Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

Péntek, 1969. augusztus t. 3 ESZAK-MAGYARORSZÄG Belső ellenőrzés a ísz-ekfren Második éve már, hogy a tsz-ek tevékenységének, gaz­dálkodásának ellenőrzését új rendeletek szabályozzák. A tsz-ek önállóak, gazdálkodá­suk vállalat jellegű, ugyanak­kor nem állami — össznépi —, hanem szövetkezeti csoporttu­lajdonok. Ennek meghatározó szerepe van. Az ellenőrzés jo­ga ugyanis — törvényszerűen — a tulajdonosoké, ami azt je­lenti, hogy a tsz-ek tevékeny­ségére kiterjedő belső ellenőr­zést állandó jelleggel a tagság köteles biztosítani. A félreértések tisztázódlak mai. és a választott vezetők el­lenőrző tevékenységének foko­zódása. Az önállóság, a válla­latszerű gazdálkodás megnö­velte a vezetők személyi fele­lősségét — és a vezetők, érez­ve a felelősség súlyát, megyénk egész területén hatékonyan él­nek ellenőrzési jogaikkal, kö­telességükkel, a hibák feltárá­sán túlmenően a felelősségre vonás, a büntetés korábban népszerűtlennek vélt intézke­déseitől sem riadnak vissza. Az eddigi tapasztalatok sze­rint azonban leghatékonyabb­nak bizonyult az a módszer, amelyet a területi tsz-szövet- ségek alkalmaznak. Elsősorban felmérték, miben segíthetik leginkább a tsz-ek tevékeny­ségének ellenőrzését. Kiderült, hogy a választott ellenőrző bizottságok tagjai megfelelően tudják ellenőrizni a gazdaság- irányítást, a hibás intézkedé­seket azonnal észreveszik, a gazdálkodás gyakorlatában je­lentkező mulasztásokat, esetle­ges pazarlásokat, a rosszul végzett munkát stb. gyorsan felfedezik, és jogaikkal élve in­tézkednek is. Hiányos azonban az ellenőrző bizottságok tagjai­nak számviteli, adminisztrá­ciós, pénzügyi, készletgazdál­kodási és részben szervezési is­merete, hozzáértése. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a belső ellenőrzést szakértőkkel segítik, az ellenőrző bizottságo­kat különböző, az egyes gazda­sági ágazatokhoz, különösen a számvitelhez kiválóan értő emberekkel erősítik meg. A lESZ-ek ." segítsége A TESZ-eknek lényegében nincs ellenőrzési joguk, hiva­talból ők sem ellenőrizhetnek. Nem is ellenőriznek így. De ■megtalálták az ellenőrzés tör­vényes és demokratikus mód­ját. Valamennyi területi tsz- szövetség úgynevezett ellenőr­ző gárdát szervezett, különbö­ző szakembereket kért fel e munkára. Vizsgálatot — belső ellenőrzést — azonban csak akkor tarthatnak, ha ezt az egyes tsz-ek ellenőrző bizott­ságai kérik. Ezután a TESZ a tsz megbízása alapján ad megbízólevelet szakemberek­nek. E módszer tapasztalatai ed-‘ dig kiválónak bizonyultak. Szakemberek ellenőriznek, de mindig együttműködve a vá­lasztott ellenőrző bizottsággal. A vizsgálatról jegyzőkönyvet készítenek. Ennek egy példá­nyát az illetékes tsz ellenőrző bizottsága, másik példányát a tsz elnöke, harmadik példá­nyát a TESZ vezetősége kap­ja meg, aztán a jegyzőkönyv alapján közös erővel igyekez­nek intézkedni. Az eddigi ■ tapasztalatok sze­rint hibák elsősorban a bi­zonylati fegyelemben, a szám­vitelben, a készletgazdálkodás­ban és a nyomtatványellátás­ban tapasztalhatók. Néhol fel­tárták a takarmányozás hi­báit, és az üzemanyag-gazdál­kodást sem találták egészen rendben. A gépek és munka­eszközök kihasználtsága sem mindenütt megfelelő, örven­detes és általános megállapítás viszont, hogy a társadalmi tu­lajdon (a szövetkezeti vagyon) védelme mindenütt javult, a munkafegyelem sokat szilár­dult, a szabálysértések száma minimálisra csökkent. Súlyo­sabb, büntető eljárást kiváltó rendellenességet sehol sem ta­pasztaltak. Az ellenőrzés új módszere tehát jónak ígérkezik. A vizs­gálat után a vezetők tisztán látnak mindent, az egész gaz­daságot, az egész terhelő fo­lyamatot, a hibákat. Egyben mind a vezetők, mind az ellenőrző bizottságok tagjai nagyon sokat tanulnak a TESZ által küldött ellenőröktől. Megtanulják módszereiket és az úgynevezett „ellenőrzési mesterfogásokat”, amelyeket aztán maguk is alkalmaznak ellenőrző tevékenységük so­rán. Szükségesnek látszik azonban, hogy az ellenőrző bi­zottságokat lehetőleg mindenütt a számvitelhez, a pénzügyek­hez, az adminisztrációhoz értő új tagokkal egészítsék ki, vagy erősítsék meg. Szeneire! József Így volt ez korábban is, az­zal a különbséggel, hogy az állami hatóságok szintén el­lenőrizhették a tsz-ek tevé­kenységét, egész gazdálkodá­sát. Az új jogszabályok értel­mében a tanácsok csak az ál­lam álltai biztosított támogatá­sok, kedvezmények felhaszná­lását, a törvények betartását ellenőrizhetik, a gazdálkodás­ba nem szólhatnak bele. Az ellenőrzésnek ez a mó­dosult formája sok vitát és fél­reértést okozott az utóbbi idő­szakban. Maguk a termelőszö­vetkezeti vezetők se tudták pontosan, hogyan is áll az el­lenőrzés jogi helyzete, saját ellenőrzési hatáskörükkel és kötelességeikkel sem voltak egészen tisztában, és a koráb­ban ellenőrzést gyakorló ható­ságok is aggodalmaskodtak. A másfél évnyi idő — az új jogszabályok megjelenése, az új gazdaságirányítás bevezeté­se óta — sok mindent tisztá­zott és bizonyított. Elsősorban azt, hogy nincs szükség hiva­talos külső ellenőrzésre, mert a tsz-ek végül megszervezték és megoldották mind az általános tevékenység, mind az egyes gazdálkodási ágak ellenőrzését. Elsősorban a saját belső el­lenőrzés vált aktívabbá és ha­tékonyabbá. A választott,^ a közgyűlésnek felelős ellenőrző bizottságok egyre nagyobb hoz­záértéssel tevékenykednek.^ Ma már bizonyos, hogy belső el­lenőrzés hatékonyságának fo­kozódásában, az ellenőrző bi­zottságok tevékenységének ak­tivizálódásában jelentős szere­pük volt és van a területi tsz- szövetségeknek. Valamennyi TESZ tanfolyamokat szervezett az ellenőrző bizottságok elnö­kei és tagjai részére, számos ellenőrzési tevékenységet konk­rétan vitattak meg, és a jog­szabályokat is alaposabban megismerték. Már ekéim A Diósgyőri Gépgyár nagy­üzemi KISZ-bizottságának tag­jai és az alapszervezetek ve- ‘zetői már készülnek a veze- tőség-újjáválasztásokra és a tagkönyv-összeírásra. Augusz­tusban szinte valamennyi alap­szervezetben taggyűléseket tar­tanak, amelyen megválasztják az elbeszélgető bizottság tag­jait, akik informálódnak a KISZ-esek körében: mit tar­tottak jónak az elmúlt év mun­kájából, hogyan vannak meg­elégedve a KISZ-vezetők mun­kájával. A tervek szerint októ­ber 8-ig valamennyi alapszer­vezetben és csúcsszervezetben megtörténik a vezetőség újra­választása. A vezetőségválasztásokat és a tagkönyv-érvényesítést nagy­mérvű politikai akciónak te­kintik a gyár fiataljai. A KISZ-bizottság ezért felhívás­sal fordult a fiatalokhoz: ké­szüljenek Lenin születésének századik évfordulójára! S azt is szeretnék a KISZ-vezetők, ha az ifjúsági szocialista bri­gádok méltó munkasikereket érnének el ebben az időszak­ban. Gazdasági figyelő Az utóbbi napokban kétszer is előfordult, hogy Mohácsa és környékét kisebb jégeső és több villámcsapás érte. Ba i ranya megyének ezen a részén,' valamint Villány és Siklóé környékén rendszeres a villámcsapásokkal kísért jégverés! ezért — a Szovjetunióban kidolgozott és bevezetett mód- szer.alapján — hazánkban is megkezdik a jégeső elleni vé-é dekezést. A védekezés megoldására az Országos Műszaké \ Fejlesztési Bizottság mellett meteorológusokból és ürkutatá': sí szakemberekből álló csoportot hoztak létre. A védekezés módszere: a rádiólokátorokkal felkutatott zi- .. vatarfelhő jégesőgócaiba elhárító rakéta!:, vagy légvédelméé ágyúk segítségével ezüstjodid töltetet lőnek, amely megaka-' i dályozza a jégszemképződést. E szovjet módszer alapján ki-,.; sérleteznek nálunk a hazai jégelhárító rakéta előállításán, s’.i miután a Budapesti Műszaki Egyetem űrkutatási csoportja >.! nál a kísérletek befejezéshez közelednek, jövőre lehetőségj;!1 nyílik Mohács, Villány és Siklós térségében az első magyal', jégelhárító rendszer kiépítésére. Egyelőre mintegy 260 ezer', katasztrális hold védelmére dolgoztak ki hazai módszert',, mégpedig 7—10 kiló súlyú rakétákkal 10 kilométeres ma- ,, gasságig. húsz kilométer sugarú körben tudnak a jég ellen. , védekezni. Ha a kísérletek a gyakorlatban is beválnak, az országban, már korábban feltérképezett helyeket, ahol a leggyakrab- ■ ban előfordul a jégverés, fokozottan ellátják ezzel a vedel- mi rendszerrel. © amiben Nincsen olyan rossz, amiben valami jó ne lenne... — tartja egy régi szólás-mondás. A Medárd-időszak alatt nagy gondban volt a mezőgazdaság. A felázott, nedves talajon j nem, vagy csak nehezen tudtak gépekkel aratni, és az eső- I zés kihatott a primőrfélék szedésére, a piaci ellátásra is. De i a Medárd utáni esőzés — mint a szakemberek magyaráz- j zák — ugyanakkor bőségesen ellátta nedvességgel a földe- , két. és így a későbbi nagy melegben is, hosszabb ideig nem í volt szükség az öntözőtelepek munkájára. Egyébként az elmúlt 14 nap szárazsága nem vetette visz- f sza a növényi kultúrák fejlődését, de a mezőgazdászok már j megállapították, hogy a talaj felső, 5—10 centiméteres rété- i ge lassan kiszárad. Az úgynevezett gyökérzónát egyelőre j még nem veszélyezteti a kiszikkadás veszélye, de ahol le- j hét, az átmeneti vízhiány pótlására, ismét üzembe kell ál- i lítani a szivattyúkat. O. M. i ámít ma megtehetsz... j Könnyű a közmondást idézni, nehe­zebb aszerint cselekedni. Fő­ként, ha súlyos, sok embert érintő ügyben kell kimondani az igent, vagy a nemet. Mint amilyen például egy gyár táv­lati fejlesztési terve, a gyár­tásszervezés tökéletesítése, az állóalapok bővítése, a termék- összetétel változtatása. A dön­tés: felelősség. Megkönnyíti, ha alapos elemző munka előz­te meg, s kidolgoztak néhány, előnyöket és hátrányokat egy­aránt tartalmazó Variánst. Ne­hezíti, hogy a jövőbe senki nem pillanthat bele tökéletes tisztasággal. Homályos folt, előre nem látható részlet, vá­ratlan fordulat mindig akad. Mégis, napról napra dönteni kell. Vállalva a kockázatot, a Hagyományos módon Az ellenőrző bizottságok tevékenysége I A belső ellenőrzés hatékony­ságának másik oldala, egyben igen fontos tényezője: a szak­Anyugi támogatás Az cncsi Járásban, az elmúlt tan­évben 15 tehetséges fiatal to­vábbtanulását segítették anyagilag a különböző gazdasági, tanácsi és társadalmi szervek. A fizikai dol­gozók telictséges gyermekeinek ilyen formájú segítésére az idén először került sor a Járásban, Ta­lán ez volt az oka annak, hogy nem annyira az ösztöndíj, hanem inkább az egyszeri anyagi segít­ségnyújtás jellemezte tevékenysé­güket. Így többek között a gönci Kossuth Termelőszövetkezet. a földművesszövetkezet, a lányncvc- lö Intézet szakszervezete, a Sclye- bi községi Tanács és a helybeli termelőszövetkezet, valamint Encs vett részt az akcióban. A megyei tanács művelődésügyi osztálya pe­dig bárom fiatal tanulását segí­tette elő. felelősséget, a döntés követ­kezményeit. A termelés, az anyagi javak előállítása: fo­lyamat. Láncszemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól, következmények nélkül. A gazdaságirányítás mai rendje a korábbiaknál jó­val élesebben húzza meg egy- egy tevékenységi kör sugarát. A tervező keze alól kikerülő rossz konstrukció nehéz sum­mában mérhető kárt okoz az egész gyárnak, hiszen a ter­mék a nyakukon marad. A technológiai fegyelem szigorú megtartása, a műveleti uta­sítások állandó tökéletesítése a felosztható nyereséget is meg­növeli a kiváló minőségért kapott ártöbblettel, A gyors termékfejlesztés, s kibocsátás nemcsak időelőny a partne­rekkel szemben, de anyagi előny is. Nincs olyan iparág, ahol az ún. időtényező fontossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem, ahol közömbös le­hetne: ma vagy holnap, eset­leg csak holnapután hoznak meg egy már most aktuális döntést. Mégis, megtörténik, hogy késve döntenek. Holnap­ra halasztják, amit ma meg­tehetnének. Ami a fájdalmas benne: egy közösség nyögi a halogatás következményeit. Sokféle ága-boga van an­nak. miért történik, történhet ez így, amikor másként, job­ban is lehetne. A vállalati ön­állóság erőteljes növekedése korábban ismeretlen terheket rakott a vezetők vállára. A piaci ismeretek még hiányosak, lassú az információáramlás. Időnként kiegyensúlyozatlanná válik a cég pénzügyi helyzete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb vevői esetleg késle­kednek a szállított áruért fi­zetni. S tagadhatatlan: szub­jektív tényezők is szerepet játszanak a gyorsaságban, vagy a halogatásban. Nemcsak a rátermettségre, tudásra, tá­jékozottságra gondolunk. Arra is. hogy a termelés mai bizton­sága. a termékek könnyen ér­tékesíthetősége elfedheti a hol­napi teendőket. S arra is, hogy létezik megcsontosodás, a meg­szokotthoz való ragaszkodás, s bizonyos egzisztenciális aggo­dalom. „Nem kockáztatni, nem belevágni semmi újba. egy-két év még a nyugdíjig, s majd átveszik akkor a fiatalok a marsallbotot. Addig meg fus- . son csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet nagyobb baj!" Márpedig lés, s a termelésfejlesztés fo­lyamat; szünetet, kihagyásokat j nem ismerő tevékenység. Ahol megszakítják ezt a folyama­tosságot. s az egyéni érdek maga alá gyűri a közöst, fél vagy egy esztendő tétlensége pótolhatatlannak bizonyulhat. Pótolhatatlannak, vagy csak kín-keservvel csökkenthető­nek, mert a versenyben előny­re tettek szert a konkurrens cégek, mert a piacon nem szándékokat, s indokokat, ha­nem termékeket mérlegelnek, s ítélnek meg. Az idő, mint termelési té­nyező ma még nem élvezi azt a megkülönböztetett figyelmet és helyet, amit megérdemel. Másodrangúként való kezelé­sében része van a korábbi be­idegződéseknek. A kereskedés helyetti elosztásnak, a külföl­di piacok alig érzékelt hatá­sának, mindannak, ami a múlt­ban valóban háttérbe szorítot­ta az idő mérlegelését. Része van azonban annak is, hogy az első reformesztendőben a vártnál s a tervezettnél köny- nyebben sikerült elérni a na­gyobb nyereséget, azaz: az új gazdaságirányítási rendszer alapjaiban már új útra terel­te a vállalati gazdálkodást, de részleteit tekintve még nem sarkallt erre. Ma még — ideig- óráig — futja a gyűjtött tar­talékokból. a jelentős ráhagyá­sokkal készült tervekből. Kér­dés: meddig? Feihasmíhii alékX‘, s újabbakat nem gyűjteni — rossz gazdára vall. Élvezni a tegnapi munka gyümölcsét, a termékfejlesztés, a gyártás­tökéletesítés hasznát, s közben elfeledkezni arról, elodázni azt, hogy a holnapi eredmé­nyeket ma kell megalapozni, már több. mint rossz gazda módjára sáfárkodni a lehető­ségekkel. Ez már veszélyes út. anyagilag, erkölcsileg egyaránt veszélyes, s nemcsak egy-egy embernek de egy egész kö­zösségnek árt. Ezért szükséges, s elengedhetetlen, hogy maga a közösség őrködjék jövője fe­lett. M. O. faji Béke Tsz-ben kévekötő aratógéppel aratják le «műszerrel, cséplőgéppel történik. a gabonát, de a cséplés még a régi Foto: Sz. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom