Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

eSZAff-MAGYARORSZÄG 2 Szerda, 1969. augusztus 6. I Pártkongresszus Romániában A Komán KP X. jubi­láns kongresszusa ma, szer­dán reggel kezdi meg munká­ját. A kongresszusnak külön jelentőségét az adja meg, hogy Romániának a fasiszta iga alóli felszabadulása huszonötödik évfordulójával szinte egyidő- ben kerül rá sor. Számos országból, köztük hazánkból pártdelegáció vesz részt a kongresszuson. Kedden repülőgépen Buka­restbe utazott az SZKP kül­döttsége, amelyet Konsztan- tyin Katusev, a Központi Bi­zottság titkára vezet. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására kedden elutazott a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége a Román Kommunista Párt X. kong­resszusára. A küldöttséget Pul- lai Árpád, az MSZMP KB tit­kára vezeti. Korteshadjárat Ázsiában Hat ázsiai ország, majd a romániai és az angliai „meg­álló” után Nixon amerikai el­nök visszaérkezett Washing­tonba. Az Egyesült Államok republikánus elnöke útjának végén elégedettségét hangoz­tatta. Pedig valójában ez az utazás semmit sem oldott meg azok közül az égetően súlyos problémák közül, amelyek oly nagy fejfájást okoznak az ame­rikai politikának. Nixon ere­deti célja nyilván az volt. hogy amíg a világ hangos a legutób­bi amerikai Holdra szál­lás iránti elismerő szavaktól, a Fehér Ház ura is megjelenjen a délkelet-ázsiai színtéren, s megerősítse ott az amerikai befolyást. Az amerikai elnök útjának kezdetén olyan benyomást akart kelteni, mintha azért menne Ázsiába, hogy a hely­színen hallgassa meg az orszá­gok vezetőinek véleményét, mielőtt kialakítaná az „új ázsiai politikát”. Nixon már útját megelőzően is többször hangzatosán beszélt az úgy­nevezett „Vietnam utáni Oslo, Bergen és Koppenhága magyar kiállítására készült modellek a Budapesti Kötő Szövetkezetben. Négy kötött- ruha különlegesség. szakaszról” az amerikai külpo­litikában. Megtoldotta ezt az­zal, hogy a jövőben a délke­let-ázsiai Washington-barát rendszereknek jobban kell sa­ját erejükre támaszkodniuk, s hogy az Egyesült Államok szí­vesebben ad majd gazdasági se­gítséget, semmint hogy amerikai fiúkat küldjön — mint ez Dél- Vietnamban történt — ezek­nek a rezsimeknek a fenntar­tására. Sőt, a Fiilöp-szigeteken, útjának első állomásán rend­kívül élesen fogalmazta meg ezt, mondván: az Egyesült Ál­lamok el akarja kerülni, hogy új kötelezettségek vállalásával újabb Vietnamokba bonyolód­jék. Az amerikai elnöknek azon­ban már a Fülöp-szigeteken látnia kellett, a helyi kor­mánykörök mennyire tartanak attól, hogy az amerikai kato­nai jelenlét bárminemű csök­kenése a délkelet-ázsiai tér­ségben katasztrofális hatással lesz a Washington-barát rend­szerekre. Még inkább kifejez­tek ilyen aggályokat Nixon el­nök előtt a thaiföldi főváros­ban. Az elnöki látogatás nyi­tánya egyébként baljós ese­mény volt: a szabadságharco­sok rajtaütöttek egy amerikai támaszponton. A thaiföldi kor­mánykörök nem győzték han­goztatni az amerikai elnök előtt, hogy milyen feltétlen lo­jalitást tanúsítanak az ameri­kai politika iránt. Majd aggá­lyuknak adtak kifejezést, hogy ha a vietnami háború tárgya­lások útján rendeződik, a thai­földi szabadságharcosok fokoz­zák nyomásukat a kormányra. S ha mindez ráadásul még az­zal is párosul, hogy Washing­ton Thaiföldről is kivonja erőit, semmi sem állíthatja meg, hogy a vietnami példa ne ismétlődjék meg Thaiföldön is. Ezt a súlyos képet a thaiföl­di amerikai szakértők is meg­erősítették Nixonnál. Így tör­tént, hogy az amerikai elnök jónak látta, ha gyorsan fáty­lat borft a korábbi kijelenté­seire, s arról kezdett szónokol­ni, hogy Washington minden körülmények között megtartja kötelezettségeit; s megvédi szövetségeseit minden „külső és belső veszély” — értsd sa­ját népük — ellen. Ugyancsak az amerikai kö­telezettségvállalások megerősí­tésének szentelte saigoni vil­lámlátogatását. Itt láthatóan elsősorban arra törekedett, hogy megerősítse a Thieu—Ky rendszer alaposan megingott helyzetét. Saigoni állásfoglalá­saiban az amerikai elnök azt állította, hogy Saigon és Washington javaslataiban el­ment már a végső határig, s így most a „másik oldalnak” kell engedményeket tennie. A dél-vietnámi villámlátogatás­sal kapcsolatban az amerikai sajtó is figyelmeztetett ennek propagandajellegére. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdo­nítottak viszont annak a hadi­tanácskozásnak, amely a thai­földi fővárosban zajlott le korábban Nixon, Bunker sai­goni amerikai nagykövet és Abrams tábornok, a Dél-Viet- namban harcoló amerikai csa­patok főparancsnoka között. Ezen a megbeszélésen — hí­rek szerint — Abrams tábor­nok hevesen ellenezte, hogy komolyabban csökkentsék a „katonai nyomást”, a dél-viet­nami szabadságharcosokra. Nixon indonéziai, pakisztá­ni és indiai látogatása sem bő­velkedett látványosabb ered­ményekben, s inkább csak an­nak vizsgálatára szorítkozott, hogyan lehetne az elkövetke­zendő időkben nemcsak meg­őrizni, de bővíteni is az Egye­sült Államok pozícióit ezek­ben az országokban. Mindent összevetve, igazat lehet adni azoknak a nyugati riportereknek, akik Nixont el­kísérve útjának egyes állomá­saira, így foglalták össze , be­nyomásaikat: az amerikai el­nök ízelítőt adott a meglátoga­tott fővárosoknak, milyen is az elnökválasztási reklámhad­járat az Egyesült Államokban. Szinte egybehangzóan állapí­tották meg ugyanis, hogy Ni­xon úgy viselkedett, mintha korteshadjáraton volna... Tüntetés Belfastban. kent a zavargások és összetű­zések hevessége. A kivonult rendőri alakula­tok mindmegannyiszor siker­telenül próbálták megakadá­lyozni, hogy a protestáns és katolikus tüntetők öszecsapja- nak. A kövekkel, széklábak­ló autók és üzleteli egész sora szolgáltatta a hátteret. Hivatalos adatok szerint az elmúlt hét végén elkezdődött zavargások során eddig mint­egy 200 ember sebesült meg. Az őrizetbe vettek száma öt­ven. Kuznyecovot kizárták A Lityeraturnaja Gazeta közlése szerint a Szovjet Írók Szövetsége július 31-én kizár­ta soraiból Anatolij Kuznye- cov írót „a haza és a szocia­lizmus elárulásáért, kétkula- csos politikai és erkölcsi ma­gatartásáért”. Kuznyecov Angliában ma­radt, ahová az írószövetség költségén utazott el azzal az ürüggyel, hogy anyagot gyűjt Leninről készülő könyvéhez. A regényt a Junoszty című moszkvai folyóiratban akarta megjelentetni, és írásban szö­gezte le, hogy ez a mű leg­hőbb írói vágyának teljesülé­sét fogja jelenteni. Borisz Polevoj, a Junoszty főszerkesztője, a Lityeraturna­ja Gazeta hasábjain hitszegés- nek minősíti Kuznyecov csele­kedetét.. Az angol sajtóban el­hangzott nyilatkozatairól Po­levoj azt írja: „Szánalmas kí­sérletek arra, hogy egy eszme bajnokának adja ki magát, s leplezze az angol közvélemény elől árulásának lényegét.” Barátok között 4. Magyar önkéntesek Csodálatos-e, ha valaki ilyen messzire ellátogat hazájától és akkor egy váratlan fordulattal magyar emlékek után kutat. Kutat? — csupán kérdez. így: — Jártak-e erre valamikor, régebben magyarok? — Már hogyne jártak vol­na... — És kik? — Hát, Zalka Máté és a ma­gyar önkéntesek... Mariioszk nehéz napjai Mariinszkben mindenki is­meri Zalka Máté nevét. A gye­rekek, öregek mesélnek róla és az egyik legszebb, történetet a valóság szülte 1918. május 24—25-én. Ekkor vették ismét birtokukba Kuzbasszt a fehé­rek, az ellenforradalmárok. A szovjet hatalom megmentésére tiszulszki és itatszki muzsiko­kat és bányászokat hívott zász­laja alá Perevalov, a későbbi vörös frontparancsnok és író. Az esetnek érdekes előzmé­nyei voltak. A vidéken már minden csen­des volt akkor, és úgy látszott, szilárd a szovjet hatalom, bár Kolcsakék Szibéria távolabbi vidékein még nem tették le a fegyvert. Málus 20-án az egyik vörösgárdista egység Mari- inszkbe tért be. hogy lovakat és élelmet szerezzen, megpi­henjen és folytassa a parancs­ban megadott útját. Ezt hasz­nálták ki az ellenforradalmá- rok. A fehérgárdisták megrohan­ták a menetoszlopot és három löveget. 30 géopuskát. nagyobb mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak és elfoglalták a várost is egy időre. Ezzel ismét megnyílt a mari- inszki front. Az esetről hamarosan tudo­mást szereztek Bolondban, Krasznojarszkban. Anzserszk- ban, Szudzsenszkben ... Vala­mennyi helyről azonnal oszta­gokat irányítottak Mariinszk alá, hogy felvegyék a harcot a betolakodókkal. Mihail Perevalov, a frontpa­rancsnok, a forradalmár és író 1933-ban kiadott könyvében, a „Tajgai partizánok” című do­kumentumregényében — a történetekről a következőket írja: „Június 3-án Acsinszkból megérkezett a nemzetközi szá­zad, amelynek állománya zöm­mel magyarokból állt. Ök égy colt típusú géppuskával is rendelkeztek. Ezt a nemzetközi századot az én parancsnoksá­gom alá rendelték. Ettől kezd­ve az én fiaimnál Is teljesen megváltozott a hangulat, a harci kedv.” A századot a híres magyar internacionalista — Zalka Má­té — irányította. Még 1918 áprilisában verbuválta a szá­zad katonáit Habarovszkban és velük érkezett most meg Acsinszk alá. Maroknyi sereg gyűlt össze itt a fehérek jól felfegyverzett egységeivel szemben. A köz­ponttól olyan utasítást kapták, hogy állandó nyugtalanítással ne hagyjanak békét a fehér hadtestnek. Perevalov alakulata és benne Zalka Máté százada jól meg­oldotta ezt a feladatot. Olyan felderítést szerveztek. hogy mindig ismerték a fehérek ter­veit, mozgását, és sikerült ki­bújniuk a gyűrűből. Kuzbassz egyik legnagyobb cnergiagyára. — Azt bízza rám. Mi nem azért jöttünk, hogy bennünket védjenek. Mi akarjuk védel­mezni a szovjet hatalmat... Amit Perevalov megjósolt — bekövetkezett. A magyar ön­kéntesek százada nagy veszte­séget szenvedett, de a vörös­gárdista egység nagy részét si­került hátravonni, ök később alapját képezték annak a Vörös Hadseregnek, amelyik Kolcsakot véglegesen lecsen­desítette. Hősök emlékműve Zalka Máté nagy nehézségek árán, maroknyi csapatával ki­bújt a halálos ölelésből és to­vább harcolt a fehérek ellen. A Mariinszknál elesett magyar önkéntesek emlékét a város melletti Revki községben hősi emlékmű őrzi. Talpazatán ma is olvasható a magyarok neve, Zalka Máté vörös századának hőstette. Egy iskolás kisfiút kérdez­tem meg. — Ki volt Zalka Máté? Felvágta szőke fejét és a sze­membe nézett: — Zalka Máté hős volt, Spa­nyolországban, mint Lukács tábornok harcolt és ott is halt meg. Járt a városunkban és mi nagyon szeretjük a magyaro­kat. Csak később tudtam meg, hogy a kisfiú ekkor még nem is sejtette, hogy mindezt egy magyar újságírónak mondta, így minden szavának külön ér­téke volt előttem. A szeretetből. amit Zalka Máté alapozott meg ezen a vi­déken. nekem is bőven kiju­tott szibériai utazgatásaim so­rán ... Gotyár Gyula (Vége.) Eseményehről RÖVIDEN LEZUHANT □ Az amerikai haditengeré­szet egy C—47 típusú szállító repülőgépe, útban Santiago de Chiléből Buenos Airesbe, az Andok felett hóviharba került és lezuhant. A gépen 15 ame­rikai és egy Fülöp-szigeti ál­lampolgár tartózkodott. KÉNYSZERITETTÉK □ Az Avianca kolumbiai re­pülőtársaság egy utasszállító repülőgépének pilótáját hét­főn három személy revolver­rel és késekkel arra kénysze- rítette, hogy útvonalát meg­változtatva, Kubában szálljon le, Santiago repülőterén. Az év eleje óta ez volt a 37. me­netrendszerű repülőgép, ame­lyet Kubában való leszállásra kényszerítettek. KÖLCSÖNT KAP □ A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 26 millió dollár kamatmentes kölcsönt szavazott meg az Egyesült Arab Köztársaságnak talajja­vítási létesítmények megvaló­sítására. LEMONDOTT □ Dr. Curtis Michel, a hous­toni űrkutatási központ tudó­sa és kijelölt asztronautája augusztus 18-ával megválik az űrhajósok táborától. Az, AFP jelentése szerint ő a negye­dik leköszönő az űrhajós—űr­kutató gárdában. ELUTAZTAK □ Révész György rendezővel és Illés György operatőrrel az élen Svédországba utazott az. „Utazás a koponyám körül” című új magyar film forgató­csoportja, Az első képeket Trelleborgban veszik filmsza­lagra. az itt forgatott jelene­teknek Rultlíai Éva. I,atino- vits Zoltán és Venczcl Vera a magyar főszereplői. A rendező nem Karinthy élet,rajzfilmet készít, bár a film a regény alapötletéből indul ki. Felhasz­nálva Karinthy más műveit is, ez a produkció az író szelle­mével azonosuló, groteszk, fi­lozofikus játékfilm lesz. Egy olyan ember áll majd a pro­dukció középpontjában, akit betegsége számvetésre késztet — önmagával, a világgal és a társadalommal szemben. Egyszer aztán mégis bentszo- rultalc. Perevalov magához rendelte Zalka Mátét. Gyors haditanács A haditanács gyors volt, mert sorra érkeztek a futárok és jelentették, hogy szorul a gyűrű a vörösgárdista alakulat körül. A fehérek minden tarta­lékot összevontak azzal a cél­lal, hogy egyszer és minden­korra megsemmisítik Pereva- lovot. — A nemzetközi század vo­nul vissza elsőnek. Zalka Máté csendesen fe­lelte: — A nemzetközi század ma­rad. — Ha maradnak, akkor megsemmisülnek. Az Egyesült Királyság észak-ír tartományában hét­főin este és éjszaka sem csök­marja -t m 'rammra«!« kai és benzines palackokkal „felszerelt” tüntetők szabá­lyos utcai háborújához lángo­i * * . vr ■ ■ w • Zavargások Észak-írországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom