Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-21 / 219. szám
1 CSZAK MAGYARORSZÄG Q Vasárnap, 1969. siept. 21. I udomány — technika romiimiHHimimiiimHimiimiiuMiiiiiiiiiiiuiittiiiiHiHiHniiniiMiHiiiiiiniimiiMiiiiiMiiiiiHiii' A jövő közlekedése? Szociográfusok, urbanisztikai szakemberek szerint a 2000. cvben 50—80 millió lakosú szupervárosokkal kell számolnunk. Ma még a legtöbb városi ember sokszor zsúfolt és kényelmetlen közlekedési eszközre van utalva. A század végére megkettőződik és megnégyszereződik a városok lakóinak száma. 4001 km kiterjedésű szupervárosok épülnek ma.jd. A személyi közlekedést kis távolságokra szállítószalagok, közepes távolságra pedig a maitól eltérő megoldású földalatti vasutak látják el. Az egyéni közlekedés fontos eszközei „önkiszolgáló” taxik lesznek, a nagy távolságokat pedig óránként 800 km-es sebességgel csöpostaszcrü fülkékben teheti meg a városok lakossága. A városon belüli rövid távolságokra 10—16 km/óra sebességű szállítószalagokat állítanak majd be. Két város közötti közepes távolságoknak, vagy nagyvárosok 15—20 km-es útszakaszainak közlekedését megálló nélküli földalatti vasút láthatja el, amely kb. állandó 30—40 km-es óránkénti sebességgel halad: a fel- és leszállóhelyeken ismét csak szállítószalagok hidalják át a földalatti és a gyalogjáró sebesség-különbségét. Az egyéni forgalmat, az utakon Is, villamos hajtású, kocka alakú gépkocsik bonyolítják le. Ezek veszélyes kiugrások nélkül, lekerekített élekkel készülnek, szabvá-1 nyos hosszúságban, mert így j kejnyebben kezelhetőek, és j adott esetben nagyobb tartá- I rendszer tartja a kocsik közötti állandó távolságot is. A hosszú távra alkalmas, új közlekedési rendszer a csőrendszer lesz. Csövekben nemcsak folyadék lesz szállítható, mint. ma, a világot behálózó kőolajvezetékekben, hanem a levegőrétegen úszó tartályokban szilárd anyagot is szállítanak és a tartályokat ugyanaz a levegő hajtja. A csövekben max. 800 km óránkénti sebességgel, olyasféle fülkében, amilyen a mai repülőgépek törzse. Ezeket a fülkéket is levegőrétegen úsztatják. Gépírás fénysugárral Súlyosan bénult vagy kezüket elvesztett emberek számára különleges írógépet konstruáltak angol kutatók. A gép billentyűzetét a képen látható előtét helyettesíti, melyen a betűknek, számoknak és jeleknek megfelelő számú kerek nyílás található. Minden nyílás mögött egy-egy fényérzékeny cella foglal helyet, ami összeköttetésben van az írógép mechanizmusának megfelelő részével. Ha a beteg használni lyokban szállíthatók is. Az önkiszolgáló taxik útját számítógépek vezérlik. Az utas betolja mágneses műanyagbérlctét a megfelelő résbe, az elektronikus „agy” kiadja az engedélyt. Az utas kinyithatja a kocsi ajtaját és elfoglalhatja a helyét a kormány mellett. Az automatikus közlekedési rendszerekkel ellátott főútvonalak önműködően irányítják a járműveket céljaik felé. A járművezető egy központi számítógéppel közli úticélját. Automatikus közlekedési akarja az írógépet, ceruzaszerű, keskeny fénynyámbot kibocsátó lámpát erősít a lejére (szemüvegszárra csatolható vagy korpánttal a homlokra helyezhető kivitelben). A fénysugarat mindig a soron következő nyílásra kell irányítania, n géo ekkor működésbe lép, leüti a kívánt betűt. A mindkét Irányú soremelésnek, a visszaváltásnak és a kocsifuttatásnak is természetesen külön nyílásai vannak. Egyszerűség kedvéért a fénysugárral vezérelhető írógép csak nagybetűket ír. A gép papírellátása folyamatos, tekercsről törten k. Igv kellő gyakorlattal akár egy egész könyv kézirata is elkészíthető a fényirógép segítségével. , Arany ásó” baktériumok Furcsa módon ingott meg a nemes, szilárd, savra érzéketlen arany nimbusza. A tudósok felfedeztek egy baktériumfajtát, amely „felfalja” A Jenyiszej óriása A bratszki vízierőmű rövidesen elveszti világelsőségét a krasznojárszki óriás veszi át tőle a „stafétabotot”. Tizenkét, egyenként 500 ezer kW-os turbinája lesz, amelyekből eddig ötöt helyeztek üzembe, s még ebben az évben négy újabb beszerelésére kerül sor. Ennek megtörténtekor a Jenyiszej folyó vizére épült erőmű kapacitása már meg fogja haladni a bratszklét. A majdan teljes — 6 millió kW — kapacitással dolgozó, a hidrotechnika legmodernebb elvei alapján épülő vízierőmu nemcsak a legnagyobb, hanem a leggazdaságosabb a Szovjetunióban, de világviszonylatban is. az aranyat, s felületén vörös és barna foltokat okoz. Sőt, a | merész mikroorganizmusoknak barátai is akadtak: az aranyra rávetették magukat a növények is, ennek következtében eljut az arany az állati szervezetekbe. Felfedeztek aranyat például a szarvasok bőrében és szarvában, ä hangyákban és a cserebogarakban, az emberi hajban és a vérben is. Sok tudóst foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet kivonni nz aranyat — más anyagból. Irkutszkban, a ritka fémekkel foglalkozó laboratóriumban és egy francia- országi intézetben vizsgálják az arany oldódásának és kiválasztódásának biometallurgiai folyamatát. A tudósoknak egy penészgomba-íaj sietett a segítségére. Ezek mint- egy „kiszipolyozzák” az aranyat a folyadékból és az bennük rakódik le. Aztán a gom- balepedéket megszárít,iák és porlasztják. Egy másik, biológiailag aktív gombafaj 15— 20 óra alatt a fémarany 98 százalékát ülepítette le. A kis lények nem mutatnak érdeklődést semmilyen más fém iránt, ezért használhatók fel a rendkívül szilárd vegyüle- tek bontására. A baktériumok sikeresen alkalmazhatók mint irányított „aranyásók”, amelyek az ércből kivonják a nemesfémet. A kísérletek szerint az érc aranytartalmának 30 százalékát is ki lehet így vonni. Ez a penészgomba-faj nagyon igénytelen, bármilyen táptalajon, akár cukoripari hulladékon is tenyészik. Anyu lebukik KOVÁCSÉ K VACSORA titán vannak. Kovács újságol olvas. Kovács né kardigánt köt,, kislányuk, a hétéves Évi, a heverön babájával játszik. Kovácsáé cgyszercsak megszólal: — Bodáéknak kisfiúk van. Ma reggel... — észre veszi, hogy Évi figyeli, így folytatja: — ... hozta a gólya. Kovács egy pillanatra előbukkan az újságja mögül. — Tegnap reggel még láttam Bodánét tejért menni. Igen, előbb... — megint Évire néz, — hozta, mint számították. — Na, Boda most nagyra lesz a fiával, — Pedig Bori lányt szeretett volna. Kis szünet után Évi szólal meg: — Hát akkor miért nem kért kislányt a gólyától? Kovács hirtelen visszabújik az újságja mögé. Kává esne kénytelen vállalni a választ — Az nem úgy van Évi- kém, hogy lehet rendelni fiút vagy lányt. Évi felháborodik. — Szóval, azt hoz, ami akar? — Bizony, azt. Dchát az mindegi/ is. Egyik éppen olyan kedves, mint a másik Évike nem nyugszik meg. — És akkor hozza, ami kor 6 akarja? '— Hát persze. Egy ideig csend van. Ko ráesne örül, hogy nem kel több kérdésre felelnie. Év is elmerül a babájával való játékban, de aztán liirtele anyjához fordul: — Mondd, anyu, a Horvát Pistit is a gólya hozta? Kovácsáé gyanútlanul fc leli: — Hát persze. — Érdekes — mondja Év — Mi érdekes? — kérdez Kovácsáé. — Hát csak az, hogy Ho vát Pistinek január ban van a születésnapja, és télen nincsenek itthon a gólyák, Kovácsáé hirtelen felugrik. — Hozok neked egy kis süteményt! ÉVI IS FELKEL a heverö- ról, apjához megy, megkocogtatja az újságját, s mikor az előbukkan az újság mögül, ráhunyorít az apjára, úgy mondja: — Jól lebuktattam anyut. Lángész Monológ Kék fény után — Mondja uram, mire jó ez a detektívesdi játék? Nem elég, ha a rendőrség figyelemmel kíséri: hol járok, mit csinálok, merre vándorolok? Most már a televízió is detektív- vé ütötte az egész országot. Játszik mindenki, mert hiszen könnyű Katót táncba vinni. Az emberek játékos kedvűek, szeretnek szerepelni, szeretnek mindenben benne lenni, részt vesznek a Ki mit tud?-on, meg a táncdalfesztiválon, ami még csak rendben volna, na de az én bőrömre felcsapni delektívnek?... Most mondja meg, hát jó ez? Élek békésen, itt az ország csücskében, s egyszeresük azt mondják nekem, hogy szerepeltem a televózióban. — Életemben sem! — mondom. — Dehogynem — mondják. Bemutatták a fényképemet. Meg leírtak, milyen vagyok, sőt azt is elmondták, mivel vádolnak. Aki tud rólam, jelentse, hol vagyak. Hát szó, ami szó, amivel vádolnak, nem egészen úgy van. Nem igaz annak négyötöde sem. De tessék megmondani, miért kell ezért engemet az egész ország nyilvánossága előtt blamálni? A Kék fényben! Azt mondják, hogy többen nézik, mint a táncdalfesztivált. Mondtam én, hogy biztosan adáshiba volt, azért láttak a képen, a szövegben meg valami elhallás lehetett, meg az ilyen drótnélküli távolsági izékben sohasem lehet teljesen bízni. Mesélik, hogy nemrég egy bőrkabátos úriember elment az egyik faluba, és az unatkozó postáskisasszony mindjárt azt a rablógyilkost látta benne, akit néhány hete köröz a Kék fény. Utólag derült ki, hogy a központból jött éppen őt ellenőrizni, és a kisasszony pénztára nem is volt egészen rendben. Lehet* hogy a legközelebbi Kék fényben pont az ö képét látják majd ... Szóval detektívesdit játszunk. Ami meg az én dolgomat illeti, mondom, nem volt annak négyötöde sem igaz. Mert az a leányzó, aki engem keres, mondván, hogy én volnék a gyermekének az apja, nem is kisbimbampusztai, hanem kispesti. Nem igaz, hogy elszámolási differenciáim voltak korábbi munkahelyemen, mert nem is számoltam el. Végül pedig nem én törtem fel a gyári pénztárt, amikor másnapra beborítékolva ott volt a dolgozók félhavi bére, mert a pénz nem is került a pénztárba, hiszen a pénztárost a bankból jövet, az úton rabolták ki. Sokan azt mondják* hogy én tettem. Na de kérem szépen, ha ennyi pontatlanság volt már a híradásban, lehet-e hitelt adni akkor a közlemény további részének? Elhihető-e akkor, hogy pont én vagyok* akit keresnek?! Én mondom uram, nem lehet a televízióban bízni és kár is az egész országnak játszani ezt a detektívesdit... Ráadásul pont az én bőrömre 1... (benedek) A feleségem így szólt hozzám: — A meghatalmazást sürgősen alá kell íratnod Feri bácsival, mert holnap korán reggel jönnek érte. Ott van a krcdenccn, vidd cl a kórházba. Első emelet tizenhe- tcs. Az utcán jutott eszembe, hogy kedd van, és tudvalévőén csak szerdán, pénteken és vasárnap van látogatás. Hogyan jutok be? Igaz, minden trükköt ismernek, de bíztam leleményességemben. Eszembe jutott, hogy a gégeosztályon Beleznai az alorvos. Erélyes léptekkel siettem be a kapun: — Beleznai doktorhoz megyek — szóltam magabiztosan a portáshoz, é$ hozzátettem: — Vár engem ... A portás elém állt: — Az alorvos úr csak holnap jön meg vidékről, Valami tévedés lesz a dologban. Megszégyenülten somfor- dáltam el. Ha nem teszem hozzá, hogy Beleznai „vár engem”, akkor talán bejutok a helyetteshez, de így nyilvánvaló volt. hogy trükkel „dolgoztam”. Bementem a közeli presz- szóba, és kávét rendeltem. Megpillantott az egyik barátom és átült hozzám. Hosszasan elbeszélgettünk és amikor fizettem, akkor vettem észre, hogy 5 óra van. BiTurbánban zonyára már másik portás lesz szolgálatban, és talán könnyebben megy. A presszóból felhívtam a kórház sebészeti osztályát, és a jelentkező ápolónőtől megkérdeztem: — Bocsánat, Elekes doktor tír az inspekciós? — Nálunk nincs Elekes. Forgács doktor úr az inspekciós — Bocsánat! — mondtam, és letettem a kagylót. Szóval Forgácsra kell hivatkoznom. Vettem egy borítékot, leragasztottam, és amikor a kórházba értem, felmutattam a portásnak. — Lelet, Forgács doktor úr részére — szóltam magabiztosan, és tovább akartam menni. — Tessék csak itt hagyni. Majd odaadjuk az ápolónőnek. Megint nem sikerült... RÖLTEX-bcn vettem egy fehér törülközőt, azután a papírboltban vöröslintát vásároltam. Kalapomat betettem a presszó ruhatárába. A közeli kapu alatt ráöntöttem egy kis tintát a törülközőre, azután ; becsavartam a fejem. A kirakatok tükrében szemlét tartottam: szánalomra méltó sebesültnek néztem ki, akinek vére átüt a kötésen. A portás kalapban látott — gondoltam —, alig pillantott! rám, nem ismerhet meg a nagy turbánban. — Ambulancia — mondtam, és a kapu alatt' meg- j gyorsítottam lépteimet. A portás bólintott. Végre ! sikerült! Büszkeség töltött el j A fordulóban levettem a tö- < rülközöt a fejemről, és a kér- ! ten keresztül akartam sietni I a bácsikámhoz. A kertben; azonban szembe találkoztam j vele. Sétált a derült időben, j Üdvözöltem, érdeklődtem hogyléte felől, azután aláírat- \ tavi vele a meghatalmazást. J Egy kicsit beszélgettünk, azután elbúcsúztam. Kifelé menet csodálkoztam, hogy egyre-másra érkeznek a látogatók, és irigykedve gondoltam arra, hogy biztosan jobb trükkel jöttek be, mint én. A kapuban a portás megállított: — Tessék mondani, miért tette a fejére a vöröstintás törülközőt? — Hát észrevette, és mégis beengedett? — Aliért ne? Hisz’ szerda van. látogatási nap. Mindenki bejöhet, akár kalap, akár törülköző van a fején. Palásti László