Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETERI Atkotmánynapi ünnepségek Borsodban] 20 ezer ember a miskolci nagygyűlésen Komócsin Zolién elviérs beszéde A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 193. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1969. augusztus 22. Az írországi helyzetről A legfrissebb hírügynök­ségi jelentések szerint Észak- írországban viszonylagos nyugalom van. Ennek ellené­re a feszültség változatlanul nagy. Az észak-írországi pol­gárjogi mozgalom közlemé­nye szerint „a barikádokat nem szabad mindaddig le­bontani, amíg az észak-íror­szági rendőrség szabadon nem bocsátja a zavargások során letartóztatott személye­ket”. Az angliai Birming- hamban dolgozó több ezer ír munkás szerdán reggel tá­volmaradt munkahelyétől, példájukat több más angol városban is követték az ír munkások. : *****Tt**ihk-*f*****'* ^*"**A**-****-*-****­Magyar pil­es kormánydelegáció utazott Bukarestbe Dr. Tímár Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel csütörtökön magyar párt- és kormányküldöttség uta­zott Bukarestbe, Románia felszabadulása 25. évforduló­jának ünnepségeire. A kül­döttség tagja Sándor József, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője és Vince József, hazánk bukaresti nagykövete. A de­legációt a Ferihegyi repülő­téren dr. Ajtai Miklós, az. MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Gyenes András, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője és! Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese bú­csúztatta. Ott volt Dumitru Turcus, budapesti román nagykövet is. A csanyiki Majális parkba tervezett alkot­mánynapi nagygyűlést azért tették át. a mis­kolci Hősök terére, mert a rendező szervek tartottak tőle, hogy az esős időjárás esetleg megakadályozná az erdei utakon való köz­lekedést. Még kedden a késő esti órákban is felhők úsztak az égen, de augusztus 20- án, alkotmányunk ünnepének reggelén tisz­ta, derült időre ébredtünk: napfényben úszott a fellobogózott város. Jóval a nagygyűlés kezdete előtt bené­pesültek a Hősök teréhez vezető utcák; cso­portosan jöttek az üzemek, miskolci válla­latok dolgozói, teherautókkal érkeztek a ha­gyományos munkás-paraszt találkozókra’ a termelőszövetkezetek küldöttei. Fél tízre, az ünnepség kezdetére már mint­egy húszezer ember állt a téren. Eljöttek és az elnökségben helyet foglaltak megyénk, városunk vezetői, a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselői. Szuchy Róbert, a Ha­zafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára valamennyi részvevő nevében meleg szavakkal köszöntötte Komócsin Zoltán elv­társat, pártunk Politikai Bizottságának tag­éi * 5 I ját, a Központi Bizottság titkárát, a nagy­gyűlés szónokát, dr. Bodnár Ferenc elvtár­sat, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Havasi Bála elv társat, a Miskolci városi Pártbizottság első * titkárát, dr. Ladányi József elvtársat, a me- 5 gyei és dr. Fekete László elvtársat, a városi ^ tanács vb-elnökét. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt, helyet Stock János vezérőrnagy elvtárs, dr. Koleszár István ezredes elvtárs, megyei rendőr-főkapitány, Imri Gyula elv­társ, a Szerencsi, Szaniszló Gyula elvtárs, az Edelényi, Bialis József elvtárs, a Miskolci, Mező István elvtárs, a Mezőcsáti járási Párt- bizottság első titkára. Szuchy Róbert meleg szavakkal köszöntötte az elnökségben és a téren álló veteránokat, kiváló dolgozókat, szocialista brigádvezetőket, termelőszövetke­zeti tagokat, ifjúsági vezetőket; azokat, akik az üzemekből jöttek és azokat., akik a föl­dekről érkeztek ide, hogy a munkás-paraszt szövetség jegyében együtt ünnepeljenek. Az ünnepi megnyitó után Komócsin Zoltán elvtárs, a nagygyűlés szónoka lépett a mik­rofonhoz. ¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ Rendzavarás Prágában szocialistaellencs elemek és A Cseh Szocialista Köz­társaság belügyminisztériu­mának csütörtökön kiadott közleménye: Szerdán, augusztus 20rán este a közbiztonsági szervek előzetes felhívásai ellenére, a prágai Vencel téren egyre több ember gyűlt össze: fő­ként fiatalok, akik között szép számmal akadtak kü­lönböző deklasszált, ellensé­ges érzelmű elemek és huli­gánok. Az utóbbiak különböző provokációk­kal és törvénytelen cse­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének vendégeként néhány napja magas rangú finn szakszer­vezeti delegáció tartózkodik hazánkban. A baráti látoga­tásra és tapasztalatcserére érkezett küldöttség tagjai: Ahti Frederiksson, a finn szakszervezeti szövetség tit­kára — a delegáció vezető­je — és Simo Elomaa, a finn szakszervezeti szövetség tit­kára. Északi rokonaink munkás- mozgalmi vezetői ma dél­előtt Borsod megyébe érkez­lckniényckkel megkísé­relték a nyugalom és a közrend megbontását. A közbiztonsági szervek többszöri felszólítása ellené­re a csoportok nem oszlot­tak szét, hanem folytatták törvényellenes cselekedetei­ket. Durván támadták a közbiztonsági beosztottakat és akadályozták a közleke­dést. A közbiztonsági szervek akcióba léptek és hely­reállították a rendet a Vencel téren. A különböző ellenséges és nek. A vendégeket a Mis­kolci Pamutfonó előtt fogad­ják. A finn küldöttek megis­merkednek a pamutfonó munkájával, majd miskolci városnéző körútra indulnak. Borsodi látogatásuk során al­kalmuk lesz a megye szak- szervezeti életének tanulmá­nyozására. Ellátogatnak egy állami gazdaságba, s megis­merkednek a megye neveze­tességeivel is. A finn szak­szervezeti vezetők összesen három napot töltenek me­gyénkben. huligánok, miután a Vencel térről kiszorították őket, az ide torkolló utcákban cso­portosultak, ahol rendkívül agresszív és vandál módon viselkedtek, és a büntető eljárásba ütköző cselekmé­nyeket követtek el. Helyen­ként barikádokat emeltek, betörtek kirakatokat, ron­gálták a köztulajdont, fosz­togattak és felgyújtották az üzleteket. Közlekedési esz­közöket, egyéni használatban levő cs állami autókat ron­gáltak meg. Hisztérikus viselkedésük­ben, akárcsak az előző napon, attól sem riadtak vissza, hogy fegyvert al­kalmazzanak a közbiz­tonsági szervek beosztot­tai ellen. Ennek követ­keztében két állampolgár életét vesztette, többen megsebesültek. Este 11 órára a közbizton­sági szervek a csehszlovák! néphadsereg alakulataival' karöltve helyreállították a nyugalmat és a közrendet. Az események során a köz- biztonsági szervek 320 em­bert, köztük sok többszörösen büntetett és deklasszált ele­met letartóztattak. Az ese­ményekkel kapcsolatban a közbiztonsági szervek és az ügyészség részletes vizsgála­tot indított. A vizsgálat ered­ményeiről tájékoztatják a közvéleményt. Finn szakszervezeti küldöttség látogat Borsod megyébe A kommunssiák világszerte szorosabbra ■ zárják soraikat nyék is. Elindultunk az új úton, a szocializmus útján, s erről az útról a magyar né­pet ma már senki sem térít­heti le. Húsz esztendő távla­tából ma is nyugodtan mond­hatjuk, hogy a magyar nép újra és újra meggyőzi bará­tait róla, hogy végleg lezárta történelmének azt a korsza­kát, mely 1945 előtt volt. A nagy tetszéssel fogadott beszéd következő részeiben azzal foglalkozott pártunk Központi Bizottságának tit­kára, hogy az alkotmány azo­Komócsin Zol­tán elvtárs, mi­után átadta Bor­sod megye és Miskolc város népének pártunk és kormányunk, ezen belül is Ká­dár János elv- társnak, fiz MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának szív­ből jövő üdvöz­letéi, beszédét így kezdte: — A mai na­pon országszerte megemlékezünk róla, hogy 20 éves az alkot­mány. 1949. au­gusztus 20-a for­dulópontot jelen­tett ezeréves tör­ténelmünk során. Ekkor emelke­dett jogerőre új alkotmányunk, mely történelmi jelentőségű azért is, mert el­ső ízben mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, Ez a paragrafus rend­kívül nagy jelentőséggel bír a magyar dolgozó nép mai és holnapi élete szempontjá­ból egyaránt. Fontos ez azért is, mert lezártunk egy hosz- szú, súlyos terhekkel nehezí­tett történelmi korszakot és megnyitottunk cgv újat. Le­zártuk azt, amelyben voltak urak, s következésképpen kellett, hogy legyenek szegő­kőt a jogokat és kötelessége­ket foglalja magába, amelyek mindennapi életünk velejá­rói, s így nyilvánvaló, mi büszkén és öntudatosan gya­koroljuk e jogokat és köte­lességeket. / Hangsúlyozta Komócsin elvtárs azt a nagy különbsé­get, amely a felszabadulás előtti és utáni életünkben fellelhető. Ezek a különbsé­gek egyébként nagyon egyér­telműen felismerhetők a magyar nép és a kapitalista országok népeinek élete kö­zött. A mi népünk számos olyan jogot vallhat magáé­nak, amelyért a kapitalista országokban napjainkban is élethalálharcot folytatnak a munkások, a dolgozó parasz­tok és haladó értelmiségiek. Van ország, ahol magasabb az életszínvonal, mint ná­lunk. De ezek az országok 1945-ben már évtizedekkel előttünk jártak. Nem onnan indultak, ahonnan mi. A ma­gyar dolgozó nép 25 év alatt szinte csodákat művelt, mi­közben építette saját orszá­gát, saját jövőjét. S bízunk benne, a ma élő ifjú nemze­dék eléri, hogy egyetlen társadalmi réteg sem fog jobban élni tőlünk a kapi­talista országokban. Társadal­mi rendszerünk fölénye már most kimutatható. Van lét­biztonság, nincs munkanélkü­liség. Fiatalok százezrei élve­zik a tanulás és a művelődés adta lehetőségeket. Mindenki részesül szociális és betegel­látásban. A becsületes mun­ka utáni években biztos (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom