Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-03 / 203. szám

Szerda, 1969. szeptember 3, cSZAK-MAGYARORSZÄG 5 Llj falusi bankházak 11C milliós betétállomány, 45 milliós kölcsön 1 borsodi takarékszövetkezetek eredményei és tervei Megyénkben is. mint orszá­gosan, már több, mint egy év­tizedes múltjuk van a taka­rékszövetkezeteknek. Borsod a takarékszövetkezeti mozga­lomban az úttörők közé tar­tozott. 1957-ben Tokajban alakult meg az ország har­madik takarékszövetkezete, és itt alakult meg az ország­ban először, Bodrogkeresz- túron a kirendeltségi forma, amely lehetővé tette, hogy e szövetkezeti mozgalom szé­lesebb alapokra helyeződjék. Jelenleg Borsodban 22 ta­karékszövetkezet működik. Kirendeltségeik száma eléri a húszat, és 12 községben, már betétgyűjtő hellyel is rendel­keznek. Csupán az elmúlt másfél év alatt 19-cel gyara­podott a borsodi községekben a takarékszövetkezeti egysé­gek száma. Az új kirendelt­ségek és betétgyűjtő pénztá­rak túlnyomó többsége gyor­san megerősödött, fejlődésük sokkal gyorsabb ütemű volt, mint a korábbi években ala­kultaké. A falu bankjaiban — ahogy a lakosság a takarék- szövetkezeteket már kezdet­ben elnevezte —. az elmúlt esztendőkben gyorsan nőtt a tagság, a helyi lakosság be­tétállománya. 1967 végén 65.6 millió, 1968 végére már 91,7 millió volt a betétek összege. ez év közepére pedig megkö­zelítette a 100 millió forintot. Csupán az elmúlt másfél év­ben közel 44 millióval növe­kedett a betétállomány. Ez a növekedési ütem gyorsabb volt, mint az OTP-fiókoké, vagy a postatakarékoké. A betétgyűjtésben kiemelkedő munkát végeztek az elmúlt években a mezőkeresztesi, a tiszakarádi, a bogácsi és a tállyai takarékszövetkezetek A betétek növekedése tette lehetővé, hogy a falusi ban­kok jelentősen növeljék leg­fontosabb szolgáltatásukat, s mind több kölcsönt nyújtsa­nak tagságuknak. Az elmúlt évben több mint 14 ezer tag részére 63 millió, ez év első felében pedig közel 9 ezer igénylő részére 45 millió fo­rint kölcsönt folyósítottak. A legerőteljesebben az áruvá­sárlási. azaz hitellcveles köl­csönök összege növekedett. Tavaly több mint kétszer annyi áruvásárlási hitelt nyújtottak, mint az azt meg­előző évben. Kezdetben megyénk falu­si bankjai sok helyen igen szűkös, szegényes szükséghe­lyiségben húzódtak meg. ör­vendetes, hogy az elmúlt év­ben 8 takarékszövetkezeti egység korszerűsítésére ke­rülhetett sor, s az idén újabb tíz falusi bankház, új taka­rékszövetkezet, vagy kiren­deltség építése van folyamat­ban. Megyénk takarékszövetke­zeteinek működési körzeté­hez már ma is mintegy 225 község tartozik, a taglétszám pedig meghaladja a 41 ez­ret. Az elkövetkező években, ha ügyesen használják ki a kínálkozó lehetőségeket és szolgáltatásaikkal megfelelő­en teljesíteni tudják a lakos­ság igényeit, az eddiginél is jelentősebb, gyorsabb fejlő­désre számíthat megyénknek ez az új, egészséges szövetke­zeti mozgalma. Bizonyára se­gíti majd ezt a fejlődést, hogy ma és holnap megyénk­ben, Sárospatakon tanácsko­zik az Országos Takarékszö­vetkezeti Szakbizottság, amelynek munkája előmoz­díthatja az előbbrelépést. Is? r g>un P rüf# ipÜWßi Profi, t'fígy amatőr? A helyszínelő bizottságot a kiliáni bölcsődében is a már ismert kép fogadta. A „H” betűs nyom, nagy ren­detlenség és eltűnt némi pénzösszeg. ■ Most is csak a pénz. Pár nappal később betör­tek a központi leánykollégi­umba. A fiatal nyomozótiszt hosszasan vizsgálgatta a be­törés után visszamaradt je­leket. A férfi hátul a csúz- dára ült, amelyen az élelmi­szereket szokták az épületbe juttatni, itt siklott be a kol­légium alsó részébe. Az aj­Keraderaratás frxfra niinőscsű termés Hcrnádnémetibeii Termelés kiesés nélkül Az elmúlt hét vége igen mozgalmasan telt el a Mákvölgyi j Bányaüzemben. Albcrttelcp I-es akna dobsonos frontján és j a rudolftclcpi flctchcrcs frontfejtésen egyaránt munkaszüneti | napokon költöznek át az értékes berendezések más mezőbe, i A két aknai kollektíva közül a rudolftelepinck volt nehezebb ; dolga, így ők már pénteken hozzákezdtek a frontátállás le­bonyolításához. Az albcrttelcpiek szombaton és vasárnap vé­gezték cl a munkát. Ez azt jelenti, hogy egyetlen üzemnapot sem állt a termelés. Borsod megyében már- már alig termelnek a mező- gazdasági üzemek úgyneve­zett rostnövényeket: kendert és lent. Pedig ezek igen fon­tos ipari nyersanyagok. Ki­vétel a hernádnémeti Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely 1964 óta foglalkozik kendertermesztéssel. Először 74 holdon vetették ezt a nö­vényt. A tsz-tagok nem fo­gadták szívesen. Régebben a hernádnémeti határban nem termett jó kender. De a tsz- nek ez is sikerült. Jó ter­mést takarítottak be. Az idén már 102 katasztrális holdon vetettek kendert és a siker szinte páratlan: 40— 50 mázsa száraz termést ta­karítanak be holdanként. Egy mázsa I. osztályú szá­raz kender ára 210 forint. Termelési szerződést a Sze­gedi Kendergyárral kötöttek. Az idei termés minősége nem is I. osztályú, hanem extra. Magas, vékony és aranysárga a kender. Remek a rostja, hiszen a kender an­nál jobb minőségű, -.inéi magasabb és minél véko­nyabb. Hernédnémctiben ré­gebben fontak-szőttek az asszonyok, termeltek kendert az egyéni gazdálkodás ide­jén is. De olyan kender, mint a mostani — sohasem termett. tón egy lakat volt és fent egy vaspánt. A betörő a vál­lárai nyomta meg az ajtót, olyan erővel, hogy a felső vaspánt elhajlott, a lakat szára pedig eltört. Mindez az idei év febru­árjában történt. A betörés­sorozat a hónap elején kez­dődött, és néhány naponként ismétlődött. Egy-egy éjjel két-három betörés, vagy kí­sérlet is történt, melyet fel­tehetően ugyanaz a személy követett el. A nyomozókat mind töb­bet foglalkoztatta az ügy, szinte gondolni sem tudtak másra, mint a 42-es nagysá­gú, „H” betűs gumicsizmá­ra. Éjjelente gyakran járták az utcákat, és ha egy gumi­csizma nyomot láttak, elő­vették zsebükből a mérősza­lagot, figyelték, meddig tar­tanak a nyomok, hová ve­zetnek. Eredményt ugyan még nem tudtak felmutatni, de mind többet tudtak meg az ismeretlen betörőről. hogy ezt is csak a dör­zsöltsége miatt teszi. Nézd i csak, a zászlók mást mutat­nak! Valahol itt lakhat ezen a részen! A nyomozótiszt a térkép­hez lépett, és behatárolta l nagyjából a Szabó Lajos ut­ca, a Petőfi tér és a Bábo- nyibérc környékét. — De miért hagyja ott ál- j landóan a csizmanyomot a , „H” betűvel? Egyáltalán, miért hagy annyi nyomot? És ez a gyors egymásutáni­ság! Nem amatőr ez inkább mégis? — És. ha csak a gumicsiz­májával is át akar verni bennünket? Emlékezz csak vissza, az egyik helyen egy­szerre megszűnt a nyom. ,i Nem volt tovább gumicsizma. II Lehet, hogy csak a félcipőjé- | re húzza a csizmát, mikor 15 pedig végez, leveti, berakja egy táskába, és továbbmegy. — Ha most azt, találod lei, hogy a táskás embereket is ellenőrizzük... — Jó, jó. ezt nem mon­dom, nyugalom! De minden­re számítanunk kell. — Tudom, csak kissé ide­ges vagyok már! — Hm. Ha én megméret- ném a vérnyomásomat...! No, majd talán, a ma éjjeli akció után meg merem mé­retni. és neked sem lesz szükséged Andaxinra. Az éjjel nagyszabású akció indult, melyben a munkás­őrök is segítettek. Rendőrök, munkásőrök helyezkedtek el több óvodában, bölcsődében is, és csendben várakoztak. Az edjdigi jelek szerint ugyan­is erre az éjjelre ugyancsak számítani lehetett valahol a betörő látogatására. Méghoz­zá az éjjeli órákban, hiszen a betörő rendszerint éjfél j A nekézsenyikocsmáros — Árdrágítás, szeszhiány — Miért nincs egészségügyi könyv? — Mi lett az alkalmazott fizetésével? A közelmúltban a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat a neké­zsenyi italboltot átépítette. Ez lényegében abból állt, hogy a régi söntés mellett egy presszót is létesítettek. A kulturáltabb szóra­kozási lehetőséget örömmel fogadták a falubeliek, egy idő után mégis a panaszos levelek tömkelegé érkezett az Ózdi városi-já­rási Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. A feljelentéseket követően népi ellenőrök utaztak a községbe. ,,i\cui nyilatkozhatok... “ A panasz már az utcán ki­egészült. Többen méltatlan­kodtak. hogy sohasem tud­ják, mikor találják nyitva az italboltot, a nyitva tartás a kocsmáros hangulata szerint változik. Az ellenőrök az üzletben talált italokat megvizsgálták és megállapították, hogy a hubertus likőr szeszhiány miatt nem felel meg a szab­vány előírásainak, a 12,50 fo­rintos bort egy forinttal drá­gábban árusították. Az üzlet­vezető távollétében a hiá­nyosságokat észrevételezték a helyettesnek, Dédesi István- nénak. — Nem nyilatkozhatok — mondta. — Miért? — Az üzletvezető a legszi­gorúbban megtiltotta, hogy ellenőröknek felvilágosítást adjak. A vizsgálat során a helyet­tes vezető mégis elmondotta hogy a belső szabálytalansá­gok miatt már beadta a fel­mondását. Az ok, hogy csak névlegesen volt vezelőhelyet- tes, mert a bolt vezetője még a számlákba sem engedett betekintést. — Amikor Farkas József boltvezető szabadságon volt. esténként a felesége vitte el a kasszát. Ilyen körülmények között nem tudok felelőssé­get vállalni. Nem vagyok hajlandó tovább dolgozni. Már a június 12-i leltár jegyzőkönyvét sem írtam alá. jelezve, hogy nem vállalok felelősséget... Zsebből űzetett alkalmazott Az üzletnek hivatalosan két alkalmazottja volt. Far­kas József és helyettese, Dé­desi Istvánná. Az ellenőrzés alkalmával az italbolt veze­tője távol volt. mégjp két személyt találtak az üzlet­ben. A raktárban Szabó Sán- dorné nekézsenyi lakos te­vékenykedett. — Hogy kerül ide? — Itt dolgozom. A vendéglátóipari vállalat nyilvántartásában azonban nem szerepel Szabó Sándor- né neve. Mint elmondotta, március 17-től alkalmazza az üzlet vezetője, de egészség- ügyi könyve nincs. — Havonta 900 forintot fi­zet. Nem tudom, honnan van a pénz. Farkas József átvet­te a munkakönyvem, s azt mondta, elintézi hivatalosan is. Nem intézte el, de min­den hónapban a meghatáro­zott időben fizetett. A pénz átvételéről még elismervényt sem kért... Az üzlet két alkalmazottja elmondta azt is, hogy leg­több esetben főnök nélkül voltak kénytelenek ellátni az üzleti teendőket. Az üzletve­zető sokszor rájuk sem né­zett, azt sem tudják, ilyenkor merre járt. Van viszont, ami­ről pontosabban tudnak. Névnapját három napig ün­nepelte, egyszer-kétszer igaz benézett, de ittas volt. Az el­lenőrzés napján is dolgoznia kellett volna. A központnak a létszámíven úgy is jelen­tette, mintha dolgozott vol­na. „ II ám tör lek az ellenőrök “ A vizsgálat során kiderült az is, hogy Dédesi Istvánná sohasem kapta meg Farkas Józseftől a fizetési szalagot, az ő nevét is az üzletvezető írta alá. így a helyettes ve­zető ellenőrizni sem tudta a bérszámfejtés helyességét. Farkas József minden hó­napban ezer forintot adott át neki. Nem a teljes járandó- j ságot. Kilenc hónap alatt 727 forinttal károsította meg al­kalmazottját. — Miért hamisította a he­lyettese nevét? — Mert a jegyzéket sürgő­sen vissza kellett küldeni a központnak. — Miből fizette Szabó Sán- dornét? — Természetesen a saját í fizetésemből. Nem adtak rá | keretet. — Miért alkalmazta sza- | bály talanul ? — A sok munka miatt kénytelen voltam. A meghallgatás során Far- i kas József hangot változta- j tott. Először hozzá nem ér- ; tőknek nevezte a népi ellen­őröket, majd méltatlanko­dott, hogy miért a beosztot­tainak, miért nem neki hisz­nek. — Ilyen körülmények kö­zött nem lehet dolgozni — mondta. — Az emberre csak úgy rátörnek az ellenőrök. Akadályozzák a munkában... Végül kifejtette óhaját. Védjék meg őt az ellenőrök­től. 4= Az ember azt várná, hogy egy ilyen széles körű ellen­őrzés után megjavul az üz­let. kereskedelmi tevékeny­sége. Nekézseny községben nem ez történt. A boltveze­tőt két alkalmazottja ott­hagyta, s a két helyiségből j álló italboltot egyetlen em­ber nem képes megfelelően j kiszolgálni. A község lakosai ; még jobban zúgolódtak. Ha kissé megkésve is, de a I Borsodi Vendéglátóipari Vál­lalat képviselője ígéretet tett, hogy Farkas József ellen el­járást indítanak, fegyelmi úton alacsonyabb munka­körbe helyezik és a kár meg­térítésére kötelezik. Tóth István Amikor leültek, hogy kicse­réljék észrevételeiket, ilyen beszélgetések hangzottak el. — Újra pénz... — Igen. Kazettából. Fel­nyitás a szokásos módon. — Valami kemény szer­számmal, valószínűleg Csa­varhúzóval. — Ha csak nem teszik neki a kazetta mellé a kulcsot is, mint az egyik helyen. Kü­lönben érdekes, hogy semmi értéket nem visz el, csak pénzt. Néha elvisz 25 forin­tot és otthagyja a magnót, a táskarádiót. —• Nyilván nem véletlenül teszi. Tudja, hogy pénzzel nehezebb lebukni, mint vala­mi tárggyal, hiszen például a magnót értékesítenie kel­lene, hogy pénzhez jusson! — Így van. Tehát mit is tudunk már eddig róla? Hogy ügyes, elég nagy testi erővel bír, tehát fiatal. Mond­juk 18 és 30 év közötti. — Hogy egyedül „dolgo­zik”. — Hogy csak pénzt visz el, más értéket nem, még aranyórát sem, ez dörzsölt­ségre vall. Inkább profi, mint amatőr. — Iskolákra, óvodákra, bölcsődékre specializálta ma­gát. És vasárnap nem tör be. Lehet, hogy vidéki? — Lehet, de az is lehet* tájban kezdte meg „munká­ját”. Ezen az estén „lezárták” a behatárolt részt, a feltétele­zett lakóhely környékének utcáit is. Nyomozók jelentek meg ezeken a részeken, és este 10 óra után mindenkit igazoltattak, aki arra járt. Sok miskolci bizonyára mél­tatlankodott a „zaklatás” miatt, de a nyomozók termé­szetesen senkit sem világo­síthattak fel, mit miért tesz­nek. Lassan múlt az idő a „blokkolt” óvodákban, böl­csődékben és az utcákon is. Tél volt, hideg, az utcák gyorsan elnéptelenedtek, igyekezett mindenki haza. A csapda készen állt. de nyu­godt.. csendes volt minden. A bölcsődékből, óvodákból, is­kolákból nem jeleztek betö­rést, a lezárt utcákon az iga­zoltatások alkalmával sem ta­láltak gyanús embert. Reggel megszólalt a tele­fon. — Halló? Rendőrség? Az éjjel betörtek a perecesi Fe­nyő étterembe... Priska Tibor Következik: A nagy zsák~ many.

Next

/
Oldalképek
Tartalom