Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A városfejlesztés néhány kérdéséről nyilatkozik dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke 6 Eaészséqiiqy, szociális helyzet Miskolci olvasóink közül — a közvélemény-kutatás során — többen érdeklődtek a város egészségügyi és szociális ellá­tottságának helyzete, illetőleg fejlesztése felől, * KÉRDÉS: Egészségügyi II intézményeink mennyi­■ ben felelnek meg jelen­ül leg a velük szemben tá­■ masztott igényeknek és J fejlődnek-e a harmadik ■ ötéves terv végéig? VÁLASZ: Miskolc kórházi ellátottsága elérte azt a szin­tet, amely más nagyvárosok­ban található. így a fejlesztés főiránya már nem a mennyi­ségi növelés, hanem az el­avult, korszerűtlen osztályok rekonstrukciója, a kórházakon belül az egyes osztályok közöt­ti helyes arányok kialakítása, a kórházi ellátás szakmai, minő­ségi színvonalának emelése. Ennek megfelelően alakult és alakul a harmadik ötéves terv során a kórházi ágyfejlesztés mértéke és üteme is. 1966-ban ötven, 1968-ban és 1970-ben is ötven-ötven ággyal bővül a hejőbábai munka- terápiás elmeintézet. 1970-ben kezdődik meg egy új, 386 ágyas gyermekosztály építése a Szentpéteri-kapui kórház te­rületén, amely lehetővé teszi majd, hogy a város különböző területén elhelyezett korszerűt­len gyermekosztályokat fel­számoljuk. Az új gyermekosz­tály beruházási költségelő­irányzata 55 millió forint. Az idén befejeződik a Semmel­weis Kórház járványosztályá­nak rekonstrukciója. Már majdnem bizonyos, hogy a ne­gyedik ötéves tervben egy su­gárterápiás kezelő építése is megkezdődik a Szentpéteri- kapui kórház területén, a rá­kos megbetegedések korszerű és hatékonyabb kezelésére. Működik már a művese-állo- más is, melynek jelentősége a korszerű gyógyászatban felbe­csülhetetlen szükségességű. 1966. január 1-én az összes kórházi ágyak száma 3393 volt Miskolcon. Ez a harmadik öt­éves tervben 300 ággyal gya­rapszik. Az ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 198,8, amely kedvező ellátottsági szintet jelent. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a Miskol­con levő kórházak nemcsak a várost, hanem Borsod megye jelentős részének ellátását is szolgálják. A harmadik ötéves terv so­rán szakrendelő-intézet váro­sunkban nem épül. A meglevő szakrendelő-intézeteken belül azonban a rendelési óraszám évenként átlagosan 36-tal nö­veltszik. A szakrendelő-intéze­ti ellátás fejlesztése, valamint arányos területi elosztása ér­dekében a negyedik ötéves terv során a diósgyőri új vá­rosközpont területén megépül majd egy új szakrendelő inté­zet is. 1966-ban 55 orvosi körzetben 54 orvos látta el a város la­kosságát. Egy orvosi körzetre átlagosan 3161 felnőtt lakos jutott. A harmadik ötéves terv során 12 új körzeti rendelő gély rendszerének bevezetése valamelyest csökkentette a bölcsődei férőhelyekkel szem­ben támasztott igényeket, ugyanakkor a bölcsődés korú gyermeklétszám jelentős nö­vekedése — 1966-hoz viszo­nyítva csaknem 50 százalékos — ellenkező tendenciát is vál­tott ki. Ezért a 100 bölcsődés korú gyermekre jutó férőhe­lyek számát kisebb mértékben növeljük a harmadik ötéves terv során, mint az óvodai fé­rőhelyekét. „ KÉRDÉS: Mi a helyzet a * munkaképes korból ki- J öregedett, elhagyott és ■ társadalmi ellátásra szo­■ ruló legidősebb korosz- ; tály szociális ellátása te­■ rén? VÁLASZ: Az ő elhelyezé­sükre már megkezdődött egy 474 férőhelyes szociális otthon építése a Szentpéteri-kapuban. A tervek szerint ez 1970-ben el is készül, ezáltal nagyon lé­nyeges, régóta sürgető problé­mánk oldódik majd meg. Más vonatkozásban is előbb­re lépünk a rászorulók megse­gítésében. Az idei költségveté­sünkben például 600 ezer fo­rinttal növeltük a szociális se­gélyre fordítható összeget. így a tavalyi 2 millió 900 ezer fo­rinttal szemben az idén 3 és fél millió forintot tudunk er­re a célra fordítani. Az egy fő­re jutó segély havi átlaga 300 forintról 360 forintra növek­szik. összehasonlításul meg­említeném, hagy ez az összeg 1967-ben országosan — havi átlagban — 260 forint volt. Végül megemlíteném, hogy az idei költségvetésünkben ép­pen áz egészségügyi és szociá­lis ágazat részesült a legna­gyobb előnyben, mivel az egészségügyi és szociális in­tézmények fenntartására és fejlesztésére csaknem 200 mil­lió forintot fordítunk. Csépányi Lajos (Folytatjuk) / Ankét a közéleti tisztaságról A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottságai rendezésében közös ankétot tartottak tegnap, jú­nius 6-án, délelőtt Miskolcon, a városi tanács nagytermé­ben. Az ankétot, amelyen többek között részt vett dr. Lovas La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Vincse Sán­dor, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Száméi Lajos, tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást A közéleti tisztaság jelentősége és helyzete az állami munká­ban címmel. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a közélet tisztaságának problémája is egyike volt azoknak, amelye­ket az utóbbi húsz évben meg­lehetősen szemérmesen kezel­tünk. Erről és a közéleti tisz­taság normáiról azonban be­szélni kell, hiszen szocializ­musunk építésének jelenlegi szakaszában sajnos még nem tudtuk kiküszöbölni teljes egé­szében a protekciót, sem a korrupciót. Az igen alapos, mélyen elemző előadás után dr. Deák András, megyei főügyész, dr. Varga János, a megyei bíróság elnöke, dr. Zádor Jenő, a me­gyei tanács vb szervezési és jogi osztályának vezetője és dr. Rozgonyi Jenő, a városi tanács vb igazgatási osztály vezetője tartott korreferátu­mot. Az igen értékes, az állami munkában tovább hasznosítha­tó témával foglalkozó ankét Vincze Sándor megyei titkár zárszavával fejeződött be. Hatmilliós tandíj A z év első hónapjaiban, amikor a sajtó — lapunk is — bő terjedelemben, s több ízben foglalkozott a cipők, s ezen belül különösen a női csizmák minőségével, jog­gal fogalmazódott meg a kérdés: hogyan kerülhetnek for­galomba tízezer számra egészében rossznak bizonyult láb­belik, s vajon a vásárlói panaszok tömegének lesz-e hatá­sos következménye? A néhány hónapja feltett kérdésre most elégedettséggel olvastuk a választ. A könnyűipari miniszter kezdeményezésére a Központi Gazdasági Döntő Bizottság bírságolási eljárást indított a Bőr- és Cipőkellék-ellátó Vál­lalat, valamint a Duna és a Tisza Cipőgyár ellen. Határoza­tában összesen hatmillió forintot kitevő gazdasági bírságot szabott ki a három vállalatra, a forgalomba hozott, rossz- minőségű műbőr-csizmák miatt. Hatmillió forint tekintélyes summa. Főként, ha nem a nyereség számlájára kell írni, hanem a mulasztások tandí­jaként befizetni, ,s a vállalat nyereségét csökkentő veszte­ségként elkönyvelni! Igaz, a döntőbizottság határozata még nem jogerős. Jogerősnek tekinthető azonban az a fogyasz­tói ítélet, ami szerint alapos leckét kell kapniuk azoknak a vállalatoknak, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem akar­ják megérteni, hogy írott és íratlan törvényeink szerint a szocialista gozdálkodás elveinek megsértésevei tilos a válla­lati hasznot növelni. Az említett három vállalat a lecke meg­tanulásának tandíját fizeti meg, s a pénzbeni veszteségek mellett a vállalat hírének, nevének erkölcsi csökkenését is viselniük kell. A vásárlói, fogyasztói érdekek védelme sűrűn szerepel a lapok hasábjain, a rádió, a televízió híradásaiban, ám eddig úgy tűnt, sokkal inkább óhaj, mintsem gyakorlati valóság. Az elmúlt hónapokban azonban — hűen a gazdasági reform szelleméhez, s elveihez — szemtanúi lehettünk annak, mi­ként növekednek a vásárlót védő biztosítékok — a kiváló áruk fórumának védjegyét visszavonták, bírságot szabtak ki a Szokol rádiók töltőjének rossz minősége miatt stb. —, s most a hatmilliós bírság esetében isráét arról bizonyosod­hattunk meg, hogy az állam nem tétovázik, ha a lakosság érdekeiről van szó. A vállalati önállóság, a piaci konkurrencia, az árpoliti­ka nyújtotta lehetőségek jó feltételeket teremtenek a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítésére, ám ar­ra nem, hogy e lehetőségekkel akár egyetlen vállalat is visz- szaéljen. A reform kezdetekor, a múlt évben még csak elv volt: a tisztátalan eszközöket alkalmazó vállalati gazdálko­dást — ha a szép szó nem használ — bírsággal kell terelni a helyes útra. A fogyasztónak természetesen öröm, hogy ez az elv ma valósággá kezd válni, a vállalatok pedig — s nemcsak a bírsággal sújtottak — rákényszerülnek, hogy tiszteljék eltartóikat, a vevőket! épült, illetőleg épül. Egy orvo­si körzetet szanálunk, így n körzettel lesz több és 1970 vé­gére égj’ orvosi körzetre 2910 lakos jut Az ellátás lényeges javulá­sát jelenti a gyermek-szakor­vosi körzetek kialakítása. 1966-ban 21 gyermekkörzeti rendelő volt városunkban. Ez a harmadik ötéves terv során öttel gyarapszik, s ezáltal a gyermekkörzeti ellátás Mis­kolcon meghaladja az országos színvonalat. Lényegesen javítja a járóbe­teg-ellátást az üzemorvosi há­lózat kiépítése is. Ez ma már majdnem mindegyik üzemben megoldott. Az üzemorvosi órák száma naponta 80, a tízezer lakosra jutó napi óraszám 15,6, s ez megfelelőnek mond­ható. A közeli egy-két év alapve­tő tennivalója az elmondotta­kon kívül a körzeti, gyermek­körzeti orvosi rendelők korsze­rűsítése, ha a jelenlegi nem megfelelő, úgy újak létesítésé­vel, vagy a meglevők bővíté­sével és az összes szükséges felszerelés megfelelő biztosítá­sával. Szóval az eddiginél minden vonatkozásban jobb feltételek megteremtésével. ■ KÉRDÉS: A szociális ■ intézmények közül külö­■ nősen a bölcsődei férő­ül helyek alakulásáról ér­■ dcklődnck a dolgozó nők. J Várható-c a bölcsődei férőhelyek növekedése? VÄLASZ: 1966 elején Mis­kolcon 819 bölcsődei férőhely volt. 100 bölcsődés korú gyer­mekre 15,5 férőhely jutott. Ez az ellátottsági szint körülbe­lül fele a fővárosinak és ki­sebb, mint más hasonló, vagy majdnem hasonló városoké. A lemaradás felszámolása érde­kében már több új bölcsődét építettünk. 1966-ban adtuk át rendeltetésének a Kilián-déli lakótelep Il-es számú, 60 férő­helyes bölcsődéjét 1967-ben a Szentpéteri-kapui lakótelepen 120 férőhelyes bölcsőde épült. Az idén a bolgárföldi lakótele­pen 60 férőhelyes, jövőre pe­dig a Győri-kapu déli lakóte­lepen 120 férőhelyes és Diós­győrben, a Lilla utca melletti területen 60 férőhelyes bölcső­de épül. Egy bölcsődei férő­hely létesítése közel 60 ezer forintba kerül. Bár a gyermekgondozási se­Vem kár a cíízérí... A Szentpéteri-kapui kórház főépülete. sok alkotóelemeit. Bemutatták az igen gazdaságosan alkal­mazható szovjet panellszállító járműveket is. A szállítási vállalat miskolci üzemegysége két járművel képviseltette magát a bemuta­tón. Az egyiknek az alsózsol- cai betonelemgyár 18 méter hosszú univáz szerkezetét lát­hattuk, a másik hosszú, hen­geres idomacélok szállításából adott ízelítőt. Nagy sikert aratott az épít­kezéseknél alkalmazott torony­daruk szállító járműve. A von­tató előtt URH adó-vevővel felszerelt gépkocsi halad, amely a biztonságos közlekedés érde­kében állandó összeköttetésben áll a vontató vezetőjével és a hátsó tengely kormányosával. Bemutattak kisebb szállító járműveket is. A gépkocsi­tulajdonosoknak kulcsátadás­sal szállítanak előre gyártott garázst az egyik különlegesen kialakított gépkocsin. A töme­ges kislakás-építkezéseknél gazdaságosan használhatók fel az egyszerre 250 téglát géppel le- és felrakó szállító jármű­vek. Gyakorlatilag a tégla­gyári kemencétől a beépítés helyéig emberi kéz érintése nélkül utazik ezeken a tégla. Mint a bemutató alkalmá­val rendezett sajtótájékoztatón Szilágyi Gyula, az ÉPFU ve­zérigazgatója is rámutatott, a szállítógépek igyekeznek kö­vetni napjaink építőiparának forradalmi fejlődését. Az Eszak-Magvarország munka­társának kérdésére a vezér- igazgató elmondotta, hogy a házgyári lakások árának je­lenleg 8—10 százalékát teszi ki az elemek szállítási költsé­ge. Ez nem jelentéktelen ösz- szeg. Az ÉPFU vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a jövőben tovább kell keresni a szállítás új, gazdaságosabb módszereit. Elmondotta azt is. hogy gaz­dasági szempontból nagyon is meggondolandó lenne, hogy a szállításban néhány év múlva helyet kaphassanak a nagy te­herbírású helikopterek is. F. T. A már több éve tartó die- gőzdaru kikerül a forgalom- rint nagyon megfelelnek a selesítés a Lenin Kohászati ból. Már eddig is 23 db 600 kohászati' körülményeknek. Művek belső közlekedésében lóerős Ganz-MÁVAG Diesel- 1970 januárjában még 9 moz- a végéhez közeledik. Lassan mozdony érkezett a gyárba, donyt kap a közlekedési gyár­valamennyi gőzmozdony és amelyek a tapasztalatok sze- egység és ezzel az anyagmoz­_______________ ____________________________________________gatáshoz szükséges erőgépek s záma teljes lesz. A mozdonyok lecserélésével párhuzamosan a gőzdarukat is felváltják a korszerű és nagy­teljesítményű Diesel-daruk. A Német Demokratikus Köztár­saságból eddig 8 db 20 tonnás teherbírású darut vásárolt a diósgyőri kohászat. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is kiállító lipcsei Kirow Nehézgépgyártól mast újabb erőgép érkezik. amelynek szállítási szerződését éppen a vásáron írta alá Sarlai Jenő, a közlekedési gyáregység ve­zetője. Az év végéig megér­kező EDK—500 típusú Diesel­daru teherbírása eléri a 80 tonnát. Üzembe helyezése után pedig feleslegessé válik az a 2 db 45 tonnás gőzdaru is. A gyáregység vezetőségének tájékoztatójából kitűnik, hogy a jövő év februárjáig minden­képpen befejeződik a belső közlekedés teljes dieselesíté- se, amelynek következtében a Lenin Kohászati Művekben az utolsó gőzmozdonyokat és gőz­darukat is kivonják a forga­lomból. Gutman József Előre gyártott házgyári ele­mek, húsz méternél is hosz- szabb betonszerkezetek szállí­tó járművei, toronydaruk és más, különféle speciális építő­ipari szállítógépek vonultak fel a meghívott szakemberek és a sajtó képviselői előtt tegnap a Népstadionban, az Építőipa­ri Szállítási Vállalat bemuta­tóján. A bemutató vendégeit lenyű­gözték a hatalmas méretek: a hazai építőiparban alkalmazott szállító járművek sokoldalúsá­ga méltán váltotta ki a szak­emberek elismerését. Az ÉVM Építőipari Szállítási Vállalat vezetői működés közben is­mertették különleges jármű­veiket. A Borsod megyei or­szágutakon is gyakran talál­kozhatunk — többek között — az NP—14 és NP—20 típusú panelszállító trailerrel, amely keskeny, forgalmas útjainkon is nagy biztonsággal, s pon­tos időre szállítja az új laká­A korszerű építőipar szállítóeszközei

Next

/
Oldalképek
Tartalom