Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
Szerda, 1969. augusztus 20. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A zászlóvivő F i él évszázada vitatják a burzsoá világban a Szovjetunió szerepét, s ez a vita be-betör a nemzetközi munkásmozgalomba és a lelszabadító mozgalmakba is. Változik a vitatkozók alapállása, színezete, változnak nézeteik, le-letűnnek a politikai porondról, hogy azután néhány , elhasznált régi doktrínából egy újat összehozva új zászlóval jelentkezzenek. De ez a körforgás egy szilárd Pont körül kavarog, ami nem más. mint a Szovjetunió tényleges történelmi szerepe, vagy ha úgy tetszik, küldetése. Ez az, ami — vitassák bárhogy — nem változik mindaddig, amíg nem következik be alapvető történelmi fordulat a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmében. A kérdés időszerűségét bizonyítja, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai világértekezlete részvevőinek szinte mindegyike szükségesnek tartotta megerősíteni a Szovjetunió történelmi szerepéről vallott egyértelmű nézetét, Ilyenformán — úgyszólván „napirenden kívül” — ez lett a tanácskozás egyik igen fontos témája, s a világ- értekezlet nyugati visszhangjában hg lehet, még többet szerepel. Arra itt kár lenne sok szót vesztegetni, hogy most is, mint rendszerint, a velünk szemben hagyományosan ellenséges polgári sajtó a saját önkényes mércéjével méregeti a Szovjetunió tekintélyét. Tulajdonképpen a polgári körök ötven éve mindig arra a következtetésre jutnak, hogy a Szovjetuniónak nincs is tekintélye. S ötven éve .egyebet sem tesznek, mint minden erejükkel, pénzükkel, hírközlő kapacitásukkal küzdenek e rájuk nézve oly nyo- , masztó és valóságos tekintély ellen. Kétségtelen, hogy a tekintély (amely nem ugyanaz, mint a szerep, amelyet a Szovjetunió objektíve betölt a nemzetközi életben és a munkásmozgalomban). függhet különböző megítélésektől. De ezek mitsem változtatnak a Szovjetunió objektív szerepén: azon. hogy megtestesíti a szocializmus legnagyobb gazdasági, politikai, diplomáciai és katonai erejét — hogy nemcsak a munkásmozgalom, de általában a forradalmi és haladó mozgalmak legnagyobb támasza. II; wy ádár elvtárs a kommu- nista világértekezleten egy szokatlanabb nézőpontból kiindulva is felvetette a Szovjetunió szerepének kérdését. „ ... Egyenjogúak vagyunk ugyan, de nem egyforma a helyzetünk a felelősségben és a teherviselésben Ha mindent viszonylagosan számítunk is. ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mondanunk. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép. amely a jogokból csak az egyenlő törvényes részt igényli magának, mérhetetlenül több felelősséget hordoz bármelyikünknél. Internacionalista és önzetlen módon mindenki másnál többet áldozott és áldoz a kommunizmus ügyéért, a nemzetek szabadságáért, a világháború megakadályozásáért, az emberiség szebb jövőjéért”. Gondoljunk csak arra: szovjet berendezésekkel alapozta meg a fiatal szocialista országok legtöbbje az ipari fejlődését: a szovjet nép óriási erőfeszítéseivel létrehozott rakéta-nukleáris potenciál tartja távol az imperialistákat attól, hogy katonai erővel állítsák helyre uralmukat akár a szocialista országokban. akár a volt gyarmatokon. Túl azon, hogy ez a szerep, tiszteletet kelt — túl a téma minden érzelmi vonatkozásán — a helvzet egy bizonyos történelmi funkció betöltésére készteti az SZKP-t. a Szovjetuniót, immár fél évszázada. S rajta kívül nincs olyan párt, olyan szocialista ország, amely ezt a funkciót át tudná vállalni és ténylegesen be is tudná tölteni. Ez a szüntelenül bővülő, fejlődő funkció kezdetben abbói állt, hogy ez az ország volt a kommunista világmozgalom egyetlen bázisa és támasza. Később azzal bővült, hogy a Szovjetunió katonai győzelme a fasizmus felett, léte, helyzete, nemzetközi tekintélye lehetővé tette a szocialista világrendszer létrejöttét. Ebből az is következik, hogy a szocialista országok, s minden valóban kommunista törekvés viszonya az SZKP-ltoz, a Szovjetunióhoz csakis ezen az objekr tív helyzeten alapulhat, tehát csakis szövetségi, testvéri viszony lehet, az ügy létérdekeinek megfelelően. S következik az is. hogy a testvéri, szövetségi viszony a Szovje t - unióval végérvényessé és megdönthetetlenné teszi országainkban a győztes szocialista forradalmat, III. A moszkvai tanácskozáson kellő hangsúlyt kapott a Szovjetunió történelmi funkciójának úttörő jellege is. Ez alatt azt értjük, hogy a szocialista építés ötvenéves szovjet tapasztalatait, valamint az SZKP-nak a nemzetközi harci porondon szerzett fél évszázados ismereteit egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. Elmondhatjuk, hogy a felszólalók csaknem mindegyike, köztük még olyanok is, akik néhány kérdésben nem vallották a többség álláspontját, például az olasz vagy az ausztrál párt képviselői, a tanácskozáson kinyilvánították meggyőződésüket, hogy a Szovjetunióra, annak internacionalista politikájára, mint a forradalmi világmozgalom legfontosabb meghatározó tényezőjére kell tekinteni. Amíg a világtanácskozáson szinte kivétel nélkül minden delegáció pozitív előjellel, a Szovjetunió nemzetközi szerepének igenlésével foglalkozott a kérdéssel, addig a tanácskozás körül folyó polémiában egyesek niegkérdő jelezték ezt a szerepel. Mégpedig hogyan? A munkásmozgalom egyes szféráiban újra meg újra felüti a fejét az a szubjektív idealista szemlélet, amely önkényesen szelektálja a Szovjetunió fejlődésének korszakait, elszakítva az eseményeket az objektív történelmi tényezőktől és folyamatoktól. A Szovjetunió szerepet pozitív és negatív szakaszok váltakozásának tekintik, személyekhez, intézményekhez. kötik, s ennek megfelelően jogot formálnak arra. hogy a munkásmozgalomnak ehhez a meghatározó bázisához fűződő viszonyukat is periodikusan, vagy ha úgy tetszik. konjunkturálisán alakítsák. Nincs itt helyünk e kérdés teljes történeti-elméleti analízisére, csupán elégedjünk meg annak leszögezésével, hogy akárcsak egy-egy történelmi mozzanat komoly megítéléséhez is bizonyos történelmi távlatok kellenek. Nemcsak az olyan nagy fordulópontok, mint az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségének, vagy a Szovjetunió második világháborús teljesítményének a szocialista világrendszer létrejöttében betöltött szerepe megítéléséhez kellenek esztendők. Gondoljunk arra: ma már nincs vita a nemzetközi kommunista mozgalomban arról, hogy milyen szerepe volt a Szovjetuniónak a magyarországi szocialista rendszer megmentésében. Pedig ez tizenhárom évvei ezelőtt — átmenetileg — nem egy pártban éles belső polémiát váltott ki. Ugyan melyik pártnak használ, ha „távlatokra várva” függetleníti magát a kommunista mozgalom fő áramlatától. elhatárolódik egyik vagy másik kérdésben a Szovjetuniótól, gyengíti ezzel a nemzetközi, s egyben a hazai kommunista mozgalmat? IV. K ádár János hívta fel Moszkvából hazatérve a figyelmet arra, hogy ,a tanácskozás előkészítő időszakában és a tanácskozáson egyaránt szemtanúi lehettünk annak és éreztük, hogy új. tisztultabb, bensőségesebb formában erősödött és növekedett a Szovjetunió iránti tisztelet, megbecsülés, bizalom és annak a különleges szerepnek a megértése, amit a Szovjetunió betölt a világ összes. haladó mozgalmának és progresszív törekvésének segítésében”. Minden hadseregnek volt is. lesz is zászlóvivője. Es meg keli mondani, hogy ez a szerep a jövőben is a Szovjetunióra vár. A kommunista világforradalom zászlóvivője, élen haladó csapata a Szovjetunió, és nyilván az lesz a jövőben is. „Ez az elismerés, ennek a szerepnek a méltatása a tanácskozáson — mondotta Kádár elvtárs — minden presszió, kincstári illendőség nélkül jutott kifejezésre, s ez rendkívül fontos. Azt hiszem, hogy ez nagy erőnyeresége mozgalmunknak. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Bebizonyosodott. hogy lehetséges a pártok, a szocialista országok önállóságát, függetlenségét tiszteletben tartani és egyidejűleg fenntartani, ápolni a bizalmat a Szovjetunió iránt. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a kommunista világmozgalom eredményes működésének, ugyanakkor jól összefér a kapcsolatainkban megerősödő demokratikus módszerekkel”. Szabó L. István Az egészségügy új otthona Felavatták a kazincbarcikai! hotel-kórházat l)r. Szabó Zoltán eoéwséqü'ivi numszier tutin ál ti létesítmény ] Az idén tizenöt esztendős szocialista város, Kazincbarcika történetében sokáig emlékezetes nap marad 1969. augusztus 19-e. Nem véletlen, hogy éppen alkotmányunk két évtizedes születésnapja előtt, az ünnep tiszteletére kerüli sor egy mpo- záns, új létesítmény, a városi kórház és rendelőintézet avatására. Sztancsik Károly, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára, valamint a megye és a véios állami és társadalmi szerveinek vezetői is. A kilencemeletes, úgynevezett. hotel-kórház első emeleti teraszán — melyről csodálatos panorámája látszik a városnak — került sor a 140 millió forintos, korszerű egészségügyi létesítmény átAz ünnepélyes pillanat: zat. Az országos szempontból is jelentős eseményre eljött dr Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, ott volt dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke, Üj gépírni hely Hcjőkeresztúrban A hc.jösza)ontai székhellyel működő Hcjömenti Termelőszövetkezet traktorosai már tegnap megünnepelték az alkotmány napját. Összekötötték az ünnepi megemlékezést a nehéz aratási munka befejezésével, az elért eredmények értékelésével. De úgy is mondatnánk, hogy hármas ünneplésről van szó. mert a megemlékezésre a termelőszövetkezet most elkészült új gépműhelyében került sor Ilejőkeresztúrban. Több mint egymillió formlos beruházással épült a modern. s igen hasznos gépekkel felszerelt műhely, melynek műszaki átadására a délelőtti órákban került sor. Itt Veres Imre, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy az új műhelyben nemcsak a nagy termelőszövetkezet gépeinek javítására nyílik lehetőség, hanem kiterjeszthetik szolgáltatásé lkat más, környékbeli termelő- szövetkezetek felé is. Máris kaptak megrendelést Muhi- tól kezdve Mezőcsátig. Mivel felszerelték a gépműnelyt modern esztergapaddal, Diesel-adagolóval és más hasznos gépekkel is, akár egy kisebbfajta gépjavító állomás szerepét is betölthetik. A traktorosok, s az aratásban részt vevő dolgozók munkájáért elismerését fejezte ki a termelőszövetkezet elnöke, majd szocialista megőrzésre átadta nekik az értékes objektumot. miniszter felavatja a kórhá- Foto: Sz. Gy. adási ünnepségére. Takács István, a városi tanács védnöke üdvözölte a város vendégeit. valamint az avatáson megjelent kazincbarcikai lakosokat. Külön köszöntötte Barcika testvérvárosának, a bulgáriai Dimitrovgrátínak erre az alkalomra érkező egészségügyi delegációját. Ezt követően dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Először szocialista fejlődésünk eredményeire tett visz- szapillantást, majd méltatta az alkotmány jelentőségét, s utalt annak 47. paragrafusára, mely kimondja- ,,A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén”. E paragi i szellemében az elmúlt ben sok jelentős létesitm nyel gazdagodott ha; i egészségügy; hálózata utalt a fejlődésre adata a miniszter, majd így foh | ta: — Borsod és az or egészségügy, hálózatának leni ős egysege ez a 440 ág j a legmodernebb techr. J eszközökkel gyógyászati pekkel felszerelt kórház, lamint a 92 munkahe i rendelőintézet. Soha ne leteljük. hogy e létesitm I szocialista rendszerünk ú lényeges intézménye. Beszélt ez örvendetesei szakorvosi ellátottságról, lékeztette az orvosokat es i lük szavaira, majd meg szönve a kórházat létrcb | fizikai és szellemi dolgozó párt- és állami vezetők :n kaját, segítségét, átadta a tesítmény kulcsát a városi nács vb-elnökének. Kösz szavak után a kulcs dr 5 [ Ice'ly Imre. a kórházigazg; ] városi főorvos kezébe kér aki ígéretet tett: igvekezi I mindent meglenni a dől go; | gyógyításáért, az egészség eleiméért. Ezután a miniszter dicsé lében és a?, egészségügy ,1 váló dolgozója kitüntető ci ben részesült több ox'V kórházi dolgozó és építőim kas. Dr. Szabó Zoltán egészse ügyi miniszter ezután ünr pélvesen átvágta az épület emeleti csarnokában a Veil sziléit nemzetiszínű szalag s a megye és a város veze a kórház igazgatójának dolgozóinak kíséretében me tekintették az épületet, kórtermeket, műtőket, láb vatóriumokat. A kilenc osztállyal műk öc, s mintegy 120 ezer lak sú terület ellátását végző kó házban a kiszolgáló részi gek már működnek, s sze tember első napjaitól fokoz; tosan költöznek majd az os tályok is a 2—3 személyi kórtermekbe. Gy. K. Üzem fiiáza válás Sátora I j a új helyen A Hegyalja Ruházati Szövetkezetben tegnap felavatták az új üzemházat, amelyet közel hatmillió forintos költséggel építettek. Az ötszintes, modern vonalú, új üzemházban két műszakban nyolcszázan dolgoznak. Jelentős esemény ez kollektíva életében. A sátoi aljaújhelyi asszonyok eddi szétszórtan — hat különbőz1 helyen — dolgoztak, s egyál talán nem kifogástalan műn kakörülmények között. Az ú üzemházban sikerült megöl dani egy régi gondot is: für dót. öltözőt és mosdót kap tak az itt dolgozó asszonyok A szövetkezet továbbra i: hasznosítja régi helyiségeit ezekben anyagraktárakat, kisegítő üzemegységeket helyeznek el. A Hegyalja Ruházati Szövetkezei egyébként szinte teljesen saját erőből valósította meg a beruházást. A hatmillió forint költségből az OKISZ hétszázezer, a megyei tanács pedig 240 ezer forintot vállalt magára. A többit maguk fedezték. Az ünnepélyes íizemház- avatón — amely egyébként egybeesett a szövetkezet fennállásának 18. évfordulójával —, Rácz János, az Or- ! szágos Ruházati Kisipari Sző- i vetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet Hárman megkapták a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetést. Kétszázhetvenen kaptak pénzjutalmat, összesen közel 130 ezer forint jutalmat osztottak szét.
