Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Szerda, 1969. augusztus 20. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A zászlóvivő F i él évszázada vitatják a burzsoá világban a Szovjetunió szerepét, s ez a vita be-betör a nemzet­közi munkásmozgalomba és a lelszabadító mozgalmakba is. Változik a vitatkozók alapál­lása, színezete, változnak né­zeteik, le-letűnnek a politikai porondról, hogy azután né­hány , elhasznált régi doktrí­nából egy újat összehozva új zászlóval jelentkezzenek. De ez a körforgás egy szilárd Pont körül kavarog, ami nem más. mint a Szovjetunió tényleges történelmi szerepe, vagy ha úgy tetszik, külde­tése. Ez az, ami — vitassák bárhogy — nem változik mindaddig, amíg nem követ­kezik be alapvető történelmi fordulat a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmében. A kérdés időszerűségét bi­zonyítja, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai világértekezlete részvevőinek szinte mindegyike szükséges­nek tartotta megerősíteni a Szovjetunió történelmi szere­péről vallott egyértelmű né­zetét, Ilyenformán — úgy­szólván „napirenden kívül” — ez lett a tanácskozás egyik igen fontos témája, s a világ- értekezlet nyugati visszhang­jában hg lehet, még többet szerepel. Arra itt kár lenne sok szót vesztegetni, hogy most is, mint rendszerint, a velünk szemben hagyományosan el­lenséges polgári sajtó a saját önkényes mércéjével mére­geti a Szovjetunió tekinté­lyét. Tulajdonképpen a pol­gári körök ötven éve mindig arra a következtetésre jutnak, hogy a Szovjetuniónak nincs is tekintélye. S ötven éve .egyebet sem tesznek, mint minden erejükkel, pénzükkel, hírközlő kapacitásukkal küz­denek e rájuk nézve oly nyo- , masztó és valóságos tekintély ellen. Kétségtelen, hogy a tekin­tély (amely nem ugyanaz, mint a szerep, amelyet a Szovjetunió objektíve betölt a nemzetközi életben és a mun­kásmozgalomban). függhet különböző megítélésektől. De ezek mitsem változtatnak a Szovjetunió objektív szere­pén: azon. hogy megtestesíti a szocializmus legnagyobb gazdasági, politikai, diplomá­ciai és katonai erejét — hogy nemcsak a munkásmozgalom, de általában a forradalmi és haladó mozgalmak legna­gyobb támasza. II; wy ádár elvtárs a kommu- nista világértekezleten egy szokatlanabb néző­pontból kiindulva is felvetette a Szovjetunió szerepének kér­dését. „ ... Egyenjogúak va­gyunk ugyan, de nem egyfor­ma a helyzetünk a felelősség­ben és a teherviselésben Ha mindent viszonylagosan szá­mítunk is. ha őszinték akarunk lenni, akkor meg kell mon­danunk. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép. amely a jogok­ból csak az egyenlő törvé­nyes részt igényli magának, mérhetetlenül több felelőssé­get hordoz bármelyikünknél. Internacionalista és önzetlen módon mindenki másnál töb­bet áldozott és áldoz a kom­munizmus ügyéért, a nemze­tek szabadságáért, a világhá­ború megakadályozásáért, az emberiség szebb jövőjéért”. Gondoljunk csak arra: szovjet berendezésekkel ala­pozta meg a fiatal szocialista országok legtöbbje az ipari fejlődését: a szovjet nép óriási erőfeszítéseivel létreho­zott rakéta-nukleáris poten­ciál tartja távol az imperia­listákat attól, hogy katonai erővel állítsák helyre ural­mukat akár a szocialista or­szágokban. akár a volt gyar­matokon. Túl azon, hogy ez a szerep, tiszteletet kelt — túl a téma minden érzelmi vonatkozásán — a helvzet egy bizonyos tör­ténelmi funkció betöltésére készteti az SZKP-t. a Szov­jetuniót, immár fél évszáza­da. S rajta kívül nincs olyan párt, olyan szocialista ország, amely ezt a funkciót át tudná vállalni és ténylegesen be is tudná tölteni. Ez a szüntele­nül bővülő, fejlődő funkció kezdetben abbói állt, hogy ez az ország volt a kommunista világmozgalom egyetlen bázi­sa és támasza. Később azzal bővült, hogy a Szovjetunió katonai győzelme a fasizmus felett, léte, helyzete, nemzet­közi tekintélye lehetővé tette a szocialista világrendszer létrejöttét. Ebből az is követ­kezik, hogy a szocialista or­szágok, s minden valóban kommunista törekvés viszo­nya az SZKP-ltoz, a Szovjet­unióhoz csakis ezen az objekr tív helyzeten alapulhat, tehát csakis szövetségi, testvéri vi­szony lehet, az ügy létérde­keinek megfelelően. S követ­kezik az is. hogy a testvéri, szövetségi viszony a Szovje t - unióval végérvényessé és megdönthetetlenné teszi or­szágainkban a győztes szo­cialista forradalmat, III. A moszkvai tanácskozá­son kellő hangsúlyt ka­pott a Szovjetunió tör­ténelmi funkciójának úttörő jellege is. Ez alatt azt értjük, hogy a szocialista építés öt­venéves szovjet tapasztalatait, valamint az SZKP-nak a nem­zetközi harci porondon szer­zett fél évszázados ismereteit egyetlen párt sem hagyhatja figyelmen kívül. Elmondhat­juk, hogy a felszólalók csak­nem mindegyike, köztük még olyanok is, akik néhány kér­désben nem vallották a több­ség álláspontját, például az olasz vagy az ausztrál párt képviselői, a tanácskozáson kinyilvánították meggyőződé­süket, hogy a Szovjetunióra, annak internacionalista poli­tikájára, mint a forradalmi világmozgalom legfontosabb meghatározó tényezőjére kell tekinteni. Amíg a világtanácskozáson szinte kivétel nélkül minden delegáció pozitív előjellel, a Szovjetunió nemzetközi sze­repének igenlésével foglalko­zott a kérdéssel, addig a ta­nácskozás körül folyó polé­miában egyesek niegkérdő je­lezték ezt a szerepel. Mégpe­dig hogyan? A munkásmoz­galom egyes szféráiban újra meg újra felüti a fejét az a szubjektív idealista szemlélet, amely önkényesen szelektálja a Szovjetunió fejlődésének korszakait, elszakítva az ese­ményeket az objektív törté­nelmi tényezőktől és folya­matoktól. A Szovjetunió sze­repet pozitív és negatív sza­kaszok váltakozásának tekin­tik, személyekhez, intézmé­nyekhez. kötik, s ennek meg­felelően jogot formálnak ar­ra. hogy a munkásmozgalom­nak ehhez a meghatározó bá­zisához fűződő viszonyukat is periodikusan, vagy ha úgy tet­szik. konjunkturálisán alakít­sák. Nincs itt helyünk e kérdés teljes történeti-elméleti ana­lízisére, csupán elégedjünk meg annak leszögezésével, hogy akárcsak egy-egy törté­nelmi mozzanat komoly meg­ítéléséhez is bizonyos törté­nelmi távlatok kellenek. Nemcsak az olyan nagy for­dulópontok, mint az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségének, vagy a Szov­jetunió második világháborús teljesítményének a szocialista világrendszer létrejöttében betöltött szerepe megítélésé­hez kellenek esztendők. Gon­doljunk arra: ma már nincs vita a nemzetközi kommu­nista mozgalomban arról, hogy milyen szerepe volt a Szovjetuniónak a magyaror­szági szocialista rendszer megmentésében. Pedig ez ti­zenhárom évvei ezelőtt — át­menetileg — nem egy párt­ban éles belső polémiát vál­tott ki. Ugyan melyik pártnak használ, ha „távlatokra vár­va” függetleníti magát a kommunista mozgalom fő áramlatától. elhatárolódik egyik vagy másik kérdésben a Szovjetuniótól, gyengíti ez­zel a nemzetközi, s egyben a hazai kommunista mozgal­mat? IV. K ádár János hívta fel Moszkvából hazatérve a figyelmet arra, hogy ,a tanácskozás előkészítő idő­szakában és a tanácskozáson egyaránt szemtanúi lehettünk annak és éreztük, hogy új. tisztultabb, bensőségesebb formában erősödött és növe­kedett a Szovjetunió iránti tisztelet, megbecsülés, biza­lom és annak a különleges szerepnek a megértése, amit a Szovjetunió betölt a világ összes. haladó mozgalmának és progresszív törekvésének segítésében”. Minden hadseregnek volt is. lesz is zászlóvivője. Es meg keli mondani, hogy ez a szerep a jövőben is a Szovjet­unióra vár. A kommunista világforradalom zászlóvivője, élen haladó csapata a Szov­jetunió, és nyilván az lesz a jövőben is. „Ez az elismerés, ennek a szerepnek a mélta­tása a tanácskozáson — mon­dotta Kádár elvtárs — min­den presszió, kincstári illen­dőség nélkül jutott kifejezés­re, s ez rendkívül fontos. Azt hiszem, hogy ez nagy erőnye­resége mozgalmunknak. Azon kell munkálkodnunk, hogy ez a jövőben is így legyen. Bebi­zonyosodott. hogy lehetséges a pártok, a szocialista orszá­gok önállóságát, függetlensé­gét tiszteletben tartani és egyidejűleg fenntartani, ápol­ni a bizalmat a Szovjetunió iránt. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele a kommunista vi­lágmozgalom eredményes működésének, ugyanakkor jól összefér a kapcsolatainkban megerősödő demokratikus módszerekkel”. Szabó L. István Az egészségügy új otthona Felavatták a kazincbarcikai! hotel-kórházat l)r. Szabó Zoltán eoéwséqü'ivi numszier tutin ál ti létesítmény ] Az idén tizenöt esztendős szocialista város, Kazincbar­cika történetében sokáig em­lékezetes nap marad 1969. augusztus 19-e. Nem vélet­len, hogy éppen alkotmá­nyunk két évtizedes születés­napja előtt, az ünnep tiszte­letére kerüli sor egy mpo- záns, új létesítmény, a városi kórház és rendelőintézet ava­tására. Sztancsik Károly, a Kazinc­barcikai városi Pártbizottság első titkára, valamint a me­gye és a véios állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői is. A kilencemeletes, úgyneve­zett. hotel-kórház első eme­leti teraszán — melyről cso­dálatos panorámája látszik a városnak — került sor a 140 millió forintos, korszerű egészségügyi létesítmény át­Az ünnepélyes pillanat: zat. Az országos szempontból is jelentős eseményre eljött dr Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, ott volt dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke, Üj gépírni hely Hcjőkeresztúrban A hc.jösza)ontai székhellyel működő Hcjömenti Termelő­szövetkezet traktorosai már tegnap megünnepelték az al­kotmány napját. Összekötöt­ték az ünnepi megemlékezést a nehéz aratási munka befe­jezésével, az elért eredmé­nyek értékelésével. De úgy is mondatnánk, hogy hármas ünneplésről van szó. mert a megemlékezésre a termelő­szövetkezet most elkészült új gépműhelyében került sor Ilejőkeresztúrban. Több mint egymillió form­los beruházással épült a mo­dern. s igen hasznos gépek­kel felszerelt műhely, mely­nek műszaki átadására a délelőtti órákban került sor. Itt Veres Imre, a termelő­szövetkezet elnöke elmondot­ta, hogy az új műhelyben nemcsak a nagy termelőszö­vetkezet gépeinek javítására nyílik lehetőség, hanem ki­terjeszthetik szolgáltatásé lkat más, környékbeli termelő- szövetkezetek felé is. Máris kaptak megrendelést Muhi- tól kezdve Mezőcsátig. Mivel felszerelték a gépműnelyt modern esztergapaddal, Diesel-adagolóval és más hasznos gépekkel is, akár egy kisebbfajta gépjavító állomás szerepét is betölthetik. A traktorosok, s az aratás­ban részt vevő dolgozók munkájáért elismerését fejez­te ki a termelőszövetkezet el­nöke, majd szocialista meg­őrzésre átadta nekik az érté­kes objektumot. miniszter felavatja a kórhá- Foto: Sz. Gy. adási ünnepségére. Takács István, a városi tanács vé­dnöke üdvözölte a város ven­dégeit. valamint az avatáson megjelent kazincbarcikai la­kosokat. Külön köszöntötte Barcika testvérvárosának, a bulgáriai Dimitrovgrátínak erre az alkalomra érkező egészségügyi delegációját. Ezt követően dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter mondott ünnepi beszédet. Először szocialista fejlődé­sünk eredményeire tett visz- szapillantást, majd méltatta az alkotmány jelentőségét, s utalt annak 47. paragrafusá­ra, mely kimondja- ,,A Ma­gyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelen­ségük esetén”. E paragi i szellemében az elmúlt ben sok jelentős létesitm nyel gazdagodott ha; i egészségügy; hálózata utalt a fejlődésre adata a miniszter, majd így foh | ta: — Borsod és az or egészségügy, hálózatának leni ős egysege ez a 440 ág j a legmodernebb techr. J eszközökkel gyógyászati pekkel felszerelt kórház, lamint a 92 munkahe i rendelőintézet. Soha ne leteljük. hogy e létesitm I szocialista rendszerünk ú lényeges intézménye. Beszélt ez örvendetesei szakorvosi ellátottságról, lékeztette az orvosokat es i lük szavaira, majd meg szönve a kórházat létrcb | fizikai és szellemi dolgozó párt- és állami vezetők :n kaját, segítségét, átadta a tesítmény kulcsát a városi nács vb-elnökének. Kösz szavak után a kulcs dr 5 [ Ice'ly Imre. a kórházigazg; ] városi főorvos kezébe kér aki ígéretet tett: igvekezi I mindent meglenni a dől go; | gyógyításáért, az egészség eleiméért. Ezután a miniszter dicsé lében és a?, egészségügy ,1 váló dolgozója kitüntető ci ben részesült több ox'V kórházi dolgozó és építőim kas. Dr. Szabó Zoltán egészse ügyi miniszter ezután ünr pélvesen átvágta az épület emeleti csarnokában a Veil sziléit nemzetiszínű szalag s a megye és a város veze a kórház igazgatójának dolgozóinak kíséretében me tekintették az épületet, kórtermeket, műtőket, láb vatóriumokat. A kilenc osztállyal műk öc, s mintegy 120 ezer lak sú terület ellátását végző kó házban a kiszolgáló részi gek már működnek, s sze tember első napjaitól fokoz; tosan költöznek majd az os tályok is a 2—3 személyi kórtermekbe. Gy. K. Üzem fiiáza válás Sátora I j a új helyen A Hegyalja Ruházati Szövetkezetben tegnap fel­avatták az új üzemházat, amelyet közel hatmillió fo­rintos költséggel építettek. Az ötszintes, modern vonalú, új üzemházban két műszak­ban nyolcszázan dolgoznak. Jelentős esemény ez kollektíva életében. A sátoi aljaújhelyi asszonyok eddi szétszórtan — hat különbőz1 helyen — dolgoztak, s egyál talán nem kifogástalan műn kakörülmények között. Az ú üzemházban sikerült megöl dani egy régi gondot is: für dót. öltözőt és mosdót kap tak az itt dolgozó asszonyok A szövetkezet továbbra i: hasznosítja régi helyiségeit ezekben anyagraktárakat, ki­segítő üzemegységeket he­lyeznek el. A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezei egyébként szinte tel­jesen saját erőből valósítot­ta meg a beruházást. A hat­millió forint költségből az OKISZ hétszázezer, a megyei tanács pedig 240 ezer forin­tot vállalt magára. A többit maguk fedezték. Az ünnepélyes íizemház- avatón — amely egyébként egybeesett a szövetkezet fennállásának 18. évforduló­jával —, Rácz János, az Or- ! szágos Ruházati Kisipari Sző- i vetkezet elnöke mondott ün­nepi beszédet Hárman meg­kapták a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetést. Kétszázhetvenen kaptak pénzjutalmat, összesen közel 130 ezer forint jutalmat osz­tottak szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom