Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-23 / 220. szám

Kedd, 1969. slept 23. ESZAK-MAGYARORSZAG 3 h öztársaság aépéfeszS (Folytatás az 1. oldalról.) pünk a magyar társadalom, hazánk gyöke­res átalakításához. Kezébe vette sorsának in­tézését, a népi demokratikus rendszerben kibontakozott a felszabadult nemzet alkotó­ereje. Megkezdte a háborús romok eltaka­rítását, a városok és a falvak újjáépítését. Végérvényesen eldőlt az ezeréves per: a fal­vak egykori nincstelenjei birtokukba vették a földet. A nép tulajdonába kerültek a gyá­rak, a bankok, a bányák, a gépek, a szer­számok, a föld kincsei, az ország felemelke­désének eszközei lettek. A nép a leghala­dóbb társadalmi rendszert, a szocializmust választotta, és alkotóerejét ennek építésére fordítja. Iparunk termelése több mint hétszerese, mezőgazdaságunk termelése több mint két­szerese a háború előttinek. Megvalósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. A lakosság 1)7 százaléka társadalmi biztosításban részesül. Rendszerünk kimagasló eredményeket ért el az iskolaügy, a közműveltség és a tudo­mányos élet fejlesztésében, a művészetek felvirágoztatásában. Védelmet, munkát, anyagi-társadalmi biztonságot, emberi mél­tóságot nyújt minden állampolgárának, s minden eddiginél jobban lehetővé teszi az egyéni képességek és törekvések kibonta­kozását. Az iparosítás, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása, és a kulturális felemel­kedés nyomán a régi helyén új ország szü­letett — a dolgozók Magyarországa! 1945. április 4-e hazánk nemzetközi hely­zetében is gyökeres változást hozott. Né­pünk hajdani elnyomói, a földbirtokosok és a tőkések osztályuralmuk védelmében sokszor szövetkeztek Európa legsötétebb, legreak- ciósabb erőivel és ezzel veszélyeztették nem­zeti létünket. Ennek mindenkor nemzeti ka­tasztrófa, hasztalan véráldozat, pusztulás, szenvedés, nyomor volt a következménye. Ily módon a reakciós céloknak, idegen ér­dekeknek kiszolgáltatott és kisemmizett né­pünk elszigetelődött a haladó emberiség­től. A szabad magyar nép alkotómunkájá­nak sikerei, a szocialista társadalom épí­tésében elért eredményei hazánknak rangot és megbecsülést, népünknek világszerte sok barátot és tisztelőt szereztek. A felszabadult Magyarország a szocialista országok világrendszert alkotó közösségének tagja. A proletár nemzetköziség, a szocia­lizmus, a kommunizmus közös ügye és cél­ja, a kölcsönös támogatás testvéri szálai fűz­nek bennünket össze a világ első szocialista nagyhatalmával, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A nép annyi megpróbáltatás Után végre iga­zi barátokra, szövetségesekre, fegyvertársak­ra talált. A Magyar Népköztársaság nemzet­közi síkon szövetségeseivel együtt a békét, a népek közötti megértést, a barátság és együttműködés1 fejlesztését szolgálja. Társa­dalmi céljainknak, nemzeti érdekeinknek megfelelően tagja a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocializmus erőit tömörítő és meghatványo­zó nemzetközi összefogásnak. A Magyar Nép- köztársaság nemzetközi síkon szövetségesei­vel együtt küzd mindazokkal, akik szerte a világon az elnyomottak felszabadításáért, a társadalmi haladásért, a békéért harcolnak. Elvtársak! Barátaink! Felszabadulásunk 25. évfordulója mind­annyiunkat számvetésre és előretekintésre kötelez. Amit negyed század alatt megva­lósítottunk, az a szocialista eszme győzel­me; a munkásosztály, a parasztság, az ér­telmiség, az idősebb es a fiatalabb nemze­dékek harcának gyümölcse. Kötelességünk, hogy lehetőségeinket az eddiginél még job­ban kihasználva folytassuk munkánkat nagy nemzeti célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Tegyük még szilárdabbá a nép hatalmát, erősítsük tovább szocialista hazánkat. Nö­veljük hazánk gazdasági erejét. A városon és a falun tervszerű, fegyelmezett és oda­adó munkával gyorsítsuk népgazdaságunk fejlődését. Állítsuk szocialista céljaink szol­gálatába a tudományos és technikai forra­dalmat. Erősítsük tovább az emberek szocialista közgondolkodását, gyarapítsuk népünk mű­veltségét, emeljük életszínvonalát. Milliók közös erőfeszítésétől, hazaszeretetétől, szo­cialista meggyőződésétől, a köz érdelvében végzett mindennapi munkájától függ, ho­gyan fejlődik, gazdagodik szocialista hazánk. Közelítsük célunkat, minél gyorsabban ha­ladjon előre országunk: a munka szabad és fejlett társadalmában, a szocialista ha­zában anyagilag jól ellátott és művelt em­berek éljenek. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Honfitársaink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívja a Magyar Nép- köztársaság minden állampolgárát: köszönt­sék méltóan felszabadulásunk negyedszáza­dos évfordulóját. A legméltóbban akkor ünnepelünk, ha nagy céljaink megvalósításáért népünk még jobban összefog, s mindenki legjobb tudása szerint vesz részt az országépítő munká­ban. Az évforduló lelkesítsen mindenkit a hazánk felvirágoztatásáért folyó szocialista alkotó munka újabb nagy sikereinek kiví­vására. Felhívjuk a magyar munkásosztályt: mint az ország vezető társadalmi ereje, hű szö­vetségeseivel, a termelőszövetkezeti paraszt­sággal, és az értelmiséggel közösen, lendü­lettel építse tovább szocialista hazánkat, erősítse, fejlessze társadalmunk anyagi alap­ját, hazánk iparát; a közös munkában ösz- szeforrva védje és erősítse tovább a nép ha­talmát, ápolja és erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Felhívjuk a magyar parasztságot: további szorgalmas munkával, a technika és a tu­domány elsajátításával és felhasználásával tegye termelőszövetkezeteit korszerű nagy­üzemekké, fejlessze az állami gazdaságokat, tegye virágzóvá a szocialista mezőgazdasá­got! Felhívjuk a magyar értelmiséget: a fel­szabadult nép javára fokozza tovább alkotó munkáját. Segítsen a nép minden rétegé­nek kulturális felemelkedésében, építőmun­kájában. Legyen a kibontakozó tudományos és technikai forradalom, az elmélyülő kultu­rális forradalom tett-rekesz harcosa! Felhívunk minden dolgozót: férfiakat és nőket, fiatalokat és idősebbeket, felhívjuk a munkás-, paraszt és tanulóifjúságot, ha­zánk minden polgárát: lelkesítő és mara­dandó tettekkel fejezzék ki ragaszkodásu­kat szocialista életünkhöz, szabad hazánk­hoz. A nemzet minden igaz fia vállaljon többet, és dolgozzék odaadással, teljes erejé­vel feladataink megvalósításáért. Mindenhol, ahol lehetséges, szervezzenek munkaver­senyt, tegyenek felajánlást az ünnep tisz­teletére. Köszöntsék munkaversennyel felszabadu­lásunk negyedszázados évfordulóját! A párt, a szakszervezetek, az ifjúsági szer­vezetek, a népfront-bizottságok, az összes társadalmi és tömeg,szervezetek, a tömeg- mozgalmak, a vállalatok, a szövetkezetek és intézmények vezetői, a művészi alkotó kö­zösségéit támogassák a dolgozók kezdemé­nyezéseit, szervezzék, segítsék azok megva­lósítását! Tömörüljön a magyar nép még szorosab­ban társadalmunk vezetője, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt köré! A Hazafias Nép­frontban találjon egymásra az ország min­den alkotó ereje, legyen még szilárdabb a haza minden hű fiát és leányát egyesítő szocialista nemzeti egység! Hirdesse 1970. április 4-e, hazánk felsza­badulásának 25. évfordulója: egy egész nép akarata és tettrekészsége élteti és lendíti előre szocialista habzónkat a fejlődés új táv­latai felé. Budapest, 1959. szeptember 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Moszkva üzenete n. HUNDEN PART I ;}lahuzta ________________I es de­m onstrálta, hogy a szocialis­ta országok, a kommunista világmozgalom, a szabad­ságért harcoló népek és a bé­ke fő támasza, védelmezője a Szovjetunió. A testvérpár­tok megállapították: az SZKP olyan párt, amelynek jogai egyenlőek a testvérpártoké­val, felelőssége, kötelezettsége pedig mérhetetlenül nagyobb a mozgalom bármely osztagá­nál. Az SZKP egyenlő az összes pártok között, de egy­ben az első is az egyenlők között. Senki nem adomá­nyozta neki ezt a címet. Ezt a történelem adta — han­goztatta Gomulka elvtárs. A szovjet nép, a szovjet part nemcsak magára vállalja a mindenki másnál nagyobb kötelességeket, hanem min­denki másnál nagyobb terhe­ket is visel. Éppen ezért a Szovjetunióhoz való helyes elvi viszony kialakítása el­engedhetetlen. A Szovjet­unió iránti bizalom, megbe­csülés erősödött és növeke­dett. A tanácskozás egész vitá­jában vörös vonalként húzó­dott végig a proletár inter­nacionalizmus igenlése, a kommunista világmozgalom­ban jelentkező nacionalista tendenciák leküzdésének szükségessége. A tanácskozá­son erősödött a proletár in­ternacionalizmus, fontos he­lyet foglalt el a szolidaritás az imperializmus ellen har­coló népekkel: ezzel szem­ben tért vesztett a nemzeti elzárkózás, a nacionalista szűkkeblűség, a hegemonista törekvés. A testvérpártok egyértel­műen kifejezték, mit várnak a tanácskozástól: erősebb összefogást a közös ellenség­gel szemben. Ennek pedig a legalapvetőbb feltétele az egységes platform és az ak­cióprogram. A tanácskozás­nak egyik fő eredménye, hogy megtörtént a világhely­zetnek egy új marxista—le­ninista elemzése, értékelése, megszületett a kommunista világmozgalom új harci plat­formja. Másik fő eredmény, hogy erősödött az imperialis- taeúenes akcióegység, ä harc­nak jobb, új feltételei jöttek létre. AZ AKCIÓPROGRAMBAN különös figyelmet fordítottak a vietnami nép támogatására, a fegyveres veszély megféke­zésére, a katonai tömbök, tá­maszpontok felszámolására, az európai biztonság megte­remtésére, a békés egymás mellett élés megvalósítására. A kommunisták ezeknek a tennivalóknak a számbavéte­lével egy világméretű egység­front alapjait vetették meg. Nemcsak felhívott a tanács­kozás az akcióegységre, ha­nem kiadta az összefogás jel­szavát, választ adott ró, mi­lyen alapon, kikkel kell és le­het azt megvalósítani. A tanácskozás csapást mért a revizionista és dogmatistn nézetekre. Egyre nyilvánva­lóbbá vált a maoista irányzat elszigetelődése. Ma már alig néhány testvérpárt tá­mogatja a Mao-irányzatot. Lekerült a napirendről a csehszlovák kérdés is, s eb­ben nagy szerepet játszott a csehszlovák delegáció fellé­pése, állásfoglalása. A ta­nácskozás internacionalista segítségként értékelte az öt szocialista ország katonai ak­cióját, csupán néhányan ag­gályoskodtak. Általában meg­erősödött a jóindulatú vára­kozás és az aktív támogatás a Csehszlovák Kommunista Párt jelenlegi vezetésének po­litikája iránt. Sokakban felvetődik, vajon megvalósulhat-e az összefo­gás addig, ameddig a kom­munista mozgalomban nézet- eltérések vannak. Az antiim- perialista harc közös felada­tainak hangsúlyozása domi­nált, s ehhez mérten a test­vérpártokat megosztó ellenté­tek alárendelt szerepet kap­tak, holott a történelem azt bizonyítja, hogy a nemzetkö­zi méretű osztályharc elen­gedhetetlen feltétele a kom­munista és munkáspártok egysége. De nem várhatunk addig, míg az egység a moz­galom minden osztagára helyreáll. Éppen ezért az em­beriség fejlődésének, létének szempontjából az elsődleges kérdésekre kell a figyelmet összpontosítani, az értük va­ló közös cselekvésben léphe­tünk csak előre az egység magasabb formái felé. Fi­gyelmünket tehát a még meg­oldatlan feladatokra, az im- perialistaellenes harc új le­hetőségeire kell összpontosí­tani. Nem mehetünk el szó nél­kül a nézeteltérések mellett. A nézeteltéréseket sok te­Műaiiyagiizem Bükkábránvban Esztendők óta szomorkodik egy jókora, gazdátlan épü­let Bükkábrány kellős köze­pén, a pesti főútvonal men­tén. Tulajdonképpen be sem fejezték teljesen. Annak idején nagy, korszerű tisz­tasági fürdőnek épült. A járás vezetőinek közben­járására most végre gazdát kap az épület. A budapesti Termoplasztika Ktsz vásá­rolta meg az épületet, hogy azt kis műanyagkészítö üzemmé alakítsa át:. jÉrdeklődésre tarthat számot A Statisztikai Kiadó Válla­lat a közeljövőben megnyit­ja első üzlethelyiségét Buda­pesten, a II. kerületi, Keleti Károly utca 10. szám alatt. A könyv- és nyomtatvány- szaküzletben a Statisztikai Hivatal által összeállított és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent ki­adványok lesznek kaphatók. A szakemberek, illetve az ér­deklődők jobb, közvetlenebb informálására és kiszolgálá­sára alakuló könyvesboltban a magyar és idegen nyelvű évkönyvek, zsebkönyvek mel­lett. á Statis/tikai időszaki közlemények sorozat kötetei közül rövidesen az üzletbe kerül az ipari, a mezőgazda- sági és ezt követően a belke­reskedelmi adatok 1969. II. negyedévi kiadványa. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tizenkilenc kötetből álló 1968. évi megyei évkönyv­sorozat is. Kapható lesz a népszerű is­mertető kiadványok egész so­ra — a többi között a Ta­nácsköztársaság 50. évfordu­lójára készített nívós ju­bileumi könyv —, s megvá­sárolhatják az érdeklődők a különféle statisztikai és szá­mítástechnikai folyóiratokat is. Az 1970. évi népszámlálás 1968-ban lebonyolított próba­számlálásairól készült két ki­advány, a Mikrocenzus, ugyancsak kapható lesz az új könyvesboltban. Érdekes, sokak által kere­sett gyűjtemény készül — elektronikus adatfeldolgozás­sal — az ország valamennyi vállalatának név- és cím­jegyzékéről, amely ezúttal a Magyar Nemzeti Bankkal kooperálva kerül kiadásra. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a már meg­jelent helységnévtár is, amely az ország területi rendezése sorún bekövetkezett változá­sokról ad részletes tájékoz­tatást. A statisztikai könyvesbolt­ban különös gondot fordíta­nak majd — a mind nagyobb népszerűségnek örvendő — információfeldolgozás, illetve a számítástechnika témakö­rében megjelenő folyóiratok, jegyzetek és szakkönyvek árusítására. Az üzletben rész­letes tájékoztatást adnak a megjelenő új könyvekről, fo­lyóiratokról és egyéb kiad­ványokról. Vidéki ügyfeleket kíván­ságra prospektussal tájékoz­tatnak, illetve a megrendelt kiadványokat postán juttat­ják el az igénylőkhöz. Az elmúlt hét végén a bu­dapesti szövetkezet vezetői és a tagok egy csoportja már el is látogatott Bükkábrányba, hogy megismerkedjenek jö' vendő, kihelyezett üzemük környékével, egyben új mun­katársaikkal is. A ktsz ugyanis kizárólag helyi munkaerőt szeretne alkal­mazni üzemében. A „háztűznéző” kirándu­lásra nemcsak a bükkábrá­nyi vezetők, hanem Molnár András, a járási pártbizott­ság első titkára és dr. Bucs- kó Mihály, a járási tanács vb-elnöke is elkísérték a kedves vendégeket. Hajdú .László, a Termo­plasztika Ktsz elnöke és Ér­di Iván főmérnök már azt is vázolták a látogatás során, hogvan szeretnék hasznosíts ni az épületet. A bükkábrá­nyi Béke Tsz építőrészlegé­vel mielőbb szeretnék átala­kíttatni. A felújításra és a berendezésre is csaknem egy­millió forintot költ majd a ktsz. A jövő év tavaszán már mintegy 50—70, nagy­részt női munkaerővel mű­ködtetni is kívánják. Az egykor fürdőnek ké­szült épület, amelyről sokáig úgy tartották a községben, hogy bizony, „megfürödtek” vele. most szerencsét hozott Bükkábránynak. (pozsonyi) kintetben a jobb- és „balol­dali” színezetű revizionista hatások beszivárgása okozza a kommunista mozgalomba. Ez abból is adódik, hogy olyan emberek újabb millióit vonjuk be az aktív politikai tevékenységbe, akik különféle társadalmi rétegekhez tartoz­nak, nagy forradalmi ener­giával rendelkeznek, de a fel­adatok megoldását illetően bizonytalan az elképzelésük. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy az utóbbi időben megnövekedett a burzsoázia ellenállása és az imperializ­mus osztálystratégiájának egyik legfontosabb iránya lett a kommunista mozgalom belülről való bomlasztása. A különböző feltételek mellett tevékenykedő pártok tapasztalatai alapján a poli­tikai nézetek és álláspontok differenciálódása megy végbe a forradalmi harc számos, lé­nyeges problémáját, a szocia­lizmus építésének módszereit, valamint az akciók irányát illetően. Mindezek azonban nem vezethetnek a nemzet­közi szolidaritás megbontásá­hoz. csak ha eltérnek a pro­letár internacionalizmus el­veitől. a marxizmus—leniniz- mustól. A tanácskozás döntő jelentőséget tulajdonított a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért folytatott harcnak. A mi egy­ségünk alapja és feltétele a legszélesebb tömegeket tömö­rítő imperialisteellenes ösz- szefogásnak. Elmondhatjuk: a kommunista és munkáspártok tanácskozásának legfontosabb eredménye a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének erősödése. A nézet- különbségek ellenére a test­vérpártok küldöttei kifejezés­re juttatták eltökélt szándé­kukat: egységes frontban harcolni az imperializmus el­len. A TANÁCSKOZÁS \ ossze* ____________ hívá­sának a ténye nagy ered­mény a nemzetközi kommu­nista mozgalom összefogásá­ban. A tanácskozás megmu­tatta, hogy a marxizmus—le- ninizmussal felvértezett kom­munista mozgalom képes le­küzdeni a nézeteltéréseket és nehézségeket, de megmutat­ta azt is, hogy az egységért küzdeni kell, nem alakul ki automatikusan. A z egység erősödését mu­tatja, hogy a fő dokumentu­mot. egy testvérpárt kivéte­lével (Dominikai KP) vala­mennyi aláírta, illetve 4 párt csak a 3. fejezetet A többi dokumentumot pedig egy­hangúlag fogadták el. Az eredményt vitában, meggyő­zés útján, nem formális sza­vazással érték el. A pártok egyenjogúsága, az clvtársias- ság, a demokratizmus és a kollektivitás elve mindvégig érvényesült. Emellett szól az is, hogy az összes elfogadott okmányt megküldték a 87 testvérpártnak, hogy azok, akik nem voltak jelen, utó­lag csatlakozhassanak a kö­zös harchoz. A dokumentumokban kifej­tett elemzések, levont követ­keztetések és meghatározott feladatok, célok egyértelműen a marxista—leninista elveket tükrözik, új fegyvert adnak közös harcunkhoz, lehetővé teszik, hogy a kommunisták és valamennyi dolgozó még világosabban lássa a további harc útját. A tanácskozás történelmi jelentőségét az fogja mutat­ni, milyen mértékben segíti az egység további erősödését, milyen mozgósító hatással lesznek az elfogadott doku­mentumok. Igaz, az elfoga­dott dokumentumok csupán alapul szolgálnak ahhoz a további nagy munkához, amely valamennyi párt előtt áll. PARTUNK, I "ZB MSZMP teljes egészében magáévá teszi az elfogadott okmányokat, ez kifejezi pártunk véleményét is, elveinket, törekvéseinket, éppen ezért, valóra váltásá­ban a testvérpártok számít­hatnak a magyar kommu­nistákra, a magyar dolgozó népre. Uray Mikló» (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom