Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Szerda, 1969. augusztus 20. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 É® TiszMás a Parlament elit MA DÉLELŐTT, pontosan tíz órakor kürtök hursannak, dobok peregnek Budapesten, a Kossuth téren, országunk háza, a Magyar Népköztársaság Parlamentje előtt. Elhangzik a vezényszó: „Díszzászlóalj, vigyázz! Fogadás jobbról, tisztelegj! És jobbról, a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaja irányából érkezik Czinege hajós vezérezredes, honvédelmi miniszter. A díszzászlóalj tagjai, akik fogadják, tisztek, a magyar fegyveres erők legfiatalabb, legfrissebb tisztjei. . Alkotmányunk törvénybe iktatásának 20. évfordulóján, az idén először kerül sor a nyilvános tisztavatásra, a Parlament és az állami zászló előtt. A televízió egyenes adásban közvetíti az eseményt. A miniszternek jelentést tesz a parancsnok: — Vezérezredes elvtárs, Kazai Barna ezredes jelentem: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola és a Karikás Frigyes Katcna Kollégium hallgatói tisztté avatásukra felsorakoztak... A feszes, igazán katonás alakzatokban felsorakozó új tisztek közt vannak karhatal- misták, határőrök, pilóták, mérnökjelöltek és leendő ka- lonaorvosok. Köztük tízen olyanok, akik kitűnő eredménnyel végezték el tanulmányaikat és ennek elismeréseként főhadnagyi rendfokozatot kaptak. A felsorakozó, avatásukra váró tisztek közt vannak borsodiak is. Köztük Lapos Béla hadnagy, aki Miskolcon, a bányaipari technikumban végezte középiskolai tanulmányait, 4-es- nél jobb eredménnyel vizsgázott és műszaki tiszt lett. Édesapja és édesanyja Sátoraljaújhelyen lakik, de ők is ott lesznek az ünnepségen. Az új tisztek nyilvános, ünnepélyes fogadalma így .hangzik. „Én, Lapos Béla hadnagy, ebben az ünnepélyes órában jogadom, hogy szocialista hazámat a fegyveres erők tisztjéhez méltóan, es- kümhöz híven szolgálom.” A fogadalmat — a televízió közreműködésével — az egész ország nyilvánossága előtt mondják el. Derekukat arany színű díszöv öleli. Vállukon már ott ragyog az arany csillag. És tisztelegnek az állami zászlónak, tisztelegnek az elöljáróknak, tisztelegnek az egész magyar népnek. Nehéz munka után jutottak el a felemelő pillanatokhoz. Fgy mai katonatiszt előbb ötezer órán át hallgat előadásokat, rengeteg kiképzési gyakorlati feladatot végez el, esőben, sárban, hőségben, fagyban, bármilyen időben — míg eljut az avatás perceihez. Ez sokkal több, mint más főiskolák tanulmányi ideje, óraszáma. És az átlagos tanulmányi eredményük is magasabb, mint az egyetemeké, főiskoláké. Ma katonatisztnek lenni azt is jelenti, hogy a tiszt sokaldalúan képzett, művelt, edzett és fegyelmezett ember. ÉRDEMES emlékezni is. A Magyar Néphadsereg első tisztjeit 22 évvel ezelőtt avatták, akkor csak egyéves tanulás után. Ma a tanulmányi idő négy év és a tiszt két oklevelet kap: egy katonatisztit és egy polgári képesítésit — technikusit, közgazdászig tanárit, a szakképesítésének megfelelően. Büszkék lehetünk új tisztjeinkre, akiit avatásuk után alegységparancsnokok lesznek és fiainkat, a leendő magyar katonákat nevelik fegyelemre, hűségre, bátorságra, hazaszeretetre. (sz. j.) Űj arcok a miskolci színpadon A Miskolci Nemzeti Színházban, mint már jelentettük, megkezdődött az 1969 —70-es színházi évad munkája. Egyszerre négy darab próbáit kezdték meg a társulat tagjai, s nemsokára már közönség elé is kerül két produkció: szeptember 13-án Mezőkövesden mutatják be Az állam én vagyok című musicalt, míg Miskolcon szeptember 19-én lesz az évadnyitás Stendhal nagy hírű regényének, a Vörös és feketének színpadi változatával. Egy héttel később, szeptember 26 án újra premier lesz Miskolcon : Kacsóli Pongrá« örökbecsű daljátéka, a Já nos vitéz kerül a közönség elé. A miskolci nyitó darabban igen sok új arcot láthat majd a közönség a színpadon. Felső képünk is ennek az előadásnak előkészületeivel kapcsolatos: a jelmezterveket tanulmányozza néhány szereplő és a rendező. Képünk bal szélén Iláy Andrea, a színház új segédrendező-dramaturgja, aki az Irodalmi Színpadtól jött és a Vörös és fekete körüli bábáskodással kezdi meg miskolci tevékenységét. Mellette Balogh Zsuzsa, aki a budapesti Nemzeti Színházat cserélte fel a miskolcival ? egyik főszereplője lesz a darabnak. Középen Jurka í ászló, az előadás rendezője, mellette Gyöngyössy Katalin, aki Szolnokról iött de filmről is jó ismerősünk, s ugyancsak a Vörös és fekete egyik főszerepében mutatkozik be, végül Hruby Mária zárja a sort, aki a Magyar Televíziótól jött Miskolcra jelmeztervezőnek. Az ő terveit nézegetik művésztársai. Alsó képünkön a színház^ , * négy új féríi színészét mutatja be Arday Aladár, a színház személyzeti vezetője. (Képünkön középen áll, s a fényképész kedvéért szedte ilyen szép sorba az új tagokat.) A képen balról jobbra: Juhász Tibort látjuk elsőnek. ö Kecskemétről jött hozzánk. Mellette Győrvárl János, akit aligha kell bemutatnunk, hiszen korábban hosszú évekig társulatunk tagja volt. Arday tói jobbra Upor Péter Jászai-díjas, aki Szolnokról jött és Harkányi János Debrecenből. Valami nem egyezik. A Békéscsabáról érkezett Kardos Gábor hiányzik a képekről. Fényképezéskor valahová eltűnt. Módot találunk majd rá, hogy őt is bemutassuk. (bm) (Fotó: Laczó J.) Bemutat juh Népköztársaságunk intézményeit Az országgyűlési képviselő A SZOCIALISTA ország- gyűlés tagjai a nép képviselői, a választók küldöttei, akik működésükért, magatartásukért elősorban választóiknak tartoznak felelősséggel. A néptől kapott felhatalmazás alapján választóik nevében vesznek részt az ország- gyűlés munkájában. Ezt csak akkor végezhetik el eredményesen, ha állandó élő kapcsolatban állnak az őket megválasztó állampolgárokkal. A képviselői megbízás a választás törvényes lefolytatásának eredményeként, jön létre és azzal válik teljessé, hogy az arra illetékes választási szerv a megválasztott képviselőnek a megbízó levelet kiadja. A képviselőt megillető jogok közül a legfontosabbak azok, amelyek a testületi tevékenységben való teljes jogú részvételüket biztosítják. Ennek megfelelően a képviselők részt vehetnek az országgyűlés egész munkájában, az üléseken javaslatokat terjeszthetnek elő, felszólalhatnak, törvényeket kezdeményezhetnek és szavazataik alapján születnek meg az országgyűlés határozatai, törvényei. Külön meg kell említenünk a képviselő interpellációs jogát. Az alkotmány kimondja: „Az országgyűlés tagjai a Minisztertanácshoz, annak elnökéhez, vagy bármely tagjához feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek, amelyekre azok az országgyűlésen kötelesek felvilágosítást adni”. Ez a kérdés az interpelláció. A meginterpellált miniszter vagy más vezető a kérdésre az országgyűlés plénumán válaszol; ezután a kérdést feltevő képviselőnek viszontválaszra van joga. Az ország- gyűlés ezt követően dönt, hogy a választ tudomásul veszi-e, vagy pedig az ügyet részletesebb tárgyalás céljából napirendre tűzi. A kérdezettnek csak indokolt esetben — kivételesen — van joga ahhoz, hogy ne szóban, hanem írásban válaszoljon; az írásbeli választ harminc napon belül közölni kell az interpelláló képviselővel és az országgyűlés elnökével. (A képviselő erre a válaszra is nyilatkozhat, viszontválaszt adhat, az országgyűlés következő ülésén.) ALKOTMÁNYOS előírás, hogy a megválasztott képviselő köteles választóinak működéséről beszámolni. A képviselők kötelessége választóikkal állandó kapcsolatot tartani, jogos panaszaik ügyében eljárni, szószólójuk lenni az országgyűlésen és azon kívül. A választók közérdekű megbízásait a képviselőknek teljesíteniük kell. Mindennek természetesen fontos előfeltétele, hogy alaposan ismerjék választó kerületük helyzetét, az ott élők problémáit. E tájékozottság fontos feltétele, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek a tanácsokkal, az államhatalom helyi szerveivel. Az ésszerű munkamegosztást, a képviselői munka továbbfejlesztését szolgálja az is, hogy minden megyében (és természetesen Budapesten is) képviselői csoportba tömörülnek az ország- gyűlési képviselők, s rendszeres összejöveteleken vitatják meg a feladatokat. Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek az a hivatása, hogy biztosítsa a képviselői tevékenység zavartalanságát, felelősségteljes megbízatásuknak megfelelően megvédje őket minden zaklatástól. Alkotmányunk fogalmazása szerint „az országgyűlési képviselőt az országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni, vagy ellene bűnvádi eljárást indítani — tettenérés esetét kivéve — nem lehet”. A KÉPVISELŐ megbízása egyébként a következő esetekben szűnhet meg: az országgyűlés mandátumának lejártával, visszahívás alapján, összeférhetetlenség kimondásával, a választójog elvesztésével, a képviselő lemondása folytán, illetve haláléval. Újlaki László dr. Hatéves az a vasi kilátó Messziről látva egy vékony tű, ahogy beleszúr a párás horizontba ... Alatta állva beton- és acélkolosszus. Róla Tokaj kúphegyét, a Magas- Tatra csipkézett vonalát látni, amikor tiszta a látóhatár. Áttört, széles lépcsőin feljutva, előttünk egy város. Alattunk a mozdulatlannak tetsző, tűzpirosban megvillanó kohó- és gyáróriás, a gőzpárák fehéres fátyoléban. Közte felcsillan a négytornyú diósgyőri vár, a papírgyár és a Bükk zöldes rengetege. A hosszú város másik végén a magas házak, a fonoda, a „Mirelité” és a cementgyár képei. Naponta, nyaranta ezrek nézik. Turisták és városbeliek. A legelső ember húszezer éve látta... Amikor kovabányája gödréből végignézett a zöldellő, vészekkel teli völgyben. Kétezer éve pedig az első teleplakó a kelták törzséből, aki kiválasztotta ezt a völgyet kunyhóinak. Azóta népesedett a Szinva-völgy, hogy az utóbbi huszonöt esztendő egyre jobban végigrakja gyáraival, magas lakóházaival. És ne álljon meg még ma sem. Az Avas csúcsa ez, 234 méter magasan. Rajta a 72 méteres torony. Megtervezője Hofer Miklós, statikusa Vörös György. Két ember, aki elgondolta ezt az egyedülálló építészeti bravúrt. Építője Miskolc népe, acélba-cement- be öntője a BÁÉV. Építők, hegesztők, televíziósok, postaműszerészek, technikusok húszhónapos munkája, ezer köbméter kavics, ezer mázsa betonacél, összesen 12 000 tonna súly! Amikor a tornyot ünnepélyesen megnyitották. 1963. augusztus 20-án. áradássze- ríien elöntötte az ünneplő miskolciak tömege. Akkor állotta ki igazán a statikai próbát a földszint vasbeton alap- ' fala, a gondosan osztályozott \ szemszerkezetű és bazaltzúza■ lékkai erősített betonanyag, a ! tíz méter magasan terülő te■ rasz és a 15 méter magasan ; álló presszóhelyiség. A preszszót pedig nem is a padozata tartja, hanem a mennyezet, ez a köracéllal erősített, rejtett bordák között elhelyezett, két irányban teherbíró vasbetonlemez sor. A betontü ötven méterétől merev vázú idomacél, majd acélcső fut felfelé, 62 méter felett pedig a tízméteres acélszerkezetű antenna. A konstrukció erős szél esetén 45 centimétert leng. Ha egyik oldalát erősen éri a nap, 10—15 centimétert mozdul ki a torony. Ezt a presszóban ülők nem veszik észre. A lépcsők végén acélgörgők teszik rugalmassá a vasbetonszorkezet játékát. Egy szakember mondta: A torony monumentális és valami kellemes nyugtalanságot kelt. A kifejezés találó és Igaz. nyitották meg, ebben már elfért hatvan néző. Az ugyancsak négyszögletes fatoronyban már beton-csigalépcső vezetetj fel a 12 méter magasan álló ablakos kilátóhelyiségbe, s ezt nyitott folyosó vette körül. A tornyot keskeny, négyszögletes sisak fedte. Tervezője Szeghalmi Bálint, egykorú nyilatkozata szerint mintául az akkor még meglevő hejőcsábai, bükkaranyos!, edelényi, szalonna.5, szilvásvárad! és radostyáni Kilátó az Avason. Szívügye volt ez a miskolciaknak. Kilátónknak kél elődje volt. rájuk mar alig emlékezünk. Az elsőt 1906-ban régi miskolci ácsmester rótta össze négy legénnyel. Rákóczi toronynak hívták. Négyszegletű. bástya utánzatéi faalkotmány volt. 12 méter magas. tetején lőrésszerű kiképzéssel" Belsejébe és tetejére csak húsz embert engedtek fel egyszerre. Ez az alkotmány 1025-re életveszélyes, rozoga lett. A második .kilátót — erre még sokan emlékeznek — 1934 nyarán, a miskolci héten haranglábakat vette. Ez a második torony egy eldobott Cigarettától 1943-ban kigyulladt. de megmentették Az ellenforradalomnak esett áldozatul 1956-ban A mostani kilátónk sorrendjében tehát a harmadik. De két elődjével össze sem hasonlítható. Technikai bravúrjával. méreteivel és nagyságával éppen annyival különbözik elődieitől. mint maga a város a. húszas-harmincas évek Miskoleától. Szimbólum és valóság. Teltvágy és akarás. Merészség és erő. Miskolc szimbóluma. Koma rom y .lózsci
