Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

Kedd, 1969. augusztus 5.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

i

Új üzemet építenek a TVK festékgyárában

lében 35—40 embert tudtunk indokoltabb munkaterületre átirányítani és az év második felében mintegy hatvan, a gyáron belüli felszabaduló munkaerővel számolunk.

Érdekes jelenségről szól Krá- lilc János is:

— Munkaerőben csak a termelőüzemekben van hiány. Itt tapasztalható a legnagyobb fluktuáció is. Az improduktív munkahelyeken, ahol keveset kell dolgozni, s aránylag jó a fizetés, nincs nagy mozgás. Bár már sok munkahelyen előírtuk, hogy ott csak nők, vagy csökkent képességű dolgozók alkalmazhatók, de még van egy sor hely, ahol életerős, egészséges, munkabíró emberek végeznek könnyű, nők számára kiválóan alkalmas munkát.

©

— Honnan biztosítsunk elegendő munkaerőt? — hangzott el nem is egyszer ankétünkön. Néhány vállalat erre már gyakorlatban megtalálta a helyes megoldást. Annak ellenére, hogy a Lenin Kohászati Művek például nehézipari üzem, mégis jelentős számú, több mint 3000 nő számára találtak itt munkalehetőséget. Królik János úgy véli, hogy még mindig van lehetőség nők munkába állítására.

— Az a baj — mondta —, hogy egyes üzemvezetők idegenkednek a nőktől. Arra hivatkoznak, hogy a nők szülés, gyermekük betegsége stb. miatt gyakran vannak távol az üzemtől. Pedig, ha megfigyeljük, sok férfi munkaerőnél is van ennyi hiányzás, távolmaradás. És a szülés, a kétéves gyermekgondozási szabadság egyáltalán nem jelent terhet az üzemnek.

— A nőkkel szembeni és károkat okozó előítélet nálunk a DIGÉP-ben is tapasztalható — mondta Balázs Ferenc. Vannak, akik nem akarják belátni, hogy nincs más lehetőség.

Női munkaerőben Miskolcon bőven van munkaerő-tartalék. Sztupák elvtárs így tájékoztat:

— Miskolcon évente tízezer nő keresi fel a munkaközvetítőt. Ennek látszólag ellentmond viszont, hogy egyes üzemekben — még a Pamutfonóban is — keresik a nőket, és nincs elég jelentkező. Az igazsághoz tartozik, hogy a fizikai adottságok révén sok munkahely nem való nőknek, nem bírják ellátni a feladatokat. Ennek arra kell ösztönöznie az üzemeket, vállalatokat, hogy gépesítéssel, műszaki fejlesztéssel megváltoztassák a munkakörülményeket úgy. hogy azokat a nők is elláthassák. Más vonatkozásban a vállalatoknál fel kell mérni, milyen munkakörök azok, ahol nőket is foglalkoztathatnak. Elvileg több helyen már helyesen látják, hogyan kell ezt csinálni.

Csorba Barnabás

(Folytatjuk.)

Ahol mossák a szeaet

Most, amikor a több mint 30 fokos melegben árnyékba menekül az ember, jó, ha azért gondolunk a télre, a hidegre is. Mert akkor az otthonos, jó meleg szoba csalogat majd mindenkit, hogy feledtesse a csípős szelet, a csikorgó havat, a zimankós időt. Csakhogy ehhez tüzelő, szén kell, jó minőségű szén. Mert ugye még nincs mindenkinek táv- vagy gázfűtéses lakása, a legtöbb helyütt kályhában lobog a tűz, amit táplálni kell.

Erről a táplálékról gondoskodnak a megye bányaüzemei és a Berentei Szénosztályozó, ahogy a föld mélyéből a napvilágra jut a szén. még hosszú utat tesz meg addig, amíg eljut a háztartásokba, a lakásokba, a fogyasztóhoz.

Legfontosabb állomása a szénosztályozó, ahol méret és minőség szerint, a szennyező anyagoktól megtisztítva, gondosan válogatva indítják útnak.

Nem akármilyen munka főijük itt. Amit a gép elvégezhet, azt nem bízzák már az emberre, de a szalagnál, a meddőválogatásnál szükség van a szorgos kézre. Addig, amíg darabos szén fut a szalagokon, nincs is baj. Az ide beosztott dolgozók ügyesen tüntetik el a szennyező anyagot, miután a szén jól elválik a meddőtől. De apró diószénnél, már igen nehéz a helyzet. A meddő apró törmelékként halad együtt az értékes anyaggal, kézzel képtelenség úgy válogatni, hogy semmi ne maradjon a szén között. Addig, amíg főként az ipari üzemeknek szállították a diószenet, nem is volt különösebb baj. hiszen a kazánokban szinte veszteség nélkül tudták hasznosítani egy megengedett szennyezettség mellett. Csakhogy az utóbbi években az ipari üzemek aránya a vásárlást illetően, lényegesen megváltozott. Amíg 5—ti évvel ezelőtt az ipari fogyasztó 60— 70 százalékos arányt jelentett, addig ma már csak 10 százalékra tehető a számuk.

Az új helyzet rengeteg problémát jelentett. A diószén megfelelő tisztaság mellett, tűzhelyben vagy kályhában lényegesen jobban ég, gazdaságosabb, mint akár a darabos szén is. Ebből indultak ki az osztá- lyozón, amikor keresték- kulatták a megoldás lehetőségeit a tisztításra. „Itt már csak a szén mosása segít” — jutottak el a döntésig. Ehhez viszont megfelelő berendezésekre van szükség. Nem akármiben mennyiségről, hanem évente egjmaillió tonna szén mosásáról van szó. A megoldás

tehát sürgető volt és az ma i*

És sikerült!

A berendezés saját tervezés alapján elkészült, a kísérletek most folynak, az eredmények nagyon biztatóak. Ha a kísérletek beválnak, á jövő évtől kezdődően hozzáláthatnak ebből az új igényből eredően, az osz- tálj'ozó rekonstrukciójához.

— Ötmillió forintra van szükség — mondják.

— S ez olcsó?!...

— Igen! — felelik. — Egy év alatt megtérül ez az összeg, s a következő esztendőkben is hasznot hoz.

A szén mosásához, a minőség javításához ennek az új berendezésnek az elkészítése és üzembe helyezése lényegében a fogyasztók érdekében történik. hiszen az osztályozó elsőrendű feladatának tekinti, hogy az általa kiadott szén miatt ne legyen reklamáció.

<—tw

A megyénkkel határos Szabolcsban, az alma fellegvárában szép (érmés íjjrkeilk. Permetezik az almást a 13 holdas gyümölcsös Csitarél térségében.

Foto: Laczó József

Sikerekben qazdaq hat hónap

Műszaki-gazdasági konferencia a TVK-ban

(Tudósítónktól.)

Már szinte hagyomány, hogy a kombinát vezetői valamennyi műszaki-gazdasági konferencián újabb és újabb sikerekről adnak számot. Így volt ez legutóbb is. amikor Szénási Tibor műszaki igazgatóhelyettes az első fél évben végzett munkát összegezte.

Tervleljesííés minden üzemben

Néhány évvel ezelőtt, a napi 400 tonnás termelési szintért keményen meg kellett dolgozni. Később azután jött a bűvös 600 tonna. Ezt is sikerült elérni, s az idén már a 700 tonnát ostromolták nap mint nap. A siker nem is váratott sokáig magára, ugyanis július első felében megszületett az új termelési csúcs: 24 óra alatt 721 tonna ammóniát állított elő a gyár.

A kombinát igazgatóhelyettese bevezetőjében elmondta, hogy ammóniából közei 5 ezer tonnával szárnyalták túl a féléves előirányzatot, nitrogén- műtrágvából pedig (20.5 százalékos hatóanyaggal számolva) 104.7 százalékra teljesítették az operatív tervet. De :ól dolgozott a festékgyár kollektívája is. Teljesítménye 104.5 százalék. A vállalati teljes termelési értéktervet — az első hat hónapban — 7 millió 205 ezer forinttal teljesítették túl a kombinát dolgozói.

— tovább folytatta azokat a munkálatokat, amelyek a 700 tonna feletti termelési szint, biztosítása miatt váltak szükségessé. llj’enek voltak: az oxigénfúvó csővezetékrendszer, a metánbontó kondenzvíz- és gőzrendszer átalakítása, a nit- rogénes mosó üzemvitelének módosítása, a szintéziskörök intenzifikálása és így tovább.

Az eredmény nem maradt el. Júliusban az ammóniagyár több mint 20 ezer tonna ammóniát termelt. Ez a teljesítmény egyedülálló nemcsak a TVK, hanem az egész, magj’ar nitrogénipa r tört éneiében.

Ili termékek

Termelés'

A műtrágyagyár műszaki kollektívája az első fél évben — a társfőosztályok, gyáregységek aktív közreműködésével

A beszámolóból képet kaptunk arról is, hogy a lakkfesték- és műgyantagyár — 1968 első fél évéhez képest — az. év első hat hónapjában 20 szá-1 zalékkal növelte termelését. j Pedig néhány alapvető nyers- í anyagból időközben hiány mutatkozott.

Szénási elvtárs elismeréssel i szólt az új festékipari termékek gyártása során elért ered- ménj'ckről. Külön kiemelte a I háztartási hűtőgépek festésére ; alkalmas úi zománctious kidől- j sózását, valamint e termék ; felhasználásával kapcsolatos munkát. amit a festékgjár kollektívája — az alkalmazástechnikai főosztállyal közösen — végzett el,sikerrel. Ugyancsak sikerrel iáiéak a poliészter zománccal — a Szondi Farostlemezgyárban — folytatott különböző felhnrdástechnikai próbák. így jelentős megrendelésre számíthatnak a festékgyárban .

<L. L.1

A m nlocrd moznásról

árutermelésnél tesszük. Mi az ózdi kohászatban nemcsak a napi, a havi igényekkel számolunk, hanem távlati tervet is készítettünk. Előre tudjuk, hogy az elkövetkezendő években mikor, mennyi emberre lesz szükségünk, azt is felmértük, hogy hol számolhatunk új munkaerővel. Pedig mi sok vállalattal ellentétben, előnyös helyzetben vagyunk. Az emberek nagy részét Özdhoz köti a lakás. Sok választásra nincs lehetőségük. A körnj'ező községekben élő dolgozók számára is a kohászat jelenti jóformán az egyetlen választást.

©

A vállalatok, az üzemek igényei szerint a megyében sok ezer, elsősorban férfi munkaerőre van szükség. Sztupák elvtárs így látja:

— A bejelentett igény általában túlzott. A vállalatok a tényleges igénynél többet jelentenek be: biztos, ami biztos alapon.

Az ankéton szó esett arról, hogy jócskán van belső munkanélküliség, itt-ott akad olyan munkakör, amelynek szükségtelensége nem kétséges. És ennek szinte tragikomikus ellentéte, hogy ugyanabban az üzemben sokszor a nehéz fizikai munkát kívánó munkahelyeken egy ember két- három ember helyett dolgozik. Papliczki Pál ezt mondja:

— 1967 őszétől a múlt év közepéig az ÖKÜ-ben 400 munkaerőt tudtunk felszabadítani, átcsoportosítani. Ez év első feIII.

— Az elmúlt években a gazdasági; a műszaki vezetés sokat fejlődött. Megtanultak vezetni, megtanulták, hogy kell helyesen gazdálkodni az anyaggal, a termelőberendezésekkel, a holt munkával. Az élő munkával való gazdálkodásnál azonban igen sok a kívánnivaló — állapítja meg Balázs Ferenc. — Pedig tudomásul kell venni — folytatja a gondolatsort Sztupák József — a tetszés szerinti munkaerő, a nagy válogatás lehetősége megszűnt. A vállalatoknak szakítaniuk kell a megszokott módszerekkel. A munkaerő-gazdálkodós extenziv formája helyett az intenzív alkalmazás szükségessége került előtérbe. Szerintem legfontosabb: ipartelepítésnél a vállalat fejlesztését egyeztetni kell a munkaerő osztállyal. Az ipartelepítésnél figyelembe kell venni a tényeket. Megtervezték pl. az LKM új elektroművét, de nem számoltak a munkaerőmozgásban bekövetkezett változásokkal.

— A legnagyobb hiba — állapította meg Papliczki Pál —, hogy a munkaerő-gazdálkodás nem volt, vagyis nincs összehangolva a műszaki fejlesztéssel. Tudomásul kell venni, hogy az új gazdasági mechanizmus új körülményeket teremtett a munkaerő helyzetben is. A körülményeket, a kereslet, a kínálat alakulását éppen úgy figyelembe kell «ennünk, mint ahogy ezt az

Munkaverseny az ózdi és az edelényi járások termelőszövetkezeteiben

zott termelési érték alakulását és a földek aranykorona értékét is.

A két járás 43 termelőszövetkezetében összesen 2500 tsz- tag és alkalmazott versenyez. Húsz brigád összesen 340 taggal nevezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. A lei váló címért 18 brigád versenyez 370 taggal. Az élen járó brigád cím elnyeréséért 54 kollektíva 743 tagja versenyez. Az egyéni és páros versenyzők száma 955 tsz-tag és alkalmazott. Érdekessége, s egyben értéke a versenynek, hogy a mintegy 2500 versenyző ember közül mindössze hét fő dolgozik az irodákban (adminisztrátorok, könyvelők), a zöm tehát fizikai termelő munkás.

A verseny egész éves, de a fontosabb munkák elvégzését külön is értékelik. A végső értékelésre azonban csak a zárszámadások után, a végleges eredmények alapján kerülhet sor.

(sz. J.)

Az ózdi és az edelényi járásokban összesen 49 termelőszövetkezet gazdálkodik. Valamennyi tagja az Észak-borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének. A kél járás közös gazdaságaiban a korábbi években az általános termelési versenybe is csak néhány tsz nevezett be, s közülük a héti (amely az idén több szomszédos tsz-gazdasággal egyesült) többször került első helyre a kis tsz-ek kategóriájában. Az elmúlt évben a sajógalgóci termelőszövetkezet is felzárkózott és második lett.

Általánosan elterjedt munkaversenyről azonban a korábbi években egyik járásban sem lehetett beszélni. Ennek oka volt — bizonyára — az is, hogy az ózdi és az edelényi .járások termelőszövetkezetei hegyvidéken, mostoha természeti viszonyok közt gazdálkodnak. Általános termelési versenyre jóformán vállalkozni se mertek.

A területi szövetség azonban a munka versenynek is gazdája, kezdeményezője, szervezője, irányítója és értékelője lett, s az idén a TOT irányelvei alapján általános munkaver- senjr-felhívással fordult a tagszövetkezetekhez. Az eredmény: az üzemek közötti mun- kaversenyre 40 termelőszövetkezet vállalkozott. Ezekben a tsz-ekben az ágazatok és brigádok egymással is versenyeznek. További három termelőszövetkezetben csak üzemen belüli versenyt szerveztek, s ezek nem vesznek részt a tsz- ek közötti versenyben.

Ügy az üzemen belüli, mint a tsz-ek közötti munkaversenyt a területi szövetség értékeli. Az I. helyezett tsz 15 ezer, a II. helyezett 10 ezer, a III. he- lyezett tsz 5 ezer forint jutalmat kap, a területi szövetségtől és a megvei tanácstól. Az üzemek közötti versenynek egyik feltétele, hogy az üzemen belüli versenyben legalább a tagok 20 százaléka vegyen részt. A verseny célja: a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a termelési költségek csökkentése, a gazdasági eredmények növelése és a kollektív szellem javítása. A7 értékelés nlnnVi: a halmozat- lan termelési érfék es a szövetkezeti bruttó jövedelem alakulása az előző három év dtleeához viszonyítva. Figyelembe veszik azonban a halmo-