Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
szenv „ , VÍ7.V CzfllPR(nzt: lamtanj nu* tatai SZA K őzségről- községre (3. oldal) A pártoktatás eredményeiről (3. oldal) A képernyő előtt VILÁG PROLI 'JA!. EGYESÜLJETEKI esr 9- 1 A magyar pi a lista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja XXV. cvfolyU- , 119. szám ARA: 80 FILLER Kedd. 1069. július 1. (1. oldal) 70 éves énekkar <4. oldal) Sport Az Elrc-jki Tanács elrendelte Népszámlálást tartanak hazánkban Az adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak lesz a feladata (5., 6., 7. oldal Eílopta,k egy harangot (8. oldal) A Népköf társaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Mígyarország területén az I960, december 31. és az 1970. január 1. közötti éj- téli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottság gainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Magyarországon az első hivatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlatnak megfelelően — általában tízévenként tartanak népszámlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja megegyezik mind a KGST statisztikai állandó bizottságának, mind az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának javaslatával. A népszámlálás megbízható j képet ad a társadalom szerkezetéről; alapadatokat szolgál- j tat a népgazdasági, elsősorban ! a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valameny- nyi állampolgárára kiterjedő adatszolgáltatási kötélezettség- gel jár, pontos végrehajtásához jelenfős érdekek fűződnek, ezért elrendelése hazánkban és külföldön mindig törvénnyel, illetve törvényerejű rendelettel történt. Több mint egymillió forintos beruházással új önkiszolgáló üzletet építettek a Borsod megyei Szentsimon községben. Magyar Az üléTegnap. június 30-án kibővített ülést tartott a Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottsága, sen az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i ülése alapján a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán részt vett magyar küldöttség jelentését ismertette dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülés részvevői egyetértésüket fejezték ki a fontos jelentéssel kapcsolatban, majd elfogadták Bodnár elvtársnak azt a javaslatát. hogy a Központi Bizottság június 27-i ülésén szereplő jelentést, amely tudománypolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott, a megyei feladatokkal kiegészítve, szeptember első felében vitassa meg a megyei pártbizottság. A kibővített megyei pártbizottsági ülést Dojesák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg és zárta be. A kormány Hivatala közli: A Minisztertanács hétfö;,( ülést tartott. A kormáp el’J nőkének előterjesztése áapjár, elhatározta, hogy az PtSZMÓ Központi Bizottsága júríus 27- i ülésén elfogadott tudomány poli tikai irányepekkél összhangban TudománfP°Utf- kai Bizottságot hoz létre A bizottság feladata a tudorfanyfe építi;D; kutatás egységes állami lri- «-Icái nyílása, a nemzetközi liy°|P< nvos kapcsolatokkal vaí J’t szehungolása, a Magyar köztársaság Uidományp<tlt’h elveinek kialakítása és ;azk megvalósításának szerve^ A Minisztertanács a many politikai Bizottság^10! kévé dr. Ajtai Miklóst, máriy elnökhelyettesét nvc% ki. A kormány megvitatta®. (fogadta a tudománypoV'i Irányelvek végrehajtani! szükséges jogszabályok Rugózásának ütemtervére lé - vaslatot. A külkereskedelmi miPjjr jelentést tett a külföldi11!- talos kiállításokon, vásárral magyar részvétel 197(1 'i programjának , bővüléséé^ javaslatot terjesztett ez 1971 -ben megrendezendő j- földi kiállításokon tig részvételünk programjár A kormány megtárgya mezőgazdasági és élelr. ügyi miniszter jelenté: mezőgazdasági üzemek szító tevékenységéről és h alapján határozatokat fojt el a kiegészítő üzemi tevő ség további fejlesztésért eredeti célokkal ellentété bá ly talanságok felszám ru A Minisztertanács cgvéb ügyeket tárgyalt. A lakosság ellátásánál' lása céljából a tsz-el<bt gvobb ütemben kell í°J ni a mezőgazdasági tel feldolgozását.' Szükséges a mezőgaí üzemek közvetlen ért tevékenységének fejleszt értékesítéssel kapcsolati gedélyezési eljárás egy- lése. A mezőgazdasági > Határidő előtt befejeződdü a dízéves re k «ss s £ i’ia k <* i ó Ozdon Tíz évvel ezelőtt kezdődött, s tegnap, június 30-án, hétfőn fejeződött be az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi 1,6 milliárd forintos rekonstrukciós programja. A régi acélműre az idősebbek még mindannyian jól emlékeznek, hiszen hatban éven keresztül csapolta szünAlRZ 'ezerezredest, honvédelmi minisztert fogadta Nicolac Ceausescu, te. Jobbról: Ion lonita, a román fegyveres erők minisztere. telenül az acélt. 1957-ben egy szakértői bizottság megállapította, hogy a kemencék nemcsak öregek, elavultak, de élet- veszélyesek is. Még abban az évben megkezdődött a rekonstrukció előkészítése. A régi kemencék lebontását 1959-ben és 60-ban végezték, s 1962 első félévében már befejeződött a kemencék, a pódium és az acélműi csarnok átépítése. Azóta is egyedülálló az országban az olyan acélműi rekonstrukció, ahol az átépítés mellett a folyamatos termelésről, acélgyártásról is gondoskodni kellett. A pódium egyik végében még a régi kemencékben ..főzték" az acélt, a másik végén mar az új kemence üzemelt, középen pedig az áttelepítést végző munkások dolgozlak. Bravúros szervezéssel biztosítani tudták a folyamatos termelést. Az új Miirz-kemencéket 750 ezer tonnás évi acéltermelésre tervezték, a régi 600 ezer tonnás kapacitás helyett. A jól sikerült beruházás, az azóta végrehajtott, apróbb módosítások, szervezési változások eredményeként ma már 900 ezer tonnás évi termelésről beszélnek a kohászati üzemben. Az acélműi rekonstrukció a csarnok és a kemencék átépítésével nem fejeződött be A nagy beruházási programban súlyponti helyei foglalt, el a hulladékenergia hasznosítása, részben elgőzülögtető. részben pedig füstgázhasznosíló kazánok révén. Ennek eredményeként ma már minden acélműi kémény füstgázhasznosító kazánjában óránként 5,5 tonna jka szőri 1 va ídik adc gy r A olt, vez< írba ónál geli •iási a a r ' Szí an Cs; u ta gj c p :eli ci ■ js; B: sz er st ol an ts gőzt, nyernek hullarlékenergiá- ból. A régi kémények bel vén ts új kémények nyújtóznak, s or ezzel szinte egyídőben átépí- gz tették az acélmű és a kohók vízvezeték-rendszerét is. A lermelőberuházasok befejezéseként készült el tavaly a gazomét«', a 150 ezer köbméteres gáztároló, amely évente mintegy 26 millió forintos megtakarítást eredményez az ÓKü-nek. Erre az évre már csak kisebb helyreállítási munkák jutottak, melyeket határ- időre, június 30-ra befejeztek A program szerint az acél t a: műi rekonisrukció befejozésé-iség nek határideje 1971. december 30. volt. 1967. május 12-én az Ózdi Kohászati Üzemek kéz- , deményezésére szocialista szerződést kötöttek a rekonstrukcióban részt vevő vállalatok, melyben a batáridő másféléves rövidítését vállalták. A legtöbb munkát az Észak magyar- j országi Állami Építőipari Vály*|i lalat végezte. A jó munkál || végzők között tartják számon a Kohászati GyáréoítŐ Vállalatot, a Villanyszerelőipari Vál- 1 lalatot, a Csőszerelőipari Vállalatot. a G.várkéményépítő Vállalatot és a Ganz-MÁVAG- ot. Sok dicséret érte a csehszlovák ostravai szerelőket, akik a gazomét«- építésénél végezlek eredményes munkát, i A program befejeződött, de az ózdiak újabb tervet dédelgetnek. Az átépített acélműben lehetőséget látnak arra, hogy 1975-re az acéltermelést 1.2 millió tonnára fokozzák. Természetesen ehhez újabb beruházásokra van szüksé“ T. I. Tudománypolitikai Bizottságot hoznak létre He miéi cl sznháiozzu a tsz-ck kiegészítő üzemi tevékenységét sílésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkozta hist és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó ér- j vényes jogszabályok betartá- ! sutiak ellenőrzésére. ji sz* igái taté és egyéb ipari telj ve' enységú közül elsősorban pj aZIJtat kell fejleszteni, amelyek r M élelmi^er-gazdaságot, to- I vállai a helyi szükségletek kiépítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságánik növelését teszik lehetővé. 1 A meztgazdasági üzemek | épíWipari 1 vitclezői jogosultsága! űs té illeti illetékességét úg.v bel! tudósítani, hogy el- s°u?,ei>an i I fzőgazdasági üze- mC.í pn «j az élelmiszerit, tag (>*"'éb területein végesek é; itőipari munkát. Ajukinező wdasági üzemek tel&t plxtU-Úil I ''llvii 1 végzet! '.píí; brig,iUten , -Jikenységét, az epika , J ^rnység kivéte- lévetil A,ni-V/ÍÉ va,kilt szer- zod<MáUa V)< ^égek telje- »L te Ülést tartott a megyei pártbizottság
