Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Vasárnap, 1969. májas 11­ÉSZAK-MAGYftRORSZAG 3 A miskolci pártbizottság megtárgyalta: I szellemi élet éj medianizmusáért Az MSZMP Miskolci városi Bizottsága kibővített pártbi­zottsági ülése mélyen szántóan elemezte a IXrkongresszus óta eltelt időszakot, különös figyel­met szentelve az új gazdasági reform tapasztalataira. városi Párt- bizottság ki­A MISKOLCI bővített ülésén, ahol a párt-vb és pártbizottsági tagokon kívül, mintegy kétszázan jelen voltak városunk gazdasági és kulturá­lis életének prominens szemé­lyiségei, a gazdaságirányítás minden lényeges problémája megvilágítást nyert, öröm volt hallani a kulturált, a hozzá­értő, az üzem, a vállalat gond­jait elemző felszólalásokat. Ezek között index számok, ösz- szehasonlító adatok, terv- és tényszámok, üzemszervezési, technológiai, üzemvezetési, döntési problémák szerepeltek, voltak, akik érintették az üzemszociológia területeit is, egyszóval igen alapos, széles körű képet kaphattunk a mis­kolci üzemek, vállalatok ter­melési rendjéről. Igen ökono­mikus hozzászólásoknak lehet­tünk fültanúi, a felszólalók mellőztek minden szónoki for­dulatot, általánosságot és poli­tikai sablont. Valóban a szoro­san vett gazdasági élet kapott nagyerejű reflektorfényt, s mint Havasi Béla elvtárs, a pártbizottság első titkára meg­állapította, e területen jó mun­kát végzett a kibővített párt­bizottsági ülés. Hiányérzet a kulturális élet, a szellemi tevékenység, a nép­művelés , gondjainak avatott felmérése körül támadt. Bár az alapos és mindenre kiterjedő jelentés több oldalon át foglal­kozott Miskolc város kulturális életének eredményeivel, gond­jaival, Havasi Béla elvtárs is jó alaphangot ütött meg kiegé­szítő hozzászólásában a szel­lemi élet jelenlegi státuszát illetően, a hozzászólások mégis csak elenyésző mértékben fog­lalkoztak a szellemi,élet gond­jaival. Ha nem egy szemléletté merevedő alapállásról lenne szó, szóvá se. tennénk a jelen­séget. De mivel a felszólaló 15 elvtárs közül mindössze hár­man érintették a kultúra gond­jait, érdemes boncolni a jelen­ség okát. KÉTSÉGTELENÜL igaz, .____________ ___________ hogy a z osztályharc jelenlegi felada­tai között a gazdasági élet nor­máinak betartása, a feladatok végrehajtása a legfontosabb. De mi a magunk részéről e fel­adatkörhöz közel állónak erez­zük, elidegeníthetetlen részé­nek tartjuk a kulturális életet is, mert mindaz, ami a gazda­sági élet megújításában végbe­megy, szükségszerűen érinti a kulturális életet. Számunkra nem közömbös, hogy milyen mértékben és főleg milyen elő­jellel érinti. Ha a gazdasági életben megtett erőfeszítéseink függetlenül zajlanak a kultu­rális élettől, ha a gazdaságve­zetőink eltökélten hiszik, hogy a társadalom külön szféráiról van szó, máris célt tévesztet­tünk. Nem lehet megújítani a gazdasági életei a kultúra meg­újítása, korszerűsítése nélkül. Ha csak azt vesszük figyelem­be, hogy a közgazdasági szem­lélet megváltoztatásában, erő­sítésében mily , nagy szerepet játszottak a tömegkommuniká­ciós eszközök, a kultúra szfé­rájába tartozó ismeret térj esz- tési szervek, máris érzékelhet­jük az összefüggés jelentőségét. Á felszólalók többsége a mi rendünk egyetemein, felsőokta­tási intézményeiben szerezte meg képesítését, ezeknek a fel­sőoktatási intézményeknek tan­anyaga és pedagógiai sugalma- zása nem kis szerepet játszott a gazdasági harcmodor meg­változtatásában. A felnőttok­tatás iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenysége, s minden olyan tömegkommunikációs megnyilvánulás, amely az egyén ismereteit gyarapítja, vagy korábban megszerzett tu­dását felfrissíti, hatással van a gazdasági élet fejlődésére. E vázlatosan megemlített összefüggéslánc nem kapott kellő figyelmet a hozzászólá­sokban. Nem hisszük, hogy például a Lenin Kohászati Mű­vek és a DIGÉP gazdasági eredményeinek elemzése nem tételezi fel a közel harminc­ezer munkás körében elért kulturális tevékenység eredmé­nyeinek vagy hibáinak felsoro­lását. A Miskolci Kiskereske­delmi és Élelmiszeripari Vál­lalat vezetői például egy fél mondattal sem tértek ki a kul­túra dolgaira, bár okos és ér­velő hozzászólásaikban a kul­turált kereskedelem igénye többször előfordult. Ha már e témánál tartunk, nagyon jól tudjuk, hogy a kereskedelmi kultúra sem képzelheíő cl az egyén tudatának, lelki éleiének, ízlésének, a művészet iránti szereteténelc állandó fejlesztése nélkül. A szellemi életben kívánatos új mechanizmus nem alakul­hat ki a gazdasági vezetők szemléletváltozása nélkül. Kis­sé parodisztikusan hangzik mór, hogy a zsurnalisztikái nyelv mindig szemléleteken igyekszik változtatni. S úgy gondoljuk, a gazdasági vezetők is viszolyognak már az állandó szemléletváltoztatási igény miatt. De ezúttal talán igazat adnak nekünk abban, hogy a kultúra fokozottabb megbecsü­lése az ő ügyüket, a gazdaság érdekét, vagyis valamennyiünk jobb létét szolgálja. HISZÜNK benne, hogy egy olyan fontos plé- numon, mint amilyen a kibőví­tett pártbizottsági ülés volt, szót kellett volna ejteni a kul­turális objektumok gondjairól, a mozihálózat tarthatatlansá­gáról, a vasgyári új művelő­dési intézmény körüli lassú­ságról, a munkásosztály műve­lődésének, a bejáró munkások ismeretgyarapí'tásának gond­jairól stb. Optimizmusunk tö­retlen abban a kérdésben, hogy idővel a fontos szószékekről a kultúra gondjai és örömei is elhangzanak majd. Hiszünk abban is, hogy gazdaságirányí­tóink, nagyüzemi pártbizott­sági titkáraink szem előtt tart­ják a beszámolók arányait, s az olyan fontos címhez, mint például a Jelentés az MSZMP IX. kongresszusa és a városi pártértekezlet határozatai vég­rehajtásának városi tapaszta­latairól — hozzágondolják a kultúrát is, hiszen ez az át­fogó téma feltétlenül magában foglalja művelődésünk ügyeit is. Párkány László Az urbanizáció gondjai a II. kerületben Beszélgetés Tuhrimzky Ferenccel, a kerületi tanács vh-eínökhciycttesével Miskolc leginkább tagolt és legkisebb lakosságú kerülete éppen a második. Mindössze 25 ezer ember él itt. Helyze­tét meghatározza az, hogy a közigazgatási határok rende­zésekor tulajdonképpen három falut — Szirmát, Hejőcsabát, Görömbölyt-— és egy kirán­dulóhelyet — Tapolcát — egyesítették. Ez a tény bizo­nyos mértékig meg is hatá­rozza azokat a feladatokat, amelyekkel a tanácsnak meg kell birkóznia. A problémáik­ról, gondjaikról Tuhrinszky Ferenc elvtárstól, a második kerületi tanács vb-elnökhe- lyettesétől érdeklődtünk. — Melyek azok a sa­játos feladatok, amelyek a falusias jellegű tele­pülések egyesítéséből erednek? — Tulajdonképpen a múl­tunk határozza meg majdnem egész munkánkat. Leglénye­gesebb feladatunk volt es sajnos egyelőre még lesz is, a kerület kommunális ellátá­sának biztosítása. Tapolca ki­vételével, amelyet „külön la­pon” kell kezelni, sem az út-, sem a vízvezeték-, sem a szennyvízhálózat nem volt,' még megközelítően sem, vá­rosi szintű. A csatolással egy- időben viszont jogosan jelent­keztek a városi igények. 1963-ban indult meg a ke­rület jelentősebb fejlődése, ekkor készült el véglegesen rendezési tervünk. Mindenek­előtt az úthálózat kiépítése Tábornyitás az Arlói-tónál Megyénk 14 iskolájának diákjai találkoztak A laikus számára meglepő új mezőgazdasági eljárások közül is kiemelkednek a ker­tészetek modern berendezései. Képzeljünk csak el egy 150 —200 méter hosszú, 0 méter széles és 2 és fél méter ma­gas alagutat, amelynek falat áttetsző műanyagfólia alkot­ja. Ebben az „építményben” már kényelmesen beférnek a munkagépek, belsejében tet­szés szerint szabályozhatják a klímát és a különféle kerté­szet] kultúrákat, magas jöve­delmezőség mellett termeszt­hetik. Nincs tehát szükség a költséges üvegházakra. A fóliasátrak alatt érdekes kísérletsorozat kezdődött a kertészeti egyetemen. A ku­tatók megállapították, hogy a paradicsom érése tulajdon­képpen már korábban beleje- ződik, de a bogyók nem meg­felelő színe miatt néhány na­pol még várni kell a szedés­sel Kiderült az Is, hbg.v a növény érés közben etilén- gázt terme) és ennek a fo­lyamatnak köze van a színe­— lizzai zödéshez. A legújabb próbák szerint az üvegházat helyet­tesítő műanyag „sátrak" alá kis mennyiségű etiléngázl hi­vatnak, és ezzel közvetlenül is segítik a likopin képződé­sét. Ennek az anyagnak ugyanis-döntő szerepe van a paradicsom pirosbdásánál. Ily módon akar egy héttel is előbbre lehet hozni a szedési időt. ami tovább növeli a jö­vedelmezőséget. A gazdaságos­ság tokozására másik érdekes lehetőség is kínálkozik. A pá­ratartalom szabályozását auto­matára akarják bízni, oly mó­don. hogy egy központi ve- zérlölerémből figyelemmel le­hessen kísérni, a? adott idő­pontban mennyi nedvességet kapnak a növények. A fóliás megoldással négy­zetméterenként 50—100 forin­tos tiszta jövedelmet érhetnek el a gazdaságok A fűtéssel ellátott sátorban azonban az idén tavasszal, a spenót ter­mesztésével négyzetméteren­ként több száz forintot ke­reslek a nagyüzemek. Tegnap délután megyénk 14 iskolájából érkeztek diákok az ózdi járás egyik legszebb ki­rándulóhelyére, az Arlói-tó- hoz. A záporverés és a ziva­tar elvonulása utón az ünne­pélyes tábornyitón Suhajda László táborvezető, a megyei KISZ-bizottság sport- és' hon­védelmi felelőse köszöntötte az országjáró diákok megyei találkozóján megjelent mint­egy 150 fiatalt. Az ünnepélyes tábornyitón a meghívott ven­dégek között köszöntötte Sis­ka Andrást, a megyei párt- bizottság munkatársát, dr. He- tényi Györgyöt, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály­vezetőjét, valamint az ózdi já­rás állami ós társadalmi szer­veinek vezetőit. A KISZ Központi Bizottsá­ga által hirdetett, Töltsük a hét vegét szabadban mozga­lom keretén belül került megrendezésre Arlóban, a hagyományossá vált országjá­ró diákok találkozója — mon­dotta ünnepi beszédében Nagy Tibor, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára. Majd arról szólt, hogy ebben az évben különös hangsúlyt, s politikai tartal­mat ad ennek a találkozónak a Tanácsköztársaság 50. év­fordulója. Az ózdi járás is nagy történelmi hagyományok­kal rendelkezik. A háromnapos program ter­mészetesen a fiatalok termé­szetjáró testedzési, s fizikai állóképesség fokozása szem­pontjából is jelentős. De el­sődleges célja, hogy a me­gyék minden részéről össze­gyűlt fiatalok gazdag prog­ramok keretén belül szép környezetben szórakozzanak, s ez eredményezzen közöttük hasznos, tartós baráti kapcso­latokat. Ennek a gondolatnak a jegyében nyitotta meg Nagy Tibor az országjáró diákok megyei találkozóját. Ezt kö­vetően a délutáni programban párbajlövészet szerepelt. Este pedig az ózdi, aranydiplomát nyert „Izzó Acél” tánczenekar szórakoztatta őket. volt fontos. A városi tanács segítségével elkészült a 3-as fő közlekedési és a tapolcai új bekötő út. De belső útjainkon is lényeges a változás. 1963- ban 69 kilométer hosszú út­jainkból még 40 kilométer földút volt. öt év alatt 32 kilométernyit építettünk, s ha nem is véglegesen, de egye­lőre elfogadhatóan megoldot­tuk a járhatóságukat. Az út­építéssel egyidőben megkez­dődött a vízvezeték-hálózat kiépítése is. Évente másfél, két kilométernyi vízvezetéket fektetünk le, és három, há­rom és fél kilométernyivel bővítjük a szennyvízcsatorna­hálózatot. Elértük azt, hogy egy-ket utca kivételével vala­mennyiben legalább egyik ol­dalon van járda. Az elmúlt években közel kétezer korsze­rű közvilágítási lámpatestet szereltünk fel. Ebben az esz­tendőben újabb eredményre számíthatunk: Szirmát is be­kötjük a vízvezeték-hálózat­ba. Sikereink mellett azonban, éppen azért, mert alacsony szintről indultunk, még min­dig nagyon sok tennivalónk maradt. — Mennyire segíti a lakosság a városfejlesz­tést? — Adottságaink a város egészéhez viszonyítva mosto­hák. A II. kerületben mind­össze két számottevő ipari üzem van: a cementgyár, és a Cementipari Gépjavító Vál­lalat. Ezeknek az üzemeknek-és a lakosságnak a besegítése 'azonban jelentős. 1968-ig öt­ször nyertük el a városi ta­nács 100 ezer forintos külön jutalmát társadalmi munkate­vékenységünkért. Tavaly a lakosság és az ide települt két üzem hárommillió forint értékű munkát végzett el. Ke­rületünk fejlesztéséhez jelen­tős segítséget nyújt a Lenin Kohászati Művek és a De­cember 4. Drótművek is. En­nek ellenére mégis érezzük a nagyobb ipari létesítmények hiányát. — Milyen egyéb jelei vannak annak, a köz­művesítés fejlesztésén kívül, hogy ez a kerület is egyre inkább eléri a városi szintet? — öt év szünet után foly­tatódott a bérházi lakásépítés, így a kommunális ellátottság is javul. Jelentős a kerületben a magánépítkezés is. Az el­múlt öt esztendő alatt 600 házhelyet biztosítottunk és évente 130—140 családi ház készül el. így új utcák ala­kulnak ki, amelyek közmű- vesítési gondja viszont sú­lyosbítja a helyzetet. Az el­következő években Szirmán és Görömbölyön újabb ház­helyeket tudunk biztosítani. Ide sorolnám azt is, hogy magas színvonalú kerületünk egészségügyi ellátása, annak ellenére, hogy feltételei még elég mostohák. Bevezettük a gyermekszakrendelést is. A tárgyi ellátottság tekintetében városi színvonalúak kerüle­tünk iskolái és óvodái is. — Melyek a legége­tőbb feladatok a kerü­letben? — A már sokat emlegetett közművesítés mellett első he­lyen említeném meg a hejő- csabai ABC-áruházat. Több éve készülünk megépítésére, s talán az idén elkezdődhet a munka. Mindenesetre az it­teni lakosságot régóta foglal­koztatja hiánya. Ugyancsak szeretnénk biztosítani a meg­felelő * munkafeltételeket az egészségügyi dolgozóknak. És talán sikerül olyan vendéglá­tóipari létesítményt is kiala­kítani kerületünkben, amely minden szempontból kifogás­talan lesz. Ilyen ugyanis, Ta­polcát kivéve, nincs nálunk. — Különleges helyet foglal el a kerületben Tapolca. A híres fürdő­hellyel milyen terveik vannak? — Hozzánk tartozik, de túí is nőtt rajtunk. Az elmúlt évben végre elkészült Tapol­ca végleges rendezési terve. Ez bizonyára nagyon sokat jelent majd fejlődése szem­pontjából. Az elmúlt évek új létesítményeit nem akarom felsorolni. Inkább arról be­szélnék, hogy épül egy OTP- szálló, egy .új gyógyszertár és folytatódik a termálfürdő és a strand rekonstrukciója isi Jövőre befejeződik teljes köz­művesítése és hozzákezdhet tünk a korszerű úthálózat ki­építéséhez. Ügy gondolom azonban, hogy feltétlenül szükséges lenne egy művelő­dési ház építése is, hiszen Ta­polca nemcsak az üdülőké, hanem az ott lakóké is. Szá­mukra pedig — a nyári idő­szakot kivéve — alig van va­lamilyen szórakozási, műve­lődési lehetőség. Cs. A. Szabályozzák a Szinvát Kom mimika vasárnap Patakon (Munkatársunk jelentése) ga pénteki ülésének napi- A Sárospataki városi Párt- rendjén szerepelt a Csepel bizottság Végrehajtó Bizottsá- Varrógépgyár pártszervezeté­nek munkájáról és az Üzem- Telepítés helyzetéről szóló ér­dekes jelentés megvitatása. A vb minden szempontból igen jónak értékelte az ifjú város legifjabb üzemében fo­lyó munkát. Alig néhány hó­nap telt el a város számára igen jelentős üzem beindítása óta. s az eredmények máris biztatóak. Jól halad a terme­lés, jól sikerült a termelés szervezeteinek beindítása. Áz eredetileg tervezett 50 millió helyett az év végére maris 70 milliós termelést várnak az ifjú gyártól. A Csepelen ta­nuló átképzősökkel együtt je­lenleg 380-as munkáslétszá- mot az év végére 500-ra nö­velik, s ez jó hír a patakiak számára. Az ifjú munkáskollektíva egyik nagyszerű kezdeménye­zéséről szóló bejelentés is el­hangzott a vb-ülésen. A Csepel Varrógépgyár sá­rospataki üzemének dolgozói ma. május 11-én kommunista vasárnapot tartanak. A dol­gozók több mint 80 százalé­ka jelentkezett önként erre a rendkívüli, négyórás vasárnapi munkára, amelynek során nagy tereprendezésre, a még gépjavító idejéből maradt mintegy ezer köbméternyi hulladék elszállítására és parkosításra kerül sor az üzem területén. Foto: Szabados György (Pozsonyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom