Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-24 / 143. szám
Kedd, 1969. június 24. s ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Modern mészégetők^ Az erdei mészégetők ősidők óla változatlan munkáját csak hírből ismerik. Nem kóstolták a szabad természet életének romantikus szépségeit és vad viszontagságait. Ök már nem építenek gomba formájú kunyhókat a mészkőből, nem hajítanak öles fahasábokat a tűzbe és alkonyat után sem nézik bűvülten a kunyhó falán felizzó lángokat. Gyárban dolgoznak, az ország legkorszerűbb mészüzemében. Hejőcsa- bán, a Cement- és Mészművek gyárában épült fel néhány évvel ezelőtt az ország első aknakemencés mészüzeme. Gépeli, automaták A kemencék öt hatalmas tornya körül gépek, okos automaták végzik a munka legnagyobb részét. A tapolcai bányától — a hegyeken át — csillék hozzák, itt, a mész- üzemben pedig futószalagok, ide-oda járó vedres felvonók veszik át az égetésre váró mészkövet. A kemencékben sohasem alszik ki a tűz, étvágyukat újra és újra friss kővel kell csillapítani, önműködő kapcsolók utasítására a mélybe szállnak, majd terhüket a tornyok csúcsán levő nyílásokhoz emelik a felvonók. A kemencéket földgáz fűti. Az égőfejek mindig pontosan úgy formálják a lángot, ahogy a benn levő mészkő megkívánja. Fenn még nyers a kő, s ahogy a toronyban lefelé halad, fokozatosan átalakul, míg odalent azután — újra emberi kéz érintése nélkül — halad tovább az égetett mész egészen a vasúti kocsikig. Közben egyre kattognak a kapcsolók, érzékeny műszerek figyelik a munka minden mozdulatát. Mindent gépek végeznek, mindenről műszerek beszélnek. Emberek, kollektívák A modem mészégetők ezeknek a gépeknek parancsolnak, ezeknek a műszereknek a rezdüléseit figyelik. Az aknakemencés mészműben kitűnő munkások dolgoznak. Tavaly óta több szocialista brigád alakult. Szocialista brigád címért zös eredményt. A kemencék élettartamának meghosszabbításáért is sokat tehetnek. Ez a sokfajta cél és az állandó egymásrautaltság vezetett az aknakemencés mészmű szocialista brigádjainak megalakulásához. A brigádok vállalták, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtják, s versenyre keltek a követelmények legtökéletesebb teljesítéséért. Az eredmények őket igazolták. Az ő üzemük a cementgyáron belül is az élvonalban halad. Az égetők égető problémája Az itt dolgozóknak néha mégis megkeseredik a szájuk íze. Különösen az égetők helyzetéről folyik évek óta húzódó, s gyakran kilátástalannak tűnő vita. Arról van szó, hogy vajon hideg-, „normál-”, vagy melegüzemnek minősül-e munkahelyük. Télen, amikor állnak a kemencék, kétségkívül nagyon hideg van itt. de a hidegben dolgozóknak kijáró pu- fajkát az égetők nem kapják meg. Amikor dolgoznak a kemencék — különösen nyáron, szélcsendben — a munkahelyen igen magasra szökik a hőmérő higanyszála. Az égetőket mégsem minősítik melegüzemi dolgozóknak. Az égetők 'leginkább azt panaszolják, hogy a gyár vezetői, de még' a szakszervezeti vezetők se igen jönnek el, hogy személyesen győződjenek meg a munkahely körülményeiről. Legtöbbször megállnak az alsóbb szinten, az irodában, ami a munka irányításához lehet, hogy elég, de ahhoz, hogy a dolgozók és vezetők között igazi emberi kapcsolat fejlődjék ki — aligha. Flanek Tibor indultak versenyre — többek között — a villamos berendezések karbantartói és a kemencéket közvetlenül irányító égetők. A Kandó Kálmán nevét viselő villanyszerelő szocialista brigád tagjai ügyelnek a kapcsolóterem és a diszpécserasztal műszereire. Ök végzik a kemencéket kiszolgáló automaták nagyjavítását, ők vigyáznak a gáz adagolását szabályozó készülékek hibátlan, biztonságos működésére. A József Attila brigád tagjai a gyár igazi mészégetői. Modern mészégetők. Nekik is sokat segítenek az automaták. De naponta nyolc órán át szinte benn élnek a kemencék között. Félmeztelenül, vagy vékony kis trikóban dolgoznak, a kemencék mértéktelenül zúdítják rójuk a meleget. Trikójukon fehér foltokban üt át a só, az egész napos veríték nyoma. Az ajtóknál már hűvösebb van, de az égetők nem hagyhatják magukra a kemencéket. Elég egy apró üzemzavar, elég lenne egy kis figyelmetlenség és máris megtörténhet a baj. Hiába a meleg, hiába áll meg a perzselő levegő a kemencék között, a gázégőket szabályozni, irányítani kell; az automata magától dolgozik, de „fellázadhat”, ha nem érzi magán az irányító ember figyelmét. Villanyszerelők, lakatosok és mészégetők egy közösségben, egymásra utalva dolgoznak, vigyáznak arra, hogy a munkában ne legyen fennakadás, hogy minál több és minél jobb minőségű legyen az innen kikerülő égetett mész. Valamennyien tudják; sok múlik rajtuk. Ha „túlégetik” a me- szet, az se jó, ha „köves”, az se jó, ha sok gázt, sok kalóriát fogyasztanak, az is rontja a köI« LM Ez év március elején kezdte meg működését Kurityánban a Budapesti Habselyem Kötöttárugyár 4. számú telepe. A bányaigazgatóságtól kapott épületet, a valamikori munkásszállót, az Edelényi járási Tanács alakíttatta át a saját költségén. Az üzemnek jelenleg 250 dolgozója van, akik női fehérneműt gyártanak. Képünkön az új üzem egy részlete látható. Laczó József felv. Évente több mint egrwmiiii«» forinttal gazdagodnak A PARAS. KÉKEN KÖDLÖ HEGYEK fölött gomolyfelhők gyülekeznek, de a Bodrog partján a nyárfák bénultan Szakemberek hat országból A napokban a szokottnál több külföldi szakember szállt meg a Lenin Kohászati Művek vendégházában. Az osztrák, angol, szovjet, portugál, francia és román vendégek tevékenysége a gyárban átvételi, beruházási és kereskedelmi üzletkötésekkel kapcsolatos. A tiszakeszi tsz felajánlja: éttermet, üzletsort szállót épít Tapolcán Tapolca szépségének vonzerejét nem kell különösebben bizonygatnunk. És nyilván azt sem, hogy büszkék vagyunk erre a szépségre, amely az utóbbi években különösen sokat fokozódott is. Miskolc város Tanácsa ugyanis évről évre hatalmas összegeket költ Tapolca fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb itt a bel- és külföldiek forgalma. — Szerintünk ezzel a forgalomnövekedéssel számolva feltétlenül növelni kell Tapolca kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságát is. — Vitathatatlanul helyesen látja ezt Nyugdíjasok találkozója a ss* AKQV-nél — Szívszorongató érzés, amikor az ember kiszakad sokéves munkájának a környezetéből, de azt már tudjuk, hogy az időt megállítani nem lehet. Most már azt is megszoktuk, hogy látszatra egyedül vagyunk. Ám ez a találkozó is bizonyítja, bogy a bennünket összekötő szálak nem szakadtak el. — liúzsa- hegyi Kálmán, a 3. sz. AKÖV nyugdíjasa kezdte így, megha- tottan felszólalását. Erre az adott okot, s alkal- mat, hogy a vállalat az elmúlt hét ’ szombatján összehívta nyugdíjasait. Hetven ketten jöttek el, s többnyire olyan emberek, akik a nagy közlekedési vállalat alapjait rakták le. az ő életük egy-egy darabkája is benne van a mai eredményekben. Közülük többen ma is aktívan ügyködnek. Szikom Ferenc például az szb elnöke, s a nyugdíjasok ügyeinek intézését vállalta magára. Az összejövetelen a nyugdiPapp József országgyűlési képviselőnk, a tiszakeszi Tisza- menti Tsz elnöke. Hogyan került ez a téma szóba éppen vele? — Termelőszövetkezetünk szeretne segíteni Tapolca ellátásában. Felajánlja, hogy saját költségéből, mintegy 8—10 millió forintból épít Tapolcán egy 200 férőhelyes éttermet, mellé egy 100 férőhelyes, teraszos kerthelyiséget, egy 70 vendéget befogadó presszót, továbbá egy üzletsort; zöldséggyümölcs boltot, kenyérüzletet, tejboltot, húskimérést, ajándékboltot, borozópincét. Sőt még egy kis szállót is, egyemeletesét, kétágyas vendégszobákkal, összkomfortos ellátással — egy autóbusznyi vendég számára. — És a tsz-el- nök megmagyarázza: — Tulajdonképpen olyan segítség lenne ez, amely két irányban is mindenképpen hasznossá válna: egyrészt a sok tapolcai vendégnek, másrészt a tsz-nek. Ez a tsz ugyanis, amely hétezer katasztrális holdon gazdálkodik, húsz holdon termel csemegeszőlőt, (15 holdról szedi a gyümölcsöt, és amely terjedelmes állattenyésztéssel (még haltenyésztéssel is!) rendelkezik, közvetlenül tudná értékesíteni friss áruit. Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatásaival természetesen növelné saját dolgozóinak, tagságának jövedelmét is. Ez sem utolsó szempont, hiszen a mezőgazdasági munkák már nem kötik le a tsz minden emberét, így más jövedelmi forrás után kell nézni. Tehát családok megélhetéséről is szó van. Hasonló elgondolások alapján létesített ez a tsz tavaly májusban Kazincbarcikán ha- ' ászcsárdát, presszót, üzletet. 'Ss ha ezeket megnézzük, akkor igenlő választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy képes-e a tiszakeszi tsz kulturált és jó ellátású kereskedelmi, vendéglátóipari létesítmények működtetésére? Van-e hát valamilyen akadálya annak, hogy Tapolcán is saját beruházásából, saját építőrészlegével felépíthesse az általa felajánlott létesítményeket? — Igen — hallottuk Papp Józseftől. — 400 ezer forinton múlik. Ennyibe kerül ugyanis a telek. A tagságunknak pedig az a véleménye, hogyha már mi egy nagy beruházástól lényegében a Miskolci városi Tanácsot mentesítjük, akkor any- nvi segítséget mi is szeretnénk, hogy ingyen kapjuk a telket. így volt ez Kazincbarcikán is. A területet egyébként a városrendezési terv figyelembevételével már tavaly decem- ben 6-án kijelölték a tsz számára a városi tanács építési osztálya és a Lakóterv illetékesei. Eszerint kétezer négyzetméternyi helyet kapott a tsz a strand délnyugati része és a Görömbölyi út között. A megállapodáskor szóba sem került, hogy fizetni kell a területért. Később pedig, amikor ezt közölték, elhangzott egy ilyen ajánlat is: ha a kohászat mellett létesít a tsz egy büfét (saját erőből, az ottani ellátás javítására), akkor ingyen megkapja a tapolcai területet. A tiszakesziek elfogadnák ezt az ajánlatot, máris kezdenék a munkát — jövőre már kész is lenne Tapolcán az új étterem, az üzletsor, a szálló — de még nincs „hivatalos papírjuk”. A területvitában még nincs döntés, még várják a választ. Közben amikor ezt sürgették a tanácson. hallottak egy aggályoskodó kérdést: szükség van- e egyáltalán a felajánlott létesítményekre? Nos, a tiszakesziek azt tartják, hogy ők vállalják a kockázatot, a konkur- renciát. A tanácsnak ez pénzbe nem kerül. Tapolca pedig csak nyerhet vele. Ruttkay Anna csüngő levelein szikrázik a fény. Fojtó meleg ül a tüdőre, s a kevés mozgástól is gyöngyözik a homlok. Miskolciól alig több mint órányira „repített” a gépkocsi, s az úton, ameddig a szem követhette, mindenütt gyönyörű a határ. Utunk célja a bod- rogkeresztúri „Béke” hegyközség volt. Miről is indulhatna a beszélgetés, mint az időjárásról — hiszen Lajtai István agronó- mus a helyi meteorológiai megbízott is egyszemélyben. — A reggeli jelentésemben már csak úgy közlöm, hogy az időjárás miatt a peronoszpóra elleni védekezésre állandóan készülnünk kell. Tíz napja is elmúlt, hogy napi esőt jelentenek, hol többet, hol kevesebbet, s nekünk „Medárd”-ból igencsak elegünk van. Liszek Józsefné főkönyvelő ismerteti a gazdaság konkrét adatait: mintegy száz hold szőlő, 300 hold legelő, 170 hold rét, valamint szántóföld is tartozik a szakszövetkezetekhez, s adatokkal bizonyítja, hogy a szőlőművelésen kívül, jól jövedelmező más szakágak is haszonnal dolgoznak. Az idén például 60 növendékbikájukból 36-ra szerződtek külföldi szállításra. Hat-hat és fél mázsás átlagsúlyú bikákért 22 forintos kilónkénti átvételi árral számolnak, s ez igen szép jövedelmet biztosít. 1961 ELEJÉN ALAKULTAK 160 ezer forint közös vagyonnal, s talán a legvérmesebb álmaikat is túlszárnyalja a jelenlegi 10 milliós közös tőkéjük. 1967-ben 0.73 milliót, 1968- ban 2,5 milliót osztottak szét a dolgozók között a végzett munka arányában. 1968-ban a szak- szövetkezetek országos versenyében a bodrogkeresztúriak a második helyen végeztek. A versenyszempontok között a toka j-hegyaljai szőlőkultúra rekonstrukciója is szerepelt. És hogy mennyire komolyan veszik ezt az elképzelésüket, bizonyítására álljon itt néhány adat: jelenleg 40 katasztrális hold hagyományos módszerrel művelt szőlőjük van, és valamivel több mint 60 hold gépi művelésű. Ez mind 1961 utón ültetett fiatal tőkékből áll. 1970-es évi terveik szerint 50 holdas gépi művelésű új szőlőkultúrát hoznak létre. — Sajnos, az idei évben várható termelési szintünkkel valamivel elmaradtunk a tavalyitól — mondja Lajtai István agronómus. — Ezért az időjárás okolható. Alig három hete 30 hold szőlőben 60, 30 holdon pedig 30 százalékos jégkárt szenvedtünk. A mi munkánkban az időjárási tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Minden reggel azzal kelek, hogy meghallgatom a Meteorológiai Intézet jelentését, hogy mire számíthatunk. Azután, ha Szerencs felől sötétlik az ég, hát tudom, hogy a mai napra is megkapjuk az „áldást”. Amikor elbúcsúztunk és elhagytuk a Bodrog kanyargó, ezüstös vonalát, én is Szerencs felé pillantottam: ólomszínű felhők gyülekeztek. Alig értünk Mád irányáig, az út előttünk fénylő ezüstté vált, s kocsink tetején dobolt az elénk jött zápor. Szélvédő üvegünk mellett kétoldalt tömött csep- pekben zsinórozott az eső, s füstölve ontották a párát az út menti árkok. Arra gondoltam, hogy a „Béke” szakszövetkezet szőlőjére nagyon rosz- szul jön ez a naponta megismétlődő eső, de a kertészetüknek, a kapásoknak nem árt. Felidéztem beszélgetésünket, s úgy éreztem, Lajtai István ugyan nem mondta ki, de szavain érezhető volt, hogy az időjárás nemcsak megszokott panasz, jól tudják, hogy az sohasem lehet olyan, hogy mindenkinek mindenkor megfelelő legyen. Az egyik növényfajta egyazon időben esőt kíván, a másik napfényt. DE KÖRÜLTEKINTŐ, NEM „FÉLOLDALAS”, megfelelő gazdálkodással, az időjárás szeszélyei is csökkenthetők, s így a természeti viszonyoktól függetlenül is biztosíthatják a tagság megfelelő jövedelmét. Hajdú Gábor Diákok szociálpszichológiai vizsgálata Károly István, a Sárospataki Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója a debreceni tudományegyetemen sikeres bölcsészdoktori vizsgát tett. A doktori értekezésének témája: „A tanulók társas életének szociálpszichológiai vizsgálata Borsodban”. Mivel a téma újszerű és megyénkre vonatkozik, lapunkban a közérdeklődésre számot tartó részeket közölni kívánjuk. jasokat Baksa László szb-tit- kár, Kiss József pártbizottsági titkár, Valykó István igazgató tájékoztatta a vállalat gazdasági eredményeiről, a politikai tennivalókról. Szó esett itt a nyugdíjasok gondjairól. A vállalat — mint Baksa László elmondotta — eddig is törődött a nyugdíjasokkal. Követendő példa: az alapitótagok esetében nyugdíjba vonulásuk előtti öt évben a besorolás szerinti felső kategória szerint adják a fizetést. A megbecsülés kifejezéseképpen ezután gyakrabban rendeznek ilyen találkozókat. Többek között gondoskodnak róla, hogy a nyugdíjasok sűrűbben kijárhassanak a Zsórira, s unokáik számára pedig lehetővé teszik a vállalat gyermeküdülőjének igénybevételét. A vállalat vezető szerveinek segítségén tv a vállalat dolgozói, többe között az Anna Frank szocia lista brigád is kapcsolatot tart velük, patronálja a közlekedés veteránjait. I Űj üzem Kurityánban
