Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-27 / 224. szám

V Szombat, 1969. szept. 27. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A milligrammtól 120 tonnáig Új gyártmány oh Az Élelmiszeripari Gépgyár modern szerelőcsarnokaiban új típusú élelmiszeripari beren­dezéseket gyártanak. Üj termékeik között tejipari és gabona!eldolgozó berendezések sze­repelnek. kl­' 5n a fő Mindenkor számíthatnak rájuk | A csíptetőből parányi súly hull a tenyérbe. — Kz a milligramm. Az ember képtelen érzékelni a súlyát. A gyógyszertárakban is ennek tízszerese a legki­sebb súly. Szombathy Zoltán, az Or­szágos Mérésügyi Hivatal miskolci kirendeltségének ve­zetője felemel egy műanyag zsákocskát. Alatta, üvegfalú szekrénykében rendkívül ér­zékeny mérleg. A skála előtt nagyító. — Ez <tsak egy grammig mér... Ez a másik, az uta­zóműszer 1 grammtól 20_ ki­logrammig. Ezzel ellenőriz­zük hitelesítéskor a súlyokat. A kirendeltségnek mind­össze 10 munkatársa van, mégis igen széles skálájú a munkája. Foglalkoznak a gyógyszertári, a gyorsmérle­gek, a 120 tonnás vágány- hídmérlegek, a víz- és gáz­mérők, a hiteldíjjelzők és a benzinmérők hitelesítésével. A hónap „slágere“ Ezekben a napokban a sá­rospataki, a tolcsvai, a tály- lyai, a miskolci hordójelző állomáson lovas kocsi von­tatót, gépkocsit ér. Hozzák és viszik a kis gönci, a 200 li­teres és a nagy gönci, a 600 literes hordókat. A szüret közelsége sürget. Zuborog, kortyog a víz a hordókban. A súlykülönbségből állapítják meg az űrtartalmat. Tüzes anyag ér a hordó végéhez: beleégetik az évszámot, az ál­lomás címerét, a literszámot. — Ebben a hónapban ez az egyik fő munkánk — hangzik. — A négy hegyal­jai hordójelző állomáson ha­vonta 10—12 ezer hektoliter összmennyiségben jelezzük a hordókat. Volt egy másik fel­adatunk is: ellenőriztük, hi­telesítettük a hozzánk tarto­zó három — a szerencsi, a selypi, a hatvani — cukor­gyár hídmérlegeit. Ezzel nem volt különösebb baj. Mindhárom helyen jóval a szezon előtt befejezték a szükséges javítást. Bár így, előre gondoskodnának a hor­dók jelzéséről is! Több figyelmet a mérlegekre! — A harmadik legjelentő­sebb munkánk: a közforgal­mú mérőeszközök időszakos hitelesítése. Ezt most a me­gye nyugati részén végezzük. — És mi a tapasztalat? — A kereskedelmi szervek közül a Borsodi és a Miskol­ci Kiskereskedelmi ■ Vállalat törődik legjobban a mérle­gekkel. Saját karbantartó részleget tart fenn. Mintasze­rű az ellenőrzés a gyógy­szertári vállalatnál, a belső ellenőrök rendszeresen ellen­őrzik a mérőeszközöket. Saj­nálatosan sok helyen, külö­nösen a tsz-ekben igen el­hanyagoltak, elhasználtak a mérlegek. Például a billenő mérlegeket nem állítják víz­mértékbe. Ennek olyan kiha­tása is lehet, hogy bár a mu­tató a nulláról indul, de 100 dekánál kevesebbnél már ki­lót mutat. Más esetekben be­állítják ugyan vízmértékbe, de nem túrázzák ki, így a mérleg „siet”. — Több üzletben arra hi­vatkoznak, hogy a mérlegek­ben műanyag dugattyús szer­kezet van, így a hőmérséklet­változás erősen befolyásolja működését. — Pár évvel ezelőtt való­ban voltak ilyen mérlegek, de a maiak már nem érzé­kenyek az időjárásra. Az említett magyarázat arra mu­tat, hogy a kereskedelemben sokan nem ismerik a mérle­geket. A Miskolci Kiskeres­kedelmi Vállalat külön elő­adásokat szervezett ennek megismertetése céljából. Jó lenne, ha a többi vállalat­nál, tanulóiskolákban is kö­vetnék a példát. — Mi az észrevételek ha­tása? — Általában köszönettel fogadják. Különösen jó pél­dát mutat ebben a Szeren­csi Cukorgyár. Sajnos, néhol előfordul, hogy szándékosan „siettetik” a mérleget. Ez szabálysértési eljárást, súlyo­sabb esetben rendőrségi vizs­gálatot, bírósági eljárást von maga után. A gondokról A mértékhitelesítő kiren­deltségen rögtön szembetű­nik egy halom kilós, kétkilós súly. Döbbenetesen mocskos és rozsdás. — Ezt az egyik vendéglá­tóipari egységből hozták — jegyzik meg. — Egyébként sok baj van a vendéglátóipa­rt konyhai mérlegekkel. Több esetben találtunk rosszul működő, hitelesítetlen mérle­get, súlyt, vagy éppen hen­geres mérőedényt. És kevés a hitelesített pohár. Arra hi­vatkoznak, hogy nem lehet kapni, holott üveggyáraink­ban több hitelesített pohár- j féleség gyártásúra van sza- j bad kapacitás. Egy másik hiba: egyes ipari üzemek keveset törőd­nek a nyomásmérő műsze­rekkel. Eszükbe se jut, hogy azok sokszor befolyásolják a technológiai előírások betar­tását. Új mérésügyi székház A kirendeltség nagy meny- nyiségű műszert kénytelen tartani egyetlen helyiségben. Van köztük olyan is, amely százezer forintot ér. de a je­len körülmények között mű­ködésbe se tudják helyezni. Ezek a műszerek hamaro­san új helyiségbe kerülnek. A Szeles utcában most épül az üj mérésügyi székház, amelyet várhatóan decem­berben adnak át rendelteté­sének. Az emeletes épület­ben egy sor laboratóriumot létesítenek, amelyekben olyan mérésekre, hitelesítésekre is sor kerül, amelyekkel eddig a fővárosba kellett utazni. Csorba Barnabás — Megyénk kisipari szö­vetkezeteiben 1962 elején ala­kultak meg az első szocialis­ta brigádok. A mozgalom fejlődött, terebélyesedett. Ezt igazolja, hogy ma 67 ilyen kollektíva dolgozik a hármas célkitűzés szerint. — Soltész József né, a szövetség osz­tályvezetője mondotta ezt tegnap, a szocialista brigád­vezetőknek a KISZÖV szék­hazában megtartott, megyei tanácskozásán. Értékelőjében Soltész elv- társnő hangsúlyozta, hogy a szocialista brigád címnek ma már társadalmi rangja van, e kollektívákra min­denhol számíthatnak, nélkü­lük nem valósíthatnak meg jelentős feladatot. Példamu­tatásuknak része van benne, hogy a szövetséghez tartozó ktsz-ek ez év első felében 13,7 százalékkal növelték össztermelésüket az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva. Nagy szerepük van a társadalmi célkitűzések megvalósításában: egy év alatt 11 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A brigádok részt vesznek építésben, par­itok készítésében, óvodák, öregek házának patronálása­ban, törődnek a gyermekne­velő intézetek lakóival. Tóth Emil elmondotta fel­szólalásában, hogy a Miskol­ci Vas- és Fémipari Ktsz út­törő volt. a mozgalom kibon­takoztatásában. Most a szo­cialista műhely címért küz­denek. Virágli Ferenc, a Sá­toraljaújhelyi Vas- és Fém­ipari Ktsz brigádvezetője ar­ról számolt be, hogy szép szóval nevelnek, de ha kell, a felelősségre vonást is alkal­mazzák. Varga Zoltánné ar­ról szólott, hogy náluk, a Miskolci Háziipari Ktsz-ben sok nő dolgozik, akiknek otthon a családban is helyt kell állniuk. Mégis, a brigá­Az idén nem Budapesten, hanem a magyar ipar egyik legjelentősebb fellegvárában: Miskolcon rendezik meg az országos műszaki könyvna­dok átlagon felüli eredmé­nyeket érnek el. , Akadnak javítanivalók is. ’ Itt-ott formalizmus tapasztal- j ható a vállalásokban, az ér- ’ tékelésben, s olykor közöm- .. bősek a vezetők. A korábbi 1 vállalások alapján a brigá­dok sok újítást készítettek. 0 Üjabban ez döbbenetesen megakadt, a jelenlegi rendel- s kezesek nem ösztonzőek. 1 Cserba Imre, a I-IVDSZ he­lyettes megyei titkára az er- , kölcsi, s anyagi ösztönzők ; jobb alkalmazására hívta fel a figyelmet. A tanácskozás a mai napon • tovább tart. Az alapszabály- ■ készítéssel kapcsolatos ten- , nivalókat vitatják meg. pok központi megnyitóját. A megnyitó színhelyének meg­választásával a műszaki könyvnapok rendezői hang­súlyozni kívánják Borsod megye és Miskolc iparának kiemelkedő fontosságát. Az október 14-e és novem­ber 4-e között megrendezen­dő országos műszaki könyv­napokkal ' kapcsolatban teg­nap, szeptember 26-án dél­előtt a miskolci sajtóbázban Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi veze­tője tájékoztatta az újságíró­kat. Elmondotta, hogy az idei műszaki könwnapok alkal­mából számos érdekes új­donság jelenik meg az üzle­tekben és a több helyen megrendezendő könyvkiálli- tásokon, vásárokon. A korszerű könyvújdonsá­gok általában nem átfogó ismeretek közlésére, elméleti magyarázatokra törekednek, hanem mindenekelőtt a gya­korlati életben való alkal­mazhatóságot tartják szem előtt. Így a megvásárlásukra fordított összeg közvetlenül megtérül a mindennapi mun­kában. Államunk jelentős pénzösszegekkel támogatja a műszaki könyvkiadást, így lehetővé válik, hogy ezekhez a könyvekhez az ' előállítás önköltségéhez viszonyít.va is olcsón jussanak hozzá a szakemberek. Megtudták a sajtótájékoz­tató részvevői azt is, hogy a könyvnapok alkalmával szá­mos előadás segíti majd az újdonságok megismerését A rejtvénykedvelőkre is gon­doltak a műszaki könyvna­pok rendezői. A könyvnapi totó és a Fejtsd meg az áb­rát című versenyek részve­vői között értékes jutalmakat sorsolnak, ki. , Bolgár vendégek Kazincbarcikán Kedves vendégeket fogad­tak tegnap délután Kazinc­barcikán. Ászén Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa és Rumen Gercsev, a Bolgár Kulturális Iroda igazgatóhelyettese érkezett Dimitrovgrád testvérvárosá­ba. A vendégek tiszteletére a kazincbarcikai városi párt­bizottságon rendeztek foga­dást, ahol jelen volt Sztan­csik Károly, a városi párt- bizottság első titkára, Takács István, a városi tanács elnö­ke és Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára. A Felsőfokú Vegyipari Technikumban rendezett nagygyűlésen a bolgár és a magyar himnusz elhangzása után Sztancsik Károly üdvö. zölte a vendégeket, majd Ta­kács István, a Bulgária fel- szabadulásának 25. évfordu­lója alkalmából kint járt de­legáció élményeiről számolt be. Beszélt a Marica parti Dimitrovgrád iparáról, amely sok tekintetben hasonlít Ka­zincbarcikáéhoz. Élménybe­számolójában színesen ecse­telte a 25 éves jubileumi ünnepségsorozat sok kedves­ségét, a bolgárok vendégsze­retetét. A partizánharcok egy-egy népi hőséről is meg­emlékezett. így Bulgária leg­fiatalabb partizánjáról, a 11 éves Mitko Paluzov hőstet­teiről is. A vendégek nevében Ászén Evlogiev követségi tanácsos üdvözölte a kazincbarcikaia­kat. Hazánk felszabadulásá­nak közelgő évfordulója al­kalmából sok sikert kívánt a fejlődő iparvárosnak. Zoltán Sára, a Miskolci Nemzeti Színház tagja Hristo Botev Búcsú című versét sza­valta, a város úttörői pedig dalokkal kedveskedtek. Sztancsik Károly zárszava után az Internacionáléval fe­jeződött be a nagygyűlés. Abaújnak ezen a részén a. rendőr­ségi terepjáró gépkocsinak is becsü­letére válik megbirkózni egy-egy út­szakasszal. A földúton nagyokat him­bálózunk, csúszkálunk, a kerekek óva­tosan keresik a szilárd talajt, hegynek föl, völgynek le, erdőkben, az útig fu­tó, sűrű kerítések mentén. — Szép ez a rész, mégis! Ugye, hogy szép? A kocsiban iilő egyik rendőr, Csuka. Áron főtörzsőrmester, körzeti megbí­zott kérdezi. Az ő területén járunk. Területe: Szemere, Fulókércs, Fáj, hitka, Pusztaradvány és kilenc tanya. Csaknem száz négyzetkilométer terü­let! — Szép. Szép a vidék. — Bejártam már keresztül-kasul. Gyalog, kerékpáron, motoron, szán­kón, szekéren. Télen persze nehéz itt motorozni. Vannak részek, ahol csalc az árokban tudok menni. Amikor ide­jöttem, kezdő rendőr koromban, nem gondoltam volna, hogy itt maradok! — Mert biztosan hallott már Abaúj- ról, és valamikor rossz híre volt en­nek a tájnak... — Lehet, hogy rossz híre volt, de azt mondom, hogy alaptalanul. Nagyon jól ki lehet jönni az emberekkel. Per­sze, a mi vidékünkön is előfordulnak azok a bűncselekmények, amelyek másütt, de nem többször. A lakosok sokat segítenek, nagyszerű önkéntes rendörgárdánk van. Tavaly például a körzet minden önkéntes rendőre jutal­mat kapott, és gondolom, ez is mond valamit... Én annak idején inkább a hegyektől ijedtem meg. Debreceni va­gyok, alföldi, itt meg csak mentünk föl-föl, mind magasabbra. No, gondol­tam, én itt nem maradok semeddig! — Hány éve ennek? — Tizenkilenc. Most már nem szí­vesen mennék sehová. Nagyon meg lehet szeretni ezt a vidéket! Fulókércsen állunk meg, a tsz iro­dájánál. Makranczi Ágoston tsz-elnök régi ismerősként üdvözli a „fötörzset”. — A kapcsolatunk? A lehető leg­jobb — mondja az elnök. Nagyon jól A főtörzs megértjük egymást, és azt hiszem, ez így természetes is. Közös érdekünk, hogy rendben menjen minden. A ta­gok között több önkéntes rendőr is van, ők Csuka elvtárs irányításával ugyancsak megelégedésre munkálkod­nak. Szemerén, a körzeti székhelyen a tanács megfelelő, szép helyiséget biz­tosított, a körzeti megbízottnak. Ko­vács József vb-elnökkcl és Bényi Ber­talan vb-titkárral váltunk szót. — Nyilvánvaló, hogy a körzeti meg­bízott elvtárssal igyekszünk a legszo­rosabb kapcsolat tartására — mond­ják a tanács vezetői. Részt vesz a ta­nácsüléseken és minden lehető mó­don kölcsönösen tájékoztatjuk egy­mást gondjainkról, tennivalóinkról. Jó a közbiztonság, és véleményünk sze­rint azért, mert jó a megelőzés. Itt, nálunk szinte csak egyetlen családdal van baj, a többivel nincs. Az különben természetes, hogy minden becsületes ember segíti a rendőr munkáját. A körzeti megbízott elvtársat nagyon régóta ismerjük már, megszerettük, bi­zalommal fordul hozzá mindenki. Azok, akik ismernek valamit a kör­zeti megbízottak felelősségteljes, ne­héz munkájából, bizonyára kellő mó­don tudják értékelni ezeket az elisme­rő, dicsérő szavakat. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük, hogy sokévi szol­gálatról van szó, márpedig ebben sok buktató is elfér. A bizalom nagy szó. Különösen a rendőrségi munkában nagy szó. Márpedig ezt a légkört itt, a körzeti megbízottnak — úgy tűnik — sikerült megteremtenie. Emberséges magatartásával, fellépésével, intézke­déseivel. Felettesei elmondották, hogy például, amikor szabadságra ment, a lakosok nem fordultak ügyes-bajos dolgaikkal, a járőrökhöz, inkább meg­várták a „maguk fötörzsét”. Garadnán zárjuk a körutat, mert a •salád itt él. A feleséget kérdezzük: — Nem fél rendörfeleségnek lenni? — Miért félnék? Szerintem nincs haragosunk sehol. — Hol tölt el több időt a férje, itt­hon, vagy... — Dehogy itthon — vág közbe gyor­san. Elégedett lennék, ha itthon annyi időt töltene, mint a szolgálatban! De hát ez ennek a rendje, másként nem lehet... Végezetül még valamit a körzeti megbízott rendőr portréjához. Azt, amire Csuka Áron a legbüszkébb: te­rületén 19 éve nincs ismeretlen tettes! Véleménye szerint a következő évek­ben sem lesz. Nem felejti el gyorsan hozzátenni: ha az emberek ugyanúgy segítenek továbbra is, mint eddig. Priska Tibor Országos műszaki könyvnapok-1969

Next

/
Oldalképek
Tartalom