Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
Szerda, 1969. augusztus 27. CSZAK-MAGYARORSZAG 5 r': a cigaretta az<BítlijáráskaB Új ABC-árs&foáz Átadták ren- deltctcsének a Borsod megye egyik legmodernebb ÁBC- áruházát teádon. Az új áruház mintegy hárommillió forintos költséggel épült, S előreláthatólag havi másfél milliós forgalmat bonyolít majd le. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői ünnepélyes keretek között nyitották meg az új létesítményt. Hogyan közlekedünk? A bliccelők és a megtévedtek Manapság egyre gyakoribb téma a sajtóban, a rádióban, a televízióban is az ózdi piac drágasága, rossz áruellátása. Ügy látszik, ezt a negatív értelemben vett hírnevet irigyelte meg a Magyar Dohányipar, ugyanis az utóbbi hónapokban a primőr- és zöldségáruk mellett a cigaretta is hiánycikk az ózdi járásban. Már az elején tegyük hozzá: a Magyar Dohányipar jóvoltából! Közel két évtizedig működött — a Magyar Dohányipar kezelésében — • Ózdon dohányéi osztó. Ez látta cl megyénk egyik legnagyobb járásának üzleteit a dohányipar termékeivel. Nem is volt soha panasz. A dohányosok kálváriája a nemzetközi nőnapon kezdődött, a dohányipar szokatlan figyelmességével. Május íi-án az ózdi dohányelosztó három nődolgozója a szokásos nőnapi csokoládé mellé egy- egy zsebkendőt is kapott ajándékba. Csak három nappal később tudták megfejteni a zsebkendők rejtélyéi. Vállalatuk levélben értesítette őket, hogy megszüntetik az ózdi dohányelosztót. Mint írják: „...a kiskereskedelmi vállalat kérte, hogy boltjai részére az áruszállítást a miskolci dohányelosztó végezze. Ezért az ózdi dohányelosztó 1969. április 30-i haEz még nem szabályos felmondás, csak előkészítése. Mindenesetre nem árt, ha kéznél van ilyenkor az ajándék zsebkendő ... Március 11 —i keltezésű a levél, melyben a dolgozókat értesítették az elosztó megszüntetéséről. Egy nappal később mégis egészen más levelet írtak a városi tanács vb igazgatási osztályának: ... . . gazdasági számításokat végeztünk és megállapítottuk, hogy az elosztó nem hozza működésével kapcsolatosan előírt paramétereket. így meggondolás tárgyává tettük, hogy a továbbiakban üzemeltessük-e.” A levelet az Ózdi városi és járási Tanács, valamint a kereskedelmi szervek illetékeseinek felháborodása fogadta. Az lett az eredménye, hogy a Magyar Dohányipai- két képviselője Özdra utazott a nézetek, s érdeke*, egyeztetése céljából. Az értekezleten váratlan fordulat következett. A dohányipar képviselői kijelentették, nincs ezen mit vitázni, a megszüntetés már eldöntött tény, azon változtatni nem lehet. De hozzátették, hogy ez az ellátás javítása érdekében történt. Az ózdi dohányelosztó vezetője a múlt év decemberében felmondott. Miért? Raktárukban állandó volt a készlethiány. Az original csomagolású dobozokat felbontották, s nem egy esetben 20 doboz cigaretta is hiányzott belőle. A vezető több esetben tetten érte raktárosát. Sorozatosan jelentette feletteseinek a dohányiparnál. Felelősségre vonást kért. De hiába. A levelek minden bizonnyal a papírkosárba kerültek, noha hivatalból kötelességük lett volna legalább kivizsgálni. Egy esetben az ellenőr is rajtakapta a raktárost. Feljelentést azonban nem tett. Egyszerűbb volt leírni a készletből. A vezető felmondását nem fogadták el. Inkább négyórás munkaerőt biztosítottak a raktáros ellenőrzésére, ök mondtak fel három hónappal később a vezetőnek. Ez aztán a humanitás! A dohányipar indokai közül — mint már említettem — egyik sem megalapozott, elfogadhat®. Miért határozhattak mégis így egyik naplói a másikra? Feltételezhető, megunták a sok feljelentő levelet, zaklatásnak vették. A kivizsgálásnál egyszerűbb volt íróasztalnál, huszáx-vágással intézkedni. Csakhogy ezzel egy nagy járás ellátottságát vágták el. Az eredmény: a miskolci elosztó havonta csak egyszer tud szállítani. (Kétszer kötelező!) Ez elsősorban a kisebb üzletekej sújtja. Kis forgóeszközzel gazdálkodnak, havi készlet halmozására nincs mód, a raktáraik is szűkek. így gyakran hiányzik az üzletekből a Kossuth, a Munkás és a Simphonia cigaretta. Két példa: az arlói strandon több napig csak Corvinát, a község boltjában pedig csak Plovdivot lehetett kapni. A serényfalvi vegyesbolt vezetője több mint egy hónapig levelezett, telefonált, mire megkapta rendelését. Addig, ha cigarettát kértek, nincs-el felelt. Köztudott, hogy a Magyar Dohányipar monopolhelyzetet élvez. Ezzel azonban nem lenne szabad visszaélni. Sokan kérdezgetik mostanában az ózdi járásban: mikor lesz újra zavartalan a cigarettaellátás? A válasz igen egyszerű. Ha a Magyar Dohányipar belátja, s korrigálja tévedését. Nagy keresés, izgatott ko- torászás. A néni könyökig merül a szatyorba. — Tessék csak keresni, hátha meglesz 1 — biztatja kedvesen az ellenőr. A néni homlokán verejtékcseppek gyöngyöznek, akit a kíváncsi utasolc gyűrűje vesz körül. Napjában több ilyen gyakori eset fordul elő. A „bliccelők” általában elnyerik jutalmukat: a 25 forintos pótdíjról szóló befizetési lapot, és a hozzá tartozó tájékoztatót. Az eddigi tapasztalatok szerint a jegy, vagy az érvényes bérlet nélküli utasok pótdíjfizetésének 80 százaléka a villamoson fordult elő. Észrevehető, hogy a kalauz nélküli járatok bevezetésével egyidejűleg csökkent a vállalat bevétele, és sajnos a pótjegyek kiadásának száma az előzőekhez viszonyítva megnövekedett, miután sokan igénybe veszik a KN-járato- kat utazási igazolvány, illetve érvényes bérletjegy nélkül. Ezeknek az utasoknak egy része jóhiszeműen, minden szándékosság nélkül száll fel a kalauz nélküli járművekre. Vannak azonban olyanok is, akik így próbálnak kibújni a viteldíj kötelezettség alól. A vállalat főellenőrével tett jegyvizsgálaton megfigyelhettük, hogy a megtévedt utasok általában az idősebb korosztály és a vidéki emberek soraiból kerültek ki. S a legtöbb „bliccelő” a 2-es tapolcai járaton található, ahol a fiatalok nagy előszeretettel használják ki a vonalon járó autóbuszok zsúfoltságát. Kalauz nélkül A villamossal és autóbusz- szal szállított utasok száma naponta éléri Miskolcon a 400 ezer személyt. A megnövekedett utasforgalom igényeihez alkalmazkodva, a Miskolci Közlekedési Vállalat a villamosoknál már régebben bevezetett kalauz nélküli kocsikhoz hasonlóan, ez év februárjától az autóbuszokra is kiterjesztették a kalauz nélküli járatokat. A kalauz nélküli járatok bevezetését a vállalatnál meglevő munkaerőhiány tette szükségessé. Ennek bevezetését elősegítette a fizető és a bérletes utasok számarányának megoszlása is, amely a legújabb kimutatás szerint az 1966. júliusában bevezetett tarifarendszer következtében 19—81 százalékra módosult. Krónikus munkaerőhiány A munkaerőhiány részben anyagi természetű, amelyhez hozzájárul a közlekedési vállalatok jellegéből adódó több nehéz munkakörülmény: a korahajnalban való kezdés, a késő éjjeli befejezés, osztott munkaidő, a vasár- és ünnepnapi szolgálat- teljesítés. Természetesen, ezek nem vonzzák a fiatalokat erre a pályára, nem beszélve arról, hogy a vállalat dolgozói állandóan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A nagy létszám- hiány miatt, nap, mint nap járatokat kell megszüntetni, mivel még a dolgozók szabadnapjainak elvonásával sem tudják az előírt kocsikat a forgalomnak biztosítani. A gépkocsivezetők foglalkoztatási ideje havonta 240—280 óra között mozog. Ugyanakkor gyakori eset, hogy a második szabadnapot is el kell. vonni. Sajnos, a munkaerőhiány a karbantartó részlegnél is jelentkezik. Mindezek ellenére ezen a munkaterületen úgy tervezik, hogy ez év utolsó negyedévében sor kerülhet a munkaidő csökkentésére. Emiatt — tekintettel a magas létszám- hiányra is — új autóbuszjáratok beállításával jelenleg nem foglalkozhatnak. Vonalankénti részletes utasszámlálást, úgy a nyári, mint a téli menetrendek elkészítése előtt, az utazóközönség érdekében, el szokták végezni. Ezen túlmenően a szükségletnek megfelelően részleges utasszámlálást is rendszeresen tartanak. Legfőbb céljuknak tartják, az utasok igényeinek megfelelő kulturált közlekedést biztosítani. Szántó István tállyal történő megszüntetését határoztuk el.” J egysetek Továbbképzés A nyári hónapokat a Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei vezetősége a számos, látványos versenyeken, bemutatókon, ezres tömegeket mozgató honvédelmi napokon, érdekesebbnél érdekesebb rendezvényeken kívül az eredményesebb munka előkészítésére is felhasználta. Szinte egymást érték a több napos továbbképző tanfolyamok, ahol a gondos felmérések alapján ismertették: hogyan is állunk megyénkben a hazafias és honvédelmi neveléssel, hol tartunk ebben a fontos munkában, melyek tennivalóink, hogyan, miképpen próbáljunk még eredményesebben, az ide vonatkozó párthatározatoknak megfelelően dolgozni. Jellemző, hogy csupán augusztusban több napos ^továbbképző tanfolyamokat szerveztek a rádió, a modellező, a vízi, a technikai klubtitkárok részére, a lövészklubok titkárai részére. a tartalékos klubok titkárainak, legutóbb pedig az MHSZ titkárai részére tartottak háromnapos továbbképzést Miskolcon. Okvetlenül érdemes a továbbképzések légköréről szólni. A nyíltságról, az őszinte, mondhatnék katonás beszédről, mely kertelés nélkül, nagyon egyenesen, érthetően szólt nemcsak a feladatokról, tennivalókról, hanem a meglevő gyengeségekről, javítanivalókról is. Ennek különös értéket ad az a tény, hogv éppen Borsodban lenne — és van mivel dicsekedni, ami esetleg elégedett légkört teremthetne. Ha csak a közelmúlt néhány eseményét idézzük fel, akkor is szebbnél szebb eredményekre utalhatunk: a körülbelül 10 ezer embert mozgató mezőkövesdi honvédelmi nap, a könnyűbúvárok országos bajnoksága Mályiban, a „rókava- dószok” országos bajnoksága Tapolcán, a megye több járásában megtartott honvédelmi nap. Nyilván nem véletlen az sem, hogy éppen Borsod megyét választották ki annak a kétnapos sajtótájékoztatónak a színhelyéül is, melyen egy szép eredményeket elérő megyei szervezet módszereit ismertették az ország különböző lapjaitól ittlevő újságírók előtt. A hazafias és hunvédelmi nevelés, az MHSZ munkájának társadalmi üggyé tételében talán Borsod érte el eddig a legszebb sikereket. M égis: a továbbképzések légköre, hangja nem a megnyugvásé volt. Sokkal inkább a „hogyan jobban” hangja. Talán leginkább ez a légkör nyújt reményt arra, hogy az MHSZ a következő időkben is eredményesen munkálkodik maid a megnövekedett feladatokból származó tennivalók megvalósításán. (pt) Tóth István Jó étvágyat! Vízvezetéképítés a sátoraljaújhelyi járásban Befejezéshez közelednek Sárospatakon a 22 millió forintos költséggel épülő vízvezeték munkálatai, s a város lakossága a közeljövőben kitűnő, egészséges ivóvízhez jut. A vízmű kútjalt Sátoraljaújhelyen, a Ronyva-parti víznyerőhely kavicsos teraszán létesítették, és mintegy 15 kilométeres csővezetéken juttatják el Sárospatakra. Ezzel egyidejűleg a sátoraljaújhelyi járásban két községben is megkezdték a vízvezeték építését, éspedig Cigándon és Olaszliszkán Mindkét községben vízmű- társulatot alakítottak, s a lakosság készpénzzel és társadalmi munkával is hozzájárul a költségelvhez. Cigándon 11,5 milliót, Olaszliszkán 7 milliót fordítanak vízmű építésére. Cigándon már elkészüli egy 500 méteres mélyfúrású kút, amely a Bodrogközben szokatlanul kiváló, egészséges vizet szolgáltat. Még ebben az évben mintegy 3 millió forint értékű csőbeépítési munkát is végeznek. Olaszliszkán is kitűnő ivóvizet találtak, s ez idén itt ;s hozzáfognak a vízmű építéséhez. Teljes mértékben hozzákészültek a munkákhoz, de a terv egy részét még át kell dolgozni, a többinek a kivitelezéséhez azonban Olaszliszkán is hozzálátnak, még ezen az őszön. vétel roiiatt” Szerencsen átutazóban — lévén jó háromnegyed órám a továbbindulásig — elsétáltam a csokoládégyár kerítésébe illesztett; boltig, hogy valami helyi specialitást vásároljak ajándéknak. A zárt ajtón rideg szűkszavúsággal fogalmazott tábla: „Áruátvétel”. Bosszantott, hogy hivatalos nyitva tartási időben nem juthatok be az üzletbe Azzal vigasztaltam magam, majd az állomáson veszek csokoládét, az Utasellátó pavilonjában Mintha gonosz varázsló incselkedett volna velem, ott is az előbbi feliratot találtam Arra mar nem maradt időm. hogy kiderítsem, kit illet a zokszó ezért az „összehangolt” szervezésért. Mindeddig naivul azt hittem, az üzletek arra valók, hogy a nyitva tartási időben vásárolni lehessen bennük. S világjáró honfitársaimtól olyan távoli országokról is hallottam regélni (bár a messziről jött vándor hajlamos arra, hogy elvesse a sulykot) —, ahol az áruátvételt. rejtélyes (nődön, úgy bonyolítják le, hogy nem kell miatta becsukni a boltot a vevő orra előtt Makacsul optimista vagyok. rendületlenül bízom a megállíthatatlan fejlődésben: abban, hogy unokáink már megérik azi az időt. amikor nem fogadja őket a címben kajánkodó felirat bevásárló- úljukon. — ez Foto: Sz. Gy.
