Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
Csütörtök, 1969. július 17. ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Községről községre Nemzetközi műszakiNyékládháza Szép a jelen, de még többet ígér a jövő tudományos együttműködés - vállalati szinten AZ ÖZDI Kohászati Üzemek évről évre elküldi szakembereit más országokba, hogy tapasztalatokat szerezve, itthon eredményesebben vegyenek részt a vállalat előtt álló feladatok megoldásában. Ebben az esztendőben, a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket figyelembe véve eredetileg 14 tanulmányutat terveztek a vállalat vezetői. A műszaki fejlesztésben és egyéb területen jelentkező igények azonban újabb küldetések beiktatását indokolták. így év végéig 16 témában mintegy 29-en utaznak külföldre, hogy tapasztalatokban gazdagon térjenek visz- sza. Az első fél év mérlegét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunióban, az NDK-ban és Lengyelországban 17 vállalati szakember 212 napig fáradozott 7 konkrét feladat tanulmányozásán. Küldetésük rendkívül hasznosnak bizonyult. Hogy csak néhány példát említsünk: az autóbuszprogram megvalósításához Özdon több éves munka eredményeként sikerült kikísérletezni a holdrugók hazai gyártását. E rugók minőségével szemben azonban tovább növekedtek a követelmények. A Szovjetunióban befejezett tanulmányút jelentős segítséget adott megoldásukhoz. UGYANCSAK a Szovjetunióban szereztek értékes tapasztalatokat a vállalat fejlesztéssel foglalkozó szakemberei egy új, korszerű termelőberendezés, a folyamatos öntőmű tanulmányozásával is. Ugyanis a vállalat vezetői a nagyolvasztók és az acélműi Nyolcvan méter mélységben átvágták a tiszállító vágatot A rudabányai Vilmos-bá- nyamezőben külszíni és mély- művelésű termelés található egymás alatt. A külszíni bányát 1961-ben nyitották, hogy az ott talált, mintegy 4 millió tonna pátércvagyonból hosszú évekig biztosítsák a vasércdúsító folyamatos üzemelését. A napfényes bányát 100 méter mélyre tervezték. Lépcsős műveléssel eddig több mint 6 millió köbméter meddő megmozgatásával mintegy 1 millió 200 ezer tonna jó minőségű, dúsításra alkalmas ércet szállítottak el belőle. A külszíni bánya dolgozói az idén elérték a 00 méter mélységet, ahol a mély- művelésű munkahelyeket kiszolgáló főszállító alagút keresztezi a területet. Az ércvagyon további kitermelésére most érdekes és nem mindennapi munka kezdődött a bányamezőben. A mélyművelésű bánya egy részében ideiglenesen beszüntették a termelést, és a főszállító vágatot 50 méter hosszúságban átvágták, hogy lefejthessék az alatta és környékén húzódó pátere tömzseket. A tervek szerint az al- tárót 200 méter hosszú szakaszon „omlasztják be” és az érc kitermelése után a föld alatti bányákat összekötő szállító alagút vágány hálózata ezen a részen a szabadban épül meg. A külszíni fejtésből a lerobbantott ércet jelenleg a nemrég felépült autóúton, tíztonnás teherbírású dömperekkel továbbítják feldolgozásra a dúsítóműbe. rekonstrukció befejezése után a technológiai folyamatban soron következő durvahengermű blokk- és bugasorozatárt.l továbbá a mélykemencepar-'j kot akarták rekonstrukció alá: venni, hogy fogadni tudja, illetve zavartalanul feldolgozhassa a nagyobb ütemben ér kező acélöntecseket. Közben aj rekonstrukció helyett gazdaságosabb megoldás, a folyamatos öntés megvalósítása mellett döntöttek. A tanulmányút véglegesen feltette aj pontot a megvalósítására. A második félévre tervezett tanulmányutak is gazdag prog ramot képeznek. Ott van például az új rúd- és drótsor, illetve dróthúzómű telepítése. Ez a közeljövőben építendő üzem évi 300 ezer tonna ka pacitású lesz. Fejlett dróthúzóüzemek tanulmányozása minden bizonnyal hozzásegíti a vállalatot a legjobb megoldáshoz. Az új acélmű kéményein szabadba távozó füstgázok megszűrése nemcsak jelentős lerrumveszteséget szün tét meg, hanem a város levegőjének szennyeződését is mérsékli majd. E célból is a Szovjetunióba tesznek tanulmányutat. Az NSZK-ba gázmosó- és tisztítóberendezések tanulmányozása céljából utaznak. Az NDK-ban a hengerműi előmelegítő kemencék re- veképződésének csökkentését tanulmányozzák majd. Lengyelországban az ércek- reduk-?, ciós vizsgálataihoz és az aut-o-, mata acélok gyártástechnológiájának továbbfejlesztéséhez: akarnak tapasztalatokat gyűjteni. Németh Gyula Jubileumi KISZ-táborok, túrák Augusztus közepéig minden megyében megrendezik a tanácsköztársasági, jubileumi KlSZ-emléktáborokat.. Az egy- egy hetes táborokba több mint ötezer ifjú kommunista kapott beutalót. Azok a fiatalok, akik kiemelkedő munkát végeztek a különböző K1SZ- akcióprogramok teljesítésében. Egyhetes programjuk ezernyi szállal kötődik majd a Magyar Tanácsköztársasághoz; baráti találkozókra hívják az első magyar proletárállam veteránjait, s mindenütt vetélkedőket, tanácsköztársaság! háromtusa-versenyeket tartanak. A vetélkedők, illetve a háromtusa-versenyek első négynégy helyezettje a táborozásokat követő jubileumi túrákon keresi fel azokat a helységeket, amelyekhez a dicsőséges 133 nap egy-egy emlékezetes története fűződik. A túráknak öt végcélja van: Salgótarján, Kaposvár, Tatabánya, Szolnok és Miskolc. gyümölcs. Már az elmúlt esztendőkben is jelentős exportja volt, sok valutát hozott a Gönc környéki barack, az idén pedig valóságos rekordtermés várható a fiatal nagyüzemi gyümölcsösökben, amelyek pedig tulajdonképpen még csak a jövő ígéretei. A göncrusz- kai Dobó István Termelőszövetkezet 201 holdas barackosa ugyanis még termőre sem fordult, de az idei „kóstoló” már az idén mintegy' 40 vagonnak ígérkezik. Göncön, Göncruszkűn, s a környék kisebb háztáji gyümölcsöseiben e hét elején kezdődött meg a mosolygós barack szüretel ése. A göncrusz- kai barackosban csaknem 150 mázsa volt az első napi szedés eredménye. A barackválogató asszonyok és lányok már ösz- sze is állították az első exportszállítmányt. A HUNGA- ROFRUKT jó árat fizet a szép, hibátlan, félérett gyümölcsért. A méretre legnagyobb, úgynevezett 46 milliméteren felüli, óriás szemű kajszi ára például kilónként 10 forint 60 fillér. Az elmúlt napok esős, szélviharos időjárása sajnos, sok kárt okozott a barackosokban, romlott a minőség, kevesebb lesz az export képes áru, de így is milliókat hoz ez a mosolygós gyümölcs a környék községeinek. (P. S.—Sz. Gy.) lálkoztam most ezen a tájon. A gönci házi kertekből kiindulva az egész környéket meghódította már ez a valóban szinte' mosolygós, kincset érő lőről, a csengő dióról és a mosolygós barackról szólt. Gyerekkorom mesebeli mosolygós barackjaival, az illatos, gönci magyar kajszival taA Zempléni-hegység nyugati lankáit, ezt a Hennád völgyére néző gyönyörű tájat járva nagyanyám egyik meséje jutott eszembe. A mese a szóló szőSzüretelik a mosolygós barackot Barackosztályozás a göncruszkai tsz-ben. Ifjú kertész-szakmunkások szedik az első termést. sulva, tizennyolcmillió forintos beruházással törpe vízmüvet építsünk. Az építkezés jövőre kezdődik. »I» Berta István bácsi, aki több évtizede együtt él a községgel, s a többi megkérdezett ember: Haláss József állomásfönök, Csarnai József tanácstag, Kiss Ernő TŰZ ÉP-telepvezető szerelmesei Nyékládházának, s lelkesedve beszélnek a jövőről. Nincs messze az idő, amikor a „hét tó” falujának nevezett nagyközség Miskolc egyik kedvelt kirándulóhelye lesz. Múltja és jelene van Nyékládházának. De sokkal többet ígér a jövő. Egy négyezer lakosú község Miskolc mellett és annak szomszédságában megtalálta a maga útját, amelyen járnia kell... Onodvári Miklós egy személy helyett az irányító testület válaszolt. Óvatosan, körültekintéssel, hiszen ezt ki tudná ma pontosan meghatározni? Ez a bükkaljai falu ellentmondásaival, napi gondjaival együtt mindig más képet mutat. Szécsényi László így foglalta össze a vb álláspontját: — A lehetőségek felhasználásával és a társadalmi erőforrások bevonásával elsősorban azokra a szociális-kommunális létesítményekre irányítjuk a figyelmet, amelyek alapvető igényeket elégítenek ki. Mi is érezzük sok mindennek a hiányát. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az új házsorokat, ahová villanyt kérnek. Tavaly és az idén járási segítséggel és saját erőből több mint ezer méter új villanyhálózat és majd annyi járda épült. A község útjainak hatvan százaléka jónak mondható, de a maradék negyven százalék nagyon rossz. Van egy nagy és szép tervünk. Ha átépítjük a Hunyadi utcát, s ha ehhez segítséget is kapunk, a tsz földjén keresztül összeköthetjük a debreceni műúttal. Ezzel pedig átmenetileg megoldanánk Nyékládháza nagy gondját: a sorompó előtt való vesztegetést és ácsorgást. Nyékládháza a legalapvetőbb élelmezési cikkekből önellátónak mondható. De a kereskedelmi hálózat mai állapota nem kielégítő. A vb úgy döntött, hogy az állomással szemben felújítanak, átalakítanak egy régi épületet, ahol tejet, kenyeret árusítanak. Gondoltak a falucsinosításra is. Augusztus 20-ra rendbehozzák a Hősök terét és a pártház környékét. A járási tanács által meghirdetett községcsinosí- tási mozgalomban a nyékiek eddig is élen jártak, és ezt a szerepüket meg akarják tartani. Sok házra felkerült már a „Tiszta udvar, rendes ház” tábla, de azt szeretnék, hogy az egész község elnyerje ezt a megtisztelő címet. A tervek már nem álmok, hanem papírra vetett tények. 1971-re elkészül a Kossuth Lajos utcán a művelődési központ. Sokan hiányolták, sokan kérték eddig is. Olyan kultúr- központot akarunk — mondják a vb-tagok egymás szavába vágva —, ahol kulturális élet is van ... Éppen a kívánalmak és a lehetőségek józan egybevetését mutatja — mint ahogyan a hetvenegy éves Berta István bácsi, a végrehajtó bizottság korelnöke Berta István, korelnök: „Az igényeket és a lehetőségeket mindig egybe kell vetni...” (Foto: Szabados) megfogalmazta —, hogy differenciálni tudnak a jogos igények és a reális lehetőségek között. Tény, hogy sokkal kisebb községekben is van már művelődési otthon, s Nyéknek még egy mozija sincs. De.., vagy művelődési ház és mozi, Miskolctól tizenhárom kilométerre — járda, villanyvezeték és új boltok nélkül. .. Most jutottunk el oda — mondják —, hogy Ernőd községgel tárbe a lakók, az idén pedig negyvenhármat fejeznek be. V A szerencsés véletlennek köszönhető, hogy látogatásunk napján éppen ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága. Ugyanarra a kérdésre tehát „Nyélvet nem lehet nem szeretni! ...” ❖ A község négyezer lakosa közül negyven emberrel találkoztunk ezen a szeszélyes júliusi napon. Tehát minden századik, magát patriótának valló ládházi és nyéki lakossal, s mindenkinek külön-külön ugyanazt a kérdést tettük fel: — Szereti ön a faluját? A megkérdezettek között volt vasutas, aki tulajdonképpen nem is nyéki... Volt bolti eladó, háziasszony, telepvezető, aki nyolc évvel ezelőtt egy másik községből jött ide lakni. Találkoztunk és beszéltünk kisiparossal, rendőrrel, s olyan miskolcival, aki „csak hálni jár” haza, de igazában nyékinek vallja magát. S megkérdeztük M. Szabó Józsi bácsit, a Törekvés Tsz elnökét. De hozzáfűztük azt is: ha szereti, miért szereti faluját, ahol még nincs kultúrház, s egy mozi sem; ahol esős, sáros időben akadoznak a tsz gépel, ahol még annyi mindent kellene megépíteni... M. Szabó Józsi bácsi megütközött, talán meg is sértődött a kérdésért, majd — mint aki hirtelen sokat és nagyot akar mondani, de nem találja a megfelelő szavakat, röviden csak ennyit mondott: — Azért, mert Nyéket nem lehet nem szeretni!... * Nyékládházának, mint városközeli községnek sok helyzeti előnye van. Adódik ez földrajzi fekvéséből, hiszen a 3. számú főút, illetve vasútállomása révén kaput jelent Miskolc és Budapest, Debrecen és az Alföld felé. Az ősök a hegyvidék és a síkság szerencsés találkozásánál kerestek maguknak helyet. Nyékládháza a nap minden órájában forgalmas: vonatcsatlakozásra váró utasok, autóbusszal, vagy személykocsival átutazók népesítik be utcáit, cukrászdáját, kisvendéglőjét. Üzemei is ''annak, vagy lesznek. A kavicsbánya 380, igaz nagyobbrészt más községből idejáró embert foglalkoztat. A nyéki lakosság ötven százaléka már korábban eljegyezte magát a vasgyárral, a vasúttal, a miskolci hivatalokkal és üzemekkel... Szakaszmérnökséggel, illetve építésvezetőséggel képviselteti itt magát a közúti igazgatóság, a Közúti Üzemi Vállalat és a villamos távvezetékszerelő üzem. A kavicsbánya szomszédságában pedig már bontakozik egy új üzem képe. A jövő, s a lehetőségek határát ma még fel sem tudjuk mérni. * A városközelség, a kitűnő közlekedési lehetőségek, a sok munkaalkalom, vonzzák az embereket. Érdekes, jellemző példát mesél Szécsényi László, a községi tanács vb-elnöke. Ha betelepül Nyékre egy idegen cég, munkásait is hozza magával. A Hajdúból, Szabolcsból szerződtetett embereket. Aztán, ha befejezték a munkát, a vállalkozás tovább lép, de az emberek közül négyen-öten mindig lemaradnak. Felmondják munkaviszonyukat, eladják valahol Szabolcsban levő házukat és Nyéken építkeznek. Nyéknek van jövője, Nyéken lehet boldogulni. Az idén ötvenkét új házhelyet adott értékesítésre az ÜTP-nek a községi tanács, és hamarosan átad további harminckettőt A községben nyil- vántartott ezer ház közül — mondja Pásztor Anna vb-lit- kár — ötszáz az utóbbi tíz evben épült. De hadd utaljak Rozsnyói Tibornak, a Hazafias Népfront helyi titkárának visszaemlékezésére, aki a negyvenes években az elöljáróságon dolgozott. Akkor mindösz- sz® tíz olyan házat tartottak nyilván. amely az utolsó tizenöt évben épült (!). Tavaly ötvenkét családi házba költöztek
