsolásán át a kocsmai verekedésekig, s mesés kincsek feltalálásáig, illetve a legmodernebb technika igénybevételéig. Sok izgalom, sok kaland, sok szép táj, keveredik a múlt századi romantika és a mai, sőt holnapi szupertechnika. A krimi és a kaland- film sajátos keveréke pereg, s hiányzik belőle a szerelem. Dantes és Mária szerelmére halvány utalások vannak, de romantikus történet szerelem nélkül, illetve a szerelem ilyen kis mértékű jelzésével?! Van valami viszont a filmben, ami teljesen idegen: nevezetesen Dantes koholt bűnének és az egész történet gyökereinek a második világháború francia ellenállási mozgalmába ágyaztatása. A filmben megismert szituációk alapján aligha hihető, hogy az igazi francia ellenállók ro- konszenvvel nézik e művet. Mint látványos filmtörténet, nagyobb érdeklődésre számíthat, de művészi értékei, különösképpen maga az adaptálás ötlete erősen vitathatók. (bcnedek) „les felei a mimaKiíliá alárendelni a tárasé jlp?f Beszélgetés a főrendezővel a színházi évad kezdetén Az új színházi évad kezdése sok munkát jelentett minden színházi vezetőnek. Nem kevés volt a gondja, feladata Orosz Györgynek, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezőjének. Sőt, a feladatok egy része már az elmúlt évad vége előtt jelentkezett. Ezekről beszélgettünk. — Milyen különös feladatot jelent a főrendezőnek egy olyan színház művészi irányítása, amely tulajdonképpen két színház? — Színházunk tulajdonképpen egy, csak két városban játszik, Miskolcon és Egerben. És ez a kétféle játszás természetesen kétféle tervezést és szervezést is kíván, és ez igen sok üzem- szervezési és művészi-szervezési feladatot jelent. A két színházban folyó játékot egész évadra előre egyeztetni kellett, ami csak részben szervezési munka, nagyobb részben művészi feladat, hiszen az egyeztetésnek elsődlegesen művészi vonatkozásai vannak. At. mérlegelendő legelőször, hogy az adottságok figyelembevételével egy- egy darab eljátszható-e és mikor. Mennyire futtathatók a produkciók párhuzamosan Miskolcon és Egerben. Általában biztosítandók a művészi feltételei az új színházév folyamatos ellátásának. Ezt még az elmúlt év vége előtt meg kell csinálnom, s most, hogy azidőben nem volt a színháznak gazdasági igazgatója, az üzemszervezési feladatokba is jelentősen bekapcsolódtam. A művésziszervezési munka mindenkor az enyém, hiszen már ebben az időben színészekben, a szerepek kioszthatóságában is kellett gondolkozni, legalábbE|f szlarals iskola Minden oktatási intézmény újult erővel és nemes célkitűzésekkel kezdte meg az MSaI POSTÁNKBÓL Felkutatják Jardona múltját... E hónapban van 120 éve annak, hogy Jókai Mór Tar- donára érkezett. Itt talált menedéket a szabadságharc bukása után. A falu végén levő házban, az öreg Csányi néninél töltötte a nehezen múló négy hónapot. Barátkozott az emberekkel, a környékkel, a dédesi vártól Szentlélekig. Karácsonykor megkapta a menlevelet, s így még újév előtt elhagyta Tar- donát. Az évforduló alkalmából honismereti szakkörünk Jókai itt töltött napjait kutatja fel, amelyben a hetedik és nyolcadik osztályos pajtások mellett a KISZ-esek is segítenek. Az egy éve alakult szakkör a télen már összegyűjtötte a tardonai népdalokat, szokásokat, nép- művészeti tárgyakat, s programunkban szerepel még a falu történetének felkutatása. Tóth József Tardona A város tisztaságáért... Olvastam az Észak-Ma- gyarországban, hogy egy parkrongáló gépkocsivezetőt megbüntettek. Arról azonban még soha nem olvastam, hogy a szemetelőket is felelősségre vonták volna. Annyit beszélünk és írunk arról, hogy Miskolc nem tartozik az ország legtisztább városai közé, pedig volt egy időszak, amikor a tiszta város megteremtéséért mozgalom is indult. Ezt azonban csak a Köztisztasági Vállalat sepre- getői, seprőkocsijai nem tudják megoldani. Szükség lenne végre arra, hogy megbüntessék a szemetelőket, és véleményem szerint elsősorban a makukaárusokat. Sokan szóvá, tették már, hogy szüntessék meg az árusítást és az árusokkal szemben szigorúan járjanak el. Akkor bizonyára meggondolnák, érdemes-e reszkírozni. Állomásokon, autóbuszmegállókban, mozikban, járdákon, szinte mindenütt olyan szemetet csinálnak a makukázók, hogy nem győzik takarítani. Városunk tisztasága érdekében erélyes intézkedést kérünk, Magyar Ferenc Miskolc * Farkas Istvánná dr.. az I. kerületi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője a következőket mondja: „Szabálysértési előadónkhoz igen sok feljelentés érkezik a köztisztasággal kapcsolatosan. Minden esetben eljárunk, s bírságot szabunk ki. A makukaárusoktól elkobozzuk a makukát. sőt azt is. amiből árusítják. Elsősorban azonban a társadalmi összefogás segítene abban, hogy a szemetelés, a makukaárusítás megszűnjön, mert e tárgykörben sajnos csak hatósági feljelentés érkezik hozzánk. Jó lenne, ha a levélíró és mások is jeleznék, vagy hatósági személy segítségét kérnék az ilyen feljelentések megtételéhez. Ez is feltétlenül segítene, hogy Miskolc mielőbb tiszta város legyen.” Levelekből röviden — Murányi Tibor Bánrévéről arra kéri a 3. sz. Autó- közlekedési Vállalatot, hogy a község vasúti átjárója mellett levő megállóhelyen sürgősen helyezzenek el jelzőtáblát. Az autóbusz menetrend .szerint most is megáll itt, de az oszlop és a tábla — amely eddig az út mellett hevert — eltűnt. Határszéli község lévén, sok idegen megfordul itt," s tájékozatlanok, hogy hol keressék az autóbuszmegállót. — A Putnok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az elméül napokban adta át Du- bicsány községben azt a félmillió forintos költséggel átalakított korszerű üzletházat, amely a község lakóinak és az itt üdülőknek megfelelő ellátást biztosít. Egy év alatt — írja Kocsis Rózsa — a földművesszövetkezet új kereskedelmi létesítményeinek száma ezzel háromra emelkedett. iserazetiiségií tervei 19G9—70-es tanévet. A sátoraljaújhelyi Szlovák Tanításnyelvű Általános Iskola különös fontosságot tulajdonít ennek a tanévnek, mert most ünnepük hazánkban a szlovák nyelvű iskolák 20 éves fennállását. Ezen ünnepségsorozatról tájékoztatott Rozovlyán Józsefné, a nevezett iskola igazgatója. A tanév során nagyszabású nemzetiségi úttörőtalálkozót rendeznek, amelyen részt vesznek a tőketerebesi és ki- rályhelmeci csapatok is. Megrendezik az „öreg diákok” találkozóját. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége is patronálja az iskola rendezvényeit. Nagy szorgalommal készülnek az ünnepségsorozatra a nemzetiségi kultúr- csoportok is, mert nemcsak az iskolában, hanem a nemzetiségi falvakban is értékes programmal kívánnak szerepelni. A rendezvénysorozat színvonalát emeli az a tény is. hogy a Központi Nemzetiségi Népi Együttes is részt vesz az ünnpeségeken. Az újhelyi iskolában szlovák népművészeti tárgyakból kiállítást rendeznek. Petik Rezső, az iskola tanára monográfiát állít össze a 20 éves intézményről. Rozovlyán Józsefné örömmé1 közölte azt is, hogy a Sátoraljaújhelyi városi Tanács 350 ezer forint értékű felújítást végeztetett az iskolában, így korszerűvé varázsolták a neves oktatási intézményt. Takács Imre is a legfőbb szereplők vonatkozásában. — Művészi tekintetben jelent-e valami külön nehézséget az Egerben való párhuzamos játék? — Tulajdonképpen különösebb nehézséget nem jelent, legfeljebb azt említhetném, hogy Egerben szombaton és vasárnap délután is játszunk, s emiatt olyan korai az indulás Miskolcról, hogy e napok délelőttjére próbát szinte nem is érdemes kiírni. Viszont sok pozitívummal is jár ez, mert a két színházat magasabb létszáméi színészgárda látja el, megnőtt az előadások kifutási ideje, hosszabb felkészülési idő áll rendelkezésre. Nagy híve vagyok a repertoár játékrendnek, mert így a színész nem fásulhat bele a sorozat-előadásba. — Az egri és a miskolci műsorterv mennyiben tér el egymástól? — A műsorterv mindkét városban azonos a most kezdődő évadban, csak Egerbe még most jut el az elmúlt évad két utolsó miskolci bemutatója, Az ügynök halála és a Charley nénje. Miskolcon 11 bérleti és egy bérleten kívüli előadást tartunk, Egerben 12 bérletit. — Nem magas ez a beírni tatószám? — A néhány évvel korábban tartott 6—7 évenkénti bemutatóhoz képest magas. Azonban feltétlenül szükséges legalább ennyi bemutatót tartanunk, mert a korábban elveszített nézőket változatos műsorral, több bemutatóval vissza kell hoznunk a nézőtérre, meg kell őket tartanunk és újakat kell toboroznunk. Azt vallom egyébként, hogy ne ugyanaz az ötezer ember nézzen meg mindenfajta darabot, hanem legyen néhány ezer állandó látogatója a drámáknak, legyen meg a pár ezer nézője a zenés játékoknak, és így tovább. Természetesen, ez nem zárja ki, hogy valaki több műfajéi produkció iránt is érdeklődjön. Az igazi kultúra nem az, hogy egy ember esetleg negyvenszer menjen színházba egy évadban, hanem az, hogy sok ezer ember menjen el nyolcszor, tízszer, tizenkétszer. Ennek érdekében kívánatos lenne esetleg a bemutatók számát csökkenteni, hogy kevesebb darabot ugyan, de több ezer ember nézhessen meg, azonban az idei műsortervünkben, a már említett okok miatt, ennyi bemutatót kellett terveznünk. Ez a műsorterv apellál is ezekre a visszahódítandó és új nézőkre, és arra a sok új miskolci lakosra is, aki még nem is ismeri a színházunkat. Például a János vitéz, mint első színházi élmény, az ilyen nézők számára nagyon vonzó lehet. — Ügy érzi, hogy ezzel a sokrétű műsortervvel valóban új közönsegrétegeket hódíthatnak meg cs sikerül megteremteni a korszerű népszínházát? — Feltétlenül. Nem lehet Miskolcon rétegszínházat csinálni, Lehet viszont eklektikus jó műsort, mert például az Amerikai Elektra, vagy a Vörös és fekete az igényesebb és a kezdő színházlátogatónak egyaránt érdekes és vonzó. A színházi program, a műsorterv ne eredetieskedő, ne extrém, ne modernkedő legyen. A kísérletezésre, a modernkedő kedv kiélésére a stéidió az alkalmas lehetőség. Tizenkilencedik színházi évadomat kezdem Miskolcon. Tapasztalatból ismerem a miskolci igényelhet, és azt is tudom, hogy szélesíteni kell, bővíteni kell a színházba járó közönség számát. Mint rendező is mindig figyelembe vettem: kinek játszunk. Mindig számítottam a közönségre. Azt vallom, hogy nem lehet a rendezői ambícióknak alárendelni a közönségigényt. Mint főrendező is ezt a rendezői koncepciót kívánom érvényesíteni. — Mint rendező mit teremt színpadra ebben az évadban? — Október 31-én mutatjuk be Molnár Ferenc Liliomát. Ez lesz az idei első rendezésem. Van szó további rendezésekről is. Molnárt még nem rendeztem sohasem, izgat a feladat. A főhős figurája valahol közel van szerintem a mai fiatal rétegekhez. Nem a század eleji vurstliromantikát akarom hangsúlyozni az előadásban, hanem azokat a modern életérzéseket, amelyek már hajdan Liliomban is felfedezhetők voltak, és mai fiatalokkal rokoníthatók. Benedek Miklós Milyen az új tankönyv? Mizerák István felvétele.
