Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
Szombat, 1969. aug. 9. ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 | Két évtized Örök feladat a korszerűsítés és gépelt is a rohamos fejlődésről tanúskodnak. E kiállítás is ékesen bizonyítja azokat a szavakat, amelyeket Vaskó Mihály elytárs előadása befejezéseként mondott: — Ma a parasztembert nem a holnaptól való félelem tölti el, hanem a jövőbe vetett hit buzdítja a még jobb eredmények elérésére. A kiállítás — a Hernádné- meti—Bocs vasútállomás melletti nagyréten — augusztus 10-én, vasárnap este nyolc órakor zárul. Nagydíját a bocsi Haladás Termelőszövetkezet nyerte el, kiemelkedő növénytermesztési, állattenyésztési és általános gazdaságfejlesztési eredményeivel. (sz. j.) hogy más megyékhez viszonyítva a borsodi földeken nagyobb termelési befektetéssel is csak szerényebb gazdasági eredményeket tudunk elérni. Ennek ellenére megyénk szocialista mezőgazdasági nagyüzemei fényesen igazolták pártunk agrárpolitikájának helyességét. A következő évek feladata, hogy mezőgazdaságunkban a termelőeszközök nagyobb mennyiségben és megfelelő minőségben álljanak a termelés szolgálatában. Meg kell gyorsítani a termelés koncentrálását is, hogy kevesebb költséggel termelhessenek mezőgazdasági üzemeink. HHBB Vaskó elvtárs előadásának befejezése után az ünnepség részvevői a miskolci járás szocialista mezőgazdaságának fejlődését reprezentáló kiállítás területére indultak. Itt Csorba Albert, a járási tanács vb- elnökhelyettese mondott üdvözlő beszédet, majd a kiállítást megnyitotta, és bemutatta a vendégeknek. A rendezők, szervezők és kiállítók igazán dicséretes munkát végeztek. A bocsi nagyréten az eddigi legszebb, legnagyobb és legnívósabb járási mezőgazdasági kiállítást építették fel, gazdag anyaggal. A kiállított növénytermesztési, állattenyésztési és ipari termékek esztétikus környezetben és esztétikus rendezésben reprezentálják a járás szocialista mezőgazdaságát. Megtudhatjuk a kiállításon, hogy a miskolci járásban az őszi búza és a cukorrépa terméshozama 1061 óta megduplázódott. Az egy tsz-tag közösből származó jövedelme — járási átlagban — az 1961 évi 3474 forintról 1966-ban 13 038 forintra emelkedett. De a kiállított növények, állatok, ipari termékek (Folytatás az 1. oldalról) zsef, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Bia- lis József, az MSZMP Miskolci járási Bizottságának első titkára. Ünnepi ^ megnyitót mondott Juhász Sándor, a Miskolci járási Tanács vb-el- nöke. A szocialista mezőgazdaság húszéves fejlődéséről Vaskó Mihály, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott érdekes, gazdag tartalmú, nagy tetszéssel fogadott előadást. Vaskó elvlárs adatok és dokumentumok alapján ismertette a magyar parasztság fel- szabadulás előtti sorsát és vagyoni helyzetét. A földosztásig a magyar föld fele a falusi lakosságnak alig egy százalékát kitevő földbirtokosok kezében volt. A parasztság zöme szegény és elnyomott volt. A nagybirtokok felosztása után se tudott magának jólétet teremteni, mert nem voltak nagyüzemek és korszerű termelési eszközök. Az első termelőszövetkezet 1948. szeptember 20-án alakult megyénkben, Mezőkeresztesen, amely jelenleg a megye legnagyobb közös gazdasága és példamutatóan gazdálkodik. A következő két- három évben további 54 ler- melcszö ve övezet alakult meg Borsod megye területén és tevékenységükkel elkezdődött szűkebb hazánkban a mező- gazdaság szocialista fejlődése. Miért vált szükségessé a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése? — Azért — hangsúlyozta Vaskó elvtárs —, mert a mezőgazdaság az emberiség éléskamrája, növekvő igényeinek kielégítésére a kisparcellás mezőgazdaság nem képes, mert nem áll módiában a tudomány és a korszerű technika alkalmazása. A bővített újratermelés megvalósítására csak a nagyüzemi mezőgazdaság képes. — A termelőszövetkezeti mozgalom történelme mindössze két évtizedes, de igazán figyelemre méltó, tapasztalatokban és eredményekben gazdag időszaknak csak az utóbbi ^ tíz évet tekinthetjük. A legutóbbi hat év során például, 11 milliárd forint értékű építkezést végeztek el országunk termelőszövetkezetei. A közös gazdaságok árutermelése a legutóbbi hat év időszakában 40 százalékkal növekedett... A megtermelt élelmiszerek 26 százalékát exportáljuk és ez mennyiségben kétszerese az 1958 évinek. — Az utóbbi 10 évben, ezen belül is a legutóbbi 3—4 évben a termelőszövetkezeti mozgalom és gazdálkodás nagyszerű fejlődésének vagyunk szemtanúi és részesei. Azt is látnunk kell viszont, hogy egész sor feladat vár a mezőgazdaságra. Társadalmi érdek, hogy a termelőszövetkezetekben évről évre növekedjenek a hozamok és csökken jenek a termelési költségek. Közismert viszont az is, Szakmai napok a kiállításon A munka szépsége «»*r*<»*»**. * &*** ■* * * « * * Mgp nőén sok milliós szerződést kötünk a jövő évre vonatkozóan is. Vasárnap Emiiiiiiiieüség a Hanpnyi tónál A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Ózdi járási Bizottsága a bükki partizánok emlékére a Szőnyi-partizán csoport bevetésének 25. évfordulóján, augusztus 10-én, vasárnap emlékünnepséget rén- dez a Hangonyi tó partján. Az ünnepi program már reggel 7 órakor megkezdődik a felnőtt és ifjúsági csapatok részvételével megrendezésre kerülő Szőnyi Márton emlék- túrával. 8 órakor kerül sor a liangonyi temetőben a partizánok sírjánál a koszorúzást ünnepségre. A megyei és a járási párt-, állami és tömeg- szervezetek, a fegyveres testületek, és az elesett partizánok hozzátartozói 9 órakor helyezik cl koszorúikat a partizánemlékműnél. 10 órakor kezdődik a Hangonyi tó partján az a nagygyűlés, amelynek előadója: Gábor István elvtárs, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. Az ünnepség rendező szervei gazdag kultúr- és sportműsorról is gondoskodnak. Lassan befejeződik a III. helyiipari termékkiállítás. Itt sok új terméket, konstrukciót mutattak be, amely megnyerte a közönség, a szakemberek tetszését. Lassan mar képet kapunk róla, hogy ezek közül milyen termékek megvásárlására számíthatunk. A kereskedelmi megegyezések voltaképpen a kiállítás napjával kezdődtek, hiszen a MÜÁRT több százezer forint értékű termék készítésében egyezett meg a kiállítókkal, s tegnap pedig több vállalat tartott szakmai napot. Több haHa megépítenék — kevesebb lenne a baleset — Sokat várunk a föl 3 kony műtrágyától — inon , Szemző János. — Az edCjj kísérletek biztatóak. 1970-1 <! már harmincezer holt; próbáljuk ki a folyékony nV trágyát. A mi telepünkről ll]j juk majd el a szomszédos g’.l daságokat is. El kel] döntv, végre, hogy melyik a jobb'] folyékony vagy a szemei műtrágya. — Van még valamilyen : donság a gazdaságban? — Mindig van, mert nvj dig kísérletezünk valamié. Most. például új munkarej bevezetésével az állaltenyéi tésben. Ennek lényege | nyolcórás munkaidő. — Mi az új munkarend c'| ja? — Egyik, hogy a mezőgazc'í ságban — elsősorban az áll.; tenyésztésben — is rövidíthtj sük a munkaidőt, hogy ösí.1 hangba hozhassuk az ip;,1 munkaidővel. Másik, hogy ? esti munka megszüntetésév.! talán szívesebben jönnek fi‘ talok is az állattenyésztési dolgozni. AZ ELSŐ IGAZGATÓ i Az Ongai Állami Gazdas.. is in őst húszéves. Auguszta 19-én délután rendezik meg; jubileumi ünnepséget. H- dolgozó oklevelet kap. Alapi tők voltak, húsz éve itt de! goznak. Köztük Veres Sándi. is, aki a gazdaság első iga; gatója volt. Most lakatos, t műhelyben dolgozik. Az alakulás utáni évekbe* lovakkal és ökrökkel dolgai tak. Akkor még kicsi is volt} gazdaság, csak 1959-ben növi kedett meg, amikor az ong. és a boldvai állami gazdasij gok egyesültek. Egy év kive telével 1967-ig mindig volt dt ficit. 1968-ban viszont 58 mi lió forint értéket termeltek < ebből 3 210 000 forint volt tiszta nyereség. A jelek szí rint: az idén se lesz kéve sebb. A gazdaság egyik igen for tos termelési ágazata a sertéí tenyésztés. Az anyakocák szí] ma 3850 és az idén mär 60C mázsa hízott sertést értékes: tenek. A tehenészetük is ige; eredményes, nemcsak a tej hozam, hanem a szaporulat i;S Évek óta több mint 300 dara] szarvasmarhát hizlalnak nief és átlagosan évű 250 növendé két — tenyészüszőt — adna el más gazdaságoknak és tér m elősző vétkezőteknek. A ju hászaiban ezer anya szaporí Az idén eddig 1500 darab te jesbárányt és pecsenyebá' rányt adtak el exportra. E nem mind saját szaporula mert hízóalapanyagot vásárol nak is. A hízott szarvasmarh, szinte mind exporteladásrí kerül. A gazdaság vagyona száz millió forint. A termelést hé egyetemi végzettségű szakem bér irányítja. Legrégibb é legtapasztaltabb köztük La tesz Kálmán szakvezető, a1 igazgató helyettese. Ismeri megye mezőgazdaságát és em lékszik az uradalmi időkre új Szavai találóan jellemzik mezőgazdasági termelés fejlőjj dését és helyzetét. Mi mindig korszerűsítünl| — mondotta. — A mai tech nikai és technológiai színvonalat össze se lehet hasonlíts ni a régivel. Mégis mindig] azt kell megállapítanunk hogy nem termelünk elégg korszerűen. A mezőgazdaságban örök feladat a korszerű sítés. Azt tudjuk, hogy mi vol húsz évvel ezelőtt, de hogy mi lesz húsz év múlva — ebben a pillanatban talán el sem tudjuk képzelni. Csak egy bi zon.vos: húsz év múlva égé szén más technikával és mód szerekkel fogunk gazdálkodni mint most. Szcndrei József későn veszi észre a villamos- megállót jelző táblát. Ismét meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogyan építhetnének járdaszigetet a megállókhoz. A jelenlegi út, igaz, keskeny, de a járda és az úttest közti zöld sávból ki lehetne szélesíteni. Ebben az esetben a Gépész utcai villamosmegállót pedig meg kellene szüntetni. Nem várható, hogy ezen az útszakaszon csökkenne a jövőben a forgalom, csak az, hogy méginkább emelkedni fog. Hovatovább tarthatatlanná válik ez az állapot a Győri-kapuban. Felelőtlenség nem javítani a közlekedés biztonságán, s elfogadni tényként, hogy évente közel száz balesettel számolhatunk csak azért, mert nincs járdasziget a villamosmegállóknál. Ugyanakkor van szép széles zöld sáv az út mellett, amelyből nyugodtan fel lehetne áldozni egy-egy métert. Inkább azt, mint a járókelők testi épségét. A. I. Miridig szomorú baleseti statisztikáról beszélni. A számok mögött szenvedő emberek, vagy elhagyott családok állnak. Egy-egy kiugró összesítésnél az ember igyekszik az okokat is kutatni. Miskolcon ilyen kiugró statisztikai adat, amely szerint az utóbbi években a Győri-kapuban jelentősen megnőtt a balesetek száma. Egy év alatt átlagban 60 baleset fordul elő ezen az útszakaszon, s ebből 1969-ben 17 a gyalogosok hibájából. De vajon egyértelműen a gyalogos-e a hibás? Van-e olyan módja, hogy a baleseti veszélyt nagy körültekintéssel elkerülje? Sajnos nincs. Nincs, mert a Marx tértől az Eszperantó térig a villamosmegállók mellett nincs járdasziget. Szép ez a hosszú, egyenes útszakasz. Szép és éppen ezért arra csábítja a gépkocsivezetőket, hogy bátrabban beletapossanak a gázpedálba. Aki nem ismerős Miskolcon, lehet, hogy csak zai, külföldi megrendelő tett látogatást a Miskolci Finom- mechanikai Javító Vállalatnál, más néven a VIMELUX-. nál. Róluk érdemes feljegyezni, hogy a kiállítást két nappal meghosszabbítják, mivel a TRANSZELEKTRO közreműködésével külföldi megrendelők is látni akarják a bemutatott termékeket. A Borsod megyei Építőanyagipari Vállalat szakmai napja is eredményes volt. A vállalat sárospataki cserép- kályha üzeme ebben az évben több mint 2000 darab terméket szállít a Borsod megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak. Egy sor új típusú terméket állítottak ki. Ezek közül a mini cserépkályha családhoz tartozó három típus megnyerte a kereskedelem tetszését. s ebből több mint 600 ezer forint értékben újabb 500 darabot kérnek még ez évben. — A legszebb üzleteket bútorban kötöttük — közölte Bán Imre, a Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. —- A miskolci asztalos, a szerencsi bútoripari, a miskolci kárpitos ktsz, s az Avas Bútorgyárral — a kiállított és közönségsikert elért darabokra — közel négymillió forint értékű bútorra kötöttünk szerződést terven felül. Az volt a célunk, hogy az év utolsó negyedében a lakosság már megvásárolhassa a neki tetsző árut. Ezen túlmejuk -megöntözni, ha megemeljük a szórófejeket A növény nagyon magas, a szórófejszárak rövidek. Most készítjük a hosszabbítókat, két-három nap múlva öntözzük a kukoricákat is, mert nagyon kell nekik a víz. — Mennyi temiést várnak? — Legalább huszonöt mázsa morzsoltat holdanként, de ha sikerült megöntözni az ösz- szes kukoricát, elérhetjük a harminc mázsát is. — Az idén volt eső bőségesen — mondtam. — Igen. Éppen ezért kell öntözni — folytatta a megbízott igazgató. FOLYÉKONY MŰTRÁGYA Kétéves helyi kísérletezés után jövőre hozzákezdenek a folyékony műtrágyázáshoz. Már épül a tárolótelep. Nyolc óriás tartály, hozzá speciális fejtőgépek, szállító járművek és munkagépek. A határt jártuk. Learatott gabonatáblák, kukoricások és levélrengetegű répaföldek közt futnak a dűlőutak. Kísérőm Szemző János volt, az Ongai Állami Gazdaság megbízott igazgatója. Ö nem túlságosan régen került ide — 1967 óta ongai —, két évig főagronómus volt, de úgy ismer mindent, mint aki itt született és itt nőtt fel. ÖNTÖZNI KELL Az aratást már befejezték. Tizennyolc mázsát fizetett holdanként a búza, 19,3 mázsát a tavassá árpa, 16,5 mázsát az őszi árpa. Néhol bementünk a kukoricásokba. Csak az. eget láttuk, annyira magasak a kukoricaszárak. A cukorrépa is jobb termést ígér a tavalyinál. — Most is öntözni kellene — mondta a megbízott igazgató. — A répát öntözzük is, de a kukoricát csak úgy tud(} j ítóm o&galom a BVIÍ-han mánnyal egyenértékű javaslatokat is, akkor az összes gazdasági eredmény 357 ezer forinttal magasabb, mint a múlt év első hat hónapjában volt. Természetesen az újítóknak kifizetett összeg is növekedett ennek arányában. Büszkeségre jogosítja a vállalatot, hogy 22 dolgozó ebben az évben megkapta a kiváló újító kitüntetést. Ebből tizenegyen az nranyfokozal birtokosai. örvendetes tapasztalatokat szerezhet a látogató a Borsodi Vegyikombinatban, ha az újítómozgalom iránt érdeklődik. Azok a javaslatok, amelyek a nyilvántartásban szerepelnek, amellett, hogy gazdasági eredményeiket tekintve is jelentősek, tovább öregbítik a vállalatnál az újítási tevékenység hírnevét. Ez év első hat hónapjában 74 javaslat érkezett, amiből •7-et már be is vezettek. Ha ehhez hozzávesszük a találMegnyílt a miskolci járási művelődési hét és a mezőgazdasági kiállítás
