Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-25 / 118. szám
ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 Vasámop, 1969. május 25. k házat \\iáé* elköszön Némethy Ferenc színművészről és feleségéről, Vargha Irén színművésznőről az elmúlt években igen sokszor írtam már. írtam szerepeikről, kitüntetéseikről, sokféle okból és sokféle formában mutattam már be lapunk hasábjain ezt a népszerű és köztiszteletben álló házaspárt, a Miskolci Nemzeti Színház tagjait. Most mégis nehéz róluk írnom. Nehéz a színházat szerető újságírónak köztudottá tenni, hogy Némethy Ferenc és Vargha Irén a színházi évad végén elköszön Miskolctól. Nem búcsúzik — elköszön. Némethy Ferenc a következő színházi évman e képen fáradt öreg ember, aki kilátástalannak látja életét. Arcáról leolvasható a lelkileg megnyomorított kisember minden megalázottsá- ga, tragédiája. A csillár fényében a derűs Némethy ül mellettem, s írünkével, hármasban beszélgetünk. A kávét már megittuk, megdicsértük Némethy főztét. Mert ez mindig az ő reszortja. (Eszembe jut egy régi kis vígjáték, amiben mindketten játszottak. A címe Férjem, a háziasszony. Ez a darab egyébként lényegtelen epizódocska mindkettőjük művészi pályáján. (A magasan fekvő lakásból látni szinte a Vargha Irén és Némethy Ferenc a miskolci utcán adtól a \budapesti Madách Színház színpadán fogja szolgálni Tháliát, Vargha Irén pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagja lesz. Némethy 18, Vargha Irén kereken 20 évet töltött a miskolci színpadon. Vargha Irénnek már nincs fellépése, Némethy Ferenc még a minap játszotta itthon és a debreceni fesztiválon az öreg falusi tanítót Darvas József drámájában, az elkövetkező napokban meg Willy Loman csodás drámáját éli végig még néhányszor a színpadon. A Trubadúr Luna grófjának énekes szerepétől Az ügynök halála Willyjéig — 18 esztendő százon felüli szerepe, közel kétezer előadása. Körülbelül ennyiszer volt színpadon Vargha Irén is az államosított színház első Ifjú Gárda előadásának Ljubájától a Ber- narda Álba házáig. Csodálatos színházi élménynyel ajándékozott meg minket búcsúzóul Némethy Ferenc. Az ügynök halálában nyújtott alakítása, Willy Lo- mannak, a szerző szerint pu- hány, rozmárszerű, kicsit hazudós, önáltató kisembernek, a tőkés világ könyörtelenségében öngyilkosságba hajszolt ügynöknek újszerű, a magra' racionálisan intellektuális alkatához való átfogalmazása, s ebben az eddigitől eltérő megjelenítésben is mradéktalanul a. milleri tragédia nyújtása — sokáig emlékezetes művészi teljesítmény. © Barátságos kis otthonuk ablakából egy plakátfalat is látni. Az ügynök halálának féltucatnyi plakátja sorakozik rajta. A miskolciak jól ismerik ezt a plakátot. Az összetört ügynök alakjában Némethy Ferenc ül a képen. Willy Lofél várost, a nyüzsgő embereket, akiknek hosszú évekig játszottak. Két évtized kisebb-nagyobb szerepeit, színházi eseményeit szemelgetjük. Lehet-e két ilyen gazdag művészi pályát egyetlen esti beszélgetésben áttekinteni? Aligha. Fel-fel- bukkan egy-egy emlékezetes szerep, egy-egy érdekes epizód. Kevésszer játszottak együtt egy darabban. Ritka jó alkalom volt, amikor, mint például az emlékezetes Ilyen nagy szerelemben mint a Taláros úr és Lida doktornő, vagy a Fizikusokban mint Moebius és az orvosnő együtt szerepelhettek. Lehetetlen volna felsorolni szerepeiét, de szükségtelen is. Akik látták őket á színpadon, emlékeznek és nagyon sokáig emlékezni fognak alakításaikra. ® A várossal, Miskolccal együtt nőttek fel — mondják mindketten. Mindkettőjük pályája itt kezdődött, itt nevelődtek színésszé, itt értek el színészi rangot, magas társadalmi megbecsülést. Mindketten Jászai- díjasok, Némethy Ferenc elnyerte a Magyar Népköztársaság érdemes művésze címet, s sok irányú társadalomnevelő tevékenységéért SZOT-díjban is részesült. Azt vallják, hogy amit tanultak és tudtak az emberről, azt nagyrészt Miskolcon tanulták, s amit megtanultak, azt itt akarták mináig visszaadni. © Éppen tíz évvel ezelőtt egyszer írtam Vargha Irénről. Akkor még nem volt készen'az újjáépített színház, s a művésznő legfőbb vágya volt a felépülő miskolci színházban mind több jó szerepet játszani, mind többet és szebbet nyújtani a miskolci közönségnek. Most, a második tíz esztendőre visszapillantva, örömmel regisztrálhatjuk, hogy Vargha Irén vágya teljesült. Kevés vidéken működő színművésznek adatott meg, hogy húsz éven át töretlenül ívelő pályán haladva egyazon város közönségének mindig újat adhasson. Mindössze két évvel töltött kevesebb időt közöttünk Némethy Ferenc. Neki is nagyon nehéz felidézni a sok-sok ragyogó alakítás közül a legkedvesebbeket. Inkább a sok jó barátot, a színésszé nevelő rendező-pedagógusokat vesz- szük sorba, akik mindkettőjük tehetségét csiszolták, akik pályájukat gondos tanítómesterekként irányították. Sok szeretettel gondolnak vissza Bozóky Istvánra, Kazimir Károlyra, Horvai Istvánra, Orosz Györgyre, Nyilassy Juditra és másokra, meg az egyes rendezőkhöz kapcsolódó szerepekre. A színházon kívül is sokszor találkoztunk velük. Irodalmi estek, felolvasó színpad, vasgyári szocialista munkabrigád, társadalmi ünnepségek, művelődési otthonok pódiumai voltak fellépéseik helyei. Némethy hosszú ideig tanácsi szakreferens, szakszervezeti vezető is volt. Több új magyar filmben is láttuk. — Tizennyolc éven keresztül éltem egy város közösségében — mondja Némethy Ferenc többek között. — Itt élhetnénk továbbra is, de a szakma parancsa az elköszönés a hosszú éveken át magáénak valló várostól. Nem az elbúcsúzás, az elköszönés. Ügy érezzük, ez nagy különbség. Azzal a hittel és reménnyel köszönünk el, hogy Miskolc közönsége továbbra is magáénak tart minket, mint ahogyan mi-js miskolci színészek maradunk örökre, még ha nem is a miskolci színpadon játszunk. Nehéz elszakadni Miskolctól. Itt mindenki ismer minket, az utcán köszöntöttek, szóba elegyedtek velünk. Éreztük a város szeretetét, éreztem, hogy egy-egy filmszerepemnél értem, „a mi fűinkért” szurkoltak sokan, s örömmel köszöntöttek, ha a filmvásznon felfedeztek. A város közönségének szeretetét, az irántunk érzett megbecsülést csak kis részben tudtuk viszonozni játékunkkal és közszerepléseinkkel. Hálásak vagyunk, és úgy érezzük, egy kicsit adósai is a városnak, amely színésszé edzett mindkettőnket. Nézzük a villanyfényes várost. Emberek sietnek haza, vagy éppen szórakozni. Van, aki a színlapot tanulmányozza. Talán éppen Az ügynök halála előadásait keresi... Benedek Miklós Kunt Ernő tíz képe A MISKOLCI NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM új épületének II. emeleti üvegterme szinte folyamatosan kínálja az utóbbi időben a képzőművészeti élményeket. Most Kunt Ernő Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész grafikái vonzzák a látogatókat. Tíz nagy méretű munkát látunk a paravánokon. A legrégibben 1962-es dátum olvasható, a legfrissebben 1969-es. A Vörös gesztenyefák című, 7 éves és a miskolci tárlatlátogatók előtt jól ismert színes linómetszettől A mályinkai szekrény című, legfrissebb darabig nyomon követhető Kunt Ernő útja az aprólékos, sok-sok kis részletet is kidolgozó, s szinte mozaikra emlékeztető ábrázolásmódtól a kiérlelt, lendületes, nagy íveket alkotó éles vonalakkal határolt színfoltokkal való érzékeltetésig. Robosztus erő, roppant dinamizmus árad Kunt minden grafikai munkájából. (Festményeiből is, de e kamarakiállítás kapcsán csak grafikai tevékenységéről szólhatunk. Roppant szűkszavúan fogalmaz. A most látható képei közül ha leszámítjuk a már említett Vörös gesztenyefákat és a miskolci utcaképet ábrázoló metszetét, amelyek apróbb részletezettségükkel is feltűnnek és elkülönülnek a többitől, szembetűnik a szigorú lényegreU rés, mim'’ m felesleges, elhagyható motívum Új művek a miskolci könyvesboltokban Az elmúlt hét könyvújdonságai közül elsősorban a'Nyugat alapítójának, Ady Endre harcostársának, a magyar publicisztika egyik legna- gyobbjának, Ignotusnak kötetére hívnánk fel a figyelmet. A szerző Válogatott írásai című kötetét Komlós Aladár állította össze, aki egyúttal magvas előszót is frt a könyvhöz. A másik említésre méltó szépirodalmi kötet Arthur Millernek, a világhírű és nálunk is népszerű amerikai drámaírónak színműveit tar-/ talmazza. Külön érdekességet? ad a könyvnek, hogy a szerző,? Az ügynök halála című darab-i ját éppen most mutatta be aí Miskolci Nemzeti Színház. A 5 harmadik „csemege” Vu? Cseng-En-nelc, a kínai klasz-j szikus regény nagy mesterének,? már számos országban sikerrel/ kiadott műve, a Nyugati uta-] zás vagy a Majomkirály íörté-j nete. ■ Hasznos elméleti mű J.J Wiatr lengyel szociológus' munkája, Az ideológia alko-i nya? című kötet, amely kellő-! en alátámasztott érvekkel cá-J folja meg azt a napjainkban| Nyugaton divatos antimarxis-i ta tételt, hogy korunkban már, nincs jelentősége az ideológiá-! nak a társadalomtudomány-! ban. Jó, praktikus könyv Bi-j hari Ferenc munkája, A ke-, reskedelmi vezető. Végül, örömmel üdvözölhetjük, hogyj hosszú szünet után, ismét' megjelent, Halász Előd lassan már „hiánycikknek” számító Német—magyar szótára. Akik németül is olvasnak, azoknak figyelmét felhívjuk Wahring egykötetes Deutsches Wörterbuch című,. a francia Larousse-hoz hasonló szótárra. A franciául olvasóknak Hector Malot könyvét a Sans famil- le-t ajánlhatjuk, az angolul tudókat pedig arról értesítjük, hogy A life devoted to science címmel Newton életéről és munkásságáról olvashatnak. a mondanivalóra koncentrálás. A két Bogár Imre témájú képen a három stilizált emberalak és a ló rajza tökéletesen idézi a híres betyár megéneklését, illetve a másik grafikán megsiratását. Csakúgy, mint az Egy régi cigánytörténet című munka fekvő emberalakot, madarakat és lovat idéző színfoltjai érzékletesen jelenítik meg a meseszerű történeti képet. Ismertebb munkái közül itt láthatjuk az Emlékezés egy tulipáncsokorra, valamint a Notre-Damc-i árnyak című munkáit. Igen kifejező a Bá- wász, XVI. száz ’ című grafika, s külön figyelmet érdemel a legújabb munka, A mályinkai szekrény című, amelyen a stilizált férfialak és a népi díszítő motívumokkal ékes szekrény kompozíciója egy újabb kifejezési forma kísérletét sejteti. Az eddig említett munkák mind színesek. jó színösszetételüknél, színhatásuknál fogva is vonzók. A tárlat egyetlen fekete-fehér darabja a Nő gyertyával című fametszet, amelynek — mintegy1 a műhelymunka bemutatásaként — nyomódúcát is kiállította a művész. KUNT ERNŐ NAGY MÉRETŰ MUNKÁI nagyobb rálátást is kívánnak. Érdemes jó néhány méter távolról újra, meg újra megnézni. Mindig újabb és újabb érdekességeket, szépségeket fedezhetünk fel rajtuk, örülünk, hogy láthattuk. Szívesen láttuk volna — e kamarakiállítás anyagában is — a legutóbbi filmfesztivál nagyszerű dekorációjának tervét. (benedek) íEgy tétel, egy seduxen... BORSODI GYULA Üűlv&zlel (a miskolci csata emlékére) Proletárok felkelt csapata jött a városokból a némaságba süppedt tanyákról egyenesedve. A sassá vedlett kétfejű sárkány megrázta testét és porba hullott. Űjongott a föld, földübörögtek a szolgaságba fojtott szivek, mert letépte láncát a kérges tenyér. Friss hajtást hozott a zöld reménység. A béke szelíd madara villant gyors suhanással át a mezőkön. Egy percre jött csak, mint a magasság ködében szálló üstökös tüze és szent sóvárgás, maradt nyomában, mert gonosz kezek kővel zavarták vissza a sötét homály ölére. Márványba vésett évszámot írok: Ezerkilcnc^úztizenkilencct. , Hetyke legények katonasorsát, Egy halk emléket szótlan apámnak. Gyújts szép világot tavaszi napfény, jeltelen síron friss füvet élessz és hozz virágot, hogy nemzedékünk a hős szülőknek szép koszorúkkal kifejezhesse hódolatát! A túlzott gyógyszerfogyasztás mindaddig, amíg karikatúratéma, nem ejti kétségbe az olvasót, legfeljebb elgondolkoztatja. De ha olyasmiket hall az ember, amiket most közzéte- szünk, szorongás keríti hatalmába. Véget érvén középiskoláinkban az írásbeli érettségi a fiatalok hozzákezdtek a szóbeli tételek kidolgozásához, megtanulásához. Mesélik, hogy legtöbbnek zsebében * vagy táskájában ott lapul a gyógyszeres doboz; nem ritkán a legerősebb és az orvosi ellenőrzésre igényt tartó patikaszer. Naponta többet is beszednek a fiatalok, bízva a szer idegcsillapító hatásában. Másnap kávéval „ellensúlyozzák” a gyógyszer okozta bó- dultságot, de kezdődik minden élőiről. E sorok írója érettségi elnöki minőségben többször találkozott már az átlagosnál sápadtabb lányokkal. Ugyanis az érettségi emberpróbáló időszakában főleg a lányok szedik nyakló nélkül a legkülönfélébb gyógyszereket. Az egyik miskolci középiskolában a mentőket értesítették, hogy jöjjenek segítségére az izgalomtól, de főleg a gyógyszerek hatásától elalélt kislánynak. A szóban forgó jelölt az erős gyógyszerezés következtében csak másnap folytathatta a szóbeli érettségit. Minden esztendőnek megvan a maga szomorú históriája és a „sláger gyógyszere”. Tavaly például andaxint és centendrint szedtek a fiatalok, az idén pedig seduxent. Köztudomású, ezt az erős gyógyszert csak orvosi felírásra lehet kapni. Mégis hogyan jutnak hozzá a fiatalok? Feltételezhető, hogy az orvos még a legideg- gyengébb 18 esztendős fiatalnak sem írja fel a seduxent. Az egyik ismerős szülő, lánya táskájában négy seduxen tablettát talált. Megkér- , dezte tőle: mire való a gyógyszer és honnan ered? A gyerek, majdnem hogy tréfálkozva mondta: az osztály minden tagja ezen él. És hogy honnan ered ? Hát X. Y. osztálytársnőjük papája orvos és felírta. Vagyis az orvosszülő gyermeke egyre-másra váltotta ki a seduxeneket és mint egykor a Vöröskereszt, szétosztogatta az erős és bizonyos esetekben ártalmas gyógyszert. Egy másik példa. A kislánya jó előmeneteléért, érettségi eredményéért aggódó édesanya, aki valóban rászolgált a seduxen gyógyszerr . jóval többet íratott fel magának a szükségesnél, r.**»' kislánya váltig' bizonyga hogy ez a gyógyszer segíti az érettségi buktatóin és t tői a gyógyszertől, úgymond teljesen megnyugszik.- Ezekben a ,napokban a szorgalmas és kevésbé szorgalmas jelöltek az érettségi gondolatával foglalkoznak. Vannak akik keményen gyúrják a tételeket és bizony <. kelleténél is többet tanulnak. Akadnak olyanok is, akik el kótyavetyélik az időt és av. érettségi vizsgák előtti napokban kapcsolnak rá. De akkor éjjel-nappal tanulnak. Isszák a feketekávét vödör szám és nyakalják a gyógyszereket minden kontroll nélkül. A szóbeli érettségit középiskoláinkban július 20-ig kell lebonyolitani. Különböző osztályok más és más időpontban érettségiznek. Talán még nem késő szólni arról egykét szót, hogy elsősorban a szülők fokozott mértékben ellenőrizzék gyermekeiket, s ne hagyják a legkülönfélébb gyógyszerek „illegális” beszerzését. Az természetes dolog, hogy az idegérzékeny gyerek gyógyszerezi magát az erőpróba nehéz napjaiban. De ezt is csak szigorú orvosi ellenőrzés szerint és orvosok által felírt vények alapján szabad. S reménykedhetünk abban is, hogy az orvosszülők, akik — lehetséges, hogy nem tudták milyen célra fordítják gyermekeik az erős gyógyszert — figyelmesebbek lesznek, s akaratlanul nem járulnak hozzá a „kollektív gyógyszerszállításhoz”. A mi pedig a nyugodt felkészülést illeti: minden gyógyszernél hatásosabb a módszeres tanulás, az okos — sétákkal, pihenéssel és szórakozással vegyített — időbeosztás. Hisszük, hogy ennél jobb seduxent még nem találtak fel... Párkány László