Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 Vasárnap, 1969. aug. 3. Fíinpöky István rajza Hetedszer rendezi meg a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya, a Népi Iparművészeti Tanács, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet Országos Szövetsége, a Népművelési Intézet, a Mezőkövesdi járási Tanács végrehajtó bizottsága, valamint a Matyó Népművészeti Szövetkezet az országos Kis Jankó Bori hímző emlékpályázatot, illetve az azzal kapcsolatos ünnepi kiála községi tanács vb-elnöke, majd Lázár Gáspárné, a Matyó Népművészeti Szövetkezet elnöke méltatja a halhatatlanná vált népművész munkásságát. Az emlékünnepség délelőtt 11 órakor kezdődik a járási művelődési központ színháztermében. Tusay Dénesnek, a járási tanács vb-elnökhelyettesének megnyitója után Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese mond beszédet, majd dr. Pillis Pálné, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke kiosztja a VII. országos Kis Jankó Bori hímző emlékpályázat díjait. Ezt követően a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet kiváló együttes címmel kitüntetett férfikara ad ünnepi műsort. Végezetül a művelődési központ kiállítási termében Gulyás István, a Borsod megyei Tanács népművelési csoportvezetője megnyitja a pályázati anyagokból rendezett kiállítást. KözéMkég Hidat építenek Magyarországon. A film aznap nem a szokványos híradóképeket mutatja, hanem az emberekre kiváncsi, akik építik: hogyan élnek, miért nehéz az életük, milyen vágyaik, gondjaik, örömeik vannák — s akarnak-e többet, "mást az élettől? Sándor Pál Híd című kisfilmjét nézem, s nemcsak arra kell ráébrednem, hogy ez a látásmód mennyire elüt nagyfilmjeink szemléletmódjától, hanem a vetítést követő vitában arra is, hogy csak látszólag csendesedett el a filmek körüli vita a Fényes szelek eszmecseréje óta. Az új vita úgy látszik régóta aktuális kérdés körül robbant: a „hogyan tovább”, az útkeresés témája körül — éppen a fiatalok, a Balázs Béla Stúdió művészeinek alkotásai kapcsán pattant ki. Ezek a gondok már a múlt évi pécsi filmszemlén előkerültek: néhányan már akkor szót ejtettek a problémaérzékenység és stílus felújításának, egy új valóságérzékelés kialakításának szükségességéről. E mai vitákat most már határozottan a továbblépés keresése jellemzi. Miért kellene továbblépni? Nem jó, ami most van? Vajon Kovács András, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós és a fiatalok filmjei nem képviselnek már ma is világszínvonalat? — kérdezhetné az olvasó. Igen ám, csakhogy a művészet sajátsága, hogy csak azok az értékek számítanak hatóképesnek, amelyek nem ismétlésből, hanem továbbgondolásból, to- vábbformálásból születnek, amelyeket az újraalakító szenvedély szül. Az ismétlés unalmassá válik akkor is, ha egy — valamikor jelentős sikereket elért látásmódot, témát, megoldást akárcsak részben is utánoz. Ezért ez a mostani „lappangó” vita hozzátartozik a filmművészet egészséges fejlődéséhez: egy újabb valóságdarabka felfedezésének érési görcseit oldják, ezt az egyelőre még kísérleti állapoban levő útkeresést akarják tudatosítani, és helyes mederbe terelni. A stílusváltás ^2* problémakör felmerülése már Mészáros Márta Holdudvarástíluskeresés Rendhagyó vendég AKÄC ISTVÁN Azután Hét végére mindig kimerül ez a törékeny szervezet. A jelenések kiszáradnak. Lehanyatlanak a kezek. S akár egy tündér, jön vasárnap; — a tűnődés lány-gyermeke. Dallá csókolja homlokunkat, s mi újra vágyjuk a hétfőt.. 1 Es írunk szebbnél szebb verseket. — Azután meghalunk bele! Nem győzöm nézni a televízió híradójában, nem győzöm hallgatni a rádióban, és olvasni a lapokban, mennyire meg van velünk elégedve mindenki. A telemzió, a rádió, meg a lapok munkatársai sorra megkérdeznek minden hozzánk érkezett vendéget, jeles és kevésbé jeles embereket egyaránt — akikről ez interjúkban mindig kiderül, mily nagyhirüek, csak éppen esetleg az egy- szerszerü olvasó nem hallott még róluk —, hogy miként érzik magukat nálunk, tetszik-e nekik Budapest, és a Balaton, vagy éppen az az országrész, ahol találkoztak velük, ízlik-e a magyar halászlé, meg a szegedi paprika, mi a véleményük a magyar technikáról, művészetről, a csinos lányokrcű, vendéglátásunkról, éghajlatunkról, és valutát hozó népművészeti tömegcikkeinkről. Szterotip kérdések, sztereotip válaszok. A kedves vendégnek, aki természetesen nagyhírű, világhírű, elsőrendű szakember a nem is tudom, milyen szakmában, és kiváló művelője ennek, vagy annak a művészetnek, nagyon tetszik Budapest, amely a Duna két partján terül el, úgy mint a jobb és a bal parton, nagyon kellemesen érzi magát nálunk, a Balatontól el van ragadtatva, igaz, hogy csak a luxushelyeket ismeri, de azok aztán igen, tetszik néki Lillafüred, szép a Palota a tó felett, ízlik a magyar halászlé, meg a szegedi paprika, otthon mindig ilyet fog enni, a magyar lányokról nem is beszélve. Elragadtatással és megelégedéssel nyilatkozik a magyar technikáról, művészetről, a vendéglátás színvonaláról, világszínvonalat elérő árairól, és a magyar nép- művészeti tömegcikkek iránti rajongását bizonyítandó, egy tucat lenge gatyát rendel matyó hímzéssel, Végül belemosolyog a lencsébe, és ad egy reklám golyóstollat a riporternek. Kész, jöhet a következő híradó a következő vendéggel. ■ A minap érdekes vendéget bírt nyilatkozatra a Tv- Híradó riportere. A vendég nem volt híres ember. Nemcsak nálunk nem ismerték, de sehol a világban. Legfeljebb talán a szomszédok. Mikor a riporter megkérdezte tőle, hogyan érzi magát nálunk, azt felelte: szo-szo ... elfogadható, voltam már jobb helyen is. Budapest nem tetszett neki, azt mondta, neki nem zsanéré az olyan város, ahol középen folyik a folyó, mert ő járt Miskolcon is és látta a Szinvát. A Balatonról nem tud nyilatkozni, mert ott még sosem járt, és odahaza sem milliomos, inkább a mályi tó szabad strandjára vált bérletet. A halászlevet nem sze-', réti, részben mert csípős,' részben mert olyan apró,', szálkás darabokat is belerak-' nak a halászcsárdákban,) hogy nem győzi köpködni, o. szegedi paprika helyett a jó' húsos zöldpaprikát enné, de‘, azt nem bírja megfizetni még' dollárban sem. A magyar] technikáról nincs véleménye,' mert nem ért hozzá, a művé-' szeti életből meg csak a tánc-] dalfesztivált ismeri. A csinos' lányokkal kapcsolatban volt] egy megjegyzése: azt mondta,' hogy nem is annyira csino-] sak, mint amennyire drágák.' A szó legszorosabb érteimé-] ben. A vendéglátással kevés\ a dolga, töpörtyűt reggelizik' stanicliból, a népművészeti] tömegcikkeket meg nem sze-' réti. * A riporter meghökkenéssel] hallgatta a válaszokat. Több-’ szőr is közbe akart szólni ] hogy a nyilatkozatot jobb. irányba terelje, de eredmény-' tclenül. Végiilis odaadta a] vendégnek valódi magyar' Pax gyártmányú golvóstollát ] mire dühösen eltávozott. < ■ Aztán felriadtam szundiké-' lásomból. Ugyanis, hétfő este' volt, csak megszokott*”"'' ] ültem a képernyő elé és3 szundikáltam el, mint más-j kor, amikor a rendes vendé-1 gek rendes nyilatkozataij szoktak peregni, j (benedek) •! sza is csak az életforma reformjának részeként képzelhető eL A probléma talán ott bujkál, hogy az új jelenségkör felfedezése, a tengődő életek kritikája nem tud elég frappáns modernséggel válaszolni a társadalmi kérdező hangra* az akár szenvedélyes társadalomkritikára. Inkább lemond erről — s vele együtt a lényegesen nagyobb elkötelezettségű, az „érted haragszom” magatartásról is. A „nagy” filmeknél ez a kérdés — mint mondottuk — az új valóságlátás születésének erőterében jelentkezik: keretét azért — ne legyünk igazságtalanok — a közéleti pátosz megreformálásának szándéka szolgáltatja. A Balázs Béla Stúdió újabb alkotásainál már lazábban kötődik a felfedezés szenvedélye a társadalmi felelősséghez. A „felnőtteknél” az eltorzult élet rajza az együttfá- jás, a bíráló részvét hangján szólal meg. A Balázs Béla Stúdió néhány filmjén ugyanez a probléma kicsit a fiatalos kioktatás, a „mi jobban tudjuk” hangján rezonál. Így például Császár Mihály Boldogság című kisfilmje kitüntetően adja vissza egy fiatal falusi pár boldogságigényét: x’ádió, bárszekrény, csipketerítő még a szék lábán is, néhány könyv, amit mutogatni lehet a vendégeknek és a vágy: a televízió. Da a filmet nézve nem tudjuk elfojtani azt az érzésünket, hogy itt egy fölényes hangú „mi jobban tudjuk” gesztus tanúi vagyunk — és nem egy javítani akaró társadalompedagógiai erőfeszítés művészi lecsapódását látjuk. Hasonló érzéseket keltett bennünk Kézdi Kovács Zsolt Szeretnék csákót csinálni c'mű kisfilm tanulmánya, a társadalmi unalom betegségéről. Hősei unatkoznál! a családi körben, és a szinte elviselhetetlen levegőjű, zsúfolt és szürke hivatalban; de még szerelmükben is ezt teszik, mert nem tudják, s korlátoltságukban nem is tudhatják, hogyan kellene emberi módon élniök. A jelenség valóságos, a kritikai szemléletmód jogosult — és sajnos megint a hangvétel, a művészi álfölény lekezelő felsőbbsége az, ami ezt a kis- filmet lefékezi, és a néző idegeit rossz reakciókra borzolja. Furcsa módon ez a hangvétel akadályozza ezeknek a kis- filmeknek önkibontakozását. A pár évvel ezelőtti alkotásokhoz képest — tehát azokhoz a kis- filmekhez mérve, amelyek világszerte dicsőséget arattak — ezek az alkotások valahogy provinciálisak, fülledtek, önmagukba zárkózók lettek, hiányzik belőlük az ellentmondások ama gazdagsága, ami a megtisztító, felrázó művészi hatás velejárója. A mostani sorozat — néhány szép kivételtől eltekintve — megtorpan egy divatosan fotózott helyze! - kép rögzítésénél. cvír a divatról szúua 1,,tU lünk, hadd említsük illusztrációként Lúgos t László Különös melódiáját, Karinthy Cirkuszából készült színes filmjét, ahol a kitűnő alapanyagból egy Kafka-i vízió született, mert az alkotó — feltehetően a divat csábításának engedve — elhagyta az iró- nikus, játékos, de mindig racionális alaphangot. A film alatt az ember nem is annyira 'borzong, mint amennyire unatkozik. S ez már nem is vétség, hanem hiba. Pedig a továbblépés feltételei jelen vannak és segítenének művészileg éppúgy, mint a filmezés „közhangulatát” illetően. A társadalomkritikai magatartás, a közéleti tartás talán egyetlen művészetben sem annyira természetes létformája a művészeknek, mint a filmben — a 'bizonyára ez az atmoszféra | fogja átlendíteni e kísérleti .stádiumban levő fiatal alkotókat is az első lépések bizonytalanságán, a különböző divatok csábításán — önmagunkhoz és ami ugyanilyen művészi követelmény: önmagunkhoz. • Almást Mikttftl A FII. Kis Jankó Bori emlékünnepség litást. Az. idén, augusztus 8-án délután 5 órakor kezdődnek az ünnepségek, amikor is a mezőkövesdi Matyóház KlSZ-szer- vezete megkoszorúzza Kis Jankó Bori, Dajaszászy Józsefné és Csuhái Józsefné, a népművészet mesterei sírját. Augusztus 9-én, szombaton délelőtt fél 11 órakor Mezőkövesden, a járási művelődési központ melletti parkbem Kis Jankó Bori szobrát leleplezi dr. Szilágyi János, A iövo hét tv-mösorából nyomon követték a halhatatlan művész útját, felkeresték azokat a helyeket, amelyeket vásznairól már ismerhetünk. Szombaton a Kompozíció 69 című képzőművészeti sorozat jelentkezik. Csütörtökön tíz év utáni ismétlésben kerül képernyőre a Próbáld meg Daddy! című magyar tv-játék, amelynek bemutatását^ hirosimai évforduló teszi aktuálissá. Pénteken érdekes film pereg a képernyőn, a Gaucher atya varázsitala. A Klasszikusok a képernyőn sorozatban jelentkező fii- ] met Alphonse Daudet regényé-, bői Marcel Pagnol írta és Louis] Manella és Emile Blonde ren-) dezte. A krimik kedvelői va-) sámap, augusztus 10-én estetalálkozhatnak kedvenc műfa-, jukkái, ekkor kerül ugyanis) képernyőre A leleplezés gyöt-' relmei című angol film. . ■ A komoly zene iránt érdek-- lődők szerdán este George Lón-] dönt hallhatják, csütörtökön a) Kastélyok, várak muzsikája cí-] mű összeállítást, pénteken pe-- dig a végzős zeneakadémisták, hangversenyét. A könnyűzene) kedvelőinek kedden a Belga) Rádió és Televízió műsorából/ I átvett Henry Segers-showt, va-. lamint csütörtökön Machalia] Jacleson műsorát ajánljuk. ) Felhívjuk még a figyelmet) öveges professzor szerdai mű-] sorára, valamint az Öltözködés' művészete című műsor csütör-. toki folytatására. I A következő hét műsoraiból elsőként a Fáklya keddi adását emeljük ki. Az egyórás műsorban többek között két kis tv-játék kerül a közönség elé. Az egyik Sarkadi Imre novellájának tv-változata, a Tavaszi történet, amelyet Szönyi G. Sándor rendezett. Főszereplői Kovács Károly és Meszléry Judit. A másik tv-játék az Eu- rópa-expressz című bűnügyi szatíra. Olvasóink'* figyelmébe ajánljuk A novellairodalom gyöngyszemei sorozatban szerdán látható két játékok Az egyik szerzője a spanyol Carlos Buiza, a címe pedig Az aszfalt. Az emberi közönyről szól megrázó erővel. A másik O’Henry Vonalak Tobin tenyerén című novellájának tv-változata nyugatnémet feldolgozásban. Igen emberi, érdekes történet. A színházi közvetítések kedvelői szombaton kétszer is találkozhatnak színházzal. Először a szegedi szabadtéri játékokról sugároz a televízió riportfilmet, majd este Molnár Ferenc három egyfelvonásosát láthatjuk Színház összegyűjtő címmel a Madách Színház előadásában. Az Előjáték a Lear királyhoz, a Marsall, valamint az Ibolya az, utolérhetetlen színpadi szerző három kis remeke. A képzőművészeti adások kedvelői kedden a Csontváry- ról készült kisfilmmel találkozhatnak, amelyben a televízió munkatársai Közel-Keleten ban kirajzolódott; a már anya- : gában is közéleti vonatkozású : filmet egy áttételesebb konfliktuscsomó váltotta fel: az életforma vizsgálatának szükségessége. A hősnő, Edit hirtelen egyedül marad, szabad ; lesz; voltaképpen azt csinál- . hatna életével, amit mindig is szeretett volna: akár értelme- 1 sen is újrakezdhetné. De a régi * reflexek nem engedik: nem ; tudja, hogyan kell emberi módon élni, nem tudja elkezdeni az emberhez méltó életet. Rossz ‘ síneken fut életformája. S a film nem egy különös sorsra világít rá reflektorfényévei — a probléma általánosabb, társadalmibb jellegű: az új társadalomban lassan a fejlődés 1 akadálya lesz, hogy nem tud- 1 juk magánéletünket megfor- 1 múlni, az új feltételekhez igazított emberi mércével irányítani. Ezt a hangot ugyan Mé- 1 száros Márta ütötte meg, de a ! Próféta voltál szívem — ke- vésbé sikerült — karakterképe. Bacsó Péter Fejlövés című al- í kotasának pszichológiai nyomozása egy teenager-tragédia ; összetevői között is erre a 1 problémára rezonált; még in- 1 kább a legújabbak, á Balázs Béla Stúdió fiatal művészeinek ) kisfilrojei is főként erre az új 1 problémakörre koncentrálják 1 erőiket. Kosa Ferenc—Sára 1 Sándor Feldobott kő című filmje is direkt kegyetlen tár- 1 sadalmi önvizsgálatával és köz- : életi pátoszával szinte egyedül áll ebben a sorozatban Ami Kosánál össz\Arsadalnn probléma, a múlt és jelen vitá- ■ ja, az újabb filmjeinkben egy égető gond, de egészében mégis részkérdés, csak közvetve utal 1 közös tépelődéseinkre, mivel ! ennek tükrében másképp lát- i szanak mai életünk egyéb • gondjai is. Az elsődleges fel- 1 fedezés — a magánélet refor- ! múlandósága, a betokosodott, • holtvágányra siklott életek el- : szaporodása. A közéleti szén- 1 vedély a probléma horizontján él, bevilágítva az elemzett konfliktusokat — de egyúttal köz- ; életi rangra is emelve önmagában másodrendű jelenségeket. Ugyanakkor a Holdudvar és a Fejlövés vagy a legújabb alkotás, a Szandi-mandi, világosan érzékelteti, hogy az egyéni élet ■ zsákutcáin csak társadalmilag lehet segíteni, mint ahogy a „hogyan élünk” értelmes vála.......................................... 1
