Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-16 / 162. szám

GSZÄ5C-MAGYARORSZÄG 4 Szerda, 1969. julius T6. «Kiállítás után « ©ff]' n < n < s1 A misknlci vasutas kep­z, 1 UllSItölCí zőművészeti v ;szakkör kiállítása sajnálatosan Sj 1 rövid ideig tartott nyitva. A 0 1 vasutasnap kapcsán az újítók fi ] tárlatával együttesen rendezték k meg a Rónai Sándor Művelő- v ! dési Központ színházi előcsar- a í nokában. Gyakorlatilag mind­in össze rövid két napig tekint- k . hették meg az érdeklődök, hol- s .ott anyaga sokkal nagyobb nyil- ö . vánosságot érdemelt és kívánt k : volna. Hogy miért ilyen rövid h ideig volt látható, e rövid be- á : mutatási idő megérte-e a sok- r . kai hosszabb rendezési időt és munkát, nem is beszélve a ki­ll ’ állítás több héten át tartó 1 egyéb előkészületeiről, annak 1 eldöntése nem e cikk feladata, c de feltétlenül feljegyzést kí- K ván. i 1 Azt már említettük, hogy a i tárlat különös figyelmet ér- i demel. A nagy múltú szakkör, 1 amely korábban nem kisebb művészegyéniséget termelt ki, mint Ficzere László, most is igen ígéretesen mutatta be te­vékenységét az érdeklődőknek. A szakkör tagjai közül nyol­cán mutatták be munkájukat. Több tag alkotásai messze meghaladják az átlag szakköri szintet, különös érdeklődést igényelnek és érdemelnek. R'li '/rtlí akvarellek, olaj- llufzun, képek sorakoztak a kiállításon. Idős, gyakorlott, nagy koncepciójú szakköri ta­goktól a fiatal kezdőkig szé­les volt a skála, hiszen a több évtizede dolgozó Hollósy Érd­ié és Gálik János kiemelkedő munkái mellett a tizennyolc- éves Kiss László, vagy a ha­sonló korú Kavesánszky Gyula érdekes munkáit is ott lát­tuk, sőt egy nagyon tehetsé­ges, 12 éves fiúcska rajza is helyet kapott a tárlaton. A ki­állítás egésze őszinte feltárul- kozás, amely a szakköri neve­| A Borsodi Vcgyikombi­f nát, Kazincbarcika \ térítés ellenében átadja az alábbi állóeszközeit: 1 db 0,75 tonnás IFA kisteherautó. Felújí­tás után 21 5B0 km-t futott. 1 db I köbméteres 50 att. légtartály. 3 db 2 köbm.-es, nagy­nyomású tekercselt tartály (palack). I db SZEL—1. tip. ele- miszál-szakítógép, 5, 10, 15, 20, 30 g méréshatárig. 1 db laboratóriumi ke­verő- és Iemezhen- gerlőgép GAVEX— 110 típusú, pvc-por vizsgálatához. Érdeklődni szombat ki­vételével mindennap 7— 12 óráig. Ügyintéző: Szőke Mórié. lőmunkába is betekintést en­ged. Különös figyelmet érdemel­nek a már említett Hollósy Endre munkái. Hollósy a fel- szabadulás előtt szabadiskolán képezte magát, a felszabadu­lás óta dolgozik a szakkörben, ha nem is rendszeresen. A tárlaton néhány korábbi mun­kája mellett zömmel az el­múlt évben és az idén szüle­tett képei Iáhatók. Rajzai, ak- varelljei és színes monotypiái, közöttük egy-két nonfiguratív alkotása, minden nézőben ér­deklődést keltenek, táj- és ut­caképei remek színhatásuknál, világos kompozíciójuknál fog­va megfogják a hagyományo­sabb festészet iránt érdeklődő­ket is. Korábbi munkái és az újabbak közötti kontraszt Hollósy nagyarányú fejlődésé­ről és érdeklődésének az átté­telesebb ábrázolás felé fordulá­sáról tanúskodik. Hasonló mó­don ki kell emelnünk Gálik Já­nos akvarelljeit és festményeit Gálik mintegy másfél évtizede dolgozik a szakkörben, csend­életei, az idős vasutas vete­ránról készült olajportréja a kiállítás erősségei közé tartoz­nak. De figyelmet érdemel­nek Szerdahelyi László erő­sen kontúros rajzai, Kiss Lász­ló portréja, Kavesánszky Gyu­la tájképei. A íi{állításra vasuta­sokat is vártak a testvéri or­A JO UTAZÁS TITKA lé­nyegében igen egyszerű: egész úton enni olyan sorrendben, ahogyan az elemózsia előkerül a szatyorból, s közben min­denkinek integetni a vonat­ablakból. A szöszi Csákány Marika Hollóházán még sötétben kelt, hogy hajnalra a gyülekező ál­lomásra, Patakra érjen. Es megelőzték a napot a bodrog­közi lányok és fiúk is. Ök majdnem ötszázkilométeres útnak vágtak neki, s egyikük sem unatkozott, még csak el sem fáradt. Miskolcon már nyolcczázfőnyire nőtt a gye­reksereg, megtelt velük egy hosszú szerelvény. Útközben már „örök" barát­ságot kötöttek a tegnap egy­másról még mit sem tudók: a hetedikes Maksa Éva Kazinc­barcikáról, a hatodikos Tamá­si Katalin Mezőcsátról, meg az ugyancsak hatodikos put- noki Matkulcsik Kati, s a miskolci Oláh Annamária, aki A Földmunkát Gépesítő Vállalat Invoices teiienépjármíí­vszeíői tanfolyamat indít bentlakásos rendszerben. A tanfolyam költ- • ségeit fedezzük, a tanulmányi időre segédvezetői bért folyósítunk. További felvilágosítást levélben, ill. telefonon ad a vállalat munka­ügyi osztálya. Cím: Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. 3. T. 126-790/64-cs mellék. Telex: Bp. 775. oktatás. szagokból. Többéves munka felmutatásának szánták ezt a tárlatot. A szakkörben hosszú évek óta igen rendszeres a nevelőmunka, korábban Bar- czi Pál grafikusművész, most pedig Mazsaroff Miklós fes­tőművész irányításával. Újab­ban enyhültek a szakkör el­helyezési gondjai, azonban további erkölcsi támogatás és a felettesek több érdeklődése serkentőleg hatna a jövőbeni munkára. A kiállítás arról ta­núskodott, hogy a szakkör tag­jai körében is van törekvés a korszerűbb ábrázolási for­mák követesére, a témameg­közelítés újszerű módjaira, ami nem mindig találkozik a szakkört esetleg felkeresők, vagy hivatalból patronálok hagyományosabb igényeket kö­vető ízlésével. Szükségesnek mutatkoznék a korszerű tö­rekvések jobb felkarolása, tá­mogatása és a fenntartó szak- szervezet, illetve vasúti szer­vek rendszeresebb, intenzí­vebb érdeklődése. A vasutasok képvz|s™öti szakköre mindig a művészi ízlésnek, a tehetség felkutatá­sának és fejlesztésének jó műhelye volt. Most is az. Csak jobban oda kell rá fi­gyelni, Érdemes. Benedek Miklós ugyan a legkisebb az újsüte­tű együttesben, mert még csak ötödikes lesz ősszel, de osztat­lan a tekintélye, mert már há­romszor volt a Balatonnál, a többiek pedig még újoncok. / — Egy szobába kérjük ma­gunkat az üdülőben is! — ter­vezik. A másik fülkében a sátoral­jaújhelyi Deák Margit a fő Balaton-szakértő; harmadszor utazik oda üdülni. — Jaj, de azt soha nem le­het megunni — summázza élénk beszámolóját. Körülötte sátoraljaújhelyi meg sárospa­taki gyerekkülönítmény gyűlt össze, olyanok, akik most utaznak először a Balatonra. Balatonaligánál majdnem felbillennek a kocsik, amikor az első felfedező elkiáltja: — Itt a Balcsi! MINDENKI a jobb oldali ablakokhoz tódul. Dicséretük­re szóljon: a kicsiket testvérie­sen előre engedik. Csudaszép a látvány. Legalább egy perc­re a legcsacsogóbbak is a sze­müket kerekítik. Balatonszabadiban lekászá­lódik a fiúk többsége. Ok itt táboroznak. — Hű, de klassz nekik, ők már ma fürödhetnek — tör ki a sóhaj a maradókból. — Csak ne irigykedjetek — torkolja le a szakértő Margit a sóhajtozókat. — Nem képze­litek, hogy ebben a szélben a vízbe engedik ölcet? Különben is, nekünk jobb, mert mi vé­gig látjuk a Balatont. S neki van igaza. A lányok el nem mozdulnak az ablak­tól, annyi a látnivaló. Ha strandolóic nem is, a vitorlá­sok kimerészkednek a vízre, s feltűnik egy személyszállító, nagy hajó is a tavon. Tihany felől épp közeledik a motoros komp. Aztán előtűnnek a túl­part hegyei, köztük mintha ki­rály volna, a híres Badacsony. Alkonyodik, mire végállo­másunkhoz, Balatonmáriafür- dőre érünk, s az utolsónak maradt leánycsoporttal bevo­nulunk a SZOT gyermeküdii­4 Delta új száma A Delta tudományos maga­zin új számának első oldalán a Holdra lépő ember képe lát­ható. Amikor a világ a Hold meghódításának kísérletére fi­gyel, s amikor az emberiség azt várja, hogy küldöttei Holdra szállnak a napokban, a népszerű, ismeretterjesztő lap igen részletesen foglalko­zik a feszült izgalommal kísért vállalkozással, és számos lát­ványos képet közöl a Holdon kifejtett emberi tevékenység biológiai és technikai problé­máiról. Részletesen ismerteti a lap a röntgen számára lát­hatatlan anyagokat lefényké­pező neutronsugarakat is. Sok jó ötletet közöl a campinge- zésről, bemutatja az integrált filmmel működő sztereo-mozit, összefoglalja a mikrofilm­technika újdonságait, és ir az összkerékhajtás újfajta fel- használásáról. Orvosi újdonsá­gok, vadrezervátumokról szóló beszámoló, a világításban for­radalmat jelentő kristálylám­pák és a „meglepetés nyers­anyaga”: a fluor a témája egy-egy nagyobb cikknek. Űj találmányok, felfedezések, szá­mos információ, képes hír, Delta-lexikon és humor egé­szíti ki a lap új számát, amely ezúttal is száznál több, rész­ben több színű, látványos ké­pet közöl a tudomány világá­ból. lőjébe. A szép lombos, gyepes parkban a lányok rögtön elé­gedetten nyugtázzák, hogy hinta, forgó, csúszda, labdázó­hely is várja őket. Nem unat­koznak majd akkor sem, ami­kor nem, lehet fürödni. A 200 gyerek hét rajban — s milyen kedves már a nevük is: Cicaraj, Pacsirtaraj, no és persze Mazsolaraj is van itt — talál nagyobb családra a két hét alatt. Minden raj vezetője tanító­nő, vagy képzős növendék, s hozzáértőn segítik át a kezde­ti elfogultságon az érzékenyeb­beket. KÜLÖN DOKTOR NÉNI vi­gyáz a gyerekek egészségére. A napi ötszöri, változatos ét­kezés bőven pótolja a „lesza­ladgált”, „lefürdött” energiá­kat. A vékonykák szedhetnek is néhány kilót magukra. Es mennyi érdekes szórako­zás, meglepetés várja még a gyerekeket: hajókirándulásra mennek, eljön hozzájuk elő­adást tartani a bábszínház is, aztán akik olvasni szeretnek, maguk választhatják ki a rajkönyvtárakból a kedvükre való olvasmányt. Itt is az esti mese macija kíván nekik jó éjszakát a tv-böl. Lesz tábortűz is a Balaton partján! Ki-ki megmutathatja, mit tud, milyen ügyes a kü­lönféle vidám vetélkedőkön. Persze, mindez csak kiegészítő időtöltés, hiszen a fő vonzó­erő mégis a Balaton. A nyitott ablakon katicabo­gár sodródik be. Teljes biza­lommal rászáll az egyik pöt­töm lányka kinyújtott ujjúra. Ezt az alkalmat sem szabad elszalasztani. Vékonyka, szop­rán hangon száll a biztató: „Katicabogárka, szállj fel az égbe, Zárd el a hideget, nyisd ki a meleget!” ES BIZTOSAN LESZ foga­natja az üzenetnek. Vissza­vonhatatlanul letelik Medárd szeszélyes uralkodásának i(le- je. A gyerekek előbűvölik a napot. Berecz József ' \;7v-adí gyerekek ÄC Pk ... f l HéliosZ'kíub élete A Héliosz-klub az elmúlt év szeptemberétől működik Mis­kolcon, a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Tag­jai középiskolás fiatalok, akik tanulás mellett járnak el a klub foglalkozásaira, ahol kul­turált szórakozást találnak, tu­dósokkal, művészekkel talál­kozhatnak, zenét hallhatnak. A klub munkájának ismerteté­sére, eddigi élményeik közül néhánynak részletes regisztrá­lására, általában tevékenysé­gük feltárására most sokszoro­sított kiadványt tett közzé a művelődési ház, hogy a klub­életből ízelítőt adjon az érdek­lődő, de a Hélioszt még nem ismerő fiataloknak. A klub életéről már lapunk is több­ször hírt adott. Ez, a most közzétett őnbemutatás bizo­nyára újabb, érdeklődő fiata­lokkal gazdagítja a klub láto­gatottságát, és változatosabbá teszi életét is. Mit ad el a kö&imségs&erweső ? A Népszabadság július 13-i számában Tahi László vitá­ba száll Görgey Gábornak egy héttel korábban, ugyancsak a Népszabadságban megjelent állásfogla­lásával, s vitatja Görgey igazát az új színházi nyelvről val­lott állásfoglalását illetően. Mindkét vitázó fél említi a kö­zönségszervezőket. Görgey azt mondja többek között: „A közönségszervező mindent el tud adni. De természetesen csak azt, amit el is akar adni.” Tabi vitatja Görgey állítá­sát, mondván: „A közönségszervező, ha nem akarja örökre elveszíteni ügyfeleit, csak azt ajánlhatja nekik, ami neki magának is tetszik. Amiért felel, hogy úgymondjam, ami­ért garanciát vállal. Mindent el tud adni, meglehet. De csak egyszer.” Vajon a közönségszervező tényleg csak azt a produkciót ajánlhatja, amit maga is kedvel, ért és szeret, ami neki is tetszik? Egészében ez aligha áll még így. A közönségszerve­zői munka, a színházak közönségszervezésének társadalmi segítése nem ilyen egyszerű. A hivatásos közönségszervezők­re még kevésbé állhat Tabi László megállapítása, hiszen ők azt az előadást propagálják, azt adják el jegyekben, amelyik­nek reklámozását és értékesítését a rendező szerv — szín­ház, műsoriroda stb. — gazdasági vezetősége rájuk bízza, amelyik éppen műsoron szerepel, és amelynek értékesítése után megkapják a jutalékot. Munkájuk tehát teljesen füg­getlen egyéni ízlésüktől, tetszésüktől, és nem ritka eset, hogy meggyőző módon agitálnak olyan produkció mellett, amely­nek értéktelenségéről nagyon is meggyőződtek. Mert ez a dolguk. A társadalmi munkában ügyködő, vagy éppen ilyen, vagy olyan forrásból valami módon dotált üzemi, munkahelyi kö­zönségszervező pedig napjainkban a hivatásos szervező iroda „albérlőiéként” dolgozik, s ha van is egyéni véleménye egy- egy produkcióról, egyéni ízlése nem érvényesül kellően pro­pagandamunkájában. Tevékenységét nagyrészt még a foglal­koztató szervező iroda gazdasági érdekei szabályozzák. Tisz­telet a nagyon kevés kivételnek. A z ideális állapot az lenne, amiről Tabi László ír, de hogy a közönségszervező — akár hivatásos, akár üze­mi — feleljen a propagált produkcióért, azaz garan­tálja minőségét, művészi színvonalát, még alighanem csak fikció. A közönségszervezés napjainkban még — sajnos — olyan akvizíciós munka, amelyben az operettrajongó szerve­ző is propagálja a modern drámát és a korszerű műveket kedvelő szervező is a századfordulóra emlékeztető zenés víg­játékot. mert a jegyeket el akarja adni, s máskor is akar kapni, s mert e munkában még sokkal jobban érvényesül a gazdasági, mint a müvelődéspolitílcqi jelleg. (benedek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom