Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-30 / 122. szám

Péntek, 1969. május 30. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 fli Spill ííÉÉiiigiééít Napjainkban az élet külön­böző területein egyre több szó esik a KISZ érdekvédelmi te­vékenységéről. Sokan szóvá te­szik: szükséges-e érdekvédelmi munkával foglalkoznia az ifjú­sági szövetségnek. Nem kevés azoknak a száma, akik félre­értik a mozgalom ilyen irá­nyú tevékenységét. A szak- szervezet látja el a dolgozók általános érdekvédelmét, mi­ért kell ez a párhuzamosság? Szükséges-e tehát a KISZ- nek érdekvédelemmel foglal­koznia? A válasz egyértelmű­en igenlő. A KISZ VII. kong­resszusán is elhangzott: „Ifjú­sági szövetségünk hivatásának eredményes betöltése megkí­vánja, hogy hatékony érdekvé­delmi tevékenységet folytas­son. Az államigazgatási, gaz­dasági és társadalmi szervek, valamint a ICISZ-vezetők fel­adata, hogy együttesen mun­kálkodjanak az ifjúság érdekei védelmén és jogos igényeinek kielégítésén.” A KISZ a magyar ifjúság egységes politikai tömegszer­vezete. Feladatkörének legje­lentősebbike az ifjúság szocia­lista szellemű nevelésében va­ló részvétel: a fiatalok moz­gósítása a szocialista építő­munka feladataira, az ifjúság művelődési, kulturális, sporto­lási, szórakozási lehetőségei­nek biztosítása és szervezése. A KISZ nevelőmunkája azonban elválaszthatatlan az érdekvédelemtől. Maga az ér­dekvédelem is nevelő tevé­kenység. Minden fiatalnak tudnia kell, hogy érdekei vé­delmében a KISZ csak akkor emelhet szót, ha becsületesen dolgoznak és élnek. Az ifjúság és a társadalom érdekei azonosak. A fiatalok boldogulása, jövője a szocia­lista fejlődés függvénye. Gya­kori azonban, hogy a fiatalok életkorból fakadó (tapaszta­latlanság, türelmetlenség, az életpálya-kezdés és a család- alapítás) nehézségei túlzott igényességet teremtenek. A nehézségek megértetése, a tár­sadalmi problémák reális szemléletére való nevelés szin­tén az érdekvédelmi munka szerves része. A fiatalok jogos érdekeinek védelme egyben a társadalom tekintélyes rétegének védelmét jelenti, s következésképpen össztársadalmi érdekeket fejez ki. A KISZ-vezetőségek titká­rai egyben a KISZ-tagok vá­lasztott vezetői és képviselői. Joguk és kötelességük az ifjú­ság élet- és munkakörülmé­nyeinek vizsgálata, a szükséges intézkedések meghozatalának szorgalmazása. Éppen ezért szükséges, hogy a fiatalok kép­viselői részt vehessenek az üzemi négyszög-üléseken, ter­melőszövetkezetek, tanácsok, tömegszervezetek vezetőségi és testületi ülésein. Képviseljék a fiatalok jogos érdekeit és igé­nyeit bátran, felelősségtelje­sen. Emeljenek szót minde­Egy fiatal iskola sikerei Eoycílen tantárgy — 1100 hallgató Megyénk egyik legrövidebb múltra visszatekintő oktatási intézménye az MSZBT Köz­ponti Orosz Nyelviskolája. Csupán három esztendeje hív­ták életre — budapesti példa nyomán, vidéken először. Mi sem bizonyítja jobban a gyors sikert, minthogy szerte a me­gyében összesen 1100 hallgató foglalkozik valamilyen fokon az orosz nyelv tanulásával. Háziasszony és diáklány Szinte valamennyi társadal­mi réteg képviselteti magát a hallgatók között. Legnépsze­rűbb a kezdők számára létre­hozott tanfolyam. Sokan je­lentkeznek, s ha van is le­morzsolódás, kitartó hallgató is van jó néhány. Az idei ver­senyt alapfokon például Ben- kovics Ferencné háziasszony nyerte ... Sokan foglalkoznak az orosz , nyelv elsajátításával a MÁV miskolci Igazgatóságán is. Bár először nehezen barátkoztak meg a Guberina-féle korszerű, audio-vízuális módszerrel, ma már biztosan jól elboldogul­nának nyelvtudásukkal a Szovjetunióban is. Gyakorlás­ra, társalgásra módjtik is nyí­lik egyébként a nyelvcsopor­tok részvevőinek, hiszen egy- egy szovjet turistacsoport ér­kezésekor klubestet rendez­nek. Ügy hírlik, nem szoktak tolmácsolásra szorulni n hall­gatók. Felkészülés a felvételire Az érettségi előtt álló Illés Sarolta, a miskolci Kossuth Gimnázium tanulója, s évek óta szorgalmasan itt készül már az egyetemi felvételire. Orosz—német szakos tanár szeretne lenni — S egyszer talán majd folytatod, amit mi csinálunk — teszi hozzá Szőke Józsefné. a nyelviskola titkára. Rendkívül népszerű a nyelv­vizsgákra felkészítő tanfolyam is. Minden évben sokan láto- RHtják. S ami legnagyobb ér­deme az iskolának: segíti a ma még hátrányos helyzetben levő iskolásokat. Előadók fog­lalkoznak vidéken azokkal a tanulókkal, akik középiskolába készülnek, de még nem tanul­tak oroszt. Előfordul, hogy mire gimnazisták lesznek, „le­főzik” a több esztendeje nyel­vet tanuló társukat is. Hagyomány, hogy minden évben megrendezik a versen­gést, ki tud többet, jobban oroszul? A komoly „küzde­lemben” csábító „tét” is sar­kallja a hallgatókat, hiszen a jutalom valamennyi csoport első helyezettje számára: két­hetes utazás, a Szovjetunióba. A külön program szerint működő ifjúsági csoportokban a VII—VIII. osztályosok közül Mészáros Ágnes, a papírgyári általános iskola tanulója lett az első. ö és még három tár­sa, valamint két pedagógus hamarosan elindul a jutalom- utazásra. Ott aztán bebizonyíthatják a hallgatók: valóban megér­demelten lettek elsők ... Gy. K. nütt, ahol úgy érzik, hogy a fiatalok valamilyen formában hátrányt szenvednek, vagy jo­gos igényeik kielégítését nem­törődömség, vagy szemlélet­beli problémák meggátolják. A KISZ érdekvédelmi munkája sokat fejlődött. Különösen a KB 1966 júliusi állásfoglalása és az 1016-os számú kormány- rendelet megjelenése óta. Gyakran hallani, hogy a fia­tal, kezdő szakemberek sok nehézséggel küzdenek. Van­nak, akik keveslik a fizetést, nem tartják megfelelőnek be­osztásukat, sokalják az al­bérleti díjat, a megélhetési összegeket. A végzett szakem­berek fogadása, munkába állí­tása, kezdeti nehézségeik enyhítése úgyszintén része az érdekvédelmi munkának. Azon a helyen, ahol a fiatal érzi a felnőttek segítő szándé­kát, ahol bíznak benne és bá­torítják, ahol számolnak mun­kájával, ott szívesen marad, a munkáskollektíva hasznos tagjává válik. A fiatal házasok egyik leg­nagyobb gondja a lakáskérdós megoldatlansága. Sokan joggal kifogásolják a magas albérleti díjakat. A fiatal házasok segí­tése szintén társadalmi problé­ma. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy háttérbe szoríta­nánk az idősebb házasok la­kásproblémáinak megoldását. A kettőt együtt kell megvaló­sítani a szociális helyzet, a végzett munka messzemenő fi­gyelembevételével. A KISZ úgy tud segíteni a fiatal há­zasok lakásgondján, hogy mi­nél nagyobb társadalmi segít­ség biztosításával KlSZ-lakás- építési akciót szervez. Más­részről már ijfú korban fel­hívja a fiatalok figyelmét a családalapítás anyagi előkészí­tésének jelentőségére, a taka­rékosságra, a lakásvásárláshoz szükséges pénzösszeg össze­gyűjtésére. A KISZ érdekvédelmi tevé­kenységének csupán néhány területét említettem meg, de már ez is mutatja, hogy amire a KISZ vállalkozik, az nem kevés, és a társadalom érde­keivel egybeeső célkitűzés. Németh Antal, a KISZ megyei bizottságának titkára r Érdekességek, újdonságok a vasúton Június l-én 0 órakor életbe lép az új menetrend Ismét alapos, elmélyült, kö­rültekintő munkával, a külön­böző üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozóinak kéré­sét, helységek lakóinak igényét figyelembe véve készült el az tik. új, vasúti menetrend, mely jú- nt rt • i 0 nius l-én, vasárnap 0 órakor /Jjjjr /c§g IflalVl V3Í f lép életbe. A miskolci igazga­tóság területén a személy- és teherszállítás feladatai lénye­gében nem változtak, ezért a vasút dolgozói főleg a minő­ségi munkára összpontosítanak, a kulturált utazás lehetőségei­nek megteremtésére töreked­nek. szai pályaudvar között például rospatak, mind Füzérkomlós 6 áj vonat indul. A Miskolc— felé a hazautazást. Ózd közötti menetidőt ugyan­csak új vonatok indításával j (‘J’V 3 SOrUüIl líliÚS átlagosan 18 perccel csökken­A nyári napokban már Mis­kolcról is ezrek járnak a Má- lyi-tóhoz. Kérdések hangzottak el azzal kapcsolatosan is: lesz- e állomása Mályinak, hiszen a kirándulók, víkendezők jelen­leg Kistokajban szállnak le, innen gyalogolnak a tóhoz. Saj- __ , nos, nem tudunk kedvező hírt Moszkva ----- közölni. Nyékládháza és Mis­, kolc között még ebben az év­IfiisliOÍC ----- líóma ben megkezdik a vágányátépí­té st. A miskolci igazgatóság időben felhívta a helyi szer­vek figyelmét: intézkedjenek a megálló ügyében. Nem sike­rült. így a tóhoz továbbra is Kistokajban kell leszállni, leg­alábbis a közeljövőben ez így marad. A mezőkövesdi Zsórinál to­vábbra is megállnak a már is­mert járatok, mint eddig, itt tehát nem lesz fennakadás. Az Észak-Magyarország munkatársainak jelenlétében Sátoraljaújhelyen is többször szóvá tették már: szeretnének gyorsabb vonatokkal érni Mis­kolcra, illetve Budapestre. A tájékoztatón érdeklődtünk, lesz-e változás az innen köz­lekedő vonatoknál. Az igazga­tóságon elmondták, hogy a közvetlen vonat indításánál a szerencsi üzemváltás miatt (gőzről villamosra és fordít­va) a menetidő átlagosan 20 perccel hosszabbodna, télen pedig a fűtés miatt 30—40 perccel is, ezért a mostani ren­det helyénvalónak tartják. Többféle menetrendi változ­tatást léptetnek azonban élet­be ezen a területen is, melyek kedvezően alakítják majd a forgalmat. Megoldották pél­dául Sátoraljaújhelyből a 22 órai műszak után mind Sá­A napokban megtartott saj­tótájékoztatón — melyen db. Pásztor Pál, a MÁV miskolci Igazgatóságának vezetője vála­szolt az újságírók kérdéseire — számos érdekesség, újdon­ság hangzott el. A nemzetközi forgalom tekintetében az egyik újdonság, hogy a Moszkvából Rómába, illetve a Rómából Moszkvába induló gyorsvonat Miskolcon is áthalad, és váro­sunkban is megáll. A nemzet­közi gyors Moszkvából 15.20 órakor indul és Miskolcra másnap, 20.18 órakor érkezik, Rómában pedig Zágrábon ke­resztül a negyedik napon, 7.18 órakor szállhatnak ki az uta­sok. A Budapest Keleti pályaud­varról Miskolcon át Poprád— Tátry állomásig haladó nem­zetközi gyors továbbra is na­ponként közlekedik, a fősze­zonban pedig, június 29-től augusztus 3Í-ig Miskolc és Kassa között egy gyorsvonat- p.ár viszi az utasokat. Kazincbarcikára 6 új vonat A menetrend összeállításá­nál nagy gondot fordítottak a megyénkben levő iparvárosok közlekedésének megjavítására, a vonatok gyorsítására. Ka­zincbarcika és a Miskolc Ti­mcqszfíntetésére Az újságírók szóvp tették azt is, hogy a pénztárak előtt rendszerint hosszú sorok áll­nak, az emberek türelmetle­nek, idegesek és megkérdezték, nem lehetne-e a sorban állást valami módon megszüntetni, nem lehetne-e kényelmesebb jegyvételi lehetőségeket bizto­sítani. Az igazgatóságnak erre vo­natkozóan megfelelő elképze­lése van, a kivitelezés azonban eddig még nem sikerült. A MÁV az AKÖV-vel közösen egy menetjegyirodát szeretne létesíteni Miskolc belvárosá­ban. Itt a vasútra is, az autó­buszra is meg lehetne venni kényelmes körülmények között a jegyeket, az utasok egy he­lyen érdeklődhetnének afelől is: busszal, vagy vonattal ér­demes-e menniük, hogyan kapnak a vonathoz buszcsat­lakozást stb. Az Utasellátó különböző szolgáltatásokról is gondoskodna itt. A vonatok tisztaságáról is szó esett. Kevés a takarító, nem kapnak munkaerőt. Az igazgatóság gépesítéssel próbál segíteni: Milyen az utánpótlás, szíve­sen jönnek-e a fiatalok erre a pályára? Nehéz szolgálat a vasutasoké, erős orvosi szűrés válogatja az alkalmasakat. Rendnek, katonás fegyelemnek kell lennie, a felelősségrevo- nás a legkisebb hiba miatt sem marad el. A fiatalok azon­ban jelentkeznek. Hamarosan elkészül a Miskolci Közlekedé­si Szakközépiskola terve is, melynek kivitelezését még ez évben szeretnék megkezdeni. A négy évfolyamon mintegy 160 diák tanul majd Diesel- és villamosmozdony-lakatos, vala­mint szerelő, motorszerelő és kocsilakatos szakmát. Priska Tibor A szovjet dolgozók jövedelemnövekedése A SZOVJET népjólét növe­kedésének alapja a folyó öt­éves tervidőszakban a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növekedése és a gazdasági fejlődés ütemének meggyorsu­lása. A dolgozók két fő jöve­delemforrása — a munkából eredő jövedelem és a társa­dalmi juttatások. A döntő sze­Pres&zó a repiiiíígépera , . _ «ppg ÄS y v,v y < , o ' X\" :v$ Nagy sikere van Szegeden, a Vidám Parkban felállított, régi típusú utasszállító repülő­gépnek, amelyben presszót rendezlek be. repet a társadalmi termelés­ben végzett munka díjazása játssza, amely, a szocializmus elvének megfelelően, a végzett munka mennyiségétől és minő­ségétől függ. Erre a forrásra jut a lakosság jövedelmének körülbelül 70 százaléka. A munkások és alkalmazot­tak átlagos havi bére 1940— 1965 között majdnem meghá­romszorozódott. Csupán a fo­lyó ötéves tervidőszak első há­rom évében 18 százalékkal emelkedett az átlagbér, és 1968-ban elérte a 112,5 rubelt. A havi bérminimum 1967-ben 27—35 rubel volt, majd 45 ru­belre, 1968 januárjával pedig 60 rubelre emelték. A kolhoz­tagoknak a közös gazdaságból eredő jövedelme 1966—1968 között a XXIII. pártkongresz- szus irányelveiben szereplő 6,7 százalékkal szemben 9.5 száza­lékkal emelkedett. A XXIII. pártkongresszuson a nép életszínvonalának eme­léséről hozott határozat sike­res teljesítése lehetővé tette, hogy erre az évre a munká­sok bér- és a kolhoztagok jö­vedelemszínvonalát az 1970-re előirányzott szinten állapítsák meg. A munkások és alkalma­zottak átlagos havi bére idén 3,3 százalékkal emelkedik majd és el fogja érni a 116,4 rubelt. A kolhoztagoknak a társadalmi gazdaságból eredő jövedelme 7,5 százalékkal nö­vekszik meg. A Szovjetunió lakossága 1968-ban 55 millió rubel ösz- szegű társadalmi juttatásban részesült. Az előző évihez képest 11 százalék volt a nö­vekedés. A folyó ötéves terv­időszak első három évében (1966—1968) 149,9 milliárd ru­belt kapott a lakosság a tár­sadalmi fogyasztási alapokból, majd. A társadalmi juttatásokat is beleszámítva, a munkások és alkalmazottak havi átlagkere­sete 1968-ban; 151 rubelt tett ki az 1967. évi 140 rubellel szemben. A társadalmi jutta­tások hányada ezenfelül meg­haladta a 25 százalékot. (1940- ben 19 százalékot. 1950-ben 22 százalékot tett ki.) A társadalmi juttatások kö­rülbelül 85 százalékát az álla­mi költségvetésből fedezik. A többi a vállalatok, a szövetke­zetek és a társadalmi szerve­zetek eszközeiből tevődik ösz- sze. E rész jelentősége most megnövekszik azzal kapcsolat­ban, hogy a tervezés és a gaz­dasági ösztönzés új rendszeré­nek keretében működő válla­latok szociális és kulturális, valamint lakásépítési alapokat létesítenek. Az egy főre jutó reáljöve­delem a folyó ötéves tervidő­szak első három évében (1965 —1968) 20 százalékkal, azaz átlagosan évi 6,4 százalékkal nőtt az irányelvekben elő­irányzott 5.3 százalékkal szem­ben. (A reáljövedelem — az anyagi javaknak és szolgálta­tásoknak az a mennyisége, amelyet a dolgozók jövedel­mükből megvásárolhatnak. Nagysága a kiskereskedelmi árszínvonaltól is függ.) A kis­kereskedelmi árak leszállítása folytán az állami kiskereske­delmi árak indexe 25 száza­lékkal alacsonyabb volt az 1950. évinél. IDÉN, a folyó ötéves terv­időszak negyedik évében az. egy főre jutó reáljövedelem­nek 5,5 százalékkal kell emel­kednie. A főszerepet változat­lanul a munkások, alkalma­zottak és kolhoztagok munka­díjazásának növekedése játssza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom