Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
m ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Irta: dr. Ladányi József A ugusztus 20-a évszá- zadokon át az államalapító István király emlékeként „Szent István” névnapjaként élt népünk tudatában. István király valóságos történelmi szerepét azonban a „történelmi kizsákmányoló osztályok jócskán meghamisították — főként vallásos miszticizmusba burkolták. Népünk valójában azért tisztelte és tiszteli István király emlékét, mert a maga korában helyesen ismerte fel a magyar nép alapvető érdekeit, s a feudalizmus megteremtésével biztosította népünk fennmaradását és továbbfejlődését. A kalandozások, a nomád életmód helyett a feudális magyar állam megteremtése népünk történelmi sorsfordulóján feltétlenül előrelépést jelentett a társadalmi haladás nagy országútján. Húsz esztendővel ezelőtt. 1949. augusztus 20-án __ a Magyar Népköztársaság alkotmányának életbe lépésével — jelentősen bővült és új tartalmat nyert augusztus 20-a. Ettől kezdve — immár két évtizede — nepcsak az államalapító István emlékét, hanem elsősorban államiságunk újjászületését; a dolgozó nép hatalmának megvalósulását, a magyar nép legnagyobb történelmi sorsfordulóját ünnepeljük ezen a napon. Ü nnepeljük, hogy hazánkban vereséget szenvedett a kizsákmányoló társadalmi rend, és népünk elindulhatott a szocializmus, a kommunizmus megteremtésének útján. Alkotmányunk egyértelműen szögezte le: „Magyarország Népköztársaság. A Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé. A Magyar Népköztársaság állama ... harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre... A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét." Augusztus 20-a azért vált alkotmányunk ünnepeve, mert az alkotmány életbe léptetése óriási jelentőségű történelmi vívmányokat szentesített és egyúttal világos, szocialista távlatokat nyitott hazánk fejlődése előtt. Augusztus 20-a az elmúlt két évtized sorún azért ment át a köztudatba is alkotmányunk ünnepeként, mert az alkotmány meghatározta szocialista államunk szerkezetét és felépítését, 'minden magyar állampolgár alapvető jogait és kötelességeit. Ennek megfelelően államunk az elmúlt két évtized során eredményesen töltötte be funkcióit. S ha most mégis napirendre került az állami élet továbbfejlesztése, az alkotmány módosításának szükségessége, ennek éppen az az oka, hogy az alkotmányban húsz évvel ezelőtt megfogalmazott alapvető célokat elértük: felszámoltuk a kizsákmányolást, az egész népgazdaságban uralkodóvá tettük a szocialista termelési viszonyokat — leraktuk a szocializmus alapjait és hozzáláthattunk a szocializmus teljes felépítéséhez. Jóleső érzéssel tölthet el bennünket, hogy megyénk dolgozóhoz elmúlt két évtized során eredményesen munkálkodtak szocialista hazánk fejlesztésén, gyarapításán, az alkotmányban megjelölt célkitűzések valóra váltásán. Elért eredményeink lehetővé. a szocialista építőmunka újabb követelményei pedig szükségessé tették, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év tavaszán napirendre tűzze az egész állami élet továbbfejlesztésének ügyéi, A Központi Bizottság és a Minisztertanács március 5-i együttes ülése megállapította: „A szocializmus építésének soron leim feladatai az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését igénylik annak érdekében, hogy államrendszerünk szolgálja még hatékonyabban a szocialista társadalmat, a munkásosztály történelmi céljait. Ezért szükséges társadalmunk és állam- szervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzése, a jogrend, a törvényesség további erősítésé, választási rendszerünk fejlesztése." Mindez sokrétű politikai, társadalmi, jog5 és gazdasági problémát érint, azonban meggyőződésünk, hogy állam- életünk továbbfejlesztésének elsődleges célja a proletárdiktatúra társadalmi bázisának szélesítése, a dolgozó tömegek még nagyobb arányú bevonása közéletünkbe. Meggyőződésünk, hogy gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésével, a jelenlegi gazdasági célkitűzések megvalósításával, és ezzel egyidejűleg a szocialista demokrácia további kiszélesítésével megyénk dolgozói a jövőben is jelentős mértékben hozzájárulnak szocialista rendszerünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság erősítéséhez. Augusztus 20-a egyúttal a munkás-paraszt szövetség, szocialista államunk legfőbb politikai alapjának ünnepe is. Bízvást remélhetjük, hogy az e napon immár hagyományossá vált munkás-paraszt . találkozók is megyeszerte jól erősítik rendszerünk politikai alapját, emlékez- . Jetik a két testvéri dolgg-,. zó osztályt alapvető érdekeik azonosságára és védelmére. Alkotmánynapi ünnepségeink varázsát, hangulatát kedvessé teszi számunkra, hogy az aratás befejeztével ez a nap az új kenyér ünnepe is. Az új kenyéré, amelyet szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink évről évre bőségesebben tesznek a dolgozók asztalára. N épünk jól tudja, hogy államiságunk újjászületésében, és szocialista vívmányainkban mily’ nagy szerepet játszott pártunk és kormányunk következetesen internacionalista külpolitikája, a Szovjetunióhoz és a testvéri szocialista országokhoz fűződő baráti jó viszonyunk. E kapcsolatok erősítése és védelme egyben további előrehaladásunknak, a szocializmus teljes felépítésének is fontos feltétele és biztosítéka. \ XXV. évfolyam. 192. szám Arä: 1 forint Szerda, 1959. augusztus 20. A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagygyűlés a Hősök terén Az ünnepség szónoka Komócsin Zo, ián Amint arról tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk, az elmúlt napokban hullott nagy mennyiségű eső miatt nem a Csanyik- völgyben, a Majális parkban, hanem Miskolc szivében, a Hősök terén tartják meg az alkotmánynapi ünnepséget. A politikai nagygyűlés szónoka Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lesz. Az ünnepségen részt vesznek a megye és Miskolc város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. A város és a Hősök tere már felöltötte ,ünnepi, ruháját. Zászlók és transzparensek hirdetik: idén jubilál alkotmányunk. Húszéves születésnapja tiszteletére rendezett politikai nagygyűlés délelőtt fél tízkor kezdődik, amelyen nemcsak Miskolc lakossága, hanem a megye mezőgazdaságának küldöttei is részt vesznek. A város gyárainak — különösen pedig a két nagy nehézipari üzemnek: a Lenin Kohászati Műveknek és a Diósgyőri Gépgyárnak — dolgozói már készülődnek, hogy a délelőtti politikai nagygyűlésen bizonyítsák, munkásosztályunk és parasztságunk egysége megbonthatatlan. A politikai nagygyűlésen ott lesznek ifjúságunk képviselői is. Többek között az a 75 -fiatal, akik-az 50 évvel ezelőtti, a tanácsköztársasági események útvonalát követve érkeztek meg városunkba. (3. oldal) (3. oldal) Súlyos harcok Da Hangnál A hétfői dél-vietnami katonai jelentés súlyos harcokról számol be a Dél-kínai tenger partvidékéről. Da Nangtól délkeletre az ott állomásozó amerikai hadosztály katonáit támadták a szabadságharcosok. A harcokban 13 amerikai katona vesztette életét, 48-an pedig megsebesültek. A támadás során rakétatalálat érte a Da Nang külvárosának hegyes vidékein elhelyezett amerikai katonai létesítményeket. A rakétáit megrongálták a berendezéseket, egy amerikai és egy dél-koreai katona életét vesztette. Saigontól északkeletre, Tam Ky körzetében hétfőn egész nap folyt a harc a szabadságharcosok és az amerikai, illetve dél-vietnami csapatok között. Hétfő délután Saigon külvárosa, Tan Son Nout-tól tíz kilométerrel északnyugatra — feltehetően géphiba miatt —, egy sűrűn lakott területen lezuhant az amerikai légierő RF—40 típusú felderítő repülőgépe. A kéttagú legénység időben kiugrott a gépből, de a kétmillió dollár értékű gép a felderítéshez szükséges összes berendezésével felrobbant. A lezuhant gép négy polgári személyt megölt, hatot megsebesített. (7. oldal) (16. oldal) Az egészségügy új otthona Felavatlak a kazincbarcikai hotel-kórházat. (Tudósítás a 3. oldalon.)
