Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

I Vasärnep, 1969, aug. TO. 9 ESZAK-MAGYARORSZAG @jaLádi-KÖR miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii Kisgyermekek öltöztetése A KISGYERMEKEK öltözte­tése talán még nagyobb gond, mint a felnőtteknek a maguké. A gyermek általában sokat mo­zog, kevésbé fázik, vagy ha fá­zik is, nem mondja, mert a já­ték annyira elfoglalja. Gyorsan kész a meghűlés, ha a szülők, felnőttek nem gondolnak rájuk eléggé. Bizony, szükségessé vál­hat, hogy napközben többször is át kell őket öltöztetni. Nyári ruhatáruk általában könnyű kis napozókból, ru­hácskákból, köténykékből áll. Ne is öltöztessük őket túl, hadd élvezzék a jótékony napfürdőt. Napos, jó időben adjunk rájuk minél lengébb (lehetőleg ne nylont, mert az íülleszt, nem szívja be a nedvességet), minél kivágottabb öltözéket, hadd ér­je az egészséges napfény minél nagyobb felületen barnára szí- neződött bőrüket. Csak arra ügyeljünk, hogy egyszerre ne tartózkodjanak sokat a napon, fokozatosan szoktassuk őket ho~zá, nehogy felégjenek, nap- szűrást kapjanak. A gyermek sokat fut, mozog. Csak az olyan ruhát szereti igazán, ami nem 1. Virágmi niás selyemből készült kiskomplc. A sima, egye­nes vonalú ruha felett csípő alá erő kabátka van, amely az anyag egyik színével díszített a galléron, és a kézelőn. Elegáns alkalmi ruhaként nyáron igen jól kihasználható. Télire is ajánlható ugyanez, csak szövetből, esetleg kas- mirhatású műszálszövetből. 2. Rajzunkon Is egy olyan divatos modellt mutatunk be, amely időtálló, tehát egész évben viselhető. A kazakos ruha bevarrott, felfelé bővülő ujjakkal készülhet selyem­ből, vagy niüszálas szövetből. Nagyon előnyös, finoman elegáns forma, hosszú nyaklánccal díszíthető alkalom­szerűen. 5. Rajzunkon hosszanti csíkmintás jersey, szövet vagy nyári pamutból készült jumper ruhát mutatunk be. Tetszés szerint megkötős bőr. vagy saját anyagából ké­szült övvel is hordható. A felső rész Ingblúz jellegű. Érett-e a görö akadályozza a mozgásban. Ne is próbáljuk ilyen ruhába eről­tetni, vagy túlöltöztetni. Köny- nyen kimelegszik, megizzad, s elég egy hűvös fuvallat, vagy az, ha kiizzadt testtel befut a hűvös szobába. A reggeli órákban, a hűvös, szeles, borús napokon azonban még akkor se engedjük felven­ni a kedves kis ruhát vagy na­pozót, ha a gyerek nyafog érte, ha azt állítja is, hogy nem fá­zik benne. Egy kis vászonnad­rág rövid és hosszú újjú blú­zokkal. mellénykével vagy kö­tött kabátkával — ami később esetleg levehető — nem hiá­nyozhat a ruhatárából. A RUIíACSKANAK nyárra is jó kiegészítője a harisnya­nadrág. Akár üdülésre, akár más célból hosszabb időre uta­zunk el kisgyermekünkkel, úti­holmijukat is minden eshető­ségre számítva állítsuk össze. Ha szükséges, akár még a vo­natban is cserélhető legyen. Ne szenvedtessük, ne izzasztassuk túlöltöztetéssel, de ne tegyük ki az esetleg hirtelen bekövet­kezett lehűlés fogvacogtató ha­tásának sem. A régi színészvilág emlékeiből ' Lassan beköszönt a görög­dinnyeszezon. Ez a közkedvelt gyümölcs gyakorta megtréfálja a vásárlót, és sokszor csak ké­sőn, otthon derül ki: bizony, még éretlen, nem jó. Akkor pedig már késő a bánat. Éppen ezért néhány praktikus tanács­csal szeretnénk segíteni a gö­rögdinnyét vásárlóknak. Az érett görögdinnye héja — amely legtöbbször hamvas- fényesebb és világosabb, mint az éretlené. A harmat sem marad meg rajta. Súlyra is könnyebb, mint az ugyan­olyan nagyságú, de fogyasz­tásra még alkalmatlan dinnye. Ezért kell a válogatásnál „mérlegelni” egy kicsit! Érett­ségére utal az is, hogy ütésre, kopogtatásra kongó hangot ad. Az érett görögdinnye héja kemény, ha megkaparjuk egy kicsit, szép fehér színű az alja, s körmünk sem mélyed bele könnyen. Vásárlásnál nyomo­AAilyen legyen az erkély? Ha mór olyan -szerencsések vagyunk, hogy erkéllyel, ve­randával, vagy terasszal ren­delkező lakásunk, házunk van, ne ócska limlomok tárolására, vagy raktárként, például tüze­lő elhelyezésére használjuk. Ez nemcsak esztétikailag csúnya látvány, hanem megfosztjuk eredeti — s számunkra oly je­lentős — funkciójától is. Erkélyünk avagy verandánk, teraszunk bútorzatának meg­választásánál a célszerűségre és a kényelemre kell töreked­nünk. Alkalmazkodnunk kell az alapterülethez. Kis alapterületű erkély, kes­keny veranda esetén könnyű, esetleg összecsukható camping- székeket, foteleket, vagy nyug­ágyat kell beszereznünk, ame­lyeket használaton kívül más­hová is el tudunk helyezni. Nagyobb alapterületen már asztal is elfér, ami alkalmas lehet étkezésre is. Lehet kör alakú, vagy szögletes. Nyitott teraszon, erkélyen színes er­nyővel is elláthatjuk. Erősebb napsütés esetén így hűs, ár­nyas helyet kapunk, mely kel­lemes színfoltot is ad. Az ülő­bútor lehet fémvázas, fonott, vagy ponyvás, s szivacspárná­val tehetjük még kényelme­sebbé. Műbőrrel bevont széket ilyen helyen ne használjunk, nem egészséges. A szellőző szövet- és vászonhuzatok meg­felelőbbek. Balassa Jancsi, a kedvessé­géről és sajnos túlzott italsze- retetétől ismert fiatal színész­nek állandóan prédikált Se­bestyén Géza, hogy ne igyon. Minden kísérlete hiábavalónak bizonyult. Egyszer az egyik darabbán egy részeg szerepét Balassa Jancsira osztotta. Az előadás után izgatottan kérdezte Jancsi: — Hogy volt megelégedve igazgató úr? — örülök, édes fiam — mondta Sebestyén —, hogy végre egyszer józanul láttalak! A beteg Komlós Vili helyett egy-két előadáson egy kezdő, gyenge, fiatal színész játszott a Vidám Színpadon. Néhány héttel később arra kérte a színház akkori vezetőjét, hogy aznap este ismét ő játszhasson az elragadó Komlós Vili he­lyett. — Miért? — kérdezte a ren­dező. — Mert vendégeim vannak. — Nem lehet! — Miért? — kérdezte a szí­nész. — Mert nekem is vendégeim vannak. * A Színművészeti Főiskolán történt. . A felvételi vizsgán a jelentkezők halálos izgalom­ban voltak. Az egyik ifjútól megkérdezte a vizsgáztató ta­nár, mire készült? — Ne tessék haragudni, olyan izgatott vagyok, hogy elfelejtettem a vers címét! — Álljon félre, — mondta a tanár — és gondolkozzék rajta. Közben a többiekkel foglal­kozott. Egy félóra múlva meg­kérdezte: — Na, eszébe jutott már a vers címe? — Ne tessék haragudni, nem jut. eszembe. — Hát mondja el cím nél­kül. — Igenis kérem —, mondta a gyerek és elkezdte a verset: — Eg}’ gondolat bánt enge- met... * Szirmay Imre a régi idők nagyon kedves színésze volt, csak legendásan zsugori. Egy­szer például a Fészek éttermé­ben ült az öreg Latabárral, aki a megjelenő pincérnél mákos tésztát rendelt. Közben meg­gondolta magát, s azt mondta a pincérnek, hogy csak a tész­tát hozza, a mák nem kell. Mire Szirmay ekképpen kapcso­lódott be a rendelésbe: — Én meg kérem a Latabár úr mákját! 0 Beöthy Lászlóra, a híres színigazgatóra mondta egyszer Móricz Zsigmond: — Európa legnagyobb szín- igazgatója lenne, ha naponta csak huszonhárom órát kár­tyázna, de sajnos huszonnégyet játszik! Sebestyén Géza, a színházi szakma legnagyobb bohémje viszont alkoholpárti volt. Egyszer egy fiatalember állí­tott be hozzá a Városi Színház irodájába: — Kerekes Jaksi vágyóid Földbirtokos voltam, minden vagyonomat elkártyáztam, ké­rem igazgató úr szerződtessen! — A kártya nem az én re­szortom — mondta Sebestyén; Ezzel menjen Beőthyhez. Ha elitta volna, akkor hozzám tar­tozna. A fiú valóban elment Beőt­hyhez, aki olyan jól mulatott Sebestyén válaszán, hogy azon­nal szerződtette Kerekest. Sebestyén Mihály Gyerekszáj — Ne egyenek sok szendvicset. Anyu azt mondta, megete­tem mind, ami megmarad! ♦ ♦ I Palacsintasiifés* Napfény­kozmetika | ♦ ♦ l A napozás a legjobb nyári kozmetika. A napfény ibolyán­túli sugárzása áldás az emberi szervezetre. De előfordul, hogy a lebarnulás, a „lesülés” nem mindig sikerül egyenletesre. Olykor barna foltok támadnak a bőrön. Ez pedig nem szép. Halványító pakolással segíthe­tünk rajta. A bőr foltos részét reggel és este áttöröljük cit­romlével, vagy felszeletelt nyers uborkával borítjuk be az előzetesen letisztított bőrt. Az uborkapakolást fél órán ól hagyjuk fent. Ennél egysze­rűbb a készen kapható ubor­katej alkalmazása. Láttam egyszer életemben én egy híres tőszakácsol. X Intésére serény kukták törték meg a diót, mákot. A hab- ♦ verők habot vertek. Fakanalak sorakoztak. A csintalan i segédkukták marcipánból falatozlak. Segédkukta lettem • volna, ha a volna ott nem marad, s akkor tán a. maréi- i pánból nekem is jut néhány falat... Nem tagadom: X irigyeltem a főszakács sok-sok titkát, de főképp azt ♦ irigyeltem, mint süti a palacsintát! J Palacsintasütő lendült és vidám bukfencet hányva ♦ átfordult a palacsinta a félig nyers oldalára, sőt, nénié- í lyik jó magasra fel is szállt a levegőbe, ám de hopp! és ♦ máris, újra visszatalált a sütőbe. Szegény torkos segéd- J kukták akárhogy is reménykedtek, szakadt bőrű pala- % csintát szinte soha nem ehettek. (Kimondja a szakács- £ törvény — okos törvény, az nem vitás —,' hogy a sérült $. palacsintát egye meg a segédszakács! Meg is eszi, mivel ♦ néki mft se számít forma, alak — kettészakadt pala- J csinta a konyhában egy se marad! S a töltelék? Lekvár, 4 túró... aki szakács, úgyis tudja: abból biz' a maga ♦ részét megeszi a segédkukta!) , X Kis fülekkel, nagy fülekkel, jól füleljen minden gye- ♦ rek! Mint sütöttem palacsintát? — elmondok egy tör- J ténetet. Megálltunk a tűzhely előtt emlékszem rá, éppen * négyen, én pedig a palacsintát sütni kezdtem nagy me- f részen. Fellendült a palacsinta nagy büszkén a leve- 4 gäbe, csak az a baj, vajmi ritkán talált vissza a sütőbe, f Egy gyönyörű palacsintát mielőtt a földre esett, Kormos 1 kutya, úgy kapott be, miként máskor egy nagy legyet, és ♦ a másik palacsinta hasonlóképp perdült egyet, s azzal % hopplá! váratlanul Dönci cica lején termett. És így ♦ tovább... közben pedig sejtve már a baljós véget — i Zsuzsi húgom mind megette a jó túrós töltelékei! X ♦ 44444444444444444444444-4444444444*44444444 Kürti András Kecske és káposzta — Mondd csak — fordult felém Péter, miután nagyot kortyolt a Veronika presszó kitűnő feketéjéből —. hogyan is szorzunk emeletes törtet emeletes törttel? — Mi? Micsoda? — Azt. kérdeztem: hogyan szorzunk emeletes törtet eme­letes törttel? — Fogalmam sincs — he­begtem csodálkozva. — Még a földszintesre sem emlék­szem. Miért jutott ez most az eszedbe? Nem érzed jól magad? A fejed fáj? — Másfél óra múlva — ve­tett unott pillantást a kar­órájára Péter — vizsgáznom kell matekból. Talán hallottál róla, van egy rendelet, misze­rint bizonyos beosztásban le­vőknek bizonyos képesítést kell szerezniük. Nos, én pil­lanatnyilag a technikum leve­lező tagozatán folytatom ta­nulmányaimat. Csak azért ér­deklődtem az imént, hogy mégse álljak ott úgy, mint új borjú a kapu előtt. Na­gyon zsenánt ... De falán a négyzetgyökvonásról elárul­nál valami közelebbit? Nem kell sok Néhány jellemző apróság, szakszerű intimitás. — Te szerencsétlen! — kiáltottam. — A számtannál nincs bájcsevegés. Ha nem tudod az anyagot, úgy elhúz­nak, mint a sicc! — Nyugodj meg — psititott szelíden. — Tökéletesen iga­zad van. Persze, hogy elbu­kom. Egy árva mukkot, sem tanultam. — De az ég szerelmére, mi lesz akkor veled? Elbocsáta­nak? Alacsonyabb munka­körbe helyeznek? — Gyerek vagy — legyin­tett derűsen. — Miért csinál­nának ügyel belőle? Hiszen a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. — Nem értem. Ki itt a kecske és ki a káposzta? — Mind a keltő én vagyok — felelte Péter büszkén. — Mint kecske, jóllakom, mert tanulmányi pótszabadságot kapok, munkaidő-kedvez­ményt és mentesítést minden társadalmi kötelezettség alól. Ha el is vágnak a vizsgán, mint káposzta, jövőre is be­iratkozom. megmaradok a vállalat oktatási kimutatásai­ban, növelem a szervezett ta­nulásban részt vevő, kiművelt emberfők sokaságát, Ez jő pont a felsőbb szervek előtt. — De hát ezt nem húzha­tod a végtelenségig. Osztályt csak egyszer ismételhetsz. — Egyfajta iskolában igen — bólintott. — De i:an fo­galmad róla, hogy nálunk hányféle technikum, egyetem, főiskola működik? Mint égen a csillag! Mindegyikbe eljáro- gatok majd egy kicsit. Nyug­díjig kifutja. — És mit szól ehhez a vál­lalatod? — Mif szólna? örül. mert látja, hogy töröm magam, iparkodom, évről évre neki­rugaszkodom valamilyen ta­nulásnak, maradéktalanul megjelenek minden vizsgán. Hogy nem engednek át? Is- tenkem. az élet tele van buk­tatókkal. Ebből nálunk igazán nem csinálnak ügyet. — Hát miből csinálnak ná­latok ügyet? — Abból — borult el Péter tekintete —. ha valamelyik megátalkodott, lusta fickó nem vállalja a továbbképzés­sel járó munkát és áldozato­kat, nem iratkozik be sehová. Az ilyen számára aztán nincs kegyelem. Irgalmatlanul el­kapják a frakkját. Nem sze­retnék a helyében lenni. Brrr gassuk meg egy kicsit, ha jó, akkor éles, reccsenő hangot hallunk. Ehhez a próbához le­hetőleg mindig ragaszkodjunk. Van olyan ismertető jele is, amelyet sajnos — alig-alig al­kalmazhatunk. Az érett görög­dinnye nem merül el a vízben, az éretlen mindig lemerül. Reméljük, ez a néhány jel­legzetesség segítséget nyújt majd a dinnye vásárlásánál. Talán kevesebb csalódás éri majd önöket, ha otthon felvág­ják az édes, jó ízű csemegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom