Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-27 / 224. szám

Szombat, 1969. szept. 27. 70 ezer ember éléskamrája Felfkésswlés ss SéPír© (Tudósítónktól.) Két éve adták át rendelte­tésének — a mintegy 1(5 millió forintos költséggel épült —, ózdi MÉK-telepet. Azóta a 70 ezer ember ,,élés­kamrája”. Időközben sokat fejlődött, s jelenleg mintegy 30 vagonos árukészlettel rendelkezik. De az ősz beáll­tával itt is megszaporodnak a gondok. Az elkövetkezen­dő 3 hónapban 450 vagon árut kell felvásárolniuk, amelyből 330 vagonnal tar­talékolnak, zömét szabadté­ri tárolással. Vannak ugyan gondjaink — mondja Laib László, ki- rendcltségvezető — ami első­sorban szállítási nehézségek­ből adódik. Sajnos, jelenleg is munkaerőhiánnyal küz­dünk. Pedig az itt dolgozók nem is keresnek rosszul. A férfiak között nem ritka a 3 —4 ezer forintos kereset sem, s a nők is megkeresnek havi kétezer forintot. Az elmúlt évben az ózdi járásban kitartott a burgo­nya. Jelenleg is árubőség van. Előfordul, hogy a kocsik „házalva” adják el a paradi­csomot. Az elmúlt év hasonló időszakában például a fok­hagymát 60—80 forintért ad­ták, az idei kitűnő termés már 18 forintban határozza meg az eladási árat. Mizcrák István Kastély a csodaparkban Tulajdonképpen két riportot kellene írnom, Egyiket a kas­tély 19 hold nagyságú parkjáról és növényzetéről — másikat a gyerekekről, egészen pontosan: a tornanádaskai Gyógype­dagógiai Intézet munkájáról. Mégis úgy érzem, kár lenne a kettőt különválasztani. Az intézet épülete, gróf Hadik János egykori nyári kastélya a világviszonylatban is ritkaságnak számító, gyönyörű és horribilis értékű park közepén áll, kü­löncködéssel összegyűjtött, igazán különös fák között. Szállítják az árut az új ózdi MÉIÍ-tcleprőI. Foto: Mizcrák István Fiatalodik a szomolyai tsz A park természetvédelmi terület, összesen 170 védett fa és bokor él benne. Közü­lük 50 különleges fenyő. A fákat Hadik Jánosné gyűj­tötte össze. „Valóságos bo­londja volt a parknak” — mondta Rokkant Demény Jó­zsef, aki háziszolga, majd tálalóinas volt valaha a kas­télyban. Most az intézet min­denese, javítgató ezermester. A parkot a gyerekek gondoz­zák — kertész irányításával. Csodák vannak itt — a vi­lág legszebb és legérdeke­sebb fáinak gyülekezete a Hadikné-féle arborétum. A legnagyobb a mammut- fenyő, 30 méter magas, és a törzse mellmagasságban 330 centiméter körméretű, de a koronája nem túlságosan magas. Vannak óriás kőrisek, törzsük körmérete 300—400 centiméter. És a grófné arról is gondoskodott, hogy a fák ne pusztuljanak el az áttele­pítés után. Ezért nemcsak a fákat hozatta el a messzi or­szágokból, hanem a földet is, amelyben éltek. cserépkály­Nincs már piuce^ond 30 vanon szőlő clatásra — — Ezüstérmes Leányka Mi tesz a híres cseresznyével? A szüret kezdete még ak­kor is jó kedvre deríti az em bort, ha az óbor ilyenkora már mind egy cseppig elfő gyott. Bizonyára a gazdal szüret okozta jókedv sugallt, Szabó Lajosnak, a szomolya Sarló és Kalapács Tsz elnö kének, hogy megtréfálja \ kérdezősködő újságírót. El újságolt egy szomolyai „vi lágszenzációt”, mégpedig azt hogy az elmúlt két esztondí alatt 6—7 évet fiatalodtak i tsz asszonyai. Vidám nevetés közben derült ki végül, hog) ezt a fiatalodást csak a sta­tisztika produkálja. Igen sok 25—30 év közti fiatalasszony lepett be a tsz-be, s ők ja­vították a nők átlagéletkorát, Nagy öröm ez a fiatalodás. Termőre fordulnak a fiatal ültetvények, a szőlő, a gyü­mölcsös, s így szükség van a dolgos kezekre. Az új be­lépők, s a még kívülállók to­vábbi kínálkozása annak is bizonyítéka, hogy megszilár­dult, jól fizet a termelőszö­vetkezet. 9 Már az elmúlt évben át­lagosan 87 forint kereset ju­tott egy tízórás munkanap­ra. Ha nem is sokkal, de leg­alább 4—5 százalékkal sze­retnék ezt az idén megtetéz­ni. Kalászosokból a tervezett­nél 6 vagonnal többet, 65 va­gonnyit takarítottak be. A fiatal őszibarackosból több mint háromnegyed millió voll a bevétel. A több mint két­száz holdas szőlőültetvény termőre fordult, egynegyedé­ről 30 vagon borszőlőt ad­nak el a Magyar Állami Pincegazdaságnak. És nem is akármilyen szőlők teremnek a fiatal szomolyai ültetvé­nyen. Leányka, olaszrizling, tramini, rizlingszilváni és muskotály bor lesz belőlük. Egyik fiatal Leánykájuk már ezüstérmet is nyert az idei országos borversenyen A borról a pincére terelő­dik a szó. Most egy eszten­deje lapunkban is szóvátet- tük, hogy milyen nagy Szo- rnolyán a pincegond, s milyen nehezen tudja visszaszerezni egyik bérbe adott pincéjét a tsz. A négyszáz hektós pince ma már a tsz rendelkezésére áll. Sajót fájukból egy csomó hordót is készíttettek Egerben s most már semmi akadálya, hogy a borászkodáshoz is iioz. zákezdjenek. Beruházásokra, építkezé­sekre is futja a termelőszö­vetkezet erejéből. Az idén tavasszal készült el egy 300 férőhelyes juhhodály. Nagy szükség van rá, mert majd­nem kétszeresére, ezer da­rabra növelik a juhállo­mányt. Hamarosan benépesí­tenek egy száz férőhelyes új istállót is. © Sokat várnak a tsz jövője szempontjából az elkövetke­ző esztendő egyik nagy fel­adatától, a zárt kertek ren­dezésétől. Ezen a rendezésen múlik, hogy ki tudják-e ala­kítani azt a 60—70 holdnyi területet, ahová majd cse­resznyefákat telepíthetnek. Veszélyben van ugyanis a híres, fekete szomolyai cse­resznye jövője. A háziker­tekben már kiöregedőben vannak a fák, s nagyüzemi i i--------------------­t elepítésekre eddig még nem kerülhetett sor. A zart kertek rendezését a tagság teljes megelégedésére szeretnék megoldani. így pél­dául új telepítésű, szép sző­lőt adnak majd a cseresz­nyéskertnek alkalmas terü­letért cserébe. Pozsonyi Sándor Itt lakik a humanizmus A park pazar szépsége a természetnek. Örömfakasztó színek kacagása télen is, nyá­ron is. Aki megnézi — meg- békül önmagával. Nem vélet­len, hogy éppen ebben a parkban élnek azok a gyere­kek, akiknek a természet nem adott elegendő értelmet. Megmaradtak a kastély érté­kes berendezései is: a ková­csolt vasból készült remek csillártartók, lámpatartók, lépcsőkorlátok, faburkolatok, márványfalak és hák. És itt lakik most a szo­cialista humanizmus. Embe­ri fájdalmak, emberi magasz­tosság és nemes erőfeszítések együtt. Túlzó pompa nélkül, de ragyogó rendben, tiszta­ságban, átlagos jólétben, me­leg emberi környezetben él, tanul és dolgozik itt 112 ér­telmi fogyatékos gyermek. Mindössze nyolc pedagógus neveli őket, többségük fiatal lány. Az igazgató — ősz ha­jú, fáradhatatlan, nevetős ember — dr. Bánszegi László. Irodájában az eredeti grófi bútorok állnak. Gyönyörűek. De mindennél gyönyörűbb, amit az intézet személyzete csinál. Ápolják, gondozzák, tanítják, a lehetőségekhez mérten emberré formálják létünk rosszul sikerült haj­tásait, az önismerettel is alig rendelkező gyermekeket. A betegségek okait nem soro­lom. Az embervirágzás szo­morú hajtása minden gyerek. De együtt — az értük végzett munkával és az elért ered­ményekkel együtt — szépek. Mert sehol sem lehet olyan nehéz az értelmet gyarapíta­ni és kivirágoztatni, mint éppen itt. hat-nyolc éves korában be­kerül ide —- semmit sem tud a világról, önmagáról sem. Lény csupán, amely lélegzik, eszik, beszél — nem is egé­szen tisztán és értelmesen —, de nem tudja, mi a rend, a tisztaság, és fogalma sincs arról, amibe belekerült — a közösségről. De itt minden­nek megtanulja lényegét. Megtanul örülni és alkotni is. Kifogyhatatlan türelem­mel tanítják meg őket tisz­tának lenni, rendet tartani, dolgozni és speciális csopor­tosítással tanulják meg az általános iskola anyagát. Nem mindenkinek sikerül el­végezni mind a nyolc osz­tályt. Vannak gyerekek, akik két-három évig tanulják egy év anyagát. De írni, olvasni, alapfokon számolni vala­mennyien megtanulnak és képet kapnak a világról. Kö­zülük senki sem kerül egye­temre, de — amennyire le­hetséges — emberekké vál­nak, és valahol, valamilyen módon bele is illeszkednek a társadalomba. Az intézet fő célja ez. És még valami: mentesíteni a szülőket, el­venni szörnyű gondjukat, és enyhíteni fájdalmukat. Fürdőszoba. rendelő. (aníereui Valamennyien jelent kezfek... Az éhe Rossz természeti adottsá­gokkal alakult hajdan az óz­di járásban a bánhorváti ter­melőszövetkezet. Egyetlen lehetőségük az előrejutáshoz a segédüzemágak fejlesztése volt. A tsz vezetősége, a tag­sággal egyetértésben, hama­rosan felismerte ezt a lehe­tőséget. Ma már jól jövedel­mező sampiongomba-tenyé- szetük, kőbányájuk és salak­blokk üzemük van. A gép­javítási költségek elkerülése végett gépjavító műhelyt ren­deztek be. Így az elmúlt év­ben a járás legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teinek élvonalába törtek. Az idén húszholdas kertészetet hoztak létre. A bánhorvátiak remélik, hogy a melléküzemágak adta lehetőségeket ésszerűen ki­használva, továbbra is a jó tsz-ek soraiban maradnak. ŐSZI PECÁZÓK Voltam a hálószobákban és a tantermekben is. Láttam őket földrajzot, matematikát, történelmet, irodalmat tanul­ni és hallottam éneklő kö­szönésüket. Kérdeztem: ki szeret dolgozni? Minden gye­rek feltartotta kezét. Kérdez­tem: ki'szereti a földrajzot? Valamennyien jelentkeztek. Egy göndör hajú. mosolygó tekintetű buksitól megkér­deztem: mit tud történelem­ből? Sorolta szabadsághar­caink és forradalmaink tör­ténetét, s hozzátette: ezeket szeretem legjobban. A föld­rajzórán Svájcról tanultak. Tudták, hogy ott magas bér­cek vannak, amelyeket örök hó borit a felhők fölött. És a kék tavakról is tanultak. Az egész dolog nem ilyen egyszerű. Amikor egy gyerek Az állam évi egymillió 70C ezer forintot ad az intézet­nek a gyerekek gondozási és oktatási költségeként. Var két hold gyümölcsösük is — azt a gyerekek gondozzák —, és hizlalnak sertést, saját kis háztáji gazdaságuk termékei­vel egészítik ki konyhájukat, kosztjukat. Egy gyerek évi át­lagos tartási költsége 15 500 forint. És ennek a szülők — szociális helyzetük arányá­ban — csak 5—10 százalé­kát fedezik. Az intézet korszerűsítésére, bővítésére, berendezések cse­réjére külön összegeket kap­nak. Jelenleg éppen korsze­rű konyhát, betegszobákat, -fürdőszobákat, mosodát, or­vosi rendelőt és két új tan­termet építenek. A bővítési és felújítási költség 1 800 000 forint. Az állam adja — a megyei tanács biztosítja. Eb­ben az évben kaptak már háromszázezer forintot okta­tási felszerelésekre is, és 60 ágyban cserélték ki a laticel­matracot. Szendrei József Befejeződött az országos szövetkezeti nőbizottság tanácskozása Látogatás a legjobb kertszövetkezetben városában működő általánoí szövetkezet az elmúlt két é\ alatt 30 új boltot létesített évi forgalma megközelíti e 280 millió forintot, dolgozói­nak száma pedig már 560. Ezután a város legjobban működő kertszövetkezetébe a pereces: Fekete Gyémánt­ba látogattak el az országos szövetkezeti nőbizottság tag­jai. Puskás István, a kertszö­vetkezet elnöke adott tájé­koztatást a társulás eredmé­nyeiről, gondjairól, terveiről. Országosan is egyedülálló eredményekről adhatott szá­mot. így például arról, hogy ennek a kertszövetkezetnek már közösen használt kis erőgépei is vannak, bevezet­ték kertjeikbe a vizet, és különböző közös munkákra, beruházásokra jelenleg is mintegy félmillió forint va* bankszámlájukon. Tegnap, szeptember zii-an befejezte borsodi tanácskozá­sát az országos szövetkezeti nőbizottság. Mint már hírt adtunk róla, az első napon Mezőkövesden vitatták meg a szövetkezeti nőmozgalom so­ron levő feladatait. A ta­nácskozás másnapján a Mis­kolc és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet vendégei voltak a nőbizottság tagjai. A részük­re rendezett fogadáson, ame­lyen részt vett Bene Vince, a megyei pártbizottság he­lyettes osztályvezetője, vala­mint Tóth Gyula, a Miskolci járási Pártbizottság titkára is, Verebélyi Tamás, a szö­vetkezet elnöke adott tájé­koztatót az ÁFÉSZ tevékeny­ségéről. valamint a kertszö­vetkezeti mozgalom helyze­téről. Elmondotta, hogy az ország második legnagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom