Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Szeido, 1969. július 2. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Arányló kalászok az Aranykalászban ' \ * ; • * r ...■, ■ ■ •. . , «v••• • ?■:& i' V , ■ ­»•» .'-A.-' * •, * *»' • Mit építenek as alsóssoleai Univás-sserkexet bői t A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében három évvel ezelőtt kezdték meg az építőipart forradalma-’ sító Univáz-szerkezet gyártá­sát. A 85 fajta, különböző mé­retű és súlyú vasbeton- elemekből — tartópillé­rekből, összekötő geren­dákból és födémpanelok­ból — álló szerkezet tet­szés szerint variálható, s így elsősorban középületek: szállodák, kórházak, irodahá­zak, iskolák és szociális léte­sítmények építésére kiválóan alkalmas. Előnye, hogy az épi- tőmunkát meggyorsítja. A kü­lönböző elemeket ugyanis da­ru segítségével emelik a he­lyükre és azokat hegesztéssel erősítik egymásra, így az épületeket merklin- ,játékhoz hasonlóan szerel­hetik össze, s az eddigi gyakorlat szerint egy-egy emeletszint kialakító­Kötélcsere szeleié esőben Beérett az őszi árpa a cigándi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az aranyló kalász- erdőt egyelőre még csak rendrevágó aratógépekkel vágják, mert a szalmának és a szemnek is száradásra van szüksége. Hamarosan a kombájnok is munkába kezdenek a cigándi határban. (Foto: Sz. Gy.) Szombaton és vasárnap a berentei Központi Szénosztá­lyozómű kötélpálya műhelyé­nek dolgozói kicserélték az edelényi feladó állomást a szénosztályozóval összekötő sodronykötélpálya egyik sza­kaszán a teleoldali tartóköte­let. A zivataros, szeles időben a négy-öt méter magasban dolgozó karbantartók ezenkí­vül a kötélpálya másik szaka­szára helyezték át a csillebuk­tatót is. A rossz időjárás mel­lett gátolta munkájukat az edelényi meddőhányó feletti forró, kellemetlen gázokkal telített levegő is. A kötél és a buktató cseré­je ezért a tervezett 26 óránál tovább tartott. A munkát azonban el kellett végezni, mi­vel a gyakori száltörés és szál­szakadás miatt több esetben fordult elő üzemzavar. A Központi Szénosztályozó­mű kötélpálya műhelyének dolgozói ismét bebizonyították, hogy lelkiismeretes, áldozat­kész munkájukra a legnehe­zebb körülmények közölt is számítani lehet. sához egy-két nap elegendő. Az Univáz-szerkezet ma már keresett cikk a piacokon és szinte az ország minden ré­szében alkalmazzák. Miskolcon többek között szociális otthon., Egerben szakközépiskolát, Pé­csett felsőfokú technikumot, Csopakon üdülőt, Nyíregyhá­zán szállodát és Dunaföldvá- ron művelődési házat készíte­nek belőle. Az Univáz-szerkezetet az idén először alkalmazzák lakásépítkezésekre. Kecskemét városközpontjában 22 ezer négyzetméter ilyen elem felhasználásával 5—6 emelet magas lakóházakat sze­relnek össze. Az alsózsolcaiak a rendeléseknek eleget téve az év végéig 200 ezer négyzetmé­ter gyorsan összeszerelhető vázszerkezetet gyártanak, amelyből az ország különböző tájain 200 épületet létesítenek. Sztcrcorádió Hosszas kísérletezés és elő­készítés után szalagrendszer­ben, sorozatban készítik már a székesfehérvári Videoton­ban az első hazai sztereo rá­diót. Naponta 25 készülék ke­rül le a szalagról. A rádió­hoz két-két 8 watt kimenő teljesítményű hangszóró csat­lakozik. Hamarosan megkez­dik egy kisebb teljesítményű sztereo készülék gyártását is. Ehhez 2,5 wattos hangszórók csatlakoznak. Beérett A Balaton vidékén beérett a levendula virága: kedden megkezdték az illatos nö­vény aratását, A termés mennyiségileg bőséges, de az olajtartalma is kielégítő. A belőle párolt olajat az illat­szeripar értékesíti. A vidék legkiterjedtebb levendulaül­tetvénye a Tihanyi félszige­ten található, s ott szinte idegenforgalmi látványosság­nak számít. Jubileumi uuuikaverseny kezdődött 9 a Miskolci Pamut f onóban Ma mór Tokaj-Hegyalja nagyüzemi szőlői zömmel a Tokaj-hegy aljai Állami Gaz­dasághoz tartoznak. Még pon­tosabban : a speciálisan szőlő- termesztésre és borászatra berendezkedett állami gazda­ság vezetőin és dolgozóin mú­lik, milyen lesz az őszi szü­ret, a bor mennyisége és mi­nősége. Az esős időjárás, az esős június és július nem ked­vez a szőlőknek. A termes- ígérkezés ugyan kiváló, majd­nem rendkívüli, de a mostani ígéretből csak akkor lesz mi­nőségi szőlő és minőségi bor, ha a gyenge fürtöket megvé­dik a peronoszpórától. Mai pe­dig esős időben a peronosz- póra szinte állandóan jelent- kezik. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaságnak jelenleg összesen 2500 katasztrális hold szőlője van. Ennek zöme termő. A gazdaság brigádjai már négy­szer elvégezték a péronoszpó- ra elleni védekező permete­zést cs most kezdik ötödször. Jászberényi József, a gazda­ság főkertésze elmondotta, hogy az idén legalább hétsze­ri permetezésre és négyszeri porozásra lesz szükség, hogy a jelenleg gazdagnak ígérkező termést megmenthessék, lc- szüretel hessék. A kétévesnél fiatalabb szőlők és az oltvány­iskola még ennél is többet, legalább tizenkétszeres per­metezést kíván. A tavalyi te­lepítések kiválóan megered­tek, de csak sokszori perme­tezéssel lehet megvédeni a fiatal ültetvényeket a pero- hoszpórától. A gazdaság a leg­korszerűbb vegyszerekkel és növényvédelmi anyagokkal korlátlanul rendelkezik. A terület nagyobb felén, az í.i telepítéseken és a korsze­rűsített táblákon gépek végzik i permetezést. A szőlők mint- -gy 45 százalékát azonban "hég ma is hátról, emberi erő­vel kell permetezni. Jég is colt, de a jégverés a szőlőket dig érintette, inkább az al­másokban okozott kárt. Jel­lemző az idei nehéz felada­tokra, hogy tavaly csak négy­ezer kellett permetezni, mégis ió termés volt. Az idei per­metezési és növényvédelmi költségek — s a munkák — majdnem kétszeresét teszik ki r tavalyinak. A gazdaság évi termelési terve — bevételben — 105 millió forint. Ebből 15 as fel millió forint a terve­zett nyereség. A bevételi ter­cet, s azzal együtt a nyere­séget azonban csak úgy tud­ják biztosítani, ha a mostani esős, nedves időjárásban megvédik a szőlőt. A gazdaság a termés meg- védésével_ egyidőben már ké­szül az őszi szüretre is. Pin­céket vásárolnak és bérelnek. A tolcsvai üzemegység pincé­szetében 10 000 hektoliter űr­tartalmú betonhordókat építe­nek. Csináltatnak, illetve vá­sárolnak speciális hegyaljai fahordókat is. Jászberényi Fe­renc főkertésztől végül meg­kérdeztük: milyen jelenleg a tokaj-hegyaljai borok világ­piaci ára? — Nagyon kedvező — fe­lelte. — Tokaj-Hegyalján ér­demes szőlőt, illetve bort ter­melni. Ez a munka minden fáradozást és minden költsé­get megér. A tokaj-hegyaljai borok a világpiacon még mindig verhetetlenek. Üj rmmka-si kerekkel kívánják megünnepelni a felszabadulás 35. és I,onin születésem); 100. évfordulóját. gyárat is. Említés történik a jó \ minőség megtartásáról, a szó- ciális körülmények további ja­vításáról, a balesetmentes munkára való törekvésről. A felhívással párhuzamosan Tegnap, július 1-én, kedden minden dolgozó emléklapot a Miskolci Pamutfonóban új kap. amelynek díszes fejlécén munkaversenyszakasz kezdő- Lenin portréja látható és né- dött. Felhívás járta be a gyá- hány jelmondat a Lenin szü- rat, amelyben a két jubileumi letése 100., és a. felszabadulás évforduló jelentőségét méltat- 25. évfordulójáról. A dolgozók ták. S egyúttal arra kéri a gyár ezCn teszik meg jubileumi dolgozóit, hogy méltóképpen verseny vállalásaikat, ünnepeljék meg Lenin szüle- Néhány napon belül a gyá- tésének 100. évfordulóját. ri versenyhíradó is új kön- Ezután konkrét utalás tör- tösben jelenik meg, és a gyors tént azokra az üzemi felada- adatszolgáltatás révén friss, tokra, amelyeknek teljesítését eleven tájékoztatással segíti kéri a Pamutfonóipari Válla- majd az ünnepi munkaver- lat. Többek között 100 tonna senyt. fonalat kívánnak terven felül Fennállásának 14 éve alatt ! gyártani. Az orsózó üzemrész a Miskolci Pamutfonó értékes 500 tonna bérorsózóst vállal termelési sikerekkel öregbítet-j évi munkáján felül, ezzel ki- te a gyár hírnevét. Most is | segíti testvérüzemét, a lőrinci bizton számítani lehet reájuk, i Elosztás — érdemek szerint vihar — amelyet a nyereségrészesedés kategóriák sze­rinti elosztása kiváltott — lassan elcsendesül, aminek semmiképpen sem egyedüli oka, hogy a részesedések kifizetése óta immár hónapok teltek el. Fontosabb, hogy azóta va józan, érvelő szó hatására lecsillapodtak a néha mestersé­gesen is szított indulatok; a tiszta, egyenes beszéd segített tisztázni a részesedések felosztásával kapcsolatos félreértése­ket. Egyre többen értik meg, hogy a kategóriák tartalma nem valamiféle, ember és ember közötti — szocialista rendünktől idegen — különbségtevés, hogy a kategóriarendszer tulajdon­képpen csak keret, segédeszköze a javak igazságosabb elosz­tásának. Helyes értelmezése úgy szól: aki többet tesz a közös célok érdekében, többet is érdemel. Aki több energiát áldoz tanulásra, önképzésre, aki az átlagosnál nagyobb felelősséget vállal, azt az átlagosnál nagyobb arányú elismerés illeti meg. önmagunkat áltatnánk azonban, ha nem vennénk észre, hogy a tavasszal lezajlott szenvedélyes vita egész sor igaz­ságot is napvilágra hozott. Rámutatott a gyakorlatban alkal­mazott bérezési, ösztönzési módszerek hibáira. Ezek a hibák nem a kategóriákból erednek. Hanem sokszor a kategóriák lélektelen, merev alkalmazásából. Mert a dolgozók igazság­érzetét jogosan bántja, ha bármiféle ide-, vagy odasorolás eleve — a helytállástól függetlenül — többet biztosit az egyik, kevesebbet a másik csoportnak. Nem egyenlósdil kérnek, de joggal várják el mindenütt, hogy a javak elosztása a valósá­gos érdemek alapján történjék. Az igazságos elosztást nem zárják ki a részesedési kate­góriák. Nem lehetetlen többek közölt az sem, hogy a hár­mas kategóriába soroltak legjobbjai — bérfejlesztést, része­sedést, jutalmakat egyaránt beleértve — többet kapjanak, mint azok, akiket beosztásuk szerencséje a kettesbe sorolt, de csak félszívvel, tessék-lássék végzik munkájukat. Az idén tavasszal a Diósgyőri Gépgyár sok munkásával és vezetőjé­vel beszélgettünk a kategóriákról. Beszélgetésünk azóta is érvényes tanulsága: a megoldás kulcsa mindenütt a helyi gazdasági vezetők, az érdekvédelmi szervek és a dolgozók ke­zében van. Rajtuk múlik, hogy milyen bérezési, premizálási rendszert alakítanak ki. hogyan képesek differenciálni a ka­tegóriák Vnegszabtá kereteken belül. A munkások, akikkel akkor találkoztunk, nem a vállalat legfelső vezetőinek magasabb részesedését irigyelték. Sokkal inkább a munka szerinti elosztás maradéktalan érvényesülé­sének hiánya bántotta őket. A Diósgyőri Gépgyár már az elmúlt esztendőben is töre­kedett a rugalmasabb bérpolitikára, a kategóriarend­szer helyes értelmezésére. Ez azonban az első lépésben még nem sikerülhetett tökéletesen. Ezért most a gyárban újabb és újabb, figyelmet érdemlő kezdeményezések szület­nek. A keresetek differenciálásának egyik új — a kollektív szerződésben is rögzített momentuma, hogy a munkában, a mindennapok helytállásában leginkább élen iáró szocialista brigádok tagjai tokozott anyagi elismerést érdemelnek. A kollektív szerződés értelmében az aranyjelvényes szocialista brigádok tagjait a kategória átlagánál tíz százalékkal ma­gasabb nyereségrészesedés illeti meg. A mostanában előterjesztett javaslataikban ennél is tovább mennek a diósgyőriek. Feladatokat szabnak önmaguknak. Nem kis feladatokat. Milliós újításokért, magas teljesít­ményért, kifogástalan minőségű munkáért, tanulásért, poli­tikai továbbképzésért, példamutató politikai munkáért hívják versenyre egymást a szocialista brigádok. Aki valamennyi követelményt teljesíti, évről évre megkaphatja a tíz száza­lékkal magasabb nyereségrészesedést és még ezen felül két­heti átlagkeresetnek megfelelő jutalmat. És akik folyama­tosan, további években az élen maradnak, azokat miniszteri, vagy kormánykitüntetésre fogják előterjeszteni. f 'gy, a követelmények megfogalmazásával és a követel­mények teljesítéséhez szorosan kapcsolódó anyagi el­ismeréssel a Diósgyőri Gépgyár kollektívája igen nagy lépést tehet a helyes, szocialista elveinknek megfelelő elosz­tási rendszer megvalósítása felé. így nem korlátoznak senkit a kategóriák. Az alkotás, a jobb munka lehetősége mindenki számára adva van. A kollektíván és minden egyes dolgozó jó munkáján múlik, hogy éljenek e lehetőségekkel, s jövőre senkinek se kelljen számonkérnie az elosztás igazságát Flanek Tibor dául Széphalom térségében a Bózsva-patak szinte függőle­ges partfalát több száz méter hosszúságban mély gyökérze­tet eresztő cserjékkel és bok­rokkal ültették be, hogy meg­védjék a partot a további szakadástól. A karosai tóba a hullámzás felfogására ná­dat telepítettek, a Tisza árte­rén — Cigándtól Tiszakarádig — pedig a meder és a védő­töltés között piramis- és szo­morúfűzekből. mocsári cipru­sokból és nyárfából új védő­erdőt alakítanak ki Bemutat­ják a gépesített fakitermelést, az árvízvédelmi töltések mű­trágyázását, a gátak újszerű füvesítését és a főcsatorna partján húzódó gyümölcsös öntözését. Erre a célra egy szivattyúval és két szórófej­jel felszerelt „hajót” építet­tek. A hajó a tissakarádi fő­csatorna két oldalán hét kilo­méter hosszúságban, a sávo­san telepített szilvás öntözé­sét látja el a száráz napokon. Ebből a gyümölcsösből a víz­ügyi igazgatóság évente 300— 400 mázsa termést takarít be, amelyet már feldolgozva érté­kesítenek. A borsodi tapasztalatokai ma délután Sárospatakon vi­tatják meg az Országos Víz­ügyi Hivatal szakemberei. fák telepítését. Az ilyen vé­dekezés kettős haszonnal jár. Az olcsó kötőanyagok rugal­masságuknál fogva jobban ki­védik a természet támadásait, ugyanakkor a hullámtérben kivágott fákat és a gátolda­lakon termelt takarmányt jó áron értékesíthetik. Az ország különböző részé­ből érkezett több mint 30 mezőgazdasági és erdőmér­nöknek a kétnapos látogatás során bemutatják a Bódva egyik kísérleti szakaszát, ahol a rézsű megkötésére vegyes gyepszőnyeget, bokrokat és fákat használtak fel. A szak­emberek felkeresik Sárospa­tak környékét is. Ezen a te­rületen igen szép eredménye­ket értek el a természetes védekező módokkal. így pél­Tegnap délelőtt Miskolcon az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság látta vendé­gül az Országos Vízügyi Hi­vatal mezőgazdasági és erdő­mérnökeit. A kétnapos ta­pasztalatcserén a különböző vízügyi igazgatóságok szak­emberei gyakorlatban is meg­tekintik és megvitatják az ár- vízvédelmi töltések és hul­lámtéri erdők hasznosítására tett intézkedéseket, valamint a gazdaságosabb biológiai vé­dekezési módszereket. Borsod­ban ugyanis a folyók gáliai- nak és a vízfolyások szakadó partfalainak megkötésére a költséges kőbiztosítás helyett mind szélesebb körben alkal­mazzák a természetes véde­kező módokat: a gyepesítést, a mély gy ikérzetű bokrok és Kétnapos tapasztalatcsere Biológiai védekezési módszerek bemutatója A® ötödik permetezés Mar a szüretre is készülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom