Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

Vasárnap, 1969. július 27. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A táj, a völgyek és hegyek összhatása — gyönyörű a tu­ristának, a kirándulónak, a szemnek. Középen kanyarog a Bódva. és beleömlenek a he­gyi patakok. A völgyek fölött a Gömörl. hegység magaslatai és a Cserehát lomha dombjai. Igazán kellemes vidék. De ezen a területen gazdálkodni, jó eredményeket és magas ho­zamokat elérni bizony, nehéz. Vegyes profilú gazdaság A földet azonban itt is meg­művelik. A lejtőket éppúgy, mint a völgyeket. Legnagyobb mezőgazdasági üzem ezen a vidéken a Szendrői Állami Gazdaság. Területe több, mint tízezer katasztrális hold, eb­ből azonban csak 5730 hold a szántó. Pasimon János, a gaz­daság fiatal, mindössze 35 éves igazgatója mondotta, hogy üzemük vegyes profilú, jófor­mán mindent termelnek. Van azonban egy alapvető üzemág: a juhászat. Az összes termelé­si érték felét ez adja. És az évi összes termelési érték 1963- ban 30 millió forint volt, ez évben, 1969-ben 400 ezer fo­rinttal többet terveztek. Nagy dolog, hogy a tervezett nye­reségük már csaknem egymil­lió forint. Igaz. ez is csak úgy nyereség, hogy az állam még mindig több, mint négymillió forint termelési támogatást ad a gazdaságnak. A mostoha kö­rülmények miatt Tíz évvel ez­előtt még hét-nyolcmilliót adott. Tíz évvei ezelőtt még veszteséges volt a gazdaság. A deficites korszak lényegében csak 1963-ban szűnt meg. Az eredményeket úgy lehet igazán értékelni, ha visszate­kintünk az elmúlt két évti­zedre. Ma már alig emlékez­nek az alakulás körülményei­re. Valamilyen bérleményeket államosítottak 1949-ben Abod és Királykút határában. Ott alakult meg az Abod-király- kúti Állami Gazdaság. A régi, az alapító emberek közül már csak öten-hatan vannak. Ok Nyári gyakorlaton Egyhónapos gyakorlaton vesznek részt a jövő orvosai a Pé- teríy Sándor utcai kórház baleseti osztályán a nyári szün­időben. A fiatal medikákat és medikusokat dr. Oberna Ferenc főorvos és munkatársai oktatják. A betegágynál dr. Oberna Ferenc és az orvostanhallgatók. Égő hasiak Az elmúlt napokban a vidé­ki üzemekből több mezőgazda­sági tűzről érkezett jelentés. Így például a vasútvonalak mellett egész sor esetben szán­tással nem biztosítottak védő övezetet a tűz ellen. Emiatt a mozdonyokból kipattanó szik­ra a közelmúltban 8—10 eset­ben lobbantotta lángra a ga­bonatáblákat. Idei „speciali­tás” a kazaltűz. A nedves ál­lapotban összehordott és kel­lően ki nem szárított széna 4 szarvasmarha­és sertésfelvásárlásról Július végére ismét normali­zálódott a hazai szarvasmarha- és sertésfelvásárlás helyze­te. A gazdaságokban jelenleg csak alig több mint 10 000 szarvasmarha értékesítése ké­sik. ez a szám azonban nem nagyobb a sokévi átlagnál. Az át nem vett állatok ugyanis vagy a minőség tekintetében kifogásolhatók. vagv pedig nem érték el a megkívánt 450 kilós súlyt. Húzódik 40 000 sertés átvétele is. főként azért, mert súlyuk nem üti meg a 100 kilót. Az első félévben a tavalyi­nál lényegesen több szarvas­marhát — összesen 127 000-et — exportáltak. A harmadik negyedévben 60 000 állatot akarnak külföldön értékesíteni. A július végi belföldi állat- forgalmi adatokból kiderül az is, hogy a malac és süldő felkínálás egyelőre nem fedezi a szükségletet, emiatt nem is tudják feltölteni a hizlaldákat. Javulásra csak szeptemberben lehet számítani. A jelenlegi magas süldő- és malacárak miatt ugyanis sok kocát állí­tottak be a gazdaságok és a háztáji tenyésztők, s a szapo­rulat a nyár végén, illetve az ősz elején várható majd. Miskolc, Palóczy u. 3. augusztus 1-10-ig önmagától is begyullad. Az el­múlt időben akadt olyan ter­melőszövetkezet is, amelynek egy időben két nagy — tízezer forint értékű — kazla fogott tüzet. Ezért a gazdaságoknak még egyszer ellenőrizniük kel­lene, nem tartalmaznak-e a megengedettnél több vizet a takarmánynövényekből össze­gyűjtött. júniusban betakarí­tott kazlak. Ha így van, csak az ismételt szárítás jelenthet megoldást. nincs mivel dicsekedni. Pedig van. A gazdaság juhászata a legjobbak közé tartozik. A juhállomány jelenleg 17 ezer darab, ebből kilencezer az anya. Évente 12 ezer juhot hizlalnak meg, egy részét mint hizóalapanyagot felvásárolják a szomszédos falvakban. Éven­te tízezer hízott juhot, főleg pecsenyebárányt adnak el ex­portra. És ötszáz darab hízott szarvasmarhát is. Almát és aprómagvakat is exportálnak. A juhászat az idén 600 mázsa jó minőségű gyapjút értékesí­tett. Tavaly összesen 24 millió forint értékű árut adtak el a népgazdaságnak. Ezek dicsek­vés nélkül is eredmények. Talajjavításra és talajvéde­lemre évente mintegy egymil­lió forintot költenek. A völ­gyek vízrendezését négy év alatt teljesen elkészítik. A terv: az összes terület 40 szá­zalékán korszerű legelőket te­lepítenek és alakítanak ki, s ezzel párhuzamosan fejlesztik a juhászatot. Koncentrált juh- hízlaló üzemeket építenek. II fordulat éve A húsz esztendős gazdaság­ban jelenleg 480 ember dol­gozik. Az átlagos életkor: 40 év. Tehát elég jó, fiatal a munkaerő. A fluktuáció 1963 előtt átlagosan 30 százalék volt, ma legfeljebb 10 száza­lék. Igaz, ebben a gazdaság­ban nincsenek magas kerese­tek. Az 1968. évi átlag 1869 forint volt havonta, de az igazsághoz tartozik, hogy jó néhányan még ma is csak ha­vi 700—800 forintot keresnek. Az alacsony keresetűek szor­galma és munkafegyelme azonban nem kielégítő. A gazdaság jelenlegi vezető gárdája 1963 ősze óta áll a posztján. Nehéz körülmények között dolgoznak, de ha ösz- szehasonHtjuk az 1963 előtti és az 1963 utáni eredményeket* megállapítható, hogy a jelen­legi vezetés fordulatot csinált a gazdaság történetében, ter­mészetesen a dolgozókkal együtt. Különösen dicsérik Végh János főagronómust, aki szintén 1963 őszén került a gazdaságba. Még fiatal ember. Azt mondják róla, hogy igazi hegyvidéki gazda és fáradha­tatlan. Az elért eredmények­ben oroszlánrésze van. Szendrci József mondják, hogy ökör is kevés volt. Később lovakat kaptak. Volt vagy 400 ló. Még az öt­venes években is azokkal dol­goztak. Ma már csak 32 pár lovuk van, az ökrök és lófo­gatok helyeit 72 különböző tí­pusú erőgép dolgozik. Alacsony a luíiszalíi sz’Rvonai Legalább hatmillió forint kellene. És az állami támoga­tás összege is évről évre csök­ken. Nagyon alacsony nálunk a műszaki színvonal és ala­csony, egyben elavult a gaz­daság eszközellátottsága is . . . Az összes vagyon 53 millió forintot ér. Egy redukált szán­tóegységre 4900 forint értékű eszköz jut. Az átlag, az opti­mális legalább tízezer forint szántóegységenként. Egy pél­da talán érzékelteti. A sík vi­déken gazdálkodó Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaságban 16 ezer forint értékű eszköz jut egy redukált szántóra. Nemcsak a gépek, hanem a gazdasági épületek is tönkre­mentek. Az épületek fele tel­jesen amortizálódott. A régi cselédlakásokból harmincat át­építettek, korszerűsítettek, azok már megfelelnek a köve­telményeknek, de 40 régi la­kás még siralmas állapotban van. Egyik-másik majdnem lakhatatlan. A gazdaság ve­zetősége minden lehető áldo­zatot meghoz. Átépítik ezeket a lakásokat is. Szociális célok­ra jelenleg 3 200 000 forintot fordítanak. Ennek nagyobb ré­szét a fenntartási, kisebb ré­szét a fejlesztési alapból fe­dezik. A terület 80 százaléka lejtős, a további 20 százalék meg ár­tér a patakok és a Bódva völ­gyében. És mégis, a nehéz helyzet ellenére is alapvető változások történtek itt húsz év alatt. A gazdaság jelenlegi területén az alakulás évében csak négy-öt mázsa gabona termett holdanként. 1968-ban viszont már 14,7 mázsát fize­tett a búza és az idén a tari­fánál is sokkal gazdagabb ter­més ígérkezik minden növény­ből. A jníiászaí jó Az igazgató semmivel sem dicsekedett, azt mondta: itt Két évtized Dicsekvés nélkül A KISZ szer vezetek /Ínyeimébe A tagság összeírásáról, a tagsági könyvek érvényesítéséről és a vezető szervek újjáválaszíásároi mH útköz >k Dudln József elvtárs, n KISZ (Sorsod ni cm vei IhzottsÓQnnuk első (itlíóru kedvelik és' értenek is hozzá; akik a fiatalok körében nép­szerűek és példamutatók; akik a párt irányításával és segít­ségével képesek kellő szenve­délyességgel és eredménnyel a marxizmus—leninizmus szelle­mében nevelni, a szocializmus építésére mozgósítani az ifjú­ságot. Olyan ifjúsági vezető­ket, akik egyszersmind képvi­selni tudják az állami és tár­sadalmi szervek előtt a fiata­lok érdekeit, következetesen és hozzáértéssel védik a fiatalok törvényekben és rendeletekben biztosított jogait. . Helyes, ha az alapszervezeti vezetők idősebbek a KlSZ-tag- ság átlagéletkoránál, éppen ezért az arra alkalmas pártta­gok és a néphadseregből már leszerelt fiatalok legyenek az első számú jelöltek. Javasol­juk, hogy azokat a fiatalokat, akik már eddig is bebizonyí- , tották alkalmasságukat és a .lö­vőben is vállalják a megbíza­tásokkal járó kötelezettségeket, újra válasszák be a vezetősé­gekbe és a vezető testületek­be. A gondos és céltudatos ká­dermunka eredményeként vár­hatóan növekedni is fog KISZ- szervezeteinkben és bizottsá­gainkban a vezetés színvona­la. — I >ud la elvtárs megíté­lése szerint, megyénk if­júsága hol tart jelenleg a KISZ VII. kongresz- szusa határozatainak megvalósításában? — Végrehajtó bizottságunk tapasztalatai szerint megyénk­ben kedvezőek a feltételek a VII. kongresszus határozatai­nak megvalósításához és me­gyénk ifjúsága jó úton jár ahhoz, hogy e határozat leg­fontosabb célkitűzései meg is valósuljanak. A most soron következő feladatok sikeres megvalósítása újabb lendületet adhat ifjúsági szervezeteinknek a VII. kongresszus határoza­tainak maradéktalan teljesíté­séhez — mondotta a megyei KISZ-bizoltság első titkára. Csépányi Lajos tásának növelésére. Szeretnénk, ha a KISZ-életnek e fontos eseménye növelné a tagság, az alapszervezetek és KISZ-bi- zottságok öntevékenységét és hozzájárulna az alapvető párt- és KISZ-határozatok jobb vég­rehajtásához. Ügy gondoljuk, hogy a vá­lasztási előkészületek sok te­kintetben hozzájárulnak a KISZ KB 1968. december 27-i és 1969. május 30-1 — a szer­vezeti élei továbbfejlesztésére vonatkozó — határozatainak megvalósításához. A választásokkal egyidejű­leg készülnek alapszervezeteink és bizottságaink felszabadulá­sunk 25., és Lenin születése 100. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Bízunk benne, hogy sokoldalúan sikerül meg­ismertetni ifjúságunkkal ha­zánk negyedszázados fejlődé­sét, jövőjét, a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista ba­rátságunkat. Meggyőződésünk, hogy a Lenin-évforduló lendü­letet ad szervezeteink ideoló­giai tevékenységéhez és a KISZ-tagság osztályharcos ne­veléséhez is. Az évfordulók­kal kapcsolatban megemlíte­ném még, hogy szervezeteink támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, amely a gazdasági feladatok megvalósí­tására irányul. Végezetül azt szeretnénk, ha megyénk KISZ-szervezetei és KISZ-bizottságai taggyűlései­ken, illetőleg küldöttértekezle­teiken elemzőén tárgyalnák meg a VII. kongresszus és az első küldöttértekezletük hatá­rozatai végrehajtásának hely­zetét, célszerű javaslatokat tennének az elkövetkezendő két esztendő munkájának főbb feladataira, ha felkészítenék a fiatalokat arra, hogy a taggyű­léseken és a küldöttértekezle­teken bátran nyilvánítsanak véleményt az ifjúsági szövet­ség munkájáról, választott szerveinek tevékenységéről, be­leértve a felsőbb szervek mun­káját is. — A vezető szervek űj- jáválasztásának bizonyá­ra célja a vezetés szín­vonalának emelése is, ! Ezzel kapcsolatban mi­lyen tennivalókra hívná fel Dudla elvtárs az alap- j szervezeti vezetőségek és KISZ-bizottságok fi­gyelmét? — A vezető szervek újjává- 1 asz tásának kétségtelenül célja a vezetés színvonalának eme­lése is. Ezt elsősorban akkor érhetjük el, ha a bizottságok és az alapszervezetek idejében elkezdik a szükséges káderek kiválasztását, azt alapos kö­rültekintéssel és tervszerűen végzik. Ezt a munkát célszerű összehangolni a pártszerveze­tekkel és kérni hozzá a párt- szervezetek segítségét. Alap­szervezeteink és bizottságaink akkor járnak el helyesen, ha a vezetőségek és bizottságok tagjai olvan ifjúsági vezetőket jelölnek ki és választanak meg, akik munkájuknál, politikai, erkölcsi magatartásuknál és rátermettségüknél fogva el­nyerhetik a választóik bizal­mát: akik az ifjúsági munkát A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szervezeti szabályzata előírja, hogy kétévenként újjá kell választani az alapszerve­zetek vezetőségét, a csúcsve­zetőségeket és a járási szintű KISZ-bizottságokat. A tisztsé­gek megújítása szeptember 15- c és december 15-e közölt lesz esedékes, előkészületei azon­ban már megkezdődtek. Fel­kerestük Dudla József elvtár­sat, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának első titkárát és tá­jékoztatót kértünk az ősszel esedékes választások előkészü­leteiről. — Nem korai-e még a vá­lasztások előkészítéséről be­szélni? — tettük fel a kérdést, tekintettel arra, hogy tudomá­sunk szerint a KlSZ-szerveze- tek többsége most a nyári tá­borozások lebonyolításával, fa­lun az aratás segítésével, az üzemekben pedig a hőség okozta nehézségek leküzdésé­vel van elfoglalva. — Kétségtelen, hogy KISZ- bizottságaink és KlSZ-szerve- zeteink az általános tennivaló­kon kívül most még az emlí­tett feladatok megoldására összpontosítják figyelmüket, azonban a választások kezde­téig már alig több, mint más­fél hónap áll rendelkezésünk­re. Ha figyelembe vesszük, hogy a vezetőség választó tag­gyűlések előtt minden KTSZ- taggal beszélgetni kell a KISZ ez évi munkájáról, tagjainak az akcióprogram teljesítésében való részvételéről, valamint a jövő évi feladatokról — és az 1970-es esztendőre a tagköny­veket érvényesíteni kell —, akkor bizony, a rendelkezésre álló idő már nem is olyan sok. A választások előkészítése megyénkben a Központi Bi­zottság május 30-i határozatá­nak megfelelően mar elkezdő­dött. Végrehajtó bizottságunk kidolgozta és június 19-i ülé­sén jóváhagyta a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának in­tézkedési tervét a KISZ veze­tő szerveinek újjáválasztására és a tagsági könyvek érvénye­sítésére vonatkozólag. Az in­tézkedési tervet a Központi Bi­zottság által rendelkezésünkre bocsátott útmutatóval együtt valamennyi KISZ-bizottságunk megkapta. — A megyei KISZ-bi- zottság intézkedési terve mire hívta fel a járási, városi, üzemi és intéz­ményi KISZ-bizottságok, valamint az alapszerve­zetek vezetőségének fi- I gyeimét? — Elsősorban azokra a poli­tikai célkitűzésekre, amelyeket a KISZ belső életének e fon­tos eseményével összefüggés­ben és ezzel egyidejűleg el sze­retnénk érni, és amelyeknek megvalósítása várhatóan erő­síteni fogja a KISZ kommu­nista és tömegszervezeti jelle­gét. A KISZ-tagság összeírása, a KISZ-tagokkal folytatott sze­mélyes beszélgetés és a vezető szerveket újjáválasztó taggyű­lések. küldöttértekezletek jó alkalmat kínálnak a KISZ VII. kongresszusa óta végzett munka értékelésére, a szerve­zeti élet továbbfejlesztésére, a KISZ-tagság politikai aktivi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom