Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-06 / 128. szám

Fenlek, 1969. június 6. r~ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 «• Üj találmány A városfejlesztés néhány kérdéséről nyilatkozik dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke 5. ífűvetődcsi viszonyok Miskolci olvasóink szívesen tájékozódnának a város kul­turális helyzetéről. — Ez is kiderült a közvélemény-kuta­tó lapok tanulmányozása so­rán. 2 KÉRDÉS: Mindenekelőtt m a város óvodái, általá­■ nos és középiskolái, va- " lamint a szakmunkás­■ képző intézetei milyen J mértékben elégítik ki je- * Icnleg a velük szemben ■ támasztott igényeket, és ■ fejlesztésüknek milyen ■ üteme várható az clkö- " vetkezendő cgy-két év ■ során? VÁLASZ: Három évvel ez­előtt mintegy 2450 óvodai fé­rőhely volt Miskolcon. 100 óvodás korú gyermekre 35,3 fé­rőhely jutott. 1967-ben átad­tuk rendeltetésének a Szentpe- teri-kapui lakótelep 100 férő­helyes új óvodáját, 25 férő­hellyel bővítettük a ^ Kilian- déli I-es számú óvodát; 1968- ban ugyancsak 25 férőhellyel bővítettük a Kilián-déli H-es számú óvodát. Jelenleg építés alatt áll a bolgárföldi új lakó­telep 100 férőhelyes és a Szent- péteri-kapui lakótelep 150 fé­rőhelyes óvodája. 1970-ben 200 .—200 férőhelyes óvoda épül a Győri-kapu déli lakótelepen és a Hoffman Ottó utcában. Mindezek eredményeként 1970 végére városunkban 100 óvo­dás korú gyermekre 43 férő­hely jut majd. Az igény per­sze ennél több. Csakhogy a népesség növekedése — és ezen belül az óvodás korúak létszámának, s arányának emelkedése — a gyermekgon­dozási segély bevezetésének hatásaként —• most olyan nagymértékű erőfeszítést tesz szükségessé, amellyel a har­madik ötéves terv eredeti elő­irányzatai még nem számol­hattak. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy egy óvodai férő­hely kialakítása átlagosan 43 ezer forintba kerül. Az óvo­dák működésére és fenntartá­sára az idén például 13 mil­lió 700 ezer forintot fordítunk. Ez a helyzet az óvodai ellá­tottság és fejlesztése tekinte­tében. Az általános iskolai tanulók oktatása három évvel ezelőtt 344 tanteremben folyt Miskol­con. Egy osztályteremre 62,8 tanuló jutott. (Jelenleg 56,5.) Vagyis iskoláink túlzsúfoltak, egy részük korszerűtlen is. Az általános iskolai tantermek szá­mát tehát feltétlenül gyarapí­tani kell. Egyrészt, hogy eny­hítsük a túlzsúfoltságot, más­részt azért is, hogy felszámol­hassuk a szükségmegoldáso­kat, s végül hogy pótoljuk a városrendezés, vagy a korsze­rűtlenség miatt lebontott tan­termeket is. Két évvel ezelőtt már átad­ták rendeltetésének a göröm- bölyi 8, a Szentpéteri-kapui 12 és a bolgárföldi 8 tantermes általános iskolát. Az idén a Szentpéteri-kapui lakótelepen újabb 8, Hejőcsabán, a Szere­tet utcában 4 tanteremmel bő­vül az általános iskolai tante- remhálózat. Jövőre, 1970-ben a Győri-kapu déli lakótelepén újabb 20 tantermes iskola épül, s ezzel a harmadik öt­éves tervben 60 tanteremmel lenne több, mint öt évvel ko­rábban volt. A tényleges nö­vekedés azonban csak 46 lesz. mert közben 14-et városrende­zési és más okokból le kellett bontani. Ugyancsak melléke­sen jegyzem meg. 'hogy egy tanterem megvalósítási költ­sége több mint 800 ezer fo­rint. A város középiskolái Miskolc centrumjellegénél fog­va _ kettős feladatot latnak e l. Egy-észt biztosítják a mis- koici általános iskolákban végzők továbbtanul ását, nnás- rés-/> eherbíró képességük arányában részt vállalnak a megye oktatási feladataiból is. A gyümölcsösök talaját megművelő munkagépet mutattak be a Kertészeti Kutató Inté­zet gazdaságában. Az új gép napi 50 ember munkáját végzi el, tíz holdon képes a gyü­mölcsösök korona alaíti területét megművelni. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának ülése TEGNAP, JÚNIUS 5-ÉN, csütörtökön délelőtt Mráz Fe­renc elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa. A szakszervezeti vezető testület tanácskozásán részt vett többek között Veres Sándor, a megyei párt-vb tag­ja, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Varga Zoltán, az MSZMP Miskolci városi Bi­zottságának titkára, Bárczi Bé­la, a megyei tanács vb-elnök- helyettese és dr. Tóth István, a Miskolci városi Tanács vb- titkára. A felsőbb szakszerve­zeti szervek képviseletében je­len volt az ülésen Gyöngyösi István, a SZOT-elnokség tagja, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára. A tanácskozás első és egy­ben legfontosabb napirendi té­máját. — az SZMT elnökségé­nek területpolitikai tevékeny­ségéről szóló jelentést és az ez­zel kapcsolatos határozati ja­vaslatot Tóth József, az SZMT vezető titkára terjesztette a testület elé. A jelentés utalt a párt Politikai Bizottságának 1965 decemberi határozatára, amely kijelölte megyénk gaz­dasági fejlesztésének távlati irányelveit. A szakszervezeti mozgalom egyik új feladata, hogy a területfejlesztő munká­ban is érvényesítse érdekkép­viseleti szerepét. A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÄCSA és a me- j gyében működő szakszervezeti szervek bekapcsolódtak a rae-^ gye és a városok távlati ter­veinek, célkitűzéseinek megha­tározásába. Igen sok esetben hallatták szavukat például a nők elhelyezkedési problémái­nak megoldása, vagy a lakos­ság jobb ellátása érdekében. Az SZMT területpolitikai mun­kájában nagy szerepet tölt be többek között az egészségügyi ellátás társadalmi ellenőrzése is, de részt kért a szakszer­vezetek a megye és Miskolc gondjaiból akkor is, amikor a közlekedés nehézségeiről, a la­káshelyzetről, vagy más egyéb problémákról volt szó. A jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítésben az SZMT veze­tő titkára hangsúlyozta: a te­rületpolitikai munkában még sok tapasztalatot kell szerez­nie a szakszervezeteknek, hogy a tennivalókból mindjobban kivehessek részüket, s így cél­tudatosabban és főleg hatéko­nyabban el tudják látni érdek- védelmi feladataikat. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa igen alaposan és sokoldalúan vitatta meg a szakszervezet területpolitikai tevékenységének tapasztalatait és a további feladatokat. A vi­tában többek között felszólalt Gyöngyösi István, a SZOT-el- nökség tagja, az építők szak- szervezetének főtitkára, Varga Zoltán, a miskolci pártbizott­ság titkára és Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese is. A vita alapján az el­hangzott javaslatokat figye­lembe véve a testület az elő­terjesztett jelentést és határo­zati javaslatot elfogadta. EZUTÄN HALLGATTA MEG a Szakszervezetek . Me­gyei Tanácsa a szakszervezeti választásokról, majd pedig az SZMT-el nökség mu nk áj áró 1 szóló tájékoztatókat. Végül szervezeti kérdésekben döntött a vezető testület. A SZOT titkársága a megyei pártszer­vek és az elnökség egyhangú javaslata alapján a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának tagjai közé kooptálta dr. Ba­logh Andrást. A Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa dr. Ba­logh Andrást választotta az elnökség tagjává és az SZMT titkárává. Látogatás a szánítákizpootEiao A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhaza, Miskolcon. !$iAz EGYIK GÉPEN karton­lapocskákat lyukasztanak. Ada­tok tengerét fordítják le az elektronikus számítógépek ti­tokzatos nyelvére. A fordítás­ra váró szövegek igen sokfé­lék. Akad itt raktári anyag­kimutatás, s egyszerű villany­számla is. Egy másik, valami­vel nagyobb gép a már kilyu­kasztott kártyákat pergeti bo­szorkányos gyorsasággal. Nincs a világon bűvész, aki utánoz­ni tudná: a gép óránként 40 ezer kártyát néz át, 40 ezer kártyát válogat és csoportosít. De mindez még csak előké­szítés. Hiszen a számító-, adat- feldolgozó központ igazi lelke az elektronikus számítógép. Ennek a gyorsaságát már kö­vetni se lehet. Óránként tíz- milliószámra ad össze és száz­ezerszámra szoroz. Szinte meg sem kapta még az adatokat, már írja is a végeredményt. A másodperc tört része alatt ki tudja hány ember hány hé­tig tartó, fárasztó munkáját végzi el. A számítógép sok mindenre képes. Csak egy érdekesség: Pécsett a számítógép készíti el a város lakóinak villanyszám­láit. A géppel csak a fogyasz­tásmérő óra számát és az óra állását kell „közölni”. A töb­bit — a fogyasztók nevét, la­káscímét, az óra előző havi állását és az áram díját, — a gép már emlékezetből tudja. A kiírószerkezetből a kész, akár postán is kézbesíthető számlákat veszik ki a számi-, Az 1965—66-os tanévben kö­zépiskoláinkban 9428 tanulót oktattak. Ez a szám az 1968— 69-es tanévben 9721 főre emel­kedett. A növekedés tárgyi fel­tételeinek megteremtésében jelentős szerepet játszott az 1966-ban megépült 12 tanter­mes Palóczy utcai II. számú szakközépiskola és a tavaly megépített 16 tantermes Ba­ross Gábor utcai III. számú szakközépiskola. Ezzel együtt a középiskolai osztálytermek száma 221-re emelkedett. A középfokú oktatási rend­szeren belül a demográfiai hullám, valamint a népgaz­daság szakember-szükségleté­nek strukturális változása azt eredményezte, hogy oktatási rendszerünkben a korábbinál nagyobb szerepet kapott a szakmunkásképzés. Miskolcon az 1966—G7-es tanévben 6179 fiatal tanult szakmát. A szak­munkástanuló-intézetekben ok- tatottak 55 százaléka volt a vi­déki tanuló. A szakmunkás­tanuló-intézetek jelenleg 75 tanteremmel rendelkeznek. Az egy tanteremre jutó tanulók száma 83 fő (!). Ez a szám na­gyon kedvezőtlen, túlzsúfolt­ságot mutat. A harmadik öt­éves tervben a szakmunkásta­nuló-intézetek mindössze öt tanteremmel gyarapodnak, a művelődési ágazatnál felsza­baduló tantermek átadásával. Ez a jelenlegi helyzeten lénye­gesen nem javít. A szakmun- kásképző-intézeti tanteremhá­lózat fejlesztését sajnos sem az érdekelt nagyüzemek, sem a Munkaügyi Minisztérium nem irányozta elő. Bár egyre fokozódik a szak­munkástanuló-képzésbe bevont általános iskolát végzettek szá­ma, mégis, jelentős a tovább­tanulásból kimaradt lányok száma és aránya. Az 1968—69- es tanévben például összesen 304-en nem tanulnak tovább, ezek közül 230 lány. A vidéki tanulók elhelyezése, a városi tanulókkal egyenlő tanulási feltételek biztosítása érdeké­ben 1966-ban egy 400 férőhe­lyes leánykollégium épült a Palóczy utcában. (Egy kollé­giumi férőhely létrehozása 50 ezer forintba kerül.) A kollé­giumi ellátás iránt nagyobb igények merülnek fel, mint amennyi tanulót jelenleg ké­pesek vagyunk elhelyezni. Ha­sonló probléma a szakmunkás- tanulók kollégiumi, illetőleg otthoni elhelyezése is. (A ren­delkezésre álló 1350 férőhely- lyel szemben a jelenlegi igény csaknem 2000.) Az oktatás feltételei közé tartozik a napközi otthon és a tanulószobai igények kielégíté­se is, amely egyre fokozódik. » KÉRDÉS: Milyen fejlő- £ des várható a harmadik ® ötéves terv végéig a “ népművelés területén? VÁLASZ: Városunk egyre pezsgőbb kulturális élete meg­felelő intézményhálózat kiala­kítását teszi szükségessé. A harmadik ötéves tervben je­lentős összeget fordítunk erre a célra. 1966-ban már új mű­velődési otthont kapott Szir­ma, 1967-ben kezdte meg mű­ködését a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Otthon, vala­mint Tapolcán a parkkönyv­tár. Jelenleg a Népkert mel­lett már folynak az előkészü­letek az új, 200 ezer kötetes megyei-városi könyvtár építé­sére. Tovább folytatjuk a ta­nácsi és a szakszervezeti könyvtárhálózat bővítését. A tervek szerint 1969-ben épül fel a Szentpéteri-kapui lakó­telepen egy új klubkönyvtár és egy gyermekkönyvtár. Több éve folyik a diósgyőri vár re­konstrukciója, amely tavaly már megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is. Elkezdő­dött a diósgyőri vármúzeum kialakítása stb. Könyvtáraink, művelődési otthonaink fenntartására és az egyéb népművelési feladatok ellátására az idén csaknem négymillió forintot fordítunk. Ez az összeg 6 százalékkal több az előző évinél. Jelentős ösz- szeget — a korábbi éveknél lényegesen nagyobbat — for­dítunk a Miskolci Nemzeti Színház támogatására is. Növekvő pénzeszközökkel támogatjuk a város kulturá­lis életében jelentősebb szere­pet játszó rendezvényeket. Er­ről az igényesebb műsorok (zenekari hangversenyek, kiál­lítások stb.), a mind színvo­nalasabb prospektusok, az évenkénti közel 100 ezer fo­rintos művészeti díjak is ta­núskodnak. A már készen ál­ló művészklub, a különböző művészeti ágak képviselőinek nyújt hamarosan kellemes környezetet és reméljük pezs­gő, mozgalmas, az alkotást jól szolgáló vitafórumot. Az idei költségvetésünkben egyébként a kulturális ága­zatnál csak a szociális és egészségügyi ágazat fenntar­tása, illetőleg fejlesztése sze­repel nagyobb összeggel. Csépányi Lajos (Folytatjuk) tógép kezelői. De ez — bár­milyen hihetetlenül hangzik .— csak az egyszerűbb feladatok közül való. SE SZERI, SE SZÁMA a bonyolultabbnál bonyolultabb feladatoknak, amelyeket az elektronikus számítógép gyor­san és csaknem bizonyosan hi­bátlanul old meg. Magyarország elektronikus adatfeldolgozó-hálózatának ki­építése már évek óta tart. A Számítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat vidéki köz­pontjai között a miskolci lesz az ötödik. Ez a központ fogja majd kielégíteni elsősorban Borsod megye, ezenkívül ter­mészetesen egész Észak-Ma- gyarország adatfeldolgozási igényeit. Észak-M agyarország számí­tóközpontja is most épül. Az első gépek ideiglenes otthon­ban, a miskolci Tanácsház tér egyik földszintes épületében kaptak helyet. Itt tanulják meg a programozás és a szá­mítógépekkel való „beszélge­tés” 'csínját-bínját a központ; jövőbeli dolgozói. A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI ÉS ÜGYVITELSZERVEZŐ VÁLLALAT miskolci számító- központja a Nehézipari Mű­szaki Egyetem könyvtára mel­lett épül. A munkák jól halad­nak. s ha nem jön közbe sem­mi, 1970 januárjában megkezd­heti működését az észak-ma­gyarországi számítóközpont. Finnek Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom