Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
Sierdo, 1969. június 25, ESZAK-MAGYAKORSZÄG 3 Közeledik as átadáshoz a , ,Maini"-prograiiti diósgyőri bázisa Egy évvel ezelőtt még igen sok gondot okozott a Diósgyőri Gépgyárban: elkészüinek-e határidőre a gyár „szíve”, a kovácsüzem rekonstrukciójával. Ez a — méreteiben is nagy — fontos munka része a magyar járműipar fejlesztésének, a „Mann”-program mielőbbi megvalósításának. Befejezéshez közeledő ötéves tervünk gépipari része teljesül az itteni munkák jó elvégzésével. Segítettek a kohászatok Napjainkban a megvalósítás harmadik harmadában tartanak. Nemrégiben a gyár pártvégrehajtóbizottsága foglalkozott a tapasztalatokkal és feladatokkal. Megállapították: a különböző vállalatok, a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek, a GanzMAVAG az építés folyamán javította kooperációját, értékes segítséget nyújtottak a különböző anyagok legyártásával. Az özdi gyár egy teljes negyedévet programozott át a DIGÉP vezetőinek kérésére, amely igen szép példája volt a szocialista segítségnyújtásnak. A szereléshez szükséges anyagok megérkezése után a Ganz-MÁVAG hídgyára megfelelő ütemben végezte munkáját, s a vb elé terjesztett jelentés szerint nem lesz szükség a határidő módosítására. A fiatalok hasznos tettei A gyár vezetősége — a korábbi jó tapasztalatok alapján — még az elmúlt évben felkérte a fiatalokat: nyújtsanak hatékony segítséget a rekonstrukcióhoz. A fiatalok válasza a védnökségvállalás volt, amit igen aktív, lendületes munka követett. Olyan sokoldalú hasznos tevékenységet végeztek, amelyre felfigyelt a KISZ KB illetékes osztálya is. A „Mann”-program felett ugyanis a KISZ országosan védnökséget vállalt és a diósgyőri fiatalok tettei ezzel szorosan összefüggtek, azt segítették. Szeretni, kímélni az új létesítményeket A befejezési munkák időszakára ismét közösen — a gazdasági vezetés igénye alapján — határozták meg a feladatokat. Ezek között volt az üzem padozatának elkészítése előtt a takarítási munkák elvégzése, majd a kovácshenger- lesnek — mint új technológiának — elsajátítása, majd az üzemszerű alkalmazásban az intenzív közreműködés. Nagyon jelentős az az új kezdeményezés, amely szerint: segítik kialakítani azt a példamutató magatartást, amely az új létesítmények megkímélésé- re vonatkozik. Az egyes brigádok részére a részletes feladatokat szakszerűen, írásban adják meg. Az eddigi tapasztalatok szerint az üzem kollektívája felismerte az „előzetes” tájékoztatás jelentőségét. Gyorsabban tanulják meg az új körülmények alapszabályait. Máris megszerették és örömmel alkalmazzák a manipulátort. Ha olyan munka van, amely az új géppel végezhető, szinte követelik, hogy azzal gyárthassák le. Ez érthető, hiszen nehéz fizikai munkától kíméli meg őket. A gyár vezetősége az eddigi tapasztalatok alapján több kooperációs megbeszélést tart, Kétségbeesett hang jelentkezik a telefonban: — Nagyon sürgősen szükségem lenne taxira. A kórházba. Azt mondják, talán még órák múlva se tudnak biztosítani ... — A fél év vége közeledik. Sürgősen ki kellene mennünk vidéki telepünkre. Nem kapunk túrataxit — hangzik a következő panasz. Egy telefon a 3. sz. AKÖV- höz. Valykó István igazgató ezt mondja: — Azonnal intézkedem. Megpróbálunk valahogy segíteni. A megrendelők szíves elnézését kérjük, az átállással kapcsolatban van ez a kisebb döccenő. — Mit jelent ez az átállás? — Tavaly Debrecenben és Szolnokon kísérletképpen ön- kezeléses rendszerűvé szervezték át a taxiszolgálatot. A tapasztalatok jók voltak és éppen ezért, határozta el a tröszt, hogy július 1-től az egész országban így szervezzük meg a taxiforgalmat. — Mi ennek a lényege? Az igazgató elmondja, hogy a tulajdonviszony változatlan marad. Ez azt jelenti, hogy a taxi továbbra is az AKÖV kezelésében marad. A vállalat továbbra is köteles javítani a kocsit, amennyiben a gépkocsi- vezető ezt kívánja. Egyébként a ..pilóta” a továbbiakban ott javíttatja és ott tárolja, ahol akarja. A későbbiek során, amikor a taxit selejtezik, vezetőjének biztosítanak elsődleges jogot a megvásárlásra. Nos, tehát, ha jobban törődik a kocsi karbantartásával, akkor jobb minőségű kocsi tulajdonosa lehet. j — Változik-e a tarifa és a központi irányítás? — A tarifa változatlan marad és éppen úgy lehet taxit rendelni, mint eddig. A különbség az, hogy a gépkocsivezető feltételezhetően maga is jobban törődik azzal, hogy legyen utasa, s maga is szervezi ezeket az utakat. A korábbiakban a gépkocsivezető jövedelme mindössze 2, most pedig 100 százalékban függ a bevételtől. Eddig fizetését a ledolgozott óra után kapta, illetve a fajlagos bevétel alapján. Ennek olyan hátránya is volt, hogy a gépkocsivezető köteles volt a fuvar után a legközelebbi taxiállomásra beállni. Ennek az volt a következménye, hogy sokszor nem ott volt a kocsi, ahol leginkább szükség volt rá, illetve bizonyos utakra a gépkocsivezetők nem szívesen vállaltak fuvart. Az új, az önkezeléses elszámolás szerint a taxis bevétele aszerint nő. minél több fuvart csinál. Megszűnnek a korábbi kötöttségek, ott parkol, ott keresi a fuvart, ahol legelőnyösebbnek látja. — Az új elszámolási rendszerre való áttérést az nehezítette meg. hogy — a debrecenivel ellentétben — itt nem új, hanem az eddig meglevő kocsikkal végzik. Így szükségessé vált a gépkocsik karbantartása, felújítása, ami jelenleg a vállalat, de július 1-től kezdve a gépkocsivezető költségére történik. Nos, ez a magyarázata annak, hogy a gépkocsivezetők most igyekeztek minden javítást elvégeztetni. A debreceni és a szolnoki tapasztalat arra enged következtetni. hogy az önkezeléses elszámolás — miután ez anyagilag ösztönzi a „pilótát” — rugalmasabbá teszi a taxik működését. Ugyanannyi kocsival jóval több fuvart bonyolítanak majd le. És vannak taxik, amelyek két műszakban is, tehát éjjel-nappal fuvaroznák, mivel egy családhoz tartozó emberek vállalták ennek működtetését. (Csorba) belső intézkedéseik úgy politikailag, mint gazdaságilag előrelátónk. A gyár érdekében tettek és tesznek azzal is, hogy az átadást jóval megelőzve részletesen foglalkoznak a rendelésállomány várható alakulásával, az új létesítményekhez szükséges szakmunkások nevelésével, képzésével, a járulékos szociális létesítmények határidőre való felépítésével. Szarvas Miklós Felavatták sí Mátrai Regionális Vízmüvei Június 24-én, kedden délben felavatták a nógrád—mátra- vidéki vízellátási rendszer fontos részét, az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére .’épített Mátravidéki Regionális Vízmüvet. Ez a vízműrendszer a Mátra északi oldalának vízellátása érdekében épült, Párád, Parádfürdő, később pedig Bodony, Parádhu- ta, Recsk, Mátraderecske és Mátraballa lakosságának, üdülőinek, szanatóriumainak és egyéb közintézményeinek ivó- •vízszükséglete biztosítására. A sajátos helyzet miatt itt a vízbeszerzés megoldása csak tárolóval történhetett: ezért létesült Párád és Parádsasvár között a köszörűvölgyi tároló. A 21 méter magas és 147 méter hosszú völgyzárógát biztosítja a napi 2000 köbméter vízmennyiség szolgáltatásához szükséges tárolást. A völgyzárógát mellett van a víztisztító telep és a tisztavízmedence, valamint a gépész lakóház. A tárolóból kivett nyersvíz gravitációs úton jut a tisztítótelepre, majd onnan a Kezel fci a zaM is a ísííézí tsz Amit Medve György, a zal- kodi Kossuth Tsz elnöke lát, azt Csengeri elvtárs ugyanilyen jól érzékeli. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Zalkod községben nem mindenki egyformán szeretné „ezt a házasságot”. Megérthető. Emberileg. De nem közösségileg. Mert akinek a háztájiban 5—6 szarvasmarhája van — amit a tsz-tör- vény nem tesz lehetővé —, elképzelhetően ellenpropagandát fejt ki egy olyan nagyüzemi1 gazdaság létrehozásával szemben, ahol a törvénytelenségeket a törvény betűivel nem szentesítik. A közgyűlés szavazása titkos — de a felelősség a tagokat terheli. Mert azt is tudomásul kell venni: „a befogadó”, a kenéz- lői Dózsa a múlt évben 23 000 forintot fizetett a tagoknak. Zalkodon ezzel szemben 13 000 forint volt az egy tagra eső átlagjárandóság. „Bűn lenne, ha mi a magunk 720 hold szántóterületével azt hinnénk, hogy elértük a gazdaságosság maximumát.” Labancz Dezső főagronómus ehhez még hozzátette, a gépesítéssel mindent el tudunk végezni — amíg egy gép meg nem hibásodik, mert abban a pillanatban nem jutunk tovább. Egy házasságnál is megnézi a vőlegény a menyasszonyt, de a menyasszony is a vőlegényt. Óhatatlanul ez a hasonlat jutott eszünkbe, amikor Medve Györggyel, a Zalkodi Kossuth Termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk. A tét nem kicsi. Arról van ugyanis szó, hogy a zalkodi tsz „házasságot köt” a kenézlői Dózsa Termelőszövetkezettel. Ki a szebb menyasszony? Mert a zalkodiak azt mondják. nogy a kenézlőieknek több millió forintos beruházási hitel terheli a közös alapot. A kenézlőieknek volt miért megterhelni a közös alapot. A 200 holdas gyümölcsösük az idén már termést hoz és hektáronként 12 ezer forintot írnak le a beruházásból. Ha éppen megszorozzuk a 200 holdat a leírt összeggel: vajon a zalko- diaknak egyévi beruházási ösz- szegét fedezi-e? Medve György, a zalkodi tsz elnöke bizonyítja, hogy: 760 holdas termelőszövetkezet nem nagy üzem. Különösen akkor nem, amikor 270 ember jár el a faluból dolgozni. A zalkodi tsz-nél tudomásunk szerint csak nyolc olyan férfi van, aki még nem töltötte be a 40. évét, de a 220 tagból nyolcvan már most öregségi járulékos, és 1970-ben újabb 30 férfi és nő válik ki a munkából, mert nyugdíjra jogosultak lesznek. Egy község dönt — hitünk szerint felelősséggel — a jövőről. Mert nem szóltunk arról, ami egy nagy család közös beruházási programjaként előnyösen jelentkezik, arról sem szóltunk, hogy a tagság jövedelme megemelkedik — de azért szóltunk arról, hogy nagyüzemet „kisipari módszerekkel” ma már máshol — és nálunk sem lehet csinálni. tisztavíz-medencébe. A tároló vízminőségének javítására a tárolótó melletti 100 méteres sávban kiirtották a lomblevelű erdőt és azt ligetszerűen tü- és lomblevelű fákkal telepítették be. A köszörűvölgyi tárolót 1966—1968-ban a Vízügyi Beruházási Igazgatóság finanszírozásában a Vízügyi Tervező Vállalat tervei alapján a Vízügyi Építő Vállalat építette. Az avatóünnepség alkalmával tegnap Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb- elnöke tartott ünnepi beszédet, majd Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese adta át az új létesítményt Áll Lajosnak, a Sa- jómenti Vízművek igazgatójának. A Sajómenti Vízművek ugyanis az Országos Vízügyi Hivatal által kijelölt intézmény. amely az észak-magyarországi regionális vízművek gazdája, üzemeltetője. Ezek szerint, a Sajómenti Vízművek már nemcsak a Borsodi Regionális Vízmüveket, az Ózdi Regionális Vízműveket, a Sajómenti Ipari Vízműveket, hanem a Mátrai Regionális Vízmüvet is üzemelteti. O. J. Több fényt Versenyben a kisipar Egy város esti kivilágítása nemcsak a szépsége, hanem a közlekedés és a közbiztonság szempontjából is fontos. Miskolc. az ország második legnagyobb városa is lassan felnő ezekhez a követelményekhez. A város nem egy területén találkozhatunk hasonló speciális, autóra szerelt emelőszerkezettel, amelyek újfajta világítótesttel ellátott oszlopokat emelnek a helyükre. Képünk a miskolci lottóház előtt készült. Foto: Tcglássi Tivadar Július 1-től önkezeléses taxik Borsodban — A tanácsok, az ipart kiadó hatóságok, hogy élnek a megnövekedett lehetőséggel? — A tavalyi párt- és kormányhatározatok nyomán a megyei, járási, községi tanácsi szervek a megnövekedett, törvényadta lehetőségek közt keresik a legelőnyösebb megoldást. Ha vannak is kivételek — általában ahol a törvényes feltételek biztosítottak, s a lakosság igényli —, kiadják az ipart. Olykor maguk a tanácsok keresik fel a szakembereket; lakást, műhelyt biztosítanak számukra. Az új iparok kiadása á lakosság kényelmét szolgálja, a meglevő iparosok monopolhelyzete megszűnik, megindul a verseny a megrendelőért, — Miben áll a verseny? — Az új gazdasági mechanizmus 15 havi gyakorlatát vizsgálva az a tapasztalatunk, hogy a kisiparosok működése nyomán verseny indult a kisiparosok. a szövetkezeti és állami vállalatok között a megrendelőért. A versen}’ pozitív' jelei máris mutatkoznak. Több kisiparos garanciát vállal az általa javított termékért. Soron kívül javítják a nélkülözhetetlen használati cikkeket (órát, cipőt), részletfizetési kedvezményt adnak a nagyobb összegű vásárlásoknál (kárpitosok, asztalosok), el- és visszaszállítják a javítanivalót, Székesfehérváron például a gépjárműjavítók megszervezték a vasárnapi ügyeletet. Másutt. csererádiót, órát adnak a megrendelőnek a javítás idejére. Ezek még nem általános szokások, de egvre inkább azzá válnak. Hiszen a verseny megköveteli a kisiparosoktól is a megrendelők eddiginél is udvariasabb. gondosabb, jobb kiszolgálását. ’ — Hogyan alakult a kisiparosok létszáma? — Márciusban 76 100 kisiparos dolgozott, 3400-zal több, mint tavaly. S a kisiparosoknál foglalkoztatott munkavállalókkal és az ipari tanulókkal együtt 104 ezren állnak a lakosság szolgálatában. Örvendetes. hogy a kisiparosság zöme vidéken, kis településeken él — ott, ahol valóban a legnagyobb szükség van rájuk. S az össztermelésnek 82,2 százaléka, a javításból, szolgáltatásból adódik. Bekapcsolódnak a kisiparosok az exporttermelésbe is, ebből tavaly 1 millió 650 ezer dollár és 3 millió 200 ezer rubel értékű bevétel származott. M odern társadalmakban az életszínvonalat nemcsak az egy főre jutó fogyasztási cikkek, hanem a szolgáltatások mértékével is mérik. A fejlődő lakáskultúra, a tartós fogyasztási cikkek, az elektromos háztartási gépek, a rádió, a televízió térhódítása viszont megfelelő javító-karbantartó szakembergárdát követel. Pártunk és kormányunk nemcsak rendeletekkel, hanem komoly beruházásokkal is támogatást nyújt az ipari javító-szolgáltató hálózat megteremtéséhez, bővítéséhez. A szolgáltatóházak, autójavító üzemek, szövetkezeti műhelyek csak nagyobb városokban, járási székhelyeken rentábilisak. A kisebb településeken, községekben a lakosság javítószolgáltató igényeinek kielégítéséhez égető szükség van a kisiparosokra. (Egyébként az ilyen jellegű munkák közel 50 százalékát ténylegesen a kisiparosok végzik el.) S a népgazdaság részére is olcsóbb a kisipari engedély — hiszen így beruházás, kockázatvállalás nélkül oldható meg a lakosság ellátása. Dr. Gervai Bélával, a KIOSZ elnökével a kisipar helyzetéről, szerepéről, perspektívájáról beszélgettünk. — Mivel támogatja államunk a kisipari munkát, s ezzel a lakosság ellátásának megszervezését? — 30 szakmában megköny- nyítették az új iparok kiadását. Az. ötezer, vagy ennél kisebb lélekszámú községekben sincs mestervizsgához kötve az iparkiadás, elég a 2 éves szakmai gyakorlat. Lehetőség nyílt a munkaviszony melletti ipargyakorlásra — állami vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, ktsz-ek dolgozói másodfoglalkozásban kaphatnak kisipari működési engedélyt. Néhány hónapja a nyugdíjas szakemberek, nyugdíjuk meghagyása mellett kiválthatnak ipart a javító-szolgáltató szakmában. A családiház-épí- tési igények kielégítése, a lakáskarbantartás érdekében — építő-javító engedélyeket is adnak ki mestervizsga nélkül, szakmunkásvizsgával rendelkezőknek. A kisközségek új iparosai a korábbi 1 évi adó- mentesség helyett most 2 évi mentességet kapnak. Szélesítették az átalányban adózók számát — komoly támogatást jelent az önkéntes betegbiztosítás és az újabban bevezetett különböző nyugdíjkedvezmények, a megnövelt hitellehetőségek.
