Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

EGYESÜLJETEK! A MAGVAU SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 104. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1969. május 9. I33S I Illír és ma Emlékszel? — 1945 tavaszán semmit sem óhajtott úgy Európa meggyötört és lcigázott népe — közte a mi né­pünk is —, mint azt, hogy csak egyszer érjen véget az esztelen véron­tás, esak egyszer hajt­hassuk nyugodtan álom­ra fejünket, csak egyszer legyen újra normális életünk, amikor szirénák vésztjósló jajgatására nem kell éjjel-nappal a dohos pincékbe, penészes óvóhelyekre bújni és várni a bizonytalan hol­napot, vagy a biztos ha­lált — csak egyszer sza­baduljunk meg az ezer­szer elátkozott háború­tól. Emlékszel? — Ma 24 éve, 1945. május 9-én megvalósultak a várva- várt álmok, Európában véget ért a második vi­lágháború, véget ért a fasiszta barbárság ke­gyetlenkedése és ránk köszöntött a szomjasan óhajtott boldog béke el­ső napja. Emlékszel? — Európa minden városában és falujában egyszerre kon- dultak meg a templomok harangjai, s akik túlél­ték a nagy világégést, egymás nyakába borul­va, örömkönnyeket hul- Iajtva köszöntötték a béke első napját. És há­láiéit szívvel köszöntöt­ték. köszöntöttük az em­beriség megmentőit, a győztes országok hadse­regeit, elsősorban a leg­nagyobb áldozatokat magára vállaló, felszaba­dító Szovjetunió Vörös Hadseregét. De kijutott a hálából, s az ünnep­lésből az egykori anti­fasiszta koalíció minden katonájának, az Ameri­kai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország fiainak, a fasizmus szét­zúzásában részt vállaló kisebb országok — Bul­gária. Románia, _ Jugo­szlávia — katonáinak, s a partizánharcok rész­vevőinek is. Emlékszel? — Akkor, csaknem negyedszázad­dal ezelőtt a béke első napján milyen erős volt az elhatározásunk, hogy érzés- és gondolatvilá­gunkban soha többé nem halványulhat el a fasiz­mus és a háború bor­zalmainak gyűlölete. Vajon miért, hogy ma, nem is egészen negyed­századdal a nagy törté­nelmi pillanat után, a Szovjetunió egykori szö­vetségesei már elfelejtet­ték, hogy a nagyhatal­mak ésszerű együttmű­ködése milyen nagyszerű érzésekkel ajándékozta meg a békeszerető em­beriséget? Vajon miért robbannak ina is bom­bák Vietnamban és Kö­zel-Keleten? Miért en­gedik Nyugat-Európá- ban, hogy a revansra éhes egykori halálos el­lenség rendezze sorait, s pusztító fegyvereivel ha­donásszon újra Európa népeinek feje fölött? ... Most, 24 évvel az ün­nepélyes fogadalom után, miért nem ébred fel mindenkiben a szuny- nyadó lelkiismcrct, aini- , kor a rádió az éterbe sugározza: halottak, sc- . besültek, légiriadó háborús készülődés.. • e'sépányi Lajos Ülést tartott a Minisztertanác A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a kormány elnöké­nek tájékoztatóját a KGST- országok állami és pártveze­tőinek moszkvai tanácskozá­sáról. Felkérte a minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a ho­zott határozatokat további munkájuk során vegyék fi­gyelembe, s a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságának feladatává tette, hogy az együttműködési prog­ram kidolgozásával kapcsola­tos teendőket koordinálja és ellenőrizze. A külkereskedelmi minisz­ter japáni útjának tapasztala­tairól, a munkaügyi miniszter a KGST-országok munkaügyi vezetőinek budapesti értekez­letéről, a művelődésügyi mi­niszter a lengyel köz- és fel­sőoktatásügyi miniszter buda­pesti látogatásáról, a közleke­dés- és postaügyi miniszter pedig a távközlési kérdések­ben Berlinben folytatott tár­gyalásairól számolt be. A kormány meghallgatta a művelődésügyi, a belügy- és az igazságügy-miniszter je­lentését a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos feladatokról és elfogadta az előterjesztett rendeletterveze­tet. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége az üze­mi balesetek és a foglalkozási megbetegedések 1968. évi ala­kulásáról adott tájékoztatást. A Minisztertanács a beszá­molót tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetével foglalkozó elő­terjesztés megállapítja, hogy az általános gyermekvédelem céljait jól szolgálta a gyer­mekgondozási segély beveze­tése, az óvodák, a napközi otthonok és a diákotthonok jobb ellátása, az iskolákban tett több intézkedés. Egyre ak­tívabban dolgoznak a gyám­hatóságok is, és a különböző társadalmi szervek szintén eredményesen tevékenyked­nek. A gyermek- és ifjúság- védelemben elért mindezek az eredmények azonban még nem mondhatók kielégítőnek. Ezért a kormány szükségesnek tar­totta a fiatalkorúak védelmé­vel kapcsolatos néhány teen­dő hatékonyabb szabályozá­sát. Az előterjesztés alapján (Folytatás a 2. oldalon) Kétnapos tudományos konferencia az egyesített kórházban MAI SZÁMUNKBÓL­A győzelmes zászló... (3. oldal) Ösztöndíj középiskolások részére (4. oldal) Bő kapacitás — szűk „ruha"? (5. oldal) Napi postánkból Ballciqás, 1969 warn (6. oldal) Szombaton sorsolás (8. oldal) Virágok Foto: Szabados Gy. (8. oldal) Országos miszaki WÚ1 el §ZÍ KBB*I SB 1Í Q. , HliskoBcon Az utóbbi években joggal le­hetünk büszkék rá, hogy Bor­sod és Miskolc az egészség- ügyi tudományos munka révén is magára vonja az ország szakembereinek figyelmét. Az a tény, hogy a megye és Miskolc kórházai egységes irá­nyítás alá kerültek, különösen jó hatással volt a tüdőgyógyá­szat helyi fejlődésére, hiszen ez a szakág csakis a legna­gyobb szervezettséggel tud va­lódi eredményeket felmutatni. A tbc elleni küzdelemben — annak ellenére, hogy megyénk meglehetősen fertőzött terü­letnek számít — jelentős ered­ményeket értek már el tüdő- gyógyászaink. Most ezen túl­menően, a nem tbc-s eredetű tüdőmegbetegedések szervezett gyógykezelésében is elértük megyénkben azt a szintet, amelynek révén a MOTESZ Sebész és Tüdőgyógyász Tár­saság mellkassebész és bron- chológus szakosztálya Mis­kolcot tartotta alkalmas hely­nek ^ rá, hogy tudományos ülését megrendezze. Alapos szervező munka, el­mélyült továbbképzés, speciali­zálódás és nagy, helyileg szer­zett tapasztalat növeli tüdő- gyógyászaink rangját országo­san is elismertté. Nem is olyan régen, a nem tbc-s eredetű tüdőmegbetege­dések gyógyítása a belgyógyász feladata volt. A korunkban végbemenő nagyfokú speciali­zálódásra való törekvés vá­lasztotta le a belgyógyászatról ezt az újabb ágat. Jelenleg több mint kétezer idült tüdőbetegségben szenve­dőt tartanak rendszeres gon­dozás alatt, s megyénkben há­rom bronchológia működik, ebből egy Edelényben. A MOTESZ szakosztályának ma Miskolcon megrendezett tudományos ülése az első ilyen jellegű összejövetel megyénk­ben, ahol a nem tbc-s eredetű tüdőmegbetegedésekről esik kizárólag szó. Említésre mél­tó, hogy a sorra kerülő közel húsz referátum és korreferá­tum mintegy felének miskolci és megyei előadója van. Olyan előadók, akiknek zöme már korábban nemcsak hazai, de külföldi folyóiratokban is publikálta az ebben a szakág­ban szerzett tapasztalataikat, tudományos jellegű megfigye­léseinek eredményeit. A két napig tartó tanácsko­zásra az ország minden ré­széből érkeztek vendégek, elő­adók. Köztük a szakma neves professzorait üdvözölhetjük Budapestről, Debrecenből és Szegedről, s kívülük még szá­mos szaktekintélyt, akik az or­szág különböző részéből jöttek össze. A tanácskozásnak sikeres, jó munkát kívánunk! (a. ».) Hazánk és megyénk számos .városából gyűltek össze ven­dégek május 8-án, csütörtökön délelőtt a miskolci Kazinczy Klubban, hogy részt vegyenek a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat országos műszaki választmányának ülésén. Az ülésen részt vett Dojcsák Já­nos elvtárs, a párt megyei bi­zottságának titkára. Megnyitót dr. Csókás János egyetemi tanár, a TIT Borsod megyei elnöke mondott, majd dr. Teleydy Kováts László egyetemi tanár, az országos műszaki választmány elnöke tartott beszámolót. Bevezetőjé­ben elmondotta: mindig szí­vesen jön Miskolcra, mert itt a baráti, otthonias fogadtatás mellett mindig megismer né­hány új módszert, ötletet is, melyet a későbbi munkához fel lehet használni. A választ­mány elnöke megemlítette: Miskolcra érve újra és újra határozott fejlődést tapasztal, fejlődést, melyet a külső szemlélő is rögtön jó érzéssel vehet tudomásul. Ez a tény optimizmussal tölti el őt ma­gát is, és reméli, hogy vala­mennyien ilyen optimista han­gulattal kezdik el tevékenysé­güket. Mit kellene tennünk az ered­ményesebb. jobb műszaki is­meretterjesztésért? Ennek a gondolatnak a taglalása jelle­mezte az előadást. Az előadó az elmúlt év, vagy évek ta­pasztalatai alapján számos ten­nivalóra hívta fel a figyelmet. Különösen az apró, látszatra nem is túl jelentős tennivalók­ra, melyeknek betartása, vagy be nem tartása nagymérték­ben hozzájárul a munka sike­réhez, vagy éppen sikertelen­ségéhez. Az időpontok betartá­A páncélvonat újra Miskolcon sa, a hirdetett előadók mef£ jelenése, a közeledés és szá­mos más kérdés szerepelt az előadásnak ebben a részében. A választmány elnökének előadása után számos hozzá­szólás hangzott el. Szóba ke­rült: sokan még mindig nem sorolják az általános művelt­ség ismérvei közé a műszaki ismeretekben való jártasságot, bár azt mindenki hangoztatja, hogy műszaki korban élünk. Kifogásolták az előadók ren­delkezésére álló segédeszközö­ket is. A szemléltető filmek között például sok a régi, el­avult, de az újak közül sem mindegyiket készítik el kellő alapossággal. megfontolással. Beszéltek az előadás címvá- lasztásának fontosságáról, a műszaki gárda továbbképzésé­nek gondjairól, a hallgatók számának általános csökkené­séről és számos más. a műsza­ki ismeretterjesztésben meg­levő mai problémáról, tenni­valóról. A műszaki választmány ülé-' sének részvevői tegnap dél­után Tiszaszederkénybe men­tek gyárlátogatásra. Az ülés ma, pénteken 9.30 órakor folytatja munkáját a tudományos ülésszakkal. Be­vezetőt dr. Telegdy Kováts László tart, majd előadások következnek. Dr. Bácskai Gyu­la egyetemi tanár ismeretter­jesztés a korrózió elleni véde­lem szolgálatában címmel, Ká­das István, a DIGÉP főtech­nológusa A korrózió elleni vé­delem jelentősége a gépipar­ban, Kusztor Ernőné tudomá­nyos kutató Üj magyar festé­kek a korrózió elleni véde­lemben, Szász János egyetemi docens Mezőgazdasági gépek korróziója és a korrózió elleni védekezés. Székely Levente fő­mérnök A hazai vaskohászat és a korrózió elleni védeke­zés, dr. Kovács Klára tudo­mányos kutató Vegyipari üze­mek korróziója és védelme címmel tart előadást. Délután az ülés befejező ré­szeként a korrózióval kapcso­latos filmeket mutatnak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom