Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

Szombat, 1969. augusztus 2,

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Községről községre

Bódvaszilas

Ismeretlen barlangbirodalom Tíz település szövetkezete Hárommillióért új iskola Miért kevés a pedagógus? Betonjárdák, portalan utak Küszöbléc Svédországnak

kaegység. Igaz, ebben benne van már a részesművelésű növényekért kapott juttatás értéke, de így is többszörösére nőtt a tagság jövedelme. Az idei 70 forintos terv is reálisnak mutatkozik.

*

A jobb, jövedelmezőbb gazdálkodás alapja a gépesítés, a korszerűsítés volt. Három év alatt mintegy hárommillió forintot ruháztak be. Egy 60 és egy 50 férőhelyes istállót, 32 vagonos magtárt, 15 vagonos kukoricaszárítót. gépszínt, gépműhelyt építettek, bognárműhelyt és fűrészüzemet létesítettek, erőgépeket, két kombájnt, magtisztító gépet, esztergapadot és más műhely- felszereléseket vásároltak.

Különösen nagy jelentősége van fűrészüzemüknek, amelynek termelése már eléri a 600 ezer forintot. Ebben a kis üzemben válik értékessé a tsz saját erdeiből kitermelt fa. Jelenleg például az ÉRDÉRT útján küszöblecet, bükkdesz- kát szállítanak svédországi megrendelésre.

Panaszuk csak a szabályozatlan, mintegy 300 hold termését károsító Bódva folyócskára és a hegyi patakokra van. Négy esztendeje évi 25 200 forint hozzájárulást fizetnek a vízgazdálkodási társulatnak, s nagyon remélik, hogy a helyi vízfolyások rendezésénél valami hasznuk is származik majd abból, hogy tagjai a társulásnak.

Pozsonyi Sándor

Aránylag nem nagy település, lakóinak száma még az 1300-at sem éri el, de már évtizedek óta fontos szerepet játszik a Bódva-völgy felső szakaszán levő kis falvak sorában. Lassan húsz éve lesz, hogy megszűnt járási székhely lenni, mégis amolyan körzeti székhelynek számít. Földrajzi fekvése gyönyörű. Egyik oldalról a sietős Bódva folyócska, s azon túl a Cserehát utolsó nyúlványai, a félig már lebányászott Esztromos-hegy; a falu mögött, karsztosodé hegyek magasodnak. A Kerekhegy, a Dúsa, az Ácskő, s a gyönyörű bükköseivel, hegyi rétjeivel csalogató Szabó-parlag a legideálisabb kiránduló- helyek. Szádvár felé is itt vezet az országos kék túra útvonala, s a hegyek mélyében egy csodálatos, de a nagyközönség számára még feltáratlan barlangbirodalom. A bátor barlangkutatók, akik már bejutottak e föld alatti világba, azt állítják, hogy egykor majd Aggteleknél és Jósvafőnél is több látogatót vonzanak az itteni valóságos cseppkőcsodák.

*

De maradjunk csak a mánál, Bódvaszilas jelenénél, amelyben Kosik Mihály, a környék megyei tanácstagja ajánlkozik szíves kalauzuk Űtközben derül ki, hogy ez a község minden örömét, minden gondját- baját jól ismerő, s a jövőjéért sokat, lelkesen cselekvő fiatalember párttilkára is Szilas- nak, munkaköre pedig a körzeti általános szövetkezet vezetése.

Tíz község tartozik a szövetkezethez. Szinte valamennyi Ids, alig néhány száz lelkes település, de az üzlet, az italbolt már mindenütt szép, korszerű. A szakosított bódvaszi- lasi üzletekre lehetnek a legbüszkébbek. Valamennyi ragyog a tisztaságtól. A nemrég még csak italboltként működő, kis étterem — amelyet alig 220 ezer forintból alakítottak ki — nemcsak tisztaságával, de étlapjával is meglepetésül szolgál. Négyféle leves, kilenc készétel, hétféle frissensült a napi kínálat.

A szövetkezet még az idén 117 ezer forintot fordít az üzletek további csinosítására, a felszerelés korszerűsítésére, s ha minden jól megy, akkor egy törpe benzinkutat is létesítenek. És valami a jövő terveiből: új ABC-áruház felépítése Bódvaszilason, s egy sertéshizlalda megteremtése valahol a környéken.

*

Bódvaszilas legújabb büszkesége a vadonatúj, emeletes isA munkaerőmozgásró

Balázs Ferenc, a DIGÉP személyzeti főosztályának vezetője:

— Nálunk elég nagymérvű a munkaerőhiány. 200 új dolgozóra lenne jelenleg szükségünk. De ennél is jobban aggaszt bennünket a jövő; nem látjuk biztosítottnak az utánpótlást.

Soós István, a Borsodi Vegyikombinát munkaügyi előadója:

— Ebben az évben indul a PVC II. üzemünk. 796 új ember kell ehhez. Ha hozzávesz- szük a fluktuáció lévén bekövetkező hiányt is, összesen 1396 új munkaerőre van szükségünk.

Sztupák József, a Miskolci városi Tanács V. B. munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetője:

— 1965-ben férfi munkaerőben volt tartalék. 1965—67-ben a kereslet és a kínálat egyensúlyba került. Az utóbbi év második felétől a munkaerő- hiány növekvő tendenciájú. A vállalatok jelzései alapján jelenleg Miskolcon 3000 új férfidolgozóra lenne szükség.

•

A részvevők arról szóltak, hogy az üzemekben — beleértve a MÁV-ot is — elég nagy a fluktuáció és — a szerencsés körülmények között fekvő és bizonyos mértékben mo- nopolisztikus helyzetet élvező Özdi Kohászati Üzemek kivételével — ez növekvő tendenciájú. A December 4. Drótművekben például az összlét- számnak 40, és a munkáslétszámnak majdnem 50 százaléka cserélődött ki. A Borsodi Vegyikombinátban tavaly a dolgozók 17 százaléka ment el az előző évi 14 százalékkal szemben.

— Nálunk a dolgozók létszámának körülbelül 30 százaléka ,.mozog” — közölte Klárik János, a Lenin Kohászati Művek munkaerő-gazdálkodásának főosztályvezetője. — Tavaly még amennyi ember elment, annyi jött is. Az idén

j 1350 ember számolt le eddif és csak 1300 embert tudtunl felvenni. És kik mentek el' Tapasztalataink szerint ebber a fiatalok vezetnek. Az elmenők 48 százaléka a 25 évnél fiatalabb korú. Nehezen ragadnak meg az új emberek Ezt jelzi, hogy az elmenők 3í százaléka olyan, aki egy éve

A TMK-műhely

Antal István a sátoraljaújhelyi Fétnlemezipari Művek esztergályos?-» n -..kődarab beállttá a közben.

(Foto: Sz. Gy.)

Nagyon őszintén és körültekintő értékelés alapján jellemezte az Északmagyarországi Vegyiművekben a vállalat első fél évben végzett munkáját Juza Károly igazgató a tegnap megrendezett műszaki-gazdasági konferencián. Annak ellenére, hogy a gyár súlyos gondokkal küzd, a hangvétel optimista és bizakodó volt. Ugyanez mondható el a felszólalásokról is.

Az ÉMV-ről általában mindig úgy beszéltek, mint egy olyan vállalatról, amely évről évre kiválóan teljesíti feladatait. S ez igaz is. Sajnos, ez az esztendő nagy próba elé állítja a vállalat vezetőit és dolgozóit egyaránt. Az a helyzet ugyanis, hogy az év első_ hat hónapjában nem a kitűzött terveknek és elképzeléseknek megfelelően haladhatott a munka, ami mindenekelőtt a termelésben, a vállalati nyereség alakulásában mutatkozik. Az első fél évre tervezett 58 millió forintos nyereséggel szemben az elért szint 43 millió forint, ami azt jelenti, hogy 15 millió forint nyereségkieséssel kell számolniuk.

A mintegy 200 fajta alapanyaggal dolgozó vállalathoz

az év első hat hónapjában rendszertelenül, késve futottak be a megrendelések, emiatt természetesen lenn, az üzemekben, a munkahelyeken is — állandó készenlét mellett — lelassult a munka üteme. Egyedül a vállalati önköltségben mondható kedvezőnek a helyzet. A vegyipari tevékenységhez tartozó áruk előállításánál mintegy 10 milliós értéknek megfelelő megtakarítás mutatható ki. Érzékenyen érintette az ÉMV-t. hogy az exporttervben előírt kötelezettségeknek sem tudott minden tekintetben eleget tenni.

Amikor az 1969. évi tervek elkészítésén fáradoztak, azt tűzték ki célul, hogy az év végére 113 millió forint nyereséget érnek el. Mind az igazgató, mind a felszólalók egyértelműen amellett foglaltak állást, hogy a piaci igényekhez való kellő alkalmazkodással, az anyagellátás folyamatossá tételével, megfelelő anyagi ösztönzés útján és helyes létszámgazdálkodással nemcsak a jelenleg hiányzó nyereséget tudják pótolni, de az év végére a kitűzött célt is elérhetik.

T. F.

Fő feladat: a nyereség növelése

Műszalti'oazdasá^i konferencia az EMV-ben

se dolgozott le a kohászatban, i S ami a szakmákat illeti, eb- ; ben nem a meleg-, hanem a i| hidegüzemiek vezelnek. És a : hidegüzemekből már nemcsak • fiatalok, hanem az idősebbek '• is elvágyódnak, elmennek, tji Csalogatjuk egymás embereit -i

— állapítja meg keserűen —. • s ennek mind a vállalat, mind k a népgazdaság látja a kárát. -I

Ez a „csalogatás” többnyire •; tisztességes. Olyan tendencia •; kezd kialakulni, hogy a válla- • latok a különféle szociális és : egyéb juttatásokkal, csökken- • tett munkaidő bevezetésével, . különféle kedvezmények nyúj- . tásával igyekeznek megtartani . a dolgozókat, vonzóvá tenni az üzemet, a vállalatot. Ez jó, egészséges, és kívánatos. De Miskolcon és a miskolci já- . rásban valójában olyan helyzet alakult, ki, hogy az egyik üzem a másik rovására vehet fel embert.

És miután a gond mindenkit szorongat. így aztán gyakori a , munkaerő-csábítás, amelyben sokszor jogilag megfoghatatlan módszereket ötlenek ki. Ilyen például, hogy az egyik vállalat végzett ipari tanulói levelet írnak a másik vállalat végzett ipari tanulóihoz. — akik egymást valójában sohasem látták —, és arról írnak, hogy az ő vállalatuknál mennyivel többet tudnak nyújtani a fiatal segédeknek, mint a másik üzemben. Ennek ellensúlyozására — nem éppen dicséretre méltó módon — egyes vállalatok olyan megegyezést kötöttek: nem veszik fel egymás embereit. Ez a megegyezés csődöt mondott, mert a szorongató gondok nyomán mindkét helyen „megfeledkeztek” a megállapodásról.

Egyébként a komikus esetek, helyzetek egész sora alakul ki. Ebből az üzemből néhány dolgozó átmegy a másikba, mert ott egy forinttal többet fizetnek ki. Az ö helyükre pedig másik üzemből jönnek át, mivel azoknak meg' itt ígérnek többet. Egy idő után mindkét üzem dolgozói visszavándorolnak — újabb ráígérés révén

— eredeti munkahelyükre. Ennek az üzemek látják a kárát. És azok a dolgozók, akik hűek az üzemhez, akik nem akarják ilyen manőverrel felverni saját bérüket.

Csorba Barnabás

(Folytatjuk)

I.

Az utóbbi időben az üzemek, vállalatok számára olykor talán sok gondot, töprengést okozó, de társadalmi vonatkozásban örvendetes jelenség mutatkozik: a munkaerőhiány. Az. okok, tendenciák és a tennivalók elemzése érdekében szerkesztőségünkbe ankétra hívtuk meg a legilletékescbbe- ket: az üzemek, vállalatok, illetve a tanács személyzeti, munkaügyi vezetőit. Sorozatunkban az elhangzottakat, a vitában kikristályosodó állásfoglalásokat summázzuk.

Pár évvel ezelőtt a vállalatok, üzemek a - dolgozók felvételét illetően aránylag kényelmes helyzetben voltak. A mezőgazdaság — különösen Szabolcsból — ontotta a felszabaduló munkaerőt, bőven volt tartalék a gyárkapuk előtt. Más vonatkozásban — a különböző intézkedések révén i? — monopolhelyzetben voltak a vállalatok; megakadályozhatták, korlátozhatták az elmenéseket.

A reform a vállalatoknak nemcsak a gazdálkodásban adott nagyobb önállóságot, hanem egyben biztosította a szabad alkalmazási, a munka- vállalási lehetőségeket is. A vállalatok tartottak tőle, hogy a korábbi korlátozások erősen visszaütnek, más vonatkozásban pedig a dolgozók bizonyos mértékű munkanélküliséggel számoltak. Ám az elmúlt másfél év azt mutatja, hogy a gazdaságirányítás új rendszere nem „termelt” nagyobb tartalékot, hanem férfi munkaerőben elnyelte a meglevőt is.

©

SzendeN Béla, az Északma- gyarországi Vegyiművek főosztályvezetője:

— Legnagyobb problémánk, hogy nincs elég szakképzetlen dolgozónk, segédmunkásunk. Két-három éve még a kapunál jelentkeztek. Most mi keressük őket. És bár a létszámot. illetően nem sok ember kellene, de így sincs elég jelentkező.

kola, amelyen most végzik az építők az utolsó simításokat. Augusztus 20-án avatják fel ünnepélyesen a hárommillió forintos létesítményt. De a megyei tanácstag és Nagy József, a községi tanács vb-einö- ke elárulják, hogy az örömükbe egy kis üröm is vegyül. Hat községből 380 felső tagozatos diák jár majd ebbe az új iskolába, s jelenleg még csak hét pedagógusa van a községnek. Megoldatlan ugyanis a pedagógusok lakásproblémája. A jelenleg még az erdészet tulajdonában levő, volt Koós- féle kastélyban — amely nagyrészt kihasználatlanul, üresen áll —, három pedagóguslakást is tó lehetne alakítani. Ehhez csak mintegy 70 ezer forintra lenne szükség. Nagyon remélik, hogy nem ezen a jelenleg még hiányzó 70 ezer forinton fog múlni, hogy lesz-e szeptemberre elegendő tanerő az új iskolában.

*

A korszerű üzlethálózat, a sok, nagyon szép, új lakóház, az egész községre jellemző takaros tisztaság mellett az utak és a járdák állapota a legkellemesebb meglepetés a Bódva- ßzilast járó idegen számára. Minden utcájuk portalanított, bitumen borítású és sehol sem hiányzik a járda.

— Aránylag kevés forintból sikerült teljesítenünk a lakosságnak ezt a jogos kívánságát

— magyarázza a tanácselnök.

— Az út- és járdaépítés zömét maga a lakosság végezte el társadalmi munkában. Az elmúlt évben 181 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, az idén 107 forintnál tartunk, de az év végéig ennek legalább duplája lesz a végösszeg.

A községfejlesztés egyik következő lépése lesz a fogorvosi rendelő és lakás felépítése, majd a törpe vízmű, azaz a vízvezeték-hálózat kiépítése.

*

Bódvaszilas férfi lakossága és fiatalsága zömmel az elég távol eső szénbányákba, a szomszédos tornaszentandrási mészkőbányába, a vasúthoz, a miskolci drótgyárba és az építőiparba jár dolgozni. A Béke Termelőszövetkezet így főleg az asszonyokra és az idősebb generációra számíthat csak. Bárdos István, a tsz elnöke és Fialka József főagronómus mégsem panaszkodnak.

Az -'Imáit 3—4 esztendőben sokat fejlődött, erősödött az eléggé mostoha vidéken gazdálkodó termelőszövetkezet. Négy éve 14 forint 80 fillért fizettek egy-egy munkaegységre. Az elmúlt évben már 62 forintot ért minden mun-