Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

Félidejéhez közeledik a nemzetközi tanácskozás Nasszer elnök szerdán fo­gad la a hivatalos egyiptomi lá­togatáson tartózkodó Gromiko szovjet külügyminisztert és kí­séretét. A találkozón jelen volt Mahmud Favzi, az elnök külpolitikai tanácsadója és Mahmud Riad külügyminisz­ter. Az Egyesült Arab Köztársa­ságban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter magával hozta a Szov­jetunió vezetőinek Nass/.erhez intézett üzenetét — írja az A1 Ahram szerdai számában. Panagulisz élete veszélyben Sztathisz Panagulisz, Ale- xandrosz Panagulisz görög ha­zafi testvére felhívást intézett a világ közvéleményéhez, te­gyen meg mindent Alexandrosz Panagulisz életének megmen­tésére. Sz. Panagulisznalc Luigi Longóhoz, az OKP főtitkárá­hoz intézett távirata rámutat, hogy bátyjának és harcostár­sának, Morakisznak élete köz­vetlen veszélyben forog. Éppen ezért felkéri az olasz pártve­zetőt, járjon közbe a görög kormánynál a görög szabad­ságharcosok éleiének megmen­tése érdekében. Luigi Longo választávi rátá­ban közli, hogy azonnali egy­ségszolidaritási és tiltakozó ak­cióra szólítja fel az olasz anti­fasisztákat és demokratákat a fenyegető bűncselekmények megakadályozása céljából. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma az alábbi jegyzéket intézte a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztériumához: — A- Szovjetunió külügymi­nisztériuma a Kínai Népköz- társaság külügyminisztériumá­nak tudomására hozza az alábbiakat: — A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzé­ket tett közzé, amelyben dur­ván elferdíti a folyó évi júni­us 10-én a Taszta folyó tér­ségében (Szemipalatyinszki te­rület), a szovjet—kínai hatá­ron lezajlott eseményeket. — Ténylegesen a dolog a következőképpen történt: — 1909. június 10-én a kínai hatóságok a fenti térségben, a szovjet—kínai határon újabb provokációt rendeztek. E ka­landjuk leplezésére a kínai hatóságok, mint korábban is, juhászokat és egy juhnyájat használtak fel. — Június 10-én 18 órakor egy kínai személy egy juli- nyájjal az említett térségben átlépte a szovjet határt, és 400 méterre behatolt a Szov­jetunió területére. A határsér­tést a Szovjetunió területére titokban benyomult kínai ka­tonák egy csoportja fedezte. — Amikor a szovjet határ­őrök követelték, hogy a határ­sértő hagyja el a szovjet terü­letet, a kínai katonák vála­szul géppisztolyokból tüzet nyitottak a szovjet határőr­szakaszra. Ez önvédelemből kénytelen volt viszonozni a tü­zet, Ezután a határsértők el­hagyták a Szovjetunió terüle­tét. Ami a kínai jegyzéknek azt az állítását illeti, hogy szovjet részről tankokat és páncélos szállító eszközöket használlak, ez provokációs célzatú, ot­romba koholmány. — Annak ellenére, hogy a szovjet külügyminisztérium folyó évi május 4-én a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériumához eljuttatott jegyzé­kében szigorúan óvást emelt a kínai hatóságoknak az említett határszakaszon véghez vitt ki­hívó Cselekményei miatt, a kí­nai fél nem vonta le a szük­séges következtetéseket, sőt — mint folyó évi június 10-i ak­ciója bizonyítja — tovább bo­nyolította a helyzetet a szó­ban forgó határszakaszon. — A Szovjetunió külügymi­nisztériuma határozott tiltako­zást jelent be a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztériu­mánál a kínai hatóságok ezen újabb kalandjával kapcsolat­ban és hatékony intézkedése­ket követel annak érdekében, hogy ne szítsák tovább a fe­szültséget a szovjet—kínai ha­táron, a Taszta folyó térségé­ben. — A kínai hatóságok pro­vokációinak komoly következ­ményeiért A felelősség teljes mértékben a kínai felet ter­heli. v Moszkva, 1969. június 11. A reform tapasztalatairól tárgyalt a megyei képviselőcsoport Tegnap, június 11-én, szer­dán délelőtt a Diósgyőri Gép­gyár vezérigazgatói tanácster­mében értekezletet tartott az országgyűlési képviselők Bor­sod megyei csoportja. A ta­nácskozáson, mint megyénk képviselőcsoportjának tagja, részt vett Cselerki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács ritkára, Dojcsák János és Vas­kó Mihály, a megyei pártbi­zottság titkárai, Havasi Béla, az MSZMP Miskolci városi Bizottságának első titkára és Varga. Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, a képviselők megyei csoportjá­nak elnöke. A tanácskozás részvevőit Gncsi Miklós, a DIGÉP ve­zérigazgatója köszöntötte, majd Varga Gáborné üdvözölte a képviselőket és a meghívott vendégeket. A gazdaságirányítás új rendszerének Borsod megyei tapasztalatairól Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a megye ország- gyűlési képviselőit. Elmondot­tá. hogy az új mechanizmus bevezetése óta eltelt másfel esztendő még túlságosan rövid idő áhhoz, hogy minden tekin­tetben világosan megítélhes­sük a reform kibontakozásá­nak hálásait. Ehhez járul még az is, hogy napjainkban hat­nak még y korábbi irányítási rendszer egyes elemei. A megyei pártbizottság tit­kára hangsúlyozta: eddigi ta­pasztalataink meggyőzően bi­zonyítják. hogy a közgazdasá­gi szabályozók alkalmasak a vállalatok tevékenységének he­lyes irányban való ösztönzé­sére. De ez nem zárja ki azt sem. hogy a gazdasági mechanizmus egyik^másik ele­me még nem egészen jó irányban hat. Példaként az élő munkával és az anyagi eszkö­zökkel való gazdálkodást em­lítette meg. Szólt arról, hogy az ösztönzők hatására a ter­melés és az áruválaszték job­ban igazodott a szükségletek­hez és a gazdaságosság köve­telményeihez. Az egyes gaz­dasági ágazatokban tapasztalt tendenciákról szólva megemlí­tene az épilőanyagipar, a vegyipar és az igényes kohá­szati termékek termelésének gyors növekedését. Szó esett a vállalatok be­szerzési és értékesítési tevé­kenységéről. különösen a kül­kereskedelemben bekövetke­zett kedvező változásokról Külkereskedelmünket az ex­port és az import gazdaságo­sabb. ésszerűbb összetétele jel­lemzi. A gondok között a termelé­kenység vártnál alacsonyabb mértékű növekedését, s ax egyes helyeken jelentkező munkaerőhiányt említette meg az előadó. Ezután a munka­idő-csökkentés tapasztalatairól és a vállalatok fejlesztési cél­kitűzéseinek megvalósulásáról beszélt. Elemezte a vállalatok­nál képződött nyereségei nagyságát és összetételét. Ezután Gácsi Miklós ország- gyűlési képviselő, a DIGÉI vezérigazgatója ismertette i reform tapasztalatait a Diós­győri Gépgyárban. A képvise­lők üzemlátogatáson veitek részt, ahol a helyszínen ta­pasztalhatták a reform külön­féle hatásait. Végezetül Cseterki Lajos elvtárs tájékoztatta a jelen­levőket a legfontosabb felada­tokról. többek között a KGST legutóbbi magas szintű tanács­kozásán elhatározott intézke­désekről, a nemzetközi integ­ráció megvalósításáról. F. T. Kádár János, az MSZMP KB első «lkára (balról) és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszélget a kommunista cs munkáspártok nemzetközi értekezletének szünete­ben. Jobb szélen: a tolmácsnő. sikeres közreműködéséért, Ká­dár János kedden elhangzott nagy hatású beszéde után to­vább növekedett. A kommu­nista világfórum képviselői, a szovjet főváros politikai körei megkülönböztetett figyelem­mel elemzik és értékelik az MSZMP állásfoglalásait tar­talmazó egyórás beszédet, A külföldi újságírók valósággal megszállták az MTI moszkvai tudósítói irodáját. Még jóval a világnyelvekre lefordított, sokszorosított beszédpéldányok szétosztása előtt akartak a ren­delkezésre álló magyar szöveg ismertetése alapján informá­lódni Kádár János legfontosabb megállapításairól. A beszéd el­hangzása után a tudósítói iro­dában állandóan csengett a te­lefon és a világsajtó képviselői az iránt érdeklődtek: mit mon­dott a magyar delegáció veze­tője. A Pravda szerdai száma Kádár János és más felszóla­lók beszédeire utalva aláhúz­ta, hogy a Mao Ce-tung-cso- port, amely a szakadár szov­jetellenes tevékenységet a hi­vatalos párt- és állami poli­tika rangjára emelte és amely önmagát szembeállította az egész kommunista mozgalom­mal, mélyreható elvszerü bí­rálatban részesült a tanácsko­záson. A Pravda megállapít­ja: Kádár János beszédében nagyhatású képet rajzolt a szo­cialista világ történelmi ese­lalás, hogy erősíteni kell a kommunista mozgalom egysé­gét. A tanácskozáson, hétfőn dél­után szólalt fel a Ceyloni KP küldöttsége nevében S. A. Vikremaszingha, a párt elnö­ke, és kijelentette, hogy dele­gációjuk fenntartás nélkül tá­mogatja az előkészítő bizott­ság által az értekezlet elé ter­jesztett négy dokumentumot. Nem járult hozzá ahhoz az olasz javaslathoz, hogy a fő dokumentumnak csupán a harmadik részét hagyják meg. Nem értett egyet az ausztrá­liai javaslattal sem, amely a fő dokumentumot két okmány­ra bontaná, arra, amelyet az értekezleten részt vevő minden párt képviselői aláírnának, va­lamint arra. amely csupán az azt jóváhagyó pártok képvi­selői írnának alá. Az ausztrá­liai javaslat elfogadása azt je­lentené, hogy egyidejűleg de­monstrálnák az egység meg­létét, de hiányát is. A ceyloni felszólaló véleménye szerint a jelenlegi szakaszban célszerű a hangsúlyt arra helyezni, ami egyesit bennünket. A Ceyloni KP — jelentette ki a párt el­nöke — nem járul hozzá az olyan felhíváshoz, hogy tar­tózkodni kell a maoista veze­tés bírálatától. Kijelentette, hogy a maoizmus megnehezí­ti a közös célért folyó harcot, ellenségeink kezére játszik, végzetes befolyást igyekszik kiterjeszteni más országok munkásosztályában található állhatatlan és kalandor ele­mekre. R. Larsen, a Norvég Kom­munista Párt elnöke rúmuta­R. Rodriguez, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága titkárságának tagja ked­di felszólalásában kijelentette, hogy egyetért a fő dokumen­tumban rögzített alapvető té­telekkel. Ennek ellenére to­vábbra is fennmaradtak azok az okok, amelyek miatt a párt tartózkodott az előkészítő munkában való részvételtől. Az SZKP, és más pártok kérésé­re a Kubai KP részt vesz a tanácskozáson, szem előtt tart­va, hogy távolmaradása ne válhasson fegyverré az ellen­ség kezében. Hangoztatta a továbbiakban: véleményük szerint mélyrehatóbb elemzés­re van szükség, hogy magya­rázatot lehessen adni a mun­kás- és kommunista mozga­lom még meglevő gyengesé­geire, azokra az okokra, ame­lyek akadályozzák, hogy a szocialista rendszer teljes egé­szében eleget tegyen küldeté­sének. Kijelentette, hogy a do­kumentumnak értékelése a la­tin-amerikai kommunista pártok tevékenységéről, a de­mokratikus és antiímperlalis- ta párharcban játszott vezető szerepükről nem teljes egészé­ben felel meg néhány latin­amerikai kommunista párt tényleges szerepének. Hangsú­lyozta, hogy az antiimperialis- ta erők fő célkitűzésüknek az imperializmus szétzúzását kell, hogy tekintsék, hiszen ez ál­talánosabb és fontosabb törté­nelmi feladat, mint a béke megőrzése. Majd hozzátette, hogy a kubai forradalmat to­vábbra is veszély fenyegeti és Guevara halála nem a vég. ha- (Folytatás a 2. oldalon) Műszaki ankét ot rendes a MTESZ Kétnapos tudományos-mű­szaki konferenciát rendez a MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének anyagmozgatási szakbizottsága, a számítástech­nikai szakbizottság, a közpon­ti anyagmozgatási bizottság és a miskolci Nehézipari Műsza- I ki Egyetem gépészmérnöki ka- ; ra, a műszaki egyetemen. A j tanácskozásra június 19-én és I 20-án kerül sor. I A tanácskozás céljáról és I programjáról tegnap, június 11-én, szerdán délután, a MTESZ miskolci székházában , tájékoztatták a sajtó képvise­lőit. A tájékoztató során dr. Obádovics J. Gyula egyetemi docens, dr. Hosszú Miklós egyetemi tanár és Cselényi Jó­zsef egyetemi adjunktus, el­mondották, hogy a kétnapos ankét fő célja: bemutatni a modern matematikai módsze­reknek az anyagmozgatás te­rületén való alkalmazását. A tanácskozást június 19-én plenáris ülés nyitja meg. ahol dr Cribere Tibor, a Nehézipa­ri Műszaki Egyelem gépész- mérnöki karának dékánja mond bevezetőt. A tudományos-műszaki kon­ferenciára 70 különféle hazai intézménynek mintegy 200 képviselőjét várják. A MAGYAR SZOCIALISTA MüNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 183. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1969. június ÍZ. Nassser— Gromiko találkozó Szovjet jegyzék Kínához A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozása szerdán reggel folytatta mun­káját. Az értekezlet félidejé­hez közeledik. Az a tisztelet és megbecsü­lés, amely a moszkvai tanács­kozás köreiben az MSZMP iránt nyilvánul meg, az érte­kezlet előkészítésében vállalt ményeiről, ezen belül a ma­gyar nép vívmányairól. A Komszomolszkaja Pravda köz­li- Kádár János fényképét, amint az értekezlet szüneté­ben Leonyid Bresznyevvel be­szélget. A nemzetközi tanácskozáson egyre nagyobb átütő erővel bontakozik ki az az állúsíog­totl arra, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban !e kell küzdeni a nézeteltérése­ket, akcióegységet kell elérni mindazokban a kérdésekben, amelyekben az általános néze­tek megegyeznek. Ezután a fő dokumentummal kapcsolatban tette meg észrevételeit. xi.ixx :(3Eol<lití liliillipllirságokkai 1969 x::;x:::::: x : ifj. -jiMáiji­MÉÉI tárgyalóteremből

Next

/
Oldalképek
Tartalom