Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-26 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 223. szám Ára: 80 fillér Péntek, 1060. szeptember 26. Befejezte munkáját 37' országgyűlés ülésszaka A parlament elfogadta a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az or. szággyűlés. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Foclc Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről beterjesztett törvényjavaslatról folytatta a vitát, és bár szerdán 14-en szóllak hozzá a javaslathoz, még további 16 képviselő neve szerepelt a hozzászólásra jelentkezettek listáján. Ez önmagában is bizonyítja, a tervezett törvény időszerűségét, közérdekű voltát. lásiár Sándor beszéde Kiemelkedett a reflexiók sorából Gáspár Sándornak, a . Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszóA parlament csütörtöki tanácskozásán, a szakmunkás- képzésről beterjesztett törvényjavaslat vitájában, felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. lalása, aki felhasználta az alkalmat, hogy a termelés és különösen a munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szakmunkásképzés reformja ugyanis véleménye szerint messzemenően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszervezetek főtitkára, hogy bizonyos termelő munkakörök társadalmi értéke devalválódott és a munkafegyelem érzékelhetően romlott.. A szakmunka igazi értékének helyreállítását azonban nem a régi adminisztratív módszerek felújításával, vagy a régi munkatörvénykönyv visszaállításával kívánják megvalósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell érvényre juttatni a szakmunkásnevelésben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizsgálásával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált — mondotta Gáspár Sándor, a szabályozó rendszerrel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott intézkedések segítségével azonban határozottabban szembe kell szállni a túlzott munkaerővándorlással, bérlicitálással, az anyagellátás és a munka- szervezés lazaságaival, a fegyelmezetlen munkával, mindazzal, amiből a termelékenység jelenlegi stagnálása származik. El kell érnünk, hogy a tervszerűség a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön és ennek érdekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közérdek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszólalók, bizonyos gondolatok vissza-visszatérlek a hozzászólásokban. Minden bizonnyal a szakmunkáshiány- nyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Sácsi Miklós felszólalása Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója (Miskolc, 6. számú választókerület) üdvözölte a törvény- javaslatot, mert abban — mint mondta — tükröződik a fizikai munka jelentősége, megbecsülése. Az űj jogszabály lehetővé teszi, hogy jobb, elevenebb kapcsolat jöjjön létre az iparvállalatok, a szakmunkástanuló-intézetek és a szülők között. A képviselő méltatta az emelt szintű képzést, amely lehetővé teszi, hogy két és fél évi fizikai munka mellett — az arra alkalmas szakmunkások — két év alatt érettségi bizonyítványt szerezhessenek. A képviselő ezután javasolta, hogy — a negyedik ötéves terv kialakításával összhangban — mindenütt helyileg mérjék fel a szakmunkás-utánpótlási igényeket, s ennek megfelelően gondoskodjanak a fiatalok beiskolázásáról. Hangsúlyozta, hogy ennek személyi, anyagi és egyéb feltételeit is meg kell teremteni. A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadás»- ajánlotta. r fi/ Dr. Horgos Gyula hozzászólása Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hozzászólását, hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosoknál, forgácsolóknál, mégis kevés az utánpótlás. A miniszter nagy fontosságot tulajdonít az úgynevezett emeltszintű képzésnek, amely jobban kielégíti majd az ipar növekvő igényeit; ezen felül megol- dandónak tartja a szakmunkások Intézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megismerjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. A képviselők megjegyzéseire és javaslataira Veres József miniszter válaszolt. Lévárdi Ferenc expozéja Délután került sor a gázenergiáról előterjesztett törvényjavaslat megtárgyalására. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter a javaslat indokolásában meggyőző ada. tokkal illusztrálta a szénhidrogének, közöttük a gáz rendkívül gyors előretörését az energiatermelésben és -ellátásban. Mi sem jellemzőbb erre. mint az, hogy a szén 1950-ben elfoglalt 75 százalékos részesedése az energia- termelésben a jövő évben már 50 százalék alá esik, 1975-ben 40 százalék alá, 1980-ban pedig előreláthatóan már a 30 százalékot sem éri majd el. Helyét természetesen a szénhidrogének, a gáz és az olaj foglalják el. Vázolta a miniszter a földgáztermelés rendkívüli mértékű fellendülését, részben a korábban remélt gazdagabb hazai mezőkre alapozva, részben pedig a gyorsan növekvő szovjet importra építve. Nagyarányú vezetéképí téseket terveznek, ami mind hozzájárul majd ahhoz, hogy a következő évtized végére a fogyasztói fel- használás megtízszereződik, és meghaladja a félmilliárd (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, Biszku Béla és Gáspár Sándor az ülésteremben. Tiifcmáips konferencia Miskolcon Megkezdődött a polietilén-kollokvium Fontos állomáshoz közeledik a magyar műanyagipar: 1970-ben megkezdi üzemszerű termelését az ország első polietiléngyártó üzeme, a Tiszai Vegyikombinát polietiléngyára. A számos területen előnyösen alkalmazható, korszerű műanyag hazai gyártásának közeli megvalósulása tette szükségessé, hogy az ország vegyipari szakemberei kicseréljék nézeteiket, megvitassák a polietilén gyártásával és felhasználásával kapcsolatos problémákat és lehetőségeket.. A széles körű tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása vezette a Magyar Kémikusok Egyesületét, amikor a Tiszai Vegyikombi- náttal összefogva országos polietilén-kollokvium megrendezésére vállalkozott. A tudományos konferencia színhelyéül Miskolcot választották. Húsz különféle intézmény — műanyaggyártó és feldolgozó üzemek, valamint tudományos intézitek — mintegy száz szakembere érkezett tegnap, szeptember 25- én, csütörtökön délelőtt; a MTESZ miskolci székházába, hogy részt vegyenek a háromnapos tudományos tanácskozáson. A konferenciát, amely teljes áttekintést nyújt a hazai polietiléngyártás jelenlegi helyzetéről és problémáiról, Zentai Ernő, a Magyar Ká- : belművck vezér i gazgató ja nyitotta meg.,Utána dr. Hardy Gyula egyetemi" tanár tartott előadást a polietilén és a. hasonló műanyagfajták alkalmazásának várható fejlődéséről. Elmondotta, hogy — előzetes számítások szerint — a világ műanyagtermelése és a műanyagfelhasználás a következő évtizedekben igen erőteljes fejlődésnek néz elébe. Az 1980-as évek közepére a világon alkalmazott szerkezeti anyagokban túlsúlyba kerülnek a műanyagok. Mar ma is tapasztalható, hogy az egyes országok műanyagfelhasználása a fejlettségükkel arányban növekedik. Ezt követően került sor Huszár Andornak, a TVK igazgatójának előadására. Huszár Andor a magyar polietiléngyártás jelenlegi helyzetéről és távlatairól beszélt. Ezután a TVK-ban szerelés és próbaüzem alatt álló új polietiléngyár történetéről szolt. Végül a hazai polietilén- gyártás jövőjéről, fejlődési lehetőségeiről beszélt a TVK igazgatója. A kollokvium további előadói többek között a polietilén alkalmazási területeivel foglalkoztak. A tudományos konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. A nők feladatai a szövetkezeti mozgalomban Országos jelentőségű tanácskozás Mezőkövesden Az egész magyar szövetkezeti nomozgalmat érintő kérdésekről tanácskozott tegnap a mezőkövesdi járási művelődési házban az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő országos szövetkezeti nőbizottság. Az ország minden részéből érkezett bizottsági tagokon kívül számos vendéget, párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőt is meghívjak a fontos tanácskozásra. Nagy Lajosné, a MÉSZÖV osztályvezetője üdvözölte a tanácskozás részvevőit, köztük Fehér Lajosnét, az országos szövetkezeti nőbizottság elnökét, Kourics Kálmánnál, a nőtanács megyei titkárát, Hegyi Imrét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Bíró Józsefet, a járási pártbizottság titkárát, dr. Bucskó Mihályt, a járási tanács vb-elnökét és Csege Gézát, a MÉSZÖV elnökét. Ernőd Lászióné, az országos szövetkezeti nőbizottság titkára nyitotta meg az ülést, majd dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek alapszabály-szerkesztésének eddigi tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos időszerű feladatokról, valamint a kert- szövetkezetek működéséről tartott vitaindító előadást. A szövetkezeti mozgalomban dolgozó nők szerepét, munkáját méltatta és a további tennivalókat ismertette e napirenden levő feladatokban. A kertszövetkezetekről szólva elmondotta, hogy az országban jelenleg 175 ilyen társulás működik, s különösen jók a Borsodban elért eredmények. Ezután Fehér Lajosné, az országos szövetkezeti nőbizottság elnöke számolt be részletesen a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, valamint a szövetség mellett működő női tanácsadó testület nemrégiben Hamburgban megtartott konferenciájáról. Rámutatott, milyen fontos szerepet játszott a magyar női delegáció ezen a nemzetközi tanácskozáson. A magyar szövetkezeti nőmozgalom nagy sikereként könyvelhető el, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége legközelebbi kongresz- szusának napirendjére felvették „A nők helyzete a szövetkezetekben” című kérdés megvitatását. Ez a jelentős, az ENSZ szerveivel is szoros kapcsolatban levő szövetség, háromnegyed évszázados fennállása alatt most először foglalkozik majd ezzel a kérdésseL A továbbiakban Nagy Sán- dorné, az országos szövetkezeti nőbizottság tagja egy lengyelországi tanulmányúiról, Kürtös Istvánná pedig a lengyelországi lakásszövetkezetekben tett tapasztalatcsere- látogatásról számolt be. Az előadásokat követő vitában a szövetkezeti nőmozgalom eredményeiről, problémáiról adtak tájékoztatást a felszólalók, akik számos értékes javaslattal is segítették a nőmozgalom előtt álló feladatok megoldását. Felszólalt többek között Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára és Vcrebélyi Tamás, a Miskolci ÁFÉSZ elnöke is. A tanácskozás befejezése után Mezőkövesd kedves vendégei megtekintették a Matyó Múzeumot és a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetei, valamint a helyi szövetkezet korszerű üzlethálózatát. Ma, pénteken Miskolcra látogatnak el az országos szövetkezeti nöbizottság tagjai.
