Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-07 / 102. szám

ESZAK-MAGYARORS?.ÁG 3 Szerda, T969. május 7. Kampány indult Budos megválasztására A Központi Bizottság ülése titán a Francia Kommunista Párt szervezetei megkezd­ték választási kampányukat Jacques Duclos megválasztása érdekében. Az Húmanité első oldalán a kommunista elnök­jelölt nagy méretű arcképét közli, és a lap nagy részét is a KB-ülés dokumentumai fog­lalják el. A Központi Bizottság kiadta választási felhívását és egyúttal országos gyűjtést in­dított a választási küzdelem költségeinek fedezésére. Gaston Defferre jelölésének hétfőn hajnalban történt meg­erősítése után nem okozott meglepetést Franciaországban á Francia Kommunista Párt Willy Irani a budapesti lelívisri! Az Európa Tanács londoni jubileumi ülésszakának utolsó napján, kedden Willy Brandt, nyugatnémet külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy az európai országok biz­tonsági értekezletének összehí­vását — amelyet a budapesti felhívás javasolt — támogatja ugyan, de csak az alábbi kikö­tésekkel : 1. Egyetlen ország se kös­se előzetes feltételekhez a ta­nácskozás összehívását; 2. A NATO nem európai tagjai (az Egyesült Államok és Kanada) is vegyenek részt az értekezleten; 3. A tanácskozás összehívá­sát alapos előkészítésnek kell megelőznie. Egyéb európai kérdésekről szólva Brandt a többi között hangsúlyozta a kelet-európai országokkal való együttműkö­dés fejlesztésének fontosságát. Í1BSK — 1CÉFEISBSM A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Jacques Oueios-t, a Politikai Bizott­ság tagját jelölte a június 1- cn sorra kerülő elnökválasz­tásra. döntése, hogy a baloldali pár- iok közötti megállapodás hiá­nyában Jacques Duclos sze­mélyében saját jelöltet állít. A politikai pártok eddig hi­vatalosan bejelentett új el- nokjelöltje Georges Pompidou, Jacques Duclos, Gaston Deffer­re és Michel Rocard mellett egymás után jelentkeznek az önjelöltek is, számuk most már hatra emelkedett. Közöt­tük a legújabb, a trockista párt nevében jelentkezett Alain Krivin, kétségkívül ő a leg­Időjárásunk kedden elérke- den az egész országra kiter- zett a változás küszöbéhez, de jedt, szintén nem jelenti az a jelek szerint túllépni nem esőzés bekövetkezését. Ugyan­fog rajta. A brit szigetek déli is a Balkánon át, Szófián, és Franciaország északi részén, Belgrádon és Baján keresztül az Alpok vonulatában és az az Alpokig, rendkívül száraz egész Appennini-félszigeten levegő tör előre, ami nálunk hűvös volt az idő és esett az minden esőhozó felhőképződé- eső. Ha ez az esőzóna el tud- si lehetőséget megfojt, na jutni hozzánk — ez lenne az igazi májusi eső, csakhogy —, amint a meteorológusok a magáslégköri áramlásokból, a légtömegek elhelyezkedéséből és számos más időjárási ténye­zőből megállapították — eb­ből a hűvös, esős időjárásból mi nem kapunk semmit. Az a meleg, száraz légtömeg, amely most már egy hete ural­kodik a Kárpát-medencében, és ez alatt nem egy hőmérsék­leti rekordot döntött meg, to­vábbra is szállóvendégünk ma­rad. A felhősödés. amely ked­TO* Összecsapások Libanonban A libanoni rádió hétfőn es­te, programját megszakítva jelentette be, hogy az ország déli területein a nap során három összecsapásra került sor a libanoni hadsereg és a Szíriában megalakított Al- Szaika gerillaszervezet egysé­gei között. A rádióadás sze­rint tűzharcra került sor, ami­kor a gerillák megrohamoztak egy élelmiszerszállító teher­autót az izraeli határtól alig kilenc kilométerre. A gerillák' megtámadtuk egy katonai te­herautót is. A libanoni hadsereg közle­ménye szerint a katonai ható­ságok — ha a gerillaakciók folytatódnak — kénytelenek lesznek erélyesen fellépni a Dél-Libanonban működő Pa­lesztinái gerillák ellen. Az összecsapás és a had­sereg közleménye előrelátha­tólag tovább mélyíti a két hete tartó libanoni kormány­válságot. Beate Klarsfeld kisasszony egyévi börtönt kapott, amiért 1968. novemberében a CDU kongresszusán Kiesinger nyu­gatnémet lean coll árt pofon ütötte. A vádlott fellebbezett. Reform a gépkocsi vezető-képzésben Az Idén — mint ismeretes —kormányrendelet jelent meg a gépjárművezető-képzésről és vizsgáztatásról. Ezzel kapcso­latban kedden a KPM autó- közlekedési főosztályán sajtó- tájékoztatót tartottak. A sze­mélygépkocsivezetők gyakor­Borsodi téma az Elet és Tudományban A Mátra és a Bükk északi peremvidékéről közöl nagyon érdekes tájleírást az Élet és Tudomány, népszerű ismeret- terjesztő hetilapunk május 23- án megjelenő 21. száma. A szerző, dr. Aldoboly Nagy Miklós tudományos kutató, professzor, a kitűnő földrajzi író felsorakoztatja e vidék tör­ténelmi emlékeit, földrajzi, néprajzi jellegzetességeit. Is­merteti a táj vonzó értékeit az idegenforgalom javítása szempontjából. A gazdasági, művelődési gondok, vitás kér­dések kritikai feltárásán kívül figyelemre méltó építő javas­latokkal is szolgál a cikk, amelyet Peja Győző miskolci Kossuth-díjas földrajzkutató pedagógus szelvényrajzai és fényképfelvételei tesznek szem­léletessé. lati oktatását az eddigi 26 óráról felemelik 30 órára. Aki 30 óra alatt sem ta­nulja meg a gyakorlati vezetést, az további „őrli­kat” vehet. Azok, akik hivatásszerűen kívánnak gépkocsit vezetni, további 35 órában sajátíthat­ják el a teherautóvezetéssel kapcsolatos gyakorlati ismere­teket. A gépkocsivezetők száma évről évre ugrásszerűen nö­vekszik. Az oktatásra jelentke­zők tanítását a KPM Autó- közlekedési Tanintézete egy­magában nem tudja megolda­ni. Eddig is segített az MHSZ, az autóklub. A rendelet lehe­tővé teszi, hogy más szerve­zetek, így például a techniku­mok, szakközépiskolák is ok­tassák a fiatalokat autóveze­tésre. Ellenben a vizsgázók­nak minden esetben állami vizsgabizottság előtt kell szá­mot adniuk felkészültségükről. A jövőben megváltozik a vizsgáztatás módszere. Előtérbe kerül a gyakor­lati számadás. Az elméleti vizsgán úgyneve­zett teszt-módszerekkel kí­vánnak bizonyságot szerezni a gépkocsivezető-jelöltek elmé­leti tudásáról, felkészültségé­ről. A gyakorlati vizsga két részből áll. Az egyiken a je­lölt igazolja, hogy ura a gép­járműnek, tehát megfelelően tudja indítani, fékezni, beállí­tani a parkolóhelyre stb. Ez zárt pályán történik. A gya­korlati vizsgáztatás másik ré­szét közúton tartják. Átlagos, vagy az átlagosnál nagyobb forgalomban kell bebizonyí­tania a gépkocsivezetőnek, hogy a tanfolyamokon, illet­ve az előzetes stúdiumokon valóban megismerte a KRESZ előírásait, megtanult vezetni. A jelenlegi vizsgadíj megvál­tozik, az erre vonatkozó ren­delkezés még nem jelent meg, valószínű, hogy a jelenle­gi 1000 forint helyett a vizsga díja 1500—1600 fo­rint lesz, viszont a „pótvizsgán” nem számítanak büntetődíjat. Peter Sellers angol komikus és Ringó Starr, a hires beatlea- együttes sztárja hamis dollá­rokat dobálnak a tömeg közó egy közös filmjük edkészülte alkalmából. Az amerikai Goopaster tá­bornok lett a NATO új fő- parancsnoka a távozó Lenv- nitzer helyett. A kép a stutt­garti hadiszálláson készült (Telcfotónkon érkezett) Jól emlékszem Buru Lászlóra, a jókedvű szobafestő- és mázolómesterre. Vállalata két emberből állott, a mester­ből és a fiából. Buru mester igen büszke volt a munkájára. Lehetett is, mert beleadott apait-anyait, ahogy tréfásan mondogatta. Mi, nagyobbacska gyerekek el-elnézegettük, úgy ablakon keresztül, amint hosszú létrájával imbolvogvá lépegetett egyik faltól a másikig. Közben énekelt. Reszelés, nyikorgó hangja volt, de ő nem törődött vele, fújta a nótát, reggel­től estig. A fia, olyan 16 éves forma nyurga, sápadt le­gényke, kavargatta a festéket, mártogatta az ecsetet. Amint az apa egyik oldallal készen lett, s odébb billent hosszú, kétágú létrájával, mindig megjegyezte: — No, ez is megvan, sattöbbi — így mondta, két t-vel: saltöbbi. Szavajárásáról azután rajta is ragadt ez a név: Sattöbbi. Mindenki csak így emlegette. Nagy volt az áldás Buruéknál, nyolc gyermek ülte körül az asztalt De Sattöbbi sohasem panaszkodott. Dolgozott, dalolt vidáman. Ha valaki népes családját emiítgette, csak legyintett, — Eggyel több? Annyi baj legyen. Elvan az is. ahol a többi, sattöbbi. Egyszer nálunk is festett Sattötbi. igaz, hogy az csak me­szelés \'olt, de én büszkén újságoltam mindenütt: — Nálunk festenek! Nagy dolog volt, hogy közvetlen közelről láthatom a festést. Otthon voltam, amikor eljött megnézni a szobán­kat, hallottam, amint anyámnak mondta: — Majd megalkuszunk, szomszédasszony, ne legyen rá gondja. Vesz egy kiló ezt. egy kiló azt. sattöbbi. Elnéztem Sattöbbi mosolygós arcát, és azt, ahogy hatal­mas fekete bajszát megszokott mozdulattal beszéd közben kétfelé simította Akkor gypre'ff'úiel azt hittem, azért te­szi, hogy a hangjának utat nyisson, szét-szétlebbentve a szá­ját. egészen befedő bajuszfüggönyt Ez a férfiúi dísz kicsit öregítette Sattöbbit. pedig valójában nem lehetett több 38 —39 évesnél. Sohasem láttam másként Sattöbbit, mint festéktől per- metes arccal, munkaruhában. Ez a ruha a rárakódott fes­tékrétegtől olyan kemény volt, hogy mozgás közben úgy zörgött, mintha bádogból lett volna. Buru, mint afféle kis­mester, mindig dolgozott. Ha ünnepnap, ha vasárnap, egy­formán látni lehetett létrával a vállán, nyomában a fia, vödrökkel és ecsetekkel Így járkálta végig az életét Sat­többi, ünnepek nélkül. Pihenni csak akkor volt ideje, ha éppen munka nem akadt. Akármennyit is dolgozott, a pénz csak vékonyan csordogált Sattöbbihez, mert, hogy kenyér­hez jusson, olcsón vállalta a munkát. A megrendelői is magafajta szegényekből adódtak, akik nehezen fizettek. Ritkán történt, hogy Buru valamilyen jövedelmezőbb mun­kához jutott. Egyszer aztán úgy látszott, Buru László is nyakon ragadta a szerencsét. SÁRKÖZI SÁNDOR Sattöbbi — Na ugye, megy ez így is, méghogy állvány. Segíts magadon, az isten is megsegít — vágta ki a közmondást nagy bölcsen, s úgy vigyorgott, majd elolvadt a tokája. Aztán sietve eltűnt, mintha félne, hegy a segítés szó emlí­tése után megint pénzt kérnek tőle. Így aztán nem hallotta, amit Buru inkább magának, mint neki mondott: •— Úgy látszik, hogy még az istenből is a gazdagok csi­náltak ilyen nagy urat, mert igen csak velük érez az is... A .szegényembernek még az isteni segítséget is magának kejl kiagyalnia, sattöbbi. — A másik két szaktárs csak né­mán bólogatott. Ok sem igen bíztak a két karjukon kívül egyéb segítségben. — Kezdjük, na! — kapta kézbe a vödröt és a meszelőt, Buru. Nekilendült a létrának, még nótára is gyújtott. Alig húzta azonban végig a meszelőt a falon, mikor a tákol­mány megreccsent. A lent állók egy kétségbeesett kiáltást hallottak, és látták, amint Sattöbbi tehetetlenül kapálódzva zuhan fejjel lefelé, a meszelőt meszire hajítva. . Pillanatok alatt összefutott az utca. A kiáltást Kormos is meghallotta, és ahogy súlya engedte, rohant kifelé. A tömeg utat nyitott neki. Odaérve, meglátta a mozdulatla­nul fekvő _embert,_ meghökkent. Pillanatokig csak mako- gás, hápogás bukdácsolt ki a szálán, s kövér izzadságcsep- pek kezdtek gyöngyözni homlokán. Marsai János letérdelt Buru mellé, és élesztgetni kezdte. — Laci! Na! Felelj hát! Mi van veled? — szólt remegő hangon, majd kigombolta az ingét a mellén. A test meg­mozdult, gyenge rángás futott keresztül rajta. — Orvost1 — kiáltotta el magát egy asszony. Kormos az erős kiáltásra összeszedte magát, letörölte izzadó homlokát, arcába visszatért a vér. Nagyhangon rá- kezdte: — Nahát! Nézzék! — mutatott a csukott szemmel fekvő emberre — Megszántam, munkát adtam neki, és most tes­sék, micsoda kellemetlenség — siránkozott, nagy lófejét jobbra-balra ingatva és karjával tehetetlenül kaszált. Kormos zavartan nézett körül. Hangokat szeretett volna hallani. Egy szót, amibe belekapaszkodhatott volna. Vesze­kedni akart, kikiabálni magából a szorongó érzést, amely percek óta fojtogatta. Elutasító arcokat látott maga körűi, néma, súlyos pillantásokat. Érezte, öt vádolják a szemek. Nem bírta tovább. Artikulátlan ordítás tört fel a mellé­ből, mintha mentegetni akarná magát, de nem lehetett ér­teni, mit mond. Hirtelen mozdulattal megfordult, utat vá­gott az emberek között, és berohant a házba. Nagyot csat­tant mögötte a kapu. Buru gyenge sóhajtás után felnyitotta a szemét, szája megmozdult Közelebb hajoltak hozzá. — Ez is megesik az emberrel, sattöbbi — suttogta. Mondott volna még valamit, de az ajkak hang nélkül mozogtak. Feje oldalra dőlt, s keskeny vércsík indult meg a száján. A körülállók lehajtották a fejüket. A törött létra, mint egy vérző csonk, nyúlt el mellettük. csak azért, mert az olcsóbban vállalta, mint más. Elvállal­ta Sattöbbi örömmel, de ehhez az ő ereje kevés volt. Akadt a szakegyletben elég sok sétáló, onnan vett maga mellé két társat. Mire azonban a munka megkezdésére került volna a sor, kiderült, hogy a hosszú létra nem elég: állvány kell. Az pedig egyiknek sem volt. — Állvány nélkül nem megy! — jelentette ki Marsai Já­nos, az egyik társ. Buru veszélyben látta a munkát. Nem szabad elengedni — gondolta —, mert nincs kilátás más munkára, otthon a család... Ügy gondolta, Kormostól kér pénzt, állványbérletre, mert volt a városban sok, aki jó pénzért szívesen adott. Ám, Kormos hallani sem akart semmiféle pénzről, amíg a munka el nem készül. Beszélhetett Sattöbbi, semmit sem használt. — Mit legyünk? — állt az emberek elé. A másik kettő is akarta a munkát nagyon, mert igen kifinomodott a ke­zük a semmittevésben. Karsai Ferenc szólalt meg, a má­sik társ. — Két hosszút kéne összekötni, úgy tán felérne. — Mé­regetni kezdték a falat, csak úgy szemmel. — Na, akkor kezdjük — látott a munkához Sattöbbi. összedrótoztak két hosszú létrát, léccel, szöggel megerősí­tették. nekitámasztották a falnak Megmozgatták. Hajlado­zott, billegett, de elég biztosnak látszott. Kormos az ablaknál állt, figyelte a munkát. Nem állhat­ta meg szó nélkül. A mi utcánk végén állott egy régi, emeletes ház, az egyetlen a környéken. Ezt a házat megvette egy Kormos nevű kereskedő. Olyan háborús gazdag, aki a hadiszállí­táson szedte meg magát — így beszélték. Mi, gyermekek, ennek a háznak a vöröstégla-kerítésénél gomboztunk minden délután. A régi tulajdonos nem bán­ta. Az első találkozásunk Kormossal a gombozással volt kapcsolatos. Gomboztunk, mint máskor. Egyszerre csak ki­vágódott az ablak, és egy durva hang így kiáltott: — Menjetek máshová játszani, naplopók! Elkopik a fal, ha sokat veritek hozzá a gombot! Máshová? Sajnáltuk a téglafalat otthagyni, de csak el­mentünk. Elégtételül azonban az ablakra öltöttük a nyel­vünket. Ez a zsugori — ahogyan magunkban elneveztük —, Sat­öbbinek adta a ház külső és belső festési munkáit. Azt is Nem hozza meg az esőt a telhősödés fiatalabb valamennyi között: most tölti tényleges katonai szolgálatát. Nem tudni, hogy a hat önjelölt közül végül is hányán indulnak valóban, azaz kik( tudják megszerezni az induláshoz szükséges száz ajánlást tíz különböző megyé­ből.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom