Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1ÍKÍ9. június 5. A tübing-áívevő igazsága, avagy: mellékzöngék egy mellékzöngéhez Új könyv íár Saj oszesstpéteren Az első válogatók a könyvtárban. Hatvankilenc évvel ezelőtt, a dött a sajószentpéteri bányász századfordulón már belügymi- olvasókör. A nagy múltú nisztériumi engedéllyel műkő- könyvtár későbbi elhelyezése is Segítség a lényeg iegrapisilii Bényei József versgyűjteménye tatás különböző formáival, öt televíziójuk van az iskolában, más audiovizuális eszközöket is felhasználnak. Az iskola ne­velői kutatják a módszereket, amelyekkel 45 perc keretében a televízió, vagy magnetofon, lemezjátszó és más eszközök közbeiktatásával a gyerek a lényeges ismeretanyagot, illet­ve a kapott nagytömegű új is­meretből annak lényegét meg­ragadhatja, és rögzítheti ma­gában. Elmondták a kazinc­barcikai nevelők, hogy az is­kolatelevízió a lényeg megra­gadásához nyújt segítséget, még akkor is, ha olyan órák után, amelyek új ismereteket közölnek, az anyagot a neve­lőnek újra le kell adni. hi­szen a tanuló először csak a képsorokat látja, és nehezen tudja kiválasztani a hosszú, viliódzó jelenetsorokból, mi az, ami számára a leglényegesebb, amit el kell sajátítania. Ha viszont a nevelő ismételten visszatér áz anyagra, kiemel­ve annak leglényegesebb ré­szeit, a korábban kapott vi­zuális ráhatás rendkívül nagy segítség a lényeges anyagré­szek rögzítésében, a tanuló is­merettárában történő elraktá­rozásában. / K'i iskolatdevízióval való foglalkozást nem lehet a nevelőkre rákényszeríteni. Ön­ként vállalkozó tanárok és ta­nítók foglalkoznak vele, mint­egy nemes hobbyból, de azok. akik bekapcsolódtak ebbe a munkába, rendkívül lelkesen végzik, és folyamatosan fino­mítják módszereiket, keresik az ismeretátadás legjobb esz­közeit. Nagy nehézséget jelent az audiovizuális oktatásnál — s ezen belül az iskolatelevízió­nál — a tanulócsoportok ma­gas létszáma. Kazincbarcikán a Központi Általános Iskolá­ban 46—47-es tanulólétszámú osztályokban folyik ez az ok­tatásfaj tá. s hasonló a hely­zet a város két újabb általános iskolájában is. A hármas vál­tásban folyó tanítás veszélye fenyeget ebben a tanintézet­ben, pedig a váltott rendszerű f tanítás a délelőtt-délutáni be- ! osztás megnehezíti az audio- j vizuális oktatást, s az adás- j beli ismétlések ellenére Is ne­hezebb ilyen módon az isko- tatelevízió adásainak a tanme­netbe való bekapcsolása. Fur­csa ellentmondás mutatkozik a tanintézet technikai ellátott­sága kifogástalan felszereltsé­ge, az audiovizuális oktatásra való jó törekvése, és az ezek­kel szemben álló. már-már katasztrofális hatású tancso­porti túlzsúfoltság között. A nehézségek ellenére jó ott­honra talált, ebben az iskolá­ban az audiovizuális oktatás ''hasonlóképpen más kazinc­barcikai iskolákban is), az öt televízió-készüléket, a magne­tofonkészüléket. a lemezját­szót, a diavetítőt sokféle okta­táshoz felhasználják. Az iskolatelevízióval foglal­kozó nevelők a folyamatos munka közben is gyakran megbeszélik tapasztalataikat, de például az áprilisi nevelési értekezleten is ezzel a témá­val foglalkozott az iskola tan­testülete A vitaindító előadás címe A korszerűség gyakorlati tapasztalatai az iskolában, volt. Természetesen, a megbe­szélésen, a munka finomítá­sát célzó viták során nemcsak az eszközök használata, ha­nem a módszerek jelentik az elsődleges vitatémát. A cso­portfoglalkozások, a differen­ciált osztályíoglalkozás. a fel­adatlapos megoldások alkal­mazása és az audiovizuális eszközöknek ezekkel párhuza­mos alkalmazása sokféle, de már eddig is eredményes mód­szertani kísérlet tárgya. Az alsó tagozaton főleg az olvasás és a környezetismeret oktatá­sánál. míg a felső tagozaton a kémia, matematika, orosz nyelv fizika, földrajz, élővi­lág tanításánál alkalmazzák igen eredményesen az iskola­televíziót. Az első félév tan­menetébe .jó előre beépítik, a másik félévébe menet köiíben. Általában jók £(SZ{*: latok az iskolában, diákok és nevelők egyaránt szeretik az iskolatelevízió adásait, és fel­tétlenül az a vélemény alakul ki. a tanévzáró tantestületi ér­tekezleten is ez a megállapí­tás várható, hogy az iskolate- lovízió a helyileg jelentkező nehézségek ellenére is sok se­gítséget ad, olyan ismereteket és olyan formában nyújt a ta­nulóknak, amilyeneket más eszközökkel nem lehetne adni, s ha napjainkban még nem is mérhető le pontosan a tanu­lók tanulmányi eredményei­ben az iskolatelevízió nyújtot­ta segítség értéke, s nem ál­lítható fel az iskolatelevízióra szánt állami költségvetési ösz- szee és a gyakorlati értékesí­tés aránya — biztos, hogy nem a levegőbe száll el az is- kolatelevízióra szánt pénzösz- szeg. (beneilek) (Foto: Laczó .(.) az utóbbi években már elég­telennek korszerűtlennek bi­zonyult, s a megfelelő helyi­ség hiánya erősen éreztette ká­ros hatását az olvasói létszám továbbfejlesztésében, a könyv­tári munka bővítésében. A sa­jószentpéteri bányatelep! mű­velődési ház átépítésével egy­idejűleg került sor a könyvtár korszerű körülmények közé helyezésére. Az elmúlt szombaton meg­nyitott Petőfi Sándor Művelő­dési Központ emeletén nagy­méretű, világos helyiségben új, korszerű, napjaink könytár- munkájának megfelelő kerete­ket biztosító berendezéssel is­mét megnyílt a szentpéteri bá­nyász könyvtár. A közel tíz­ezer kötetet az olvasók rendel­kezésére bocsátó intézmény a bányatelepi központján kívül három fiókkönyvtárral rendel­kezik. \ Az egyik Berentén, a másik a sajószentpéteri Il-es aknán van, míg a harmadikat az általuk patronált Sajóvámos községben működtetik. Ez a könyvtár egyébként a 37. abban a sorban, amelyben a szakszervezetek által az utóbbi két évben felújított, korszerűsített könyvtárak sze­repeinek. Az eddigi gyakorlat azt bizonyította, .hogy a kor­szerűsített könyvtárak mindig nagy vonzerőt képviselnek áz I olvasók számára, s hihetőleg a | nagyon vonzó, újszerű sa.ió- [ szentpéteri. bányász szakszer- i vezeti könyvtár is rövidesen j ugrásszerű emelkedésről adhat I számot mind az. olvasók szá- j mának, mind a kölcsönzött kö- | teteknek vonatkozásában. Ve- I rés Józsefné könyvtáros joggal I reméli a megújult könyvtártól a nagyobb látogatottságot. Az újjászületett könyvtárat a könyvhét egyik rendezvénye­ként adta át a napokban ren­deltetésének Magyar András, a szakszervezetek Borsod megyei központi könyvtárának vezető­je. Rövid avatóbeszédében a sajószentpéteri könyvtár gaz­dag hagyományait méltatta, s jelenkori feladatait vázolta fel. Az első író—olvasó találko­zót közvetlenül az avatóün­nepség után tartották a műve­lődési központ egyik klubter­mében A vendég Berkesi And­rás volt. aki hosszan beszélge­tett olvasóival és dedikálta műveit. (bm) Felavatták Rákóczi BiellszÉrst Borsilan , l\i hí* sc licit még p°ntos n JUC9I7licit felmérések, va­jon miként jelentkezik az is­kolatelevízió haszna szerte az országban, vajon miként áll arányban a korszerű hírköz­lő technika eszközeit igénybe vevő, tömeghatású oktatásra beinvesztált támogatás azzal az eredményességgel, amit az iskolák fel tudnak mutatni. Vajon nem száll-e ei nagyrészt a levegőben az a sok-sok pénz, amivel államunk az iskolate­levízió adásait segíti? A közelmúlt napokban, amikor a pedagógusnapra ké­szültünk és egyik- kitüntetett nevelővel beszélgettem, szó- bakerült az iskolatelevízió adásainak felhasználása. A beszélgetésbe az érdekelt ne­velőn kívül bekapcsolódott, az iskola igazgatója is. s azzal zárhattuk eszmecserénket, hogy az iskola televízióra szánt pénz mégsem száll el a leve­gőbe. legalábbis az ő iskolá­jukban nem, s feltehetően ha­sonló tapasztalatok adódhat­nak a hasonló jellegű, más intézetekben is. A Kazincbarcikai Központi Általános Iskolában — mert ott jártunk —. szívesen kísér­leteznek az audiovizuális ok­kötetének 525. lapján: „kör­szelvényű alagutak biztosítá­sánál alkalmazott öntöttvas, öntötlacél, vagy vasbeton fa­lazóelem”. . .) Továbbá és végül: kell-e sajnálkoznunk azon, ha széles körű tudást, jó általános mű­veltséget, valódi intelligenciát találunk olyan munkakörök­ben és beosztásokban, ahol ez ma még nem feltétlen alapkö­vetelmény, vagy nem tipiku­san megszokott jelenség?!... örvendezzünk Sn^ hogy a tübing-átvevő. ha ma talán még „fehér holló” is, rendszerünk lényegét és céljait testesíti meg. Az az ő igazsá­ga, ami a mienk is, mert a mi embereszményünk: képességeit öntevékenyen, sokoldalúan és harmonikusan fejleszti. vi­szonylag „egyszerű” beosztása és nem mindennapi szellemi „útravalója” ellenére is. sőt: éppen ezért: megelégedett. Ha úgy tetszik: boldog! ........... G yárfás Imre más is történt... Az nevezete­sen, hogy a játékvezetőnek megjelelt a játékos: a tübing- átvevő. Megfelelt, és megvéd­te a maga igazságát, mely ez­úttal az igazság is volt egy­ben. . . Megmondta szellemes­kedő, elhirtelenkedve kellően át nem gondolt megjegyzést „kicsúsztató” játékvezetőnek, hogy mi a tübing; és egyszerű szavakkal arról is vallomást tett, hogy szereti foglalkozá­sát. ezzel a műszaki, ellenőri jellegű munkakörrel össze- egyeztethetőnek tartja irodal­mi. történelmi, művészettörté­neti. egyszóval: „humán” jel­legű érdeklődését, vannak is olyan — ugyancsak műszaki szakképzettségű — barátai munkahelyéről, akikkel efféle kérdések tanulmányozására, megvitatására össze-összejön szabad idejében... Ez volt a tübing-átvevő igaz­sága. A játékvezetőé pedig az. hogy az ország nyilvánossága előtt ismerte el: nem volt iga­za, megjegyzése tapintatlan és meggondolatlan volt. s ugyan­csak, még a játék folyamán, a képernyő előtt bocsánatot is kért a — megbántott — tü- bing-átvevőtől... — Ezzel fordult jóra a „mellékzönge” (eredetileg bizony nem-sze­rencsés) epizódja, s ezért nem keserű a szájunk íze a „Feke­te, fehér — igen, nem” első szakszónak záró mozzanata után.. Saját „mellékzöngéim” vi­szont, ha itt véget érnének, félbeszakadnának!... Ki sze­retném egészíteni őket. Mindenekelőtt: miért ne tudhatná a tv-riporter, a já- tékvézető, hogy mi is az a tü­bing?! S ha tudja, miért kell azzal „hangulatot csinálnia” (e kifejezés sajnálatosan gya­kori szerencsétlen értelmezése szerint!), hogy — a tudatlant „játssza meg”?! Nekem sincs se különösebb érdeklődésem, se érzékem (és hozzáértésem) a műszaki ismeretek iránt, másirányúak a hajlamaim, a feladataim, s a végzettségem is. Annyit azonban mégiscsak tudtam, új „földalattink”, a metró építkezéseinek kezdete óta már (hiszen újságok, heti­lapok ismeretterjesztő cikkei többször említették, s „élni kell. olvasni — muszáj”!). hogy a tübing: valamiféle tar­tós, kemény, szilárd anyagból készült fontos alagút-elem... (Most, hogy e kis cikket írom, pontos meghatározásának is utánanéztem, s íme, ezt olva­som az Üj Magyar Lexikon 6. Bizonyara vasó arra a minapi tv-műsorra mely lezárta a fővárosi kerü­letek tanulságos és méltán népszerűvé vált vetélkedőjé­nek, a „Fekete, fehér — igen. nem”-nek első szakaszát, az elődöntőt. Ezúttal „a két leg­jobb vesztes” kerület, a XVIII. és a VI. versengett — ismé­telten mifidegyikük —, de most a továbbjutásért. Az őszi for­dulóba, a középdöntőbe a XVIII-at juttatta a talán ala­posabb felkészültség, de min­denesetre a jobb idegállapot, a gyorsabb találékonyság és — a nagyobb szerencse ... A tübing-átvevő — most is. mint csapatának első szereplé­sekor — felhívta magára fi­gyelmünket széles körű tudá­sával, lelkes, átélt, szenvedé­lyes i észvételével a vetélkedő­ben. Hegy éppen az ő kerülete jutott tovább, ennek egyik' ta­gadhatatlan személyi tényezője ő voit. Körülötte. illetőleg közte és a — különben több­nyire: kedves, szellemes, len­dületes — játékvezető között Xs hogy úgy mondjam: ez utóbbinak „túlbuzgósága” foly­tán) támadt e minapi műsor­ban az a mellékzönge. melyet nem szeretnék szó nélkül, sa­ját mellékzöngéim nélkül hagyni... Az történt ugyanis, hogy a játékvezető megint élcelődöft (.jószándékú hangulatemelés céljából bizonyára, de kissé már íölöslegesen és „olcsón”) a különös nevű, s valóban nem mindennapi foglalkozá­son. ..Megjátszotta” a tudat­lant, azt. hogy nem is sejti, mi az a „tübing”, mi dolga, feladata lehet egy „tübing-át- v evőnek”. Majd azzal is fo­kozta „szellemesnek” szánt — ne féljünk a szótól — tapintat­lanságát (újabb jeleként más műsorokban, más alkalmakkor is megmutatkozott képtelen­ségének a higgadt, tárgyilagos játékvezetésre. — holott a va­lamikor „bírónak” nevezett játékvezető csakis elfogulat­lan és nyugodt lehet.!), hogy megkérdezte a tübing-átvevő- töl: nem kár-e neki ekkora tudással, ilyen széles körű mű­veltséggel ebben a munkakör­ben tevékenykednie, nem tud­ná-e ezt a kincset máshol sok­kal jobban hasznosítani a tár­sadalom?!. .. Hu csupán, ennyi történt volna, igen keserű szájízzel búcsúztam volna e műsortí­pusnak (melyet a hazafiságra nevelés szempontjából fontos­nak és hatékonynak tartok!) első szakaszától... Ám több és Négyezernél is több ember gyűlt össze a napokban a Sá­toraljaújhelytől négy kilomé­terre fekvő csehszlovákiai Borsiban — II. Rákóczi Fe­renc szülőfalujában. A dicső szabadságharc vezérének mell­szobrát avatták fel június el­ső vasárnapján a községben. Az ünnepségre elmentek nemcsak a trebisovi járás községeinek küldöttségei, ha­nem a losonci Kármán-kör, a rimaszombati Tompa Mihály Klub, a füleki múzeum és a kassai kerület képviselői, va­lamint Magyarországról a sá­rospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnázium énekkara és a múzeum igazgatója. A lepel lehullása után a Rá- kóczi-kastély melletti park szabadtéri színpadán töbl: írás kultúrműsor következett. Itt dr. Czine Mihály, az iroda­lomtudományok kandidátusa beszélt Rákóczi történelmi nagyságáról, s az általa veze­tett szabadságharcról. A mű­sorban a környékbeli művé­szeti csoportok, valamint a magyarországi vendégművé­szek és a pataki énekkar sze­repelt. H. I. A MI SZÜKEBB HAZÁNK­BÓL, Borsod megyéből indult költő, aki most Debrecenben él és a Hajdú-Bihar megyei Nap­ló kulturális rovatának veze­tője, a napokban jelentkezett első önálló verseskötetével a szép költői szó híveinek tábo­rában. Bényei .József már ko­rábban is publikált: versei az országos, a vidéki irodalmi és napilapok hasábjain gyakran láttak napvilágot. A Napjaink és az Észak-Magyarország is többször hozta verseit. Így a költő nevét és a Sugúrverés- ben című gyűjteményben sze­replő versek egy részét ked­ves ismerősökként köszöntötték az olvasók. A szép köntösben, a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozá­sában megjelent verseskötet­nek máris nagy sikere van ol­vasói körökben. Akad köny­vesbolt, ahol már hiánycikk Bényei József verseskötete. A sikert magyarázhatnánk a gyűjtemény jó verseivel, de Bényei esetében másról, több­ről van szó. A harmincon túli költő letisztult, higgadt mun­káival jelentkezett. Az olvasó mélyen érző, a haza és a vi­lág dolgait szenvedélyesen át­élő férfi verseit kapta kézhez. Jó belelapozni Bényei köteté­be, mert versei között nem ta­lálunk nehézkes, elmegyötrő fogalmazásokat, olyan fordula­tokat, amelyeket fiatal köl­tőink gyakran kölcsönöznek a „modernség” tárházából. Ha nem csal a recenzista emléke­zete, Bényei jó néhány eszten­dővel ezelőtt maga is megpró­bálkozott jelzőkkel, szimbólu­mokkal, a nyelv logikájának néha ellentmondó szóösszetéte­lű verseket írni. A Sugárverés- ben igényes gyűjtemény. Nem tudhatjuk pontosan, hogy egy költő milyen impulzus, indíték alapján választja meg témá­ját, írja meg verseit. Sokan a pillanatnak, a helyzetnek tu­lajdonítanak nagy jelentőséget. Ha a versek születésének sor­rendje szerint állította volna össze verseskötetét Bényei Jó­zsef, bizonyára keveset kap­tunk volna a költő világképé­ből. önmagához és embertár­saihoz való viszonyából. De ez a könnyed szerkesztés, a gon­dolatkörökre tagolt tálalás még a (iöllő „önéletrajzát” is adja, ha az olvasó egy kicsit figyel­mesebb a szokásosnál. Az em­lék körei című fejezet a pa­raszti múlt és az urbanizáció konfliktusait villantja fel ab­ban az összefüggésben, amely­ben a költő a szép és fájó em­lékek tiszteletét és igenlését, egyben kritikáját adja. Az asszony körei című cik­lus egy szép ívű meditáció azon, hogy a legtartósabb, a leemélvebb szerelmet is kikez­di az idő, bárhogy is küzdünk ellene. A KÖLTŐ MÉG EGY OK- j LUSBAN foglalkozik önmaga I gondjaival. A magány körei cí­mű csoportosításban általáno­sító erővel beszél azokról a szorongásokról, amelyek fogva tartják, kínzóan gyötrik és félelemmel fogják körül józan tűnődéseit. Az ember — így, vagy úgy — egyszer csak ma­gára marad, fiatalsága is el­száll, környezete idegenné /tú­lik. Bényei is a jelent és a jö­vőt féltők nemzedékéhez tarto­zik, azokhoz, akik az elektro­nikus számítógépek, s a min­dent tudó masinák, az atom­kor századában mind jobban ! magukra, maradnak, mert úgy érzik, a szédületes technikai haladás elidegeníti az embere­ket egymástól. A dac körei című ciklus­ban a Groteszkek cím alatt megjelenő kis miniatúrák a csendesen, okosan szemlélődő költő kemény kritikai meg­nyilvánulásai. Jó, hogy talál­koztunk ezekkel a versekkel, mert már-már azt hittük: Bé­nyei csak regisztrál, elmélke­dik. s tartózkodik a kritikai megnyilatkozásoktól. BÉNYEI KÖÍ/TÖI STÍLUSA, formai fegyvertára igen gaz­dag, mindvégig mértéktartó és kristálytiszta. Sugárverés heti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom