Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
Vasárnap, 1969. július 6. = ÉSZAK-MAGVARORSZAG 4 Az iskolareform-törvény végrehajtását vizsgálgatva sajnálattal tapasztalható, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei megközelítőleg sem foglalnak el számarányuknak megfelelő helyet a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. Viszonylag a gimnáziumokban is alacsony a számarányuk, s egészen elenyésző a magasabb szintű képzést biztosító tagozatos osztályokban. A mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya a középiskolák első osztályaiban csak 12,Ü százalék, országosan. Borsodban csali 10,8. Viszonylag kevesebben jutnak el a négy középiskolai osztály után az érettségiig; alkalmazotti és értelmiségi foglalkozású családokból származó gyermekek 92,4 százaléka fejezi be sikeres érettségivel gimnáziumi tanulmányait, a fizikai dolgozók gyermekeinél ez az arány csak 62,4. A felsőoktatásban is nagyarányú a csökkenés. Különösen nagy a műszaki egyetemeken, ahol eléri a 10 százalékot, ha az előző négy év adatait vesszük figyelembe. Az építészmérnöki karon például 16 százalék, a fogorvosi karon 12,2 százalék volt az elmúlt évben a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, és különösen alacsony a mezőgazdasági fizikai dolgozóké. Országosan mindössze 10,3 százalék. Egy kirívó adat: mintegy korábbi cikkünkben már közöltük, Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen mindössze 3 százalék a paraszt származású tanulók aránya. Ennek a kedvezőtlen helyzetképnek okait kutatva egyaránt találunk pedagógiai, oktatáspolitikai fogyatékosságokat és találunk tudati, szemlé- letbeni visszahúzó erőket is. Korábban elemezgettük a tárgyi és személyi okokat, a falusi iskolák csökkent hatóerejű ellátottságát. Az alábbiakban néhány szemléletbeli visz- szahúzó tényezővel kívánunk foglalkozni. 1 ' rÁ\ fizikai dolgozók körében erőteljesebben él az a felfogás, hogy a fiatal, ha már egyáltalán középfokon is tanul, olyan pályát válasszon, amely hamarabb biztosit kereseti lehetőségeket. Nem vonzó a kisebb keresetű fizikai dolgozó családok köréber; a sok esztendős tanulmányok után elérhető induló értelmiségi kereset sem. Ettől az alapállástól, egészen a középfokú tanulás szükségességét tagadó álláspontig igen széles skálán találkozunk a visszahúzó erők különböző megnyilatkozásaival, amelynek hatásaként a tehetséges gyermekek tucatjai és százai vesznek el a kvalifikált társadalom számára. Két évvel ezelőtt, amikor Végh Antal Bekötő út című regényét olvasva a tanyasi parasztlány „lemorzsolódásában7’ egyedi esetet voltunk még hajlamosak felfedezni, úgy éreztük, hogy az írói_ átfogalmazás erősen belejátszott a konzervatív, paraszti tanulásellenes szemléletű apa megrajzolásába. Sajnos, több borsodi példa azóta azt igazolta, hogy Végh Antal regényalakja nem volt túlságosan költött. Éppen a közelmúltban történt egyik községi gimnáziumunkban, hogy igen ígéretes, tehetséges lányát a gazdálkodó apa — az intézet igazgatóságánál! és különféle társadalmi szerveknek tiltakozása ellenére — hazaparancsolta, mondván: az otthoni segítő munkája hasznosabb, mintha iskolában tölti idejét. Hozzátartozik még ehhez a gondolatkörhöz az is, hogy a korábbi években igen intenzíven folytatott propagandánk, amelyben o fizikai pályák felé való orientálódást, ajánlottuk, elsősorban a fizikai dolgozó szülők érdekében halott eredményesen, és ott nőtt meg az érdeklődés a szakmai jellegű középfokú képzés iránt. Ezeknek a szakmai jellegű középiskoláknak erősen korlátozott befogadó képessége miatt aztán ismét igen sok tehetséges fiatal maradt ki a középfokú képzésből. Magyarországon az általános iskola nyolc osztályának elvégzése kötelező. A középes felsőfokú képzés már a tanulótól és szüleitől függ. Mondhatnánk, hogy a tanuló családjának magánügye. ~2 De valóban magánügy-e? Nem függ-e össze ez a kérdés azzal, miképp alakul hazánkban a jövő értelmiségének összetétele, kik kapják rrieg azt a közép- és felsőfokú képzést, amely az irányító munkakörök betöltésére képesít majd. Vázoltuk, hogy a felsőoktatásban milyen meghökkentően rossz a fizikai dolgozók gyermekeinek arányszáma, s mennyien morzsolódnak le a bejutók közül is. Sajnálatos, hogy a szakképzést adó középiskolák felé történő orientálódás miatt az onnan kimaradó, kevésbé tehetségesek és egyéb, szakközépiskolára nem vállalkozó munkás- és parasztfiatalok jelentkeztek a gimnáziumba nagy többségben, ezért a nagyarányú, csaknem 40 százalékos lemorzsolódás egyik fő oka ebben keresendő, s itt keresendő az is, hogy a gimnáziumot gyenge eredménnyel végző fiatalok vagy nem is jelentkeznek felsőoktatásra, vagy már a felvételin nem állják meg helyüket 3 Miként biztosíthatjuk hát a jövőben a vezető értelmiségi posztokon, a különféle irányító beosztásokban a munkásság és parasztság tehetséges fiainak megjelenését, helyfoglalását, ha visszariadnak akár a tanulók, akár a szülők a közép- és felsőfokú oktatástól, s ha azt a tehetséges fiatalt, akiből esetleg jó elektromérnök lenne, a gyorsabb kereset elérése végett villanyszerelő ipari tanulónak adjuk, ha nem válhat majd irányító közgazdász abból a tehetséges munkás- és parasztfiatalból, akinek szülei a középiskolai stúdiumok helyet már serdülő korban a kenyérkeresetet választják, ha nem taníthatja majdan a magasabb tudományokra gimnáziumi katedráról egy későbbi generáció gyermekeit az a parasztlány, akit apja hazaparancsolt a gimnáziumból, hogy legyen otthon olcsó munkaerő, aki a szőlőt megkapálja. Miként érvényesülhet a távolabbi holnapban a munkásság és a parasztság vezető szerepe, ha már a középiskolánál megtorpanunk? Kikből lesznek a későbbi, jól képzett vezetők? 4 Számos intézmény, vállalat, átérezve a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei tanulásának fontosságát, társadalmi ösztöndíjat alapított és rendszeres anyagi juttatással igyekszik enyhíteni a gyermekek tanulás közben adódó anyagi vonatkozású gondjait. Sajnos, a társadalmi ösztöndíjaknál is tapasztalható szemléletbeni fogyatékosság, sok intézmény és gazdálkodó szerv nagyon le- szűkítetten értelmezi a társadalmi segítés szükségességét. Sok helyen csak azokat a diákokat hajlandók segíteni, akiknek szülője az érdekelt szerv munkavállalója, és stúdiumainak elvégzése után a diák az adott szervnél vállal munkát. Eleve kizárja ez a felfogás például a leendő pedagógusok segítését. "Ez a szűkkörű, prakticista szemlélet ugyancsak erős gátja a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei továbbtanulásának. Szélsőséges példaként említette egy gimnáziumi igazgató egy megyei jellegű tanácskozáson, hogy például a MÁV- igazgdtóság nem ad társadalmi ösztöndíjat a többgyerekes, kis keresetű mozdonyfűtő fiának, mert nem a vasútnál használható pályára lép, hanem pedagógus szeretne lenni. Pedig majdan vasutasok gyermekeit tanítaná, mint ahogy vasmunkások gyermekeit tanítaná az a sok pedagógus-jelölt, akik borsodi nagyüzemektől nem kapnak ösztöndíjat. Papp Eászló munkája 5 Ä cikk címében és közben is azt kérdeztük, magánügy-e a tanulás, magánügynek tekinthető-e, hogy fizikai dolgozók tehetséges gyermekei, akikből a jövő új értelmiségének és irányító rétegének rek- rutálódnia kellene, egyáltalán továbbtanulnak-e. Megválaszolhatjuk: nem magánügy. A tanulás segítésében adódó feladatok jelentős része állami és társadalmi segítséggel oldható meg, de maguknak a szülőknek, a tehetséges gyermekek fizikai foglalkozású szüleinek meggyőzése, a gazdálkodó szervek ösztöndíj-alapító koncepciójának megváltoztatása legalább annyira fontos, mint a tanulást segítő állami feladatok maradéktalan megoldása. „Ha nem akarunk robotemberekké válni, logaritmuskereső félautomatákká torzulni, akkor biztosítani kell az egyensúlyt a humánum és a technikai civilizáció között. A képzés és önképzés szüntelenül megújuló folyamatában a könyvnek, a nyomtatott irodalomnak igen fontos szerep jut” — mondta dr. Richárd Bamberger professzor az ausztriai nemzetközi tanácskozáson, ahol az ifjúság öntevékeny olvasóvá neveléséről értekeztek a szakemberek. Az olvasás személyiségformáló hatása olyan nagy, hogy valóban nem lehet elhanyagolni a könyveket az egyéb tömegkommunikációs eszközök, a rádió, a televízió, a film javára. Ez utóbbiak kétségtelenül népszerű eszközei az ismeretszerzésnek és a szórakozásnak, s nem is lebecsülendő eszközei. Az olvasás viszont elismerten a leghatásosabb szellemi tevékenység az ember értelmi erőinek sokoldalú fejlesztésére. Egy-egy jó könyv gyarapítja a világról, az életről való ismereteinket. Beleéljük magunkat a szereplők helyzetébe, együtt izgulunk sikereikért vagy elkedvetlenedünk kudarcaikon, együtt töprengünk velük. A könyv olvasásával nem szűnik meg a hatás, még foglalkoztat bennünket tovább is, próbáljuk összevetni saját életünkkel, velünk elő- fordulhatna-e ugyanaz, s hasonló szituációban mi hogyan viselkednénk. A hősök mellett érzelmileg is állást foglalhatunk: szimpatikus, érdekes egyéniség, követésre méltó jellem, illetve elítélendő, negatív, ritkábban közömbös. Az írott szónak a nevelő hatása is igen jelentős. Emellett fejleszti a szókincset, az olvasási és helyesírási készséget, s nem utolsósorban a kifejezőkészséget is. Megfigyelhetjük, hogy menynyivel kevesebb problémája van a tanulással az olyan gye- reloiek, aki sokat olvas, mint ahi esetleg csali a tankönyvét bújja, de más könyvet nem, vagy csak ritkán vesz kézbe. Az olvasás értelmi, érzelmi, akarati nevelő hatása mellett szórakoztat is, pihenés, kikapcsolódás az ember számára. Általában a kis ember- palánták az iskolában kezdenek megismerkedni a betűkkel, ott tanulnak meg írni, olvasni. Rossz pedagógus az olyan, aki csak az olvasási technika fejlesztésére gondol, s nem törekszik arra, hogy olvasóvá nevelje tanítványait. Az iskola csak az alapokat adja meg, csak útbaigazít, a többi önálló tevékenység kell, hogy legyen, viszont ez az alaplerakás a legdöntőbb: mennyire tudja elérni a nevelő azt, hogy a gyereknek szükségletévé váljék a rendszeres olvasás,' hogy ne csak unalmas és „rossz” házi feladatot lásson abban, ha az olvasó vagy az irodalom könyvéből otthon is olvasnia kell, vagy évenként egy-liét regényt kötelezően ismernie kell, hanem érezze az olvasás, az ismeretszerzés örömét, s ez mindig újabbakra ösztönözze. Sokféle módja van, hogy egy nevelő felkeltse tanítványaiban az érdeklődést az irodalmi művek iránt, s tanítványait irányítsa, ellenőrizze továbbhaladásukban. Elsősorban saját példamutatása a döntő; a tanítványai tapasztalják azt, hogy sokirányú ismerettel rendelkezik, olvasott, s előadásai során érzelmileg fűtötten, érdekesen, szép magyarsággal beszéljen egy-egy műről vagy szerzőjéről. A szülői ház szerepét igen liiemelném az olvasóvá nevelésben. Tapasztaltam pedagógiai gyakorlatom során azt is, hogy kivették a gyerek kezéből a könyvet, s szidták, minél! olvas már megint, inkább keresne magának valami munkát, de volt olyan is, hogy a szülő maga hozta a gyereknek könyvtárijói a könyvet, vagy vitte őt oda, s tervszerűen irányította, megbeszélte vele, mit olvasson, s miért. Természetesen a szülők ismerik legjobban gyermeküket, s legbiztosabban ők tudják, mi érdekli: mese, kalandos történet, vagy autó, futball, s olyan könyvvel kell kezdeni a szoktatást, amelyik segítségével a legbiztosabban lehet megnyerni az olvasás számára. Itt is fontos a személyes példaadás. Valójában tehát az iskola és a szülői ház közös erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy a gyermek szeressen, akarjon és tudjon is olvasni, s idővel önállóan is igényelje az irodalmi műveket, életszükségletévé váljék a rendszeres találkozás az írott szóval. (Grassalkovich) Július 13-án: Kodály-honcert az aggteleki barlangban Nem olyan rég fedeztük fel, hogy Borsodban van az egyik legszebb és legpompásabb akusztikájú hagversenyterem. A zenerajongók bizonyára beiktatják nyári programjukba az aggteleki Baradla barlang hangversenyeinek látogatását. A következő koncertre július 13-án. vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor. Ez alkalommal Kodály műveiből állították össze a műsort. A Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus kerül előadásra. A debreceni Kodály-kórus és a zenekar tolmácsolásában. Gulyás György vezényletével hallhatják maid a zeneműveket az érdeklődők. Benedek Miklós A jövő hét tv-műsorából Az elkövetkező hét televízióműsorai közül elsőként két szórakoztatónak ígérkező estet ajánlunk olvasóink figyelmébe. Az egyiket pénteken este láthatják, Ide nekem az oroszlánt is címmel a most végzett szín- művészeti főiskolások mutatnak be vidám, tarka műsort. Szombaton este az operettek kedvelői láthatják a képernyőn Hervé ismert operettjének, a Nebáncsvirágnak a tv-változa- tát. A tv-f eldől gozást Kalmár András rendezte és főbb szerepeiben Márton Andrást, Halász Juditot, Egri Istvánt, Bulla Elműt, Kazal Lászlót és Pécsi Ildikót láthatjuk. Felhívjuk olvasóink figyelmét az Iszak Bábel novelláiból készült A kezdet című tv-játék ismétlésére, amely vasárnap, július 13-án délután, az író születésének 75. évfordulója alkalmából jelentkezik a képernyőn. Aliik néhány hónappal ezelőtt az eredeti bemutatáskor elmulasztották megtekintését, azoknak különösen ajánljuk. Gazdag lesz a hét film műsora is és a filmek közül kiemelkedik a Századunk sorozat csütörtökön jelentkező XIV. adása, amely egyben a Mi történt a Bankgasse-ban? harmadik folytatása is. Ki kell még emelnünk a vasárnapi Antonius és Kleopátra filmadaptációt, valamint a szombat éjszakai adásban látható Éhség című svéd filmet. Knut Hamsun Nobel-díjas norvég író híres regényének filmváltozatát. A vitaműsorok és társadalmi problémák kedvelőinek felhívjuk figyelmét a pénteki Család- tervezés című műsorra, amely a Nők Fóruma sorozatban a felelősség kérdését veti fel; azt, hogy a családtervezés nem egyAKACZ ISTVÁN: Nyárelő A csönd szinte tapintható.' Párázó, meleg derűben fürdik most a tő .. S a halk levelek arcán lágy fény remeg. Ez még nem az igazi nyár! - ez csak nyárelő. Ilyenkor a vágy hálni jár, s akkor tör elő, ha majd a legelő lihegő nap-pompával ég. ... Mélyen, lcgbelül, csillagokra int a vidék, - S észrevétlenül a nyár beteljesül! JUHASZ JÓZSEF: Egymásnak vetett háttal Meglibcgletni akaratunkat a változó felhőzettel. Felszabadítani a tetveket és kifütyülni a termonukleáris szónoklat igéit, — a bátorság is megvolna — csak erőtlenek vagyunk már a szájcsücsörítésrc; Tekeregni óvakodva, hogy valakit megelőzzünk — egymásnak vetett háttal — aki nem akar igazat adni, csak gondjaimra kifakadni, mihez harmatot perget a reggel. 8z olvas! Épért - az ishiia .fflügy ■ a tanulás? szerűen születésszabályozást jelent, hanem a gyermek tudatos vállalását. A komoly zene kedvelőinek a szombati hangverseny-kalauzt, a könnyű muzsika rajongóinak Koncz Zsuzsa vasárnap esti műsorát ajánljuk.
