Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Csütörtök, 1969. aug. 14. ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 3 Követelmény: a korszerűség és a gazdaságosság Kutatási eredmények a BVK-ban Megtakarított dollárok Pvc és bomamid T"ís tőkés orsságbt* A fejlesztési feladatok megoldásán í!0 mérnök. és technikus dolgozik a Borsodi Vegyikombinátban. Jól fel­szerelt, értékes műszerekkel ellátott laboratórium segíti • munkájukat. Eredménytelen kutatásuk eddig még nem volt. Fejlesztői munkájukban átgondoltan alkalmazzák a megosztást a külső .kutató- intézettel végeztetett és bel­ső kutatás között. Ebben az évben 16 millió forintot for­dítanak fejlesztési, kutatási szében exportra gyártjuk. Az itt felsorolt, s az általunk ki­kísérletezett termékcsaládért a 68-as BNV-n nagydíjat, kaptunk. — A kutatók dolgozták ki a „bonamid” márka nevű műanyag előállításának tech­nológiáját is. Ma már üzemi méretekben gyártjuk, évi 450 tonna mennyiségben. A mű­anyagok térhódításával egyre szélesebb körben alkalmaz­zák, kopás- és korrózióálló gépelemek készíthetők belő­Az esztergába befogott, megmunkálás alatt levő anyag: bonamid. A hulladék sem megy veszendőbe, aprítással granulátumot készítenek belőle, cs újra feldolgozzák. Foto: Szántó István célokra; felét saját kutatás, felét a megrendelt munkák finanszírozására. ! — A kutatórészleg első fel­adata volt a pvc-gyártás dollárimportjának csökken­tése — mondja Kovács Ist­ván, a BVK technológiai és műszaki fejlesztési főosztá­lyának vezetője. — Kétévi kutatómunkával sikerült elő­állítani a pvc gyártási folya­matában nélkülözhetetlen iniciátort. Ma mar a gyakor­latban is alkalmazzuk, ked­vező eredménnyel. Jelentős megtakarítást értünk el, 1968-ban 1,2 millió forintot. Az importanyag-megtakarí­tás 1 tonna pvc előállítása­kor 2,5—3,5 dollár értékű. Az iniciátor előállításával mintegy 20 százalékos kapa­citásnövekedés jött létre a PVC üzemrészben; de ezt a lehetőséget még nem tudtuk kihasználni. Nem volt elég alapanyagunk. Előrelátha­tóan 1971-re éri cl termelé­sünk a kapacitás maximu­mát. Ez az 1965-ben bejelen­tett szabadalom volt az el­ső, és eddig legjelentősebb eredményünk. , — A kutató- és fejlesztő munka másik területe a kész pvc-por felhasználhatósága értékes, kész termékké. Így készítettünk a csöveken kí­vül pvc-ből törhetetlen tele­font, palackokat mosószerek és ecet csomagolására. A skandináv országokba expor­tált gyümölcsszörpöt az ál­talunk előállított korsókban szállítják. A pvc-korsó nagy előnye, hogy a benne tárolt szörp nem veszti el a zama­tét. Előállítunk még pvc ke- fcsörtét is, de ezt teljes egé­. le. Ezért a termékünkért kaptuk meg a Fővárosi Ta­nács nagydíját az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásá­ron. Természetesen tovább kutatják a gazdaságosság növelésének, a minőség ja­vításának lehetőségét. @ Az idén indult egy új üzemrész, amely a műanya­gok feldolgozásához adalék­anyagokat gyárt. Ezek az adalékanyagok biztosítják a polietilénből, a pvc-ből és a gumiból készült termékek hosszú élettartamát. Megaka­dályozzák a napsugárzás és a hő hatására bekövetkező elbomlási, károsodást. Jelenleg ötféle adalék­anyagot gyárt a BVK, de jö­vőre már tíz újabb termék­kel jelenik meg a piacon. Ezek a termékek eddig ki­vétel nélkül, főként import­ból beszerezhető anyagok voltaic, áruk 3300 dollártól 8600 dollárig terjed, tonnán­ként. A gyártás is, a felhasz­nálás is megkezdődött. A magyar gumiipar az eddigi nyugatnémet importanyagról teljesen áttért a BVK által előállított segédanyagra. Nagy mennyiség kell még a polietilén előállításához is, ha megkezdődik a termelés a TVK-ban. — Termékeink egy -részé­re szerződést kötöttünk az osztrák Bleiberger Berg­werks Union céggel — foly­tatja a főosztályvezető. — Tíz tőkés országban fogja forgalmazni Ausztrián kí­vül" a BVK termékeit. Cseré­ben nálunk alapanyag hiá­nyában elő nem állított ólom, cink, kadmium tartal­mú segédanyagokat importá­lunk tőlük. Hullám vonal és 30 emelet A Bükk hegység „kapujá­ban”, a hajdani Diósgyőr községben épül Tel Miskolc egyik legnagyobb és leg­szebb új városrésze. Ernye bán és Nagy Lajos király egykori négytornyú várának környékén a legkorszerűbb technológiák alkalmazásá­val mintegy 15 ezer ^ lakos elhelyezésére 3 ezer új ott­hont, jól felszerelt bölcsődé­ket, óvodákat, üzleteket, is­kolát, éttermet, szolgáltató­házat és orvosi rendelőt lé­tesítenek. ^.z új lakások többségét házgyári termékekből szere­lik .... össze. A paneles módszer­rel 40 darab — egyenként 10 emeletes —, hullámvonalban telepített sávházat alakíta­nak ki és az új városrész uniformizálásának elkerülé­sére csúszózsaluzással még két, 30 emeletes lakóépületet is készítenek. A város és az ország egyik legmodernebb távfűtéses lakótelepének épí­tését tegnap kezdték meg az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat brigád- A mélyépítők készítik el új városrész közműveit, útjait és a hullámvonalú sávházak alapjait. — Az igény nagy, és még; további növekedés várható. Áprilisban rendezték meg a KGST szakértőinek tanács­kozását az NDK-ban, ahol a jelenleg gyártott öt termék közül hármat a BVK-ra pro- filoztak. Ez azt jelenti, hogy ezt a háromféle adalékanya­got a szocialista országokban egyedül itt, Kazincbarcikán állítjuk elő. Tárgyalunk pél­dául arról, hogy a Szovjet­unióba tízéves államközi szerződés szerint 380 tonna mennyiséget szállíthassunk. — Ennek a segédanyag­családnak a gyártástechnoló­giáját a budapesti Szerves Vegyipari Kutatóintézet dol­gozta ki, három évig tartó kutatómunkával. A mi mér­nökeink is bekapcsolódtak a kutatásba, a közös munka eredménye két új magyar szabadalom. A szabadalma­zott gyártástechnológia vi­lágviszonylatban is korsze­rűnek számít, y kapott tér-’ mélcek jó minőségűek. A gyártmánycsalád további bő­vítésével újabb 3 évre meg­bíztuk a Szerves Vegyipari Kutatóintézetet. . © A fejlesztő, kutatómunka célja a vállalat gyártmány- választékának bővítése, vagy a meglevő termékek gazda­ságosságának növelése. Min­den esetben korszerűségre, gazdaságosságra törekszenek. Eddigi eredményeik azt bizo­nyítják, ezt sikerült is való­ra váltaniuk. És ez dicsére­tes eredmény. Érthető vállalati érdekből nem beszéltek a legújabb, realizálásra váró eredmé­nyekről. Ez a jövő tartalé­ka. Bizonyos mértékben elő­re dolgozik a kutatás, ez magútól értetődik. A kutatá­si eredmények gyors átvite­le a termelésbe azonban, már nemcsak vállalati ér­dek, hanem érdeke a nép­gazdaságnak is. Hidvári Imre Kilencen az alapítók közül A megélt időből szinte ész­revétlenül lesz történelem. Abban az értelemben is, hogy az egyéni emlékezet rostá­ján egyre több részadat ki­hull, s mindinkább szükséges az írott forrásokból meríteni. Ha Vinnai András bácsinál véletlenül nem marad meg a stencilezett jegyzőkönyv 1949 őszéről, amelyre tinta­ceruzával írták fel, kik vet­tek részt a közgyűlésen — már nem tudnánk hitelesen felsorolni a sárospataki Kos­suth Termelőszövetkezet első elődjének alapító tagjait. Akik elindították a változást a dorkói tanyavilágban, ma­guk sem gondolták, mekko­rát lendül előre sorsuk két évtized alatt. — Nem volt könnyű a dön­tés — forgatja a meggyűrő- dött emlékeztető papírt Vin­nai András. Pedig nem is egyik napról a másikra vág­tunk bele a közös gazdálko­dásba. Előtte már jó eszten­deig szoktattuk magunkat az I. típusú téeszcsében. „Majoros János összehívott bennünket...“ — De még élőbbről kell kezdeni, hogy megértessük, milyen volt akkor itt, a ta­nyán az élet — veszi út a szót Bartha János úgy is, mint a legilletékesebb, mert ő volt az első elnök. Sárospatak Bodrogon túli alsó határa a Dorkó-tanya, több mint tíz kilométerre a központtól. A néhány holdas kisparasztok települtek ide annak idején, hogy közel le­gyenek földjükhöz, kicsikar­hassanak belőle annyit, amennyiből családjuk meg­élhet. A néhány nagyobb gazda cselédei, részesei is in­nét kerültek ki. A felszaba­dulás után, a földosztáskor a szomszédos györgytarlói nagybirtokból kaptak földet az itteni nincstelenek, s ki­egészítésül a kisparasztok is. — Nekem két hold saját földem volt, ehhez osztot­tak még tizenegy holdat — sorolja Bartha János. — Így lettem hirtelen „középpa­raszt”, de olyan, akinek még ekét is kölcsön kellett kérni, hogy felszánthassa új „bir­tokát”. Igavonóm a két so­vány tehénke volt. így él­tünk itt a legtöbben, már kezdettől egymásra utalva. Csak összefogással juthat­tunk valamire. — Amikor én 1948-ban ha­zakerültem hadifogságból, nekem már föld se jutott — veti közbe Vinnai András. — Hogy mi is jussunk va­lamire, az állami tartalék- földön afféle kisbérlő szövet­kezetét szerveztünk. A föld­művesszövetkezet nemsokára traktort is szerzett. Puffogott, Több milliós rendelés Hollóházától A Hollcházi Porcelángyár ez év tavaszán új üzemhez „jutott” Budapesten. Ügy szervezték meg a termelést, hogy a széntüzelésű égető- kemencék füstfelhője . ne szennyezze a közeli lakóte­lep levegőjét. Ezért a fővá­Az utölsó váltás jai. az Munkához láttak az utolsó turnus fiataljai a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség építőtáboraiban. Ök tu­lajdonképpen már a „rá­adás” munkát végzik, mert az idén első ízben dolgoznak ötturnusos váltásban a tá­borlakók. Az idei utolsó tá­borozok augusztus 23-án te­szik le a szerszámot, Az el­ső két hétben 2630-an, a má­sodik turnusban 6490-en, a harmadikban és a negyedik­ben csaknem 7000-en segítet­ték a legsürgetőbb népgazda­sági feladatok elvégzését. A harminchat nyári ifjúsági építőtábor lakóinak többsége a Bács és a Pest megyei ál­lami gazdaságokban, illetve termelőszövetkezetekben fá­radozik azért, hogy kellő időben leszüreteljék a zöld­ség- és gyümölcstermést, el­végezzék a növényápolást. A két nagyobb „megrendelőn” kívül még Veszprém, So­mogy, Szolnok és Baranya megyében végeznek mező- gazdasági műnkét a fiatalok. Győr és Borsod megyében csatornaépítkezéseken. Pest, Fejér, Veszprém és Baranya megyében pedig az út- és vasúthálózat korszerűsítésé­nél veszik hasznát a diákok­nak. rosi üzemben csak festő, matricázó és formázó műhe­lyeket, valamint bemutató- termet alakítottak ki. Ezek­ben a vásárlók egyéni elkép­zelését figyelembe véve a különböző díszítő tárgyakat, mokkás- és teáskészleteket először gipszből elkészítik. Ha a forma megegyezik a vásárlók ízlésével, úgy azt Hollóházán porcelánból le­gyártják és kiégetik. A fél­készárut visszaküldik Buda­pestre, ahol kézi festéssel dí­szítik. A kissé bonyolultnak tűnő szervezési forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az év eleje óta eddig számos nagyüzem és intézmény mintegy 4 millió forint ér­tékben í-endelt porcelántár­gyakat és készleteket rek­lám-, illetve reprezentációs célokra a Liget utcai telepen. Így a volt kőbányai gyár mintegy 60 kiváló szakem­berét — köztük hat iparmű­vészt — folyamatosan foglal­koztatják, és már’egész évre biztosítottak részükre mun­kát. Mészégetők Parasztija határában rázott irgalmatlanul, me.j csak jobban haladt vele szántás, mint a girhes lövi jj kai, sovány tehenekkel. Ez a traktor vonzo együvé az I. típusú tszcs te jait. Még csak a szántás v< közös, és a jobb vetőmag t szerzésében segített a féri tartó földmüvesszövetkezet — Negyvenkilencben azt Majoros János, aki a ken munista párt fő szószók volt itt nálunk, összehív bennünket, akik elejétől fc va párttagok voltunk, ho most már a mezőgazdász ban sem halogathatjuk vább a szocializmus építés — fűzi tovább az emlékez« Vinnai András. — És t úgy illik, hogy a kommun; ták kezdjék a nehezét. — Andrással együtt gye jj ködtük az embereket — föl tatja a régi harcostárs. —|í párttagok legtöbbje rúál hogy ha nem megy máskéi vágjunk neki a közösnek, más párton levők közül s j kan ellenkeztek. Minek t gadnánk, felülről olyasmiv is szorították a húzódozol« hogy úgy is meglesz a t gosítás, s a közeli föld gazdája nélkül is a szövetk zetnek jut. Egy pár lóval kezdték. Begyújtás előtt a boksa. Foto: Lacző József Így kezdte, dekoráció né kül, huszonkét dorkói p rasztember a szocialista ga. dálkodást a pataki határba Az alapítók közül megszak tás nélkül itt dolgoznak, i letve . dolgoztak a legutóbi időkig kilencen: Bartha J; nos, az első elnök, most f< gatos, bátyja, Bartha Józse takarmányos, Komár Ane rús, gépkocsirakodó, Tót Imre, Vass János a nővén; termesztő brigádban, Duri. nyik Sándor, aki ugyan mi nyugdíjas, de vasárnapot ként a tanyaőrzésben hass nosítja magát, s teljes jog tagnak számít a két iga:; nyugdíjas is, Vinnai Andrá aki az első párttitkár vei itt, s a Patakra beköltözöl Szilágyi Ferenc. — Egy pár lóval keztJMil ugye, Janos? S milyen nag dolog volt, amikor, néhán év múlva az- első lovas fű kaszát megvásároltuk. Nyil ván kézi kaszával aratturr az első években, s örültün a 7—8 mázsás búzatermés nek holdanként. És az elnö! volt az első kaszás! — Most meg egy grammig kombájnok takarították be ; gabonánkat majdnem három ezer holdról — teszi hozz; csendesen a szólított, — Három év beletelt, mit húsz mangalica kocával, mej két kannal megkezdhettük s sertéstenyésztést az Andrikó tanyán, csűrből tákoit nag; ólban — emlékezik vissz: Burányik Sándor, akire ak­kor rábízták a közös jószág- állományt. — Még az előzi évben kaptunk az államtó 25 fejőstehenét. Ez volt 8 törzsállományunk. Egyik fő büszkeségük Ma kétszáznál több a fe­jőstehén,' de épül már a 432 férőhelyes, teljesen gépesi tett tehenészet is. S ötszáz­nál több marhát hizlalnak á szövetkezetben. A majd száz koca szaporulata évente más­félezer malac. — Amikor még az első 1151 anyajuhot. bárányaival’ együtt megkaptuk, nem tud­tuk, örüljünk-e, vagy ag-‘ gódjunk inkább, mert sen­ki sem volt köztünk, aki ér­tett volna a birkához. Tir­pák Gyula leit aztán afféle­botcsinálta juhászunk . — sj most már derűsen emlegetik! az egykori gondokat is. Hogy- j isne, amikor ma a juhászat az egyik fő büszkeségük. Nehezen nyílt az emléke- i zés zsilipje, de egyre inkább j árad, amit még említeni ér-; deines volná. Lesz is rá idő, i alkalom a minden üzemegy- ] ségben még ebben a hónap- i ban sorra kerülő, az alka- ! lomhoz illő jubileumi ünnep­ségeken. Berecz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom